Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

6 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1998. MÁRC. 11. S Óriási húsvéti szónyegvásár r,< a SULÁK-náll \\ » m A Suták áruházakban martiul 2-tól április 1 l-ig, illetve ** ' a kéizlet ereiéig, kéizpánlSzetM eletén minden izányeg félároni SUla* • gumis hátoldalú, nyomottmintás filc padlószőnyeg nettó 290 Ft/nm-tól • velúr padlószőnyeg nettó S50 Ft/nm-tól • 2x3-as szőnyeg nettó 7990 Ft-tóll Kárpótlási jegyet podlófzórtyeg és francia szőnyeg vásárlása esetén 150%-on beszámítjuk! A Sulák üzletekben 20 000 Ft feletti vásárlás esetén egy latin gitárzene CD-lemezt, 40 000 Ft felett egy hátizsákot kap ajándékba! Szeged, Kereskedő köz 4. Ny: H-P.: 9-17. Szo: 8.30-13. Tel.: 467-122. Ne feledje, a Sulákkal jól jár! Kinevezett főrendőrök • Munkatársunktól Rendőri vezetőket neve­zett ki a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság kü­lönböző osztályainak élére dr. Forgács László vezérőr­nagy, országos rendőrfőka­pitány. Ennek értelmében március l-jétől dr. Molnár Imre alezredest bűnügyi igazgatóvá, Szörényi Endre alezredest a Kisteleki Rend­őrkapitányság vezetőjévé. Madarász Mihály alezredest hivatalvezetővé, dr. Németh Károly őrnagyot a közrend­védelmi osztály, Tóth Mol­nár István alezredest a gaz­daságvédelmi, dr. Bedéné Horváth Rózsa őrnagyot a közgazdasági, dr. Fülöp Zol­tán őrnagyot az igazgatás­rendészeti, Subicz István alezredest pedig az ügyeleti osztály vezetőjévé nevezték ki. Subicz alezredes kivéte­lével a többi rendőrtiszt ed­dig megbízottként láttak el vezetői teendőit. Album H. Dinnyés Évával • Munkatársunktól Az Album című portréso­rozat következő vendége H. Dinnyés Éva keramikusmű­vész. A róla készült rövidfil­met ma este 22 órától vetítik a Telin csatornán. Ismétlés szombaton 22 órakor. Zeneiskolás sikerek • Munkatársunktál A szegedi Király-König Péter Zeneiskola növendékei két országos verseny területi válogatóján is szép sikereket értek el. A Szegeden megren­dezett VIII. országos zeneis­kolai zongoraverseny helyi megmérettetésén az öt to­vábbjutó helyből négyet ők szereztek meg. A zeneiskolá­sok közül Tihanyi Zsuzsa, Hermán Péter, Boros Katalin (felkészítő tanáruk Demeter­né Dányi Júlia) és Paragi Balázs (tanára Szelezsán Ist­vánné) jutott a döntőbe. A III. országos zeneiskolai furulyaverseny döntőjének kilenc helyéből nyolcat Ki­rály-König-növendékek sze­reztek meg. Paragi Jenő ta­nár tanítványai közül döntős lett Stefkovics Nóra, Tihanyi Zsuzsanna, Szikula Tünde, Vakula Zsófia, valamint a Ki­rály Consort tagjai: Török Anikó, Nagy Bernadett, Va­kula Zsófia és Kovács Anita. Lőrincz László tanítványai közül pedig Greksa László, Kalmár Dániel, valamint a Blockflöte Consort tagjai: Király Márta, Greksa László, Kalmár Dániel és Taletovics Milán indulhat az országos verseny fináléjában. A to­vábbjutókat Iglódi Éva tanár­nő kísérte csembalón. Nyílt nap az autóklubban • Munkatársunktól A Magyar Autóklub sze­gedi műszaki állomásán nyílt napot tartanak március 14-én, szombaton. A klubta­gok részére környezetvédel­mi mérést és díjmentes köz­lekedés-biztonsági vizsgála­tot végeznek 7-től 13 óráig. Az új tagok ezen a napon kedvezményesen léphetnek be a klubba, a belépés után azonnal igénybe is vehetik a szolgáltatásokat. • Emlékülés a főiskolán A „másik" Somogyi Csütörtöktől ünnepi programok • Munkatársunktál Az 1848/49-es forra­dalom és szabadságharc ISO. évfordulójának tiszteletére Szegeden többnapos esemény-so­rozatot rendeznek. A megemlékezések már csütörtökön elkezdőd­nek, s vasárnappal be­zárólag folyamatosan tartanak rendezvénye­ket. Március 12-én délelőtt fél tízkor „150 éve történt" cím­mel kamarakiállítást nyitnak meg a Somogyi Könyvtár harmadik emeletén. Délelőtt tíz és fél tizenkettő között a Somogyi Könyvtár első emeletének folyóiratolvasó­jában felolvasóülést tarta­nak. Ezen Csűri Károlyné Egy csendes forradalmár (Somogyi Károly és 1848), illetve Kórász Mária Vas­váry Ödön 1848/49-ről című művéből hangzanak el rész­letek. Tíz órakor a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépis­kola fennállásának 85 évfor­dulója alkalmából a Korzó Moziban rendeznek díszün­nepséget, amelyen dr. Szalay István polgármester mond beszédet. 11.30-kor a Vasvá­ri szakközépiskolában meg­koszorúzzák a névadó em­léktábláját, valamint iskola­történeti és életmód kiállítást nyitnak meg. Délután há­romkor Polner Zoltán össze­állításában, „Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!" cfmmel irodalmi, zenei em­lékműsor kezdődik. Ebben közreműködik Dálnoki Zsó­ka, Kiss Ernő, Tegzes Miklós és az Újszegedi Kamaraze­nekar. Ünnepi beszédet mond Török György József, nyugalmazott honvéd őr­nagy, hadtörténész. 17 óra­kor „110 éve halt meg So­mogyi Károly" címmel a So­mogyi Könyvtár földszinti aulájában kiállítás nyílik, amelyet Gyulay Endre, sze­ged-csanádi megyés püspök ajánl az érdeklődők figyel­mébe. 17.30-kor a könyvtár­ban a Szeged című folyóirat ünnepi számának bemutató­jára kerül sor a Dugonics Társaság, a Somogyi­könyvtár és a lap szerkesztő­ségének közös rendezésé­ben. A lapszámot Tandi La­jos főszerkesztő mutatja be, közreműködik Lovászi Jó­zsefné könyvtáros, G. Tóth Ilona levéltáros és Sándor János rendező, helytörté­nész. A csütörtöki nap prog­ramját egy kóruspódium zár­ja, melyet a Bartók Béla Művelődési Központban tar­tanak. Fellép a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Gya­korló Iskolájának Bartók Gyermekkórusa Fragler Eri­ka vezényletével, valamint a Szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa, melyet Erdős János, Liszt-díjas karnagy dirigál. • Munkatársunktól Szegedről és környékéről is várnak jelentkezőket arra a szépségversenyre, amit pénte­ken, 13-án, este 7 órától rendez a kiszombori ifjúsági önkor­mányzat, a község régi művelő­dési házában - rongyosbál kere­tében. Mint Rubinfalvi Eszter ifjúsági polgármestertől meg­tudtuk, a szépségkirálynő-vá­lasztáson túlmenően lesz példá­ul „Ki a legrongyosabb?"-vetél­kedő, továbbá táncverseny is. Mindez korántsem néma csönd­ben zajlik le, mert föllép a ki­szombori Aszpirin, s a Mici­mackó Terror Blues Band, a szegedi Blues Bell, és a makói The Garde együttes is. A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola ta­nácstermében holnap 10 órától Somogyi József emlékülést rendez a SZAB Filozófiai és Törté­nettudományi Szakbi­zottsága és a főiskola Társadalomelméleti Tan­széke. Megnyitót mond dr. Békési Imre főigaz­gató, tanszékvezető egyetemi tanár, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és dr. Szabó Tibor tanszékve­zető főiskolai tanár. Szegednek két neves So­mogyija is van: Somogyi Károly és Somogyi József. Jó tudnunk, csak névroko­nok, sajátos módon éppen a város köti össze személyü­ket. Egyikük sem szegedi születésű, mégis sokat kö­szönhet nekik a város. So­mogyi Károly kanonok volt, aki a városnak ajándékozta fölbecsülhetetlen értékű könyvtárát. De ki a „másik" Somogyi? Somogyi József (1898­1948) váci születésű katoli­kus gondolkodó, tudós-tanár egyéniség, a két világháború közti magyar filozófia jeles képviselője. 