Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

KEDD, 1998. APR. 7. UNIVERSITAS III. • Öntevékeny csoportok a JATE-n (14.) Tisino Cvete • Gurul a hólabda: dr. ? Imréhez Az oktatói az f,iiini^J |fin4-A"i" Dr. Szabó Imre: a jó vezetés olyan, mint egy tornászcsapat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Debreceni universitas Névjegy Szabó Imre 1951-ben született Mezőnagymihályon. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem jogi karán végezte 1971-76 között, népköztársasági ösztöndíjjal. A polgári jogi és polgári eljárásjogi tanszék munkatársa 1976-tól, tanársegéd, adjunktus majd docens. Kutatási területe a személyállapoti perek és a perbeli bizonyítás. 1994-től a József Attila Tudományegyetem kancellárja. Ügyvédként dolgozik a Szegedi 6. számú Ügyvédi Irodában. Nős, egy fiúgyermeke van, aki a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hallgatója. Tisino Cvete a neve annak a három lányból és egy fiúból álló kama­raegyüttesnek, amely szerb, horvát, bosnyák, macedón, valamint bol­gár dalokat ad elö. A szerb szó magyar jelen­tése: a Tisza virágai. A csoport a JATE-n kétszer is megnyerte a zenei versenyt, tagjai közül ketten pedig a Ki mit tud? országos elődöntő­jéig is eljutottak népdal kategóriában. A csoport 1996 novembe­rében, a József Attila Tudo­mányegyetem zenei verse­nyére alakult, amelyet aztán megnyertek. Az együttes összetételét tekintve abban különbözik a többi öntevé­keny csoporttól, hogy a ta­gok közül csak ketten, Fii­szár Krisztina és Kocsis Ve­ronika tanulnak felsőoktatási intézményben. A másik két tag közül az egyik, Kocsis Erika érettségi előtt áll, má­sikuk, Hodács János pedig érettségi utáni női divatsza­bó képzésben vesz részt. A Tisino Cvete tagjai mindannyian kötődnek a ze­néhez és az énekléshez. Ko­rábban együtt szerepeltek a Borica Kulturális Egyesület nevű táncegyüttesben, és a tánc mellett délszláv dalokat énekeltek. Erika és János a Ki mit tud? országos elődön­tőjéig is eljutottak. Veronika és Erika most zeneiskolába járnak. Ők és János a Tükör című musicalben is szerepel­tek. János most versenytán­cot tanul. Krisztina nyolca­dik osztályos koráig zongo­rázott, énekből érettségizett, jelenleg énekkarban szerepel és gitározik. • Miskolc (MTI) Együttműködési megáll­apodást kötött a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az ESC Rouen, a franciaországi Roueni Köz­gazdaságtudományi Főiskola. Ősztől Miskolcon Pénzügyi menedzsment és banki kap­csolatok címmel posztgraduá­lis képzést indítanak, a francia nyelvet legalább alapszinten ismerő diplomás fiatalok szá­mára. Az összesen 410 órás kurzusokon felsőfokú diplo­másokat képeznek a vállalat­és piacgazdálkodás területén a különböző cégek és pénzügyi intézmények igényeihez iga­zodva. A tíz hónapon át tartó oktatási program végén a si­keres vizsgát tevők az ESC Rouen által kiállított, at EU­tagországok mindegyikében A Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem Élel­miszeripari Főiskolai Ka­rán, a nappali tagozatos hallgatók körében, az Idegen Nyelvi Lektorátus tanárai nemrégiben vé­geztek egy felmérést. Az oktatók arra voltak kí­váncsiak, hogy milyen a diá­kok nyelvismerete. A 750 hallgató kétharmada vála­szolt a feltett kérdésekre. A karon - amelyen angolt, né­metet és franciát tanítanak ­jelenleg öt nyelvtanár dolgo­zik. A csapat főleg egyetemi rendezvényeken lép fel, hosszabb műsort adtak elő a JATE tavaly őszi kulturális fesztiválján. Szerepeltek a karácsonyi vásár színpadán is, és most a nyári ifjúsági napokra kaptak meghívást. Egy félévben három-négy alkalommal lépnek fel. Az öntevékeny csoport tagjai évente nyolc-tíz új dalt ta­nulnak meg, jelenleg mint­egy harminc éneket tudnak előadni. Egyikőjük sem be­széli a délszláv nyelveket, a dalokat hallás után tanulják egyrész a nemzetiségi együt­tesek hanglemezeiről és ka­zettáiról, másrészt a rádióból vagy a televízióból rögzített felvételek alapján. A dél­szláv dalok hangzásvilága Magyarországon szokatalan, előadásuk is nehézkes, mivel - amint azt a csoport vezető­je, Fiiszár Krisztina elmond­ta - ezeket a dalokat torok­ból kell énekelni. Ezért hosszabb, például egy féló­rás műsor esetén minden ének között - a hangszala­gok kímélése miatt - rövid szünetet tartanak. A Tisino Cvete az előző félévben elnyerte a Kulturá­lis Iroda húszezer forintos pályázatát. A pénzből saját fellépő ruhákat készíttettek, korábban ugyanis a Borica néptáncegyüttestől kölcsön­kért ruhákat vették fel. Sze­repléseik alkalmával a lá­nyok fehér, csipkével szegé­lyezett alsószoknyát, azon selyemszoknyát, továbbá se­lyemkötényt és selyemmel­lényt viselnek. A férfiviselet pedig egy dísztűzéssel ellá­tott selyemmellény, fekete nadrág és bocskor. Hegedős Szabolc elfogadott mastere-diplomát, valamint a Miskolci Egyetem magyar nyelvű bizonyítvá­nyát kapják meg. Az előadá­sok a hétvégeken, szombaton és vasárnap lesznek. A francia oktatók az előadások 70, a miskolciak pedig 30 százalé­kát tartják. Az ESC Rouen, a Francia-Magyar Kezdemé­nyezés együttműködésével francia nyelvű tanárok, peda­gógiai eszközök biztosítását és a képzés megindítása előtt a hallgatók francia nyelvi fel­készítését vállalta. A Miskolci Egyetem a termeket, a ma­gyar oktatókat, valamint az ügyek adminisztrációs intézé­sét vállalta. Az oktatás három ciklusban, a pénzügytan, a banki kapcsolatok és az euró­pai pénzügyi menedzsment témaköreit fogja át. A 492 válaszadóból 317 rendelkezik valamilyen szin­tű állami nyelvvizsgával ­derült ki a felmérésből. Kö­zülük is a legtöbben vállal­kozó-menedzser szakosak, őket követik az élelmiszeri­pari technológusok, majd az élelmiszeripari gépészek. Ezt az arányt jónak is mondhat­nók, és az is, ám a felmérést végzők szerint a hallgatók összlétszámához képest a nyelvvizsgával rendelkezők aránya sokkal kisebb, mint az azzal nem rendelkezőké. Éppen ezért a tanárok fontos­nak tartják, hogy a gyenge Szer! István dr. Szabó Imréhez, egykori tanárá­hoz gurította a hólabdát. Amikor a Volán vezér­igazgatója a jogi egye­tem padjait koptatta, Szabó Imre még tanárse­géd volt. Most docens, kancellár és ügyvéd. Há­rom olyan feladatkört lát el, amelyből másnak egy is éppen elég. Teherbírá­sának titka: éjfélkor fek­szik, reggel ötkor kel. Ha éjjel öt óránál többet pi­hen, túlalussza magát, egész nap lassú. A Rá­kóczi téri egyetemi épület biztonságszervezési cso­portvezetője fél hatnál adta fel a kancellárral szemben a „ki ér be ha­marabb" versenyt. • Kancellár úr, mit csinál egy egyetemi kancellár? - Gazdasági és jogi szem­pontból irányítja az intéz­ményt. Az egyetem első szá­mú vezetője természetesen a rektor, mellette a kancellár fe­lelős a költségvetés elkészíté­séért és végrehajtásáért, az egyetemen születő szabályza­tok törvényességéért. Ezt a tisztséget 1994-ben hozta lét­re Csirik János akkori rektor azzal a szándékkal, hogy a szabályos gazdálkodást és működést egy, a gazdasági igazgatótól független személy felügyelje. Pályázat útján nyertem el a kancellári tisztet. El kell mondanom, hogy ve­zetőtársaimmal: a rektorral, a dékánokkal és Kárpáti Tibor­né gazdasági igazgatóval jó csapatmunkában irányítjuk az egyetemet. Ennek köszönhe­tő, hogy olyan komoly felada­tokat, mint az integrációra va­ló felkészülés, a Bokros-cso­mag végrehajtása vagy a tava­nyelvtudású hallgatók szá­mára a főiskola megfelelő óraszámú és szintű képzést biztosítson ahhoz, hogy a szükséges nyelvvizsgát, illet­ve nyelvvizsgákat a diákok még tanulmányaik során megszerezhessék. Mind­emellett természetesen a nyelvvizsgával rendelkezők nyelvi ismereteinek szinten­tartását és szaknyelvi oktatá­sát is meg kell szervezni, hi­szen a jelenlegi munkaerőpi­acon azoknak van nagyobb esélye az elhelyezkedésre, akik valamilyen