1930 és 1948 között a szegedi Polgári Is­koíai Tanárképző Főiskola filozófia-pedagógiai tanszé­kének vezetője, kivételes személyiség, országos jelen­tőségű filozófus. Mindenekelőtt hihetetlen munkabírását említsük meg. Úgyszólván egyedül tanít egész évfolyamokat filozófi­ából, pedagógiából és pszi­chológiából. A harmincas években a Pázmány Péter Egyetemen is vezet filozófi­ai kurzusokat. 23 évesen be­kerül az akkor talán legran­gosabb hazai filozófiai, kul­túrtörténeti folyóirat, az At­henaeum szerkesztő bizott­ságába. Tagja egy sor tudo­mányos és közéleti társaság­nak - köztük az MTA Filo­zófiai Bizottságának -, köz­ben több mint félszáz publi­kációt, mintegy 20 könyvet jelentet meg. A tehetségről és eugenikáról szóló (rását maga fordítja német nyelvre, ami azután meg is jelenik Németországban, élénk nemzetközi visszhangot váltva ki. Talán ennek is kö­szönhető, hogy 1945 után amerikai egyetemre hívják tanítani, ő azonban nem hagyja el Szegedet. Hamaro­san, ötvenévesen közlekedé­si balesetben meghal. Somogyi József egész életművére s magatartására elmondhatjuk: nála „gondo­lat és jellem egy személy­ben". Szellemi és erkölcsi bátorságára vall, hogy kemé­nyen ellenáll az akkor ural­kodó egyik áramlatnak, a fajmítosznak: „A történelem nem a fajok, hanem a népek, nemzetek története - írja -, ... a fajiság nem önérték,... az egész német nép csupán szégyenpírral fog gondolni arra, hogy olyan könyv, mint Rosenberg Mythusa, egy Al­bertus Magnus, egy Kant, egy Goethe hazájában meg­jelenhetett." A fajmítosz el­ítélése mellett elutasítja az orosz bolsevizmust is. A to­talitariánus rendszer megkö­veteli, hogy az egyén feladja autonómiáját, mindenben ki­szolgálja az államot. Pedig ­figyelmeztet Somogyi - for­dítva áll a dolog: az állam van az egyénért. Minden egyén értékes, az állam fel­adata éppen az, hogy minden eszközzel segítse minden ér­ték kibontakoztatását. Nem meglepő, hogy Somogyi Jó­zsef mellőzötté válik a 30­as, 40-es években, s a 45 utáni érában is. Nem kedveli őt a hivatalos németbarát po­litikai s ideológiai irányvo­nal. De a későbbi szocialista politika s a marxizmus is megveti, 1989-ig nem is illik beszélni róla. Sokoldalúsá­gára is felfigyelhetünk: ér­dekli őt a világ végtelensé­gének problémája, a tudo­mány, a filozófia, a nemzet, a közjó, a közösség, a tehet­ség kérdései. A szegedi tanácskozás Somogyi József születésé­nek 100., s halálának 50. év­fordulója alkalmából szerve­ződik. Az ország számos in­tézményéből érkeznek egy­házi és világi kutatók, gon­dolkodók, hogy méltókép­pen megemlékezzenek a gazdag, s mindmáig feltárat­lan életműről. A szakma végre elkezd­heti azt a munkálatot, amely - a kutatás eredményeként ­kijelölheti Somogyi József reális bölcselettörténeti he­lyét és jelentőségét. Szeged városa pedig rálelhet újabb ­eddig sajnos „hamu alatt" rejlő - szellemi