nyelvet, il­letve szaknyelvet - lehetőleg lyi közalkalmazotti béreme­lésből adódó problémák keze­lése, különösebb megrázkód­tatások nélkül sikerült megol­danunk. • Hogyan került Borsod­ból a szegedi jogi karra? - Miskolci gimnazistaként egyszer Szegedre kirándul­tunk, és beleszerettem a város üdttő intelligenciájába. Azon­nal elhatároztam, hogy ide jö­vök tanulni. Budapest soha nem vonzott; jobban szeretem azokat a városokat, ahol min­den sarkon ismerősökbe bot­lom. A pályaválasztással kap­csolatos döntést sem volt ne­héz meghozni: az ügyvédi hi­vatást jól el tudtam képzelni magamnak. Igaz, édesanyám megesketett, akármi lesz is belőlem a jogi pályán, senkit nem ítélek majd halálra. • Minek tartja magát el­sősorban: egyetemi okta­tónak, egyetemi vezetőnek vagy ügyvédnek? - A három feladatkör kö­zül a tanítás az, ami életre szóló elkötelezettséget jelent. Ám arról is meg vagyok győ­ződve, hogy a polgári eljárás­jogot csak úgy lehet tanftani, ha műveli is az ember. így az ügyvédi hivatás és az egyete­minél többet - megfelelő szinten ismernek. A felmé­résből az is kiderült, hogy a legtöbben angolul (132-en) és németül (110-en) beszél­nek, oroszul, franciául, ola­szul és spanyolul viszont alig néhányan. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy ar­ra a kérdésre, miszerint mi­lyen nyelvet tanulna szíve­sen, 208-an az angol, 114-en pedig a német mellett vok­soltak. Franciául, oroszul, spanyolul és olaszul együtt­véve kevesebben szeretnének tanulni, mint angolul. Sz. C. Sz. a mi oktatómunka jól kiegészí­tik egymást. A kancellári tisztségben pedig - bár mások kértek rá, hogy pályázzak ­számos olyan eredményt ér­tem el, amelyek alapján úgy gondolom, érdemes csinálni. Sikerült megvalósítani né­hány költségcsökkentő beru­házást, például a fűtéskorsze­rűsítést, átszerveztük az egye­temi karbantartó szolgálatot, bérbe adtuk az éttermeket, ki­alakítottuk a telefonközpontot Nem elhanyagolható ered­mény, hogy háromszázzal nö­veltük a kollégiumi férőhelye­ket, megoldottuk a Honvéd téren a közgazdász tanszék­csoport elhelyezését, modern számítógépes rendszert alakí­tottunk ki az egyetemen. A belvárosban vásároltunk egy ötszintes ingatlant az európai tanulmányi központ számára, megoldottuk az épületek va­gyonvédelmét, korszerűsítet­tük a bérátutalási és -nyilván­tartási rendszert. • A Bokros-csomag és az állandó bérfeszültségek időszakában mindez úgy hangzik, mint egy siker­történet... - A pénzügyi nehézségek­ről egy külön fejezetben tud­nék beszélni. Folyamatosan gondot okoz az alulfinanszíro­zottság, és minden év elején azonnali, sokmilliós hiányt okoz, hogy a kormány és az érdekegyeztető tanács meg­egyeznek a közalkalmazottak béremeléséről, csak éppen nem biztosítják hozzá a fede­zetet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Szegeden az egyetemi épületek meglehetősen rossz állapotban vannak, felújításra pedig nevetségesen kicsi összegeket kapunk. Ebből csak toldozgatunk-foltozga­tunk, megpróbáljuk elhárítani a közvetlen veszélyt. Komo­lyabb beruházásra évek óta nem jutott pénz, és elképzelni sem tudom, mikor lesz az, hogy Szeged egyszerre kap mondjuk egymilliárd forintot, például a biológiai központ Y­épületének felépítésére, vagy a még mindig szűkös kollégi­umi férőhelyek bővítésére egy modern, új épületben. • Kancellár úr szerint mi­lyen a jó vezetés? - Tudja, én gimnazista ko­romban kétféle sportágat is komolyan műveltem: tornász­tam és fociztam. Mindkettő csapatjáték, mégis egészen más a két közösség. A jó ve­zetés szerintem olyan, mint a tornászcsapat. Mindenki be­mutatja a maga gyakorlatát, azt lepontozzák, és abból áll össze a csapat eredménye. Vagyis pontosan lehet tudni, ki, mennyivel járult hozzá a győzelemhez vagy a vereség­hez. A focicsapat viszont ak­kor is nyerhet, ha egy-két já­tékos elbújik a többiek telje­sítménye mögé. • Kinek gurttja tovább a hólabdát? - .Játékostársamnak", Mé­száros Rezső rektornak. Keczer Gabriella • Debrecen (MTI) Elkészült a hét helyi fel­sőoktatási intézmény integ­rációjának első lépéseként létrejött Debreceni Égyetemi Szövetség központi igazga­tási épülete: a Felsőoktatási Fejlesztési Alapból 147 mil­lió forintos beruházással épí­tették át az egykori Kassai úti szovjet laktanya parancs­noki épületét. A Kassai úti campus igazgatási épületé­ben székel majd az egyetemi szövetség 39 tagú szenátusa. A korábbi Universitas Egye­sülésből a kormány március 4-ei döntése alapján alakul­hatott meg a szövetség, amely két évig működik, s azt követően az integráció befejezéseként létrejön az egységes Debreceni Egye­tem. Menedzsment­akadémia • Budapest (MTI) Westel Menedzsment Akadémia (WMA) megala­pításáról írt alá megállapo­dást a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem (BKE) Vezetőképző Intézete és a Westel900 Mobil Táv­közlési Rt. Az együttműködési meg­állapodás aláírását követő sajtótájékoztatón Palánkai Tibor, a BKE rektora el­mondta: a Westel Menedzs­ment Akadémia keretében az eddigieknél nagyobb hang­súlyt kap a gyakorlati okta­tás. Ez azt jelenti, hogy a ve­zetőképzés már kezdettől nemcsak elméleti szinten fo­lyik majd, hanem kiegészül a praktikumok oktatásával. Ki­emelte: a kommunikációs és információs társadalom vilá­gában igen fontossá vált az útkereső, progresszív vállala­ti tapasztalatok beépítése az oktatásba. A mobil távközlé­si cég vezérigazgatója. Sugár András a sajtótájékoztatón arról szólt: cégük három ki­választott hallgató tanítási költségeit vállalja magára. Egyikük Westel 900 dolgozó lesz. Emellett 15 millió fo­rinttal támogatják a három év alatt a BKE Vezetőképző Intézetének épületében kiala­kítandó magas technikai színvonalú, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő előadóterem kialakítását. Doktoravatás a műegyetemen • Budapest (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével nyilvá­nos egyetemi tanácsülést tar­tottak a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az államfő „Promotio sub auspiciis pra­esidentis Rei Publicae" ki­tüntetéses doktorrá avatta Aszódi Attila okleveles gé­pészmérnököt. A tanács az egyetem tiszteletbeli dokto­rává fogadta Bálintfy József nyugalmazott professzort (University of Massachu­setts), Erik W. Grafarend professzort (Geodatisches Institut Universitat, Stutt­gart) és Siegfried Rüger pro­fesszort (Technische Univer­sitat Dresden). Az ülésen nyolcan „Professor Emeri­tus" ctmet vehettek át, to­vábbá beiktatták az egytemi tanács két új tagját. Somogyi Lászlót, Az Épttés Fejlődé­séért Alapítvány kuratóriumi elnökét, valamint Várhegyi Miklóst, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. vezérigazgató­ját. Idegen nyelvi felmérés a SZÉF-en • Az angol a favorit Nincs monopolhelyzet • Budapest (MTI) Az Idegennyelvi Tovább­képző Központ (ITK) eddig sem volt monopolhelyzetben, hiszen az országban összesen 40 intézményben lehetett az állami nyelvvizsgával egyen­értékű bizonyítványt szerezni - nyilatkozta Gáborján László­né, az ITK igazgatója a kor­mány által elfogadott új nyelvvizsga-rendelet kap­csán. Az autonóm felsőokta­tási intézményeknek módjuk­ban állt az is, hogy nem a központban, hanem a külföl­di nyelvvizsga-centrumokban letett nyelvvizsgát fogadja­nak el a felvételi pontszámok megszerzéséhez. Az igazgató hangsúlyozta: nem tartanak az új rendszerben történő megmérettetéstől, a verseny­helyzettől. Megjegyezte: to­vábbra sem engednek szak­mai igényességükből. Véle­ménye szerint sok függ attól, hogy a rendelet alapján ho­gyan tudják majd biztosítani a különböző idegennyelvi vizsgák szakmai minőségét, a rendszerek áttekinthetőségét. A részletekről csak a rendelet szövegének pontos ismereté­ben tud nyilatkozni - tette hozzá Gáborján Lászlóné. Miskolc és Rouen

Next

/
Oldalképek
Tartalom