kincsére, a „másik" Somogyira. Karikő Sándor Somogyi József, a katolikus filozófus. (DM-fotó) • Millecentenáriumi ruhaköltemények Ópusztaszeren Puritán ünnepélyesség Madarászná Katfiy Margit tradicionális öltözékeit sokan megcsodálják. (Fotó: Gyenes Kálmán) Húsvétig látható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ro­tundájában Madarászná Kathy Margit ruhaterve­ző kiállítása. A Debre­cenben élő iparművész 1970 éta szerepel arc­haikus ihletésű textiljei­vel hazai és külföldi ki­állításokon. A magyar népművészet hagyomá­nyaiból és a történelmi korok divatjának válto­zatos formáiból, színei­ből merítő ruhaköltemé­nyei nem a menő buti­kokban kapható, leg­frissebb módi szerint ké­szült öltözékekkel akar­nak versenyre kelni, ha­nem azok számára je­lenthetnek alternatívát, akik a nemzeti tradíció­kat ünnepi alkalmakkor viseletükkel is szeretnék hangsúlyozni. - A textilkészítés szinte minden ágát, a batikolástól a szövésig végigpróbáltam, s szövés inspirált leginkább a ruhatervezésre - mesélte Madarászné Kathy Margit, amikor kiállítása kapcsán te­lefonon megkerestem. - A textiltervezés és -készítés bármelyik ágát műveli is az ember, legfontosabb a kom­pozíciós készség. Azért sze­rettem volna egészen más tí­pusú ruhákat csinálni, mint amilyeneket butikokban, áruházakban tömegesen le­het vásárolni, hogy ezzel se­gttsek azoknak, akik abszo­lút egyedi és ünnepélyessé­get sugárzó öltözékre vágy­nak. Ezek a ruhák színházba, hangversenyre, különleges alkalmakra valók. Neves népdalénekesek is szívesen viselik koncertjeiken. • Jól láttam, hogy néme­lyik darab már-már a ko­rai kereszténység egyházi viseletét idézi? - A két évvel ezelőtti szombathelyi textilbiennálé témája a millecentenárium volt. Három ruhával lehetett pályázni, de annyira meg­szerettem ezt a stílusvilágot, hogy egy nagyméretű fali­textilt és még három másik ruhát is készítettem. Csodá­latos motfvumvilággal is­merkedhettem meg, a puri­tánságot és az ünnepélyessé­get akartam a különleges arany díszítésekkel ötvözni. Nagyon boldog voltam, ami­kor meghívást kaptam Ópusztaszerre, hiszen ez az ország egyik legszebb, leglá­togatottabb kiállítóhelye. Örömmel készültem erre a tárlatra, remélem, húsvétig még sok látogatója lesz. • Kereskedelmi forga­lomba is kerülnek a ru­hái? - Rendkívül időigénye­sek, így csak roppant keve­set tudok belőlük készíteni. Nincs forgalmazóm, hiszen nem tömegárut, hanem egyedi darabokat csinálok. Volt olyan ruhám, amin több mint egy hónapig dolgoz­tam. Magyarországon hihe­tetlenül nehéz beszerezni a megfelelő hozzávalókat, alig kaphatók hagyományos ter­mészetes anyagok a boltok­ban. A millecentenáriumi ru­háimhoz például csak Fran­ciaországban találtam meg­felelő selymeket. • Külföldön is kiállít; ott hogyan fogadják a mun­kád? - Legtöbb tárlatom Finn­országban volt. Ruháim stí­lusa rokon a finnek szellemi­ségével, ezért nagyon szere­tik, és gyakran visszahívnak. Úgy gondolom, egy-egy ilyen ruha a viselője szemé­lyiségét is jelzi, hiszen egy­fajta bátorság kell ahhoz, hogy valaki vállalja a sajátos formát, motlvumvilágot, szí­neket. Ha valaki csak kom­mersz viselethez szokott, ak­kor eleinte furcsán érezheti magát ezekben. Szerencsére eddig szinte mindenki meg­szerette, és szívesen hordja. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom