Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07 / 56. szám

SZOMBAT, 1998. MÁRC. 7. SZEGEDÉRT ALAPÍTVÁNY 11 • Kósáné dr. Kovács Magda a szocialisták választási esélyeiről „A politika nemcsak politizálásból áll" „A halasztás a békekötés jele a kongresszuson." (Fotó: Schmidt Andrea) Amikor tavaly nyáron idén tavaszra halasztották a szocialista párt kongresszusát, „helyzet" volt. Belülről is támadták a pártelnököt, szét akarták választani a pártelnöki és miniszterelnöki funkciót, számon kérték rajta a választási ígéreteket, elsősorban a szociális jellegűeket. A halasztás taktikája, úgy látszik, bevált, mert lám, a március 6-ai kongresszus előtt a pártelnök belülről kikezdhetetlen, sót, Horn Gyula a megnevezett miniszterelnökjelölt. Politikustársaival járja az országot; lakossági fórumokon és nagygyűléseken arról beszél, hogy a választási ígéretek többségét sikerült betartani. A közvélemény-kutatási adatok pedig azt sejtetik, hogy a szocialista párt esélyes a választási győzelemre. Az esélyekről beszélgettünk Kósáné dr. Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. • 1994 tavaszán, tehát éppen négy esztendeje az MDF nevű, erősebbik kormánypárt ügyvezetője. Lezsák Sándor pecázott egy Bács megyei tó partján, két fogás között adott interjút kecskeméti újságíróknak. Pártja választási esélyeit negyven százalékosra taksálta. Az MDF 1994 nyarán elvesztette a hatalmat, a választásokon alig tíz százalékot kapott. Jelenleg azért harcol, hogy a Fidesz árnyékában becsúszhasson a parlamentbe. Nemrégiben az MSZP nevű erősebbik kormánypárt ügyvezetője. Kovács Magda szintén víz mellett járt, s győri újságíróknak ezt mondta: „Hiszek abban, hogy pártunk akár a szavazatok ötven százalékánál többet is megszerezhet." Ez a nézet nem áll távol az ellenzéki politikusoktól sem, legföljebb ők nem bizakodva, hanem sajnálkozva fogalmazzák meg. Úgy rémlik, mintha rájátszanának a szocialista politikusok derűlátására. Lehet, hogy az ellenzéki rókák kiéneklik a sajtot a szocialista holló szájából? - Semmi sem árt jobban, mint az elbizakodottság. Lengyelországban a baloldali párt kormányzati pozícióból indult neki a választásoknak, biztos győztesnek látszott. A jobboldali pártok egységesen léptek föl ellene, s most ők kormányoznak. Vagy itt van az angol Munkáspárt esete, egy ciklussal korábbról. Minden közvéleménykutatási adat arról árulkodott, hogy ő lesz a győztes, aztán megsemmisítő vereséget szenvedett. Okult a csúfos kudarcból, s most a Munkáspárt kormányoz Nagy-Britanniában. • És Lezsák Sándor 1994-es derűlátása? - Indokolatlan volt. A közvélemény-kutatási adatok nem támasztották alá a derűlátását. De ha horgászás helyett néhányszor a 6-os villamoson utazik, az emberek elejtett megjegyzéseiből is megtudhatta volna, hogy nem számíthat győzelemre. Most, 1998-ban a közvélemény-kutatások szerint az MSZP a legesélyesebb. Azt a bizonyos győri mondatot mégis megbántam, mert csínján kell bánni a számszerű jóslatokkal. A választások után könnyen az ember fejére olvassák, amit könnyelműen kimondott. • Hogyan fogalmazná meg tehát a szocialista párt esélyeit? - Óvatosan. így: az MSZP élvezi a választópolgárok meghatározó részének bizalmát. De csak akkor lesz győztes, ha vezető politikusai nem pecázni járnak egy csöndes tópartra, hanem beszélgetni az emberek közé. Ha nem gondolják azt, hogy már csak az eredményhirdetés van hátra. • Kevésbé vagyok szigorú a politikustársaival szemben. A helyi újságokból ugyanis kiviláglik, hogy hajlamosak országot járni. Január 10-én például feltűnően sok szocialista politikus hagyta el a fővárost. Először nem értettem, hogy miért éppen ezt a szombati napot szánják vidéklátogatásra, aztán a sajtókivágatokból és különösen a fényképekből kiderült az ok. Országszerte ezen az estén vette kezdetét a farsangi szezon. - Magam is érzékelem a báli nyomást. Pillanatnyilag három meghívásom van: Dombóvárról, Nyíregyházáról és Budapestről. Töredelmesen bevallom, kettőre el is megyek. A bál ma már nem azt jelenti, mint hajdanában. Nem a félénk úrilányt vezetik be a társasági életbe, hanem például politikusok találkoznak azokkal, akik rokonszenveznek a pártjukkal. A nyíregyházi sportcsarnok nem telne meg a helybéli szocialistákkal, de az MSZP szabolcs-szatmári szimpatizánsaival már igen. S bár érzem a megjegyzéséből kicsendülő iróniát, mégis azt mondom: jó ötlet a szegfűbálok sorozata. Nem árt, ha a választópolgárok minél több arcát fedezik föl a közéleti személyiségnek. A politikus állítólag olyan, mint egy ember. S ha ez igaz, akkor igenis ápoljon emberi kapcsolatokat. Ha úgy adódik, én bizony fölkérem táncolni az MSZP megyei irodavezetőjét, aki kevés pénzért fél életét közügyekkel tölti. A politika nemcsak politizálásból áll. Néhány napja Balatonbozsokon jártam, a nyugdíjasok báljára hívtak meg. Annyira elment a hangom, hogy szinte meg sem tudtam szólalni. Ennek ellenére a bozsoki asszonyok örültek nekem, mert látták, hogy élvezettel nézem a csodálatos hímzéseiket és eszem a fölséges süteményeiket. 9 Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök és volt parlamenti elnök, 1985 óta országgyűlési képviselő a püspökladányi választókörzetben. Most attól tart, hogy kicsöppenhet a honatyák közül, mert nem ő az MSZP megyei listavezetője, hanem a fővárosból „exportált" Nagy Sándor. Sérelmét így általánosította a Hajdú-Bihari Napló február 23-i számában: „Azt tapasztalom, hogy a pártfunkcionáriusok előtérbe helyezték magukat. De végül is a listát összeállítók munkájáról a választópolgár mond ítéletet májusban a szavazatával." - Csakugyan baj van a listaállítással, de nem úgy, ahogy Szűrös Mátyás gondolja. Én még emlékszem 1990-re, amikor szitokszónak számított a kijárás. A lobbizással vádolt képviselők szinte szemlesütve jártak a Parlament folyosóin. Csakhamar kiderült, persze, hogy a választó a helyi érdekek képviseletét várja el választott politikusától. Újraválasztásra azoknak van esélyük, akik energiájukat a helyi ügyek megoldására összpontosítják. Rendszeresen végigjárják a választókörzetüket, meglátogatják az önkormányzatokat, egy ciklusban akár többször is megfordulnak ugyanazon a településen. Egyáltalán nem biztos, hogy azokat kell a megyei lista élére állítani, akik amúgy is népszerűek és egyénileg indulnak. Inkább azokat a politikusokat, akik a kormányzati vagy pártfeladatok miatt kevesebbet forgolódnak az emberek között. • És mi baj van a listaállítással? Arra utal talán, hogy 1998-ban is megismétlődött az, ami 1994ben? Négy éve a csongrádi körzetben élő szocialisták javasolták országgyűlési képviselőnek az újságíró Hajdú Jánost, noha a pártközpontban esetleg más személyben gondolkodtak, az idén pedig a dorogi polgármester, Titmann János lett a képviselőjelölt, noha a Köztársaság téren tán szívesebben vették volna Kari Imre jelölését. - Mi a rendszerváltás táján annyira el akartunk szakadni az MSZP-hagyományoktól, hogy azt is kidobtuk a léghajóból, amitől gyorsabban haladhattunk volna. így aztán pillanatnyilag az MSZP-t az a kétes dicsőség jellemzi, hogy egyetlen a magyar politikai pártok közül, melynek a működésében csak demokratikus elemek vannak. Gyakorlatából kiveszett a centralizmus, ezzel magyarázható, hogy a vezetés nem szólhat bele a helyi jelöltállításba. Amikor pedig választási győzelemre esélyes egy párt, akkor előtérbe kerülnek a személyes ambíciók: „Miért ő legyen a jelölt, miért ne én?" - kérdezik ilyenkor a helyi politikusok, s néhány esetben a helyi döntés kontraszelekciót eredményez. 9 Több centralizmust vinne a szocialista párt működési mechanizmusába? - Inkább értelmes centralizmust. Ez a vezető testületek és a helyi szervezetek folyamatos, alkotó jellegű párbeszédét jelenti, és ebből kinőhetnek a lehető legjobb döntések. 9 Bántó, ha úgy fogalmazok, hogy szombaton kezdődik a politikai halogatás kongresszusa? - Halogatás helyett halasztást mondanék. A legutóbbi kongresszuson az dőlt el, hogy a szocialista párt nem fogja kettéválasztani a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciót. Az is egyértelművé vált tavaly júniusban, hogy egyetlen szocialista politikusnak van esélye a kettős funkcióra: Horn Gyulának. A halasztást én a békekötés jelének tartom. A különböző irányzatok között teljes egyetértés van abban, hogy a tisztújítást el kell halasztani a választások utánra. Ebben az értelemben tehát nem számítok éles vitákra a március 6-i kongresszusunkon. Azt remélem, hogy a viták révén markánsabb politikai üzeneteket fogalmazhatunk meg a választópolgárok számára. Zöldi László Kósáné dr. Kovács Magda mondja: Cifferblatt Az előző kormányban Antall Józsefen kívül senki nem engedhette meg magának, hogy saját arca legyen. Színes Vasárnap, 1995. július 2. A miniszterségről A mi munkánk olyan, mint a takarítás. Csak a hiánya szúr szemet. Pillanatok alatt fölgyűlnek a sarokban a pormacskák. Színes Vasárnap, 1995. október 8. Lemondás vagy felmondás? A politika páternoszter, ahol az ember hol fölfelé megy, hol le. Magyar Nemzet, 1995. november 18. Belső kritika A szakértelmet kell bevinni a kormányba, nem a politikai gőgöt. Népszabadság, 1995. november 23. Fából vaskarika? A most épülő kapitalizmust a szociális eszmével lehetne korlátozni. Somogyi Krónika, 1995. december 21. Fel a fejjel Lógó orral nem lehet politizálni. Fejér Megyei Hírlap, 1996. április 27. Figyelmeztetés Egy párt számára nem az a veszélyes, ha sokféle gondolatot hordoz, hanem az, ha önálló hatalmi ambíciók jelennek meg benne. Somogyi Hírlap, 1996. április 6. A hangulatjavító intézkedésekről Különös, hogy éppen az az ellenzék félti az országot a „megtévesztő" osztogatástól, amely egyetlen nyilvános parlamenti vitában tízmilliárdokat „költ el". Új Dunántúli Napló, 1997. május 23. A koalícióról Az eltelt két évben bebizonyosodott, hogy a szocialistáknak és a szabad demokratáknak van annyi közös értékük, gondolatuk, amely alapján termékenyen dolgozhatnak együtt, ugyanakkor van annyi különbség közöttünk, amennyi állandósíthatja a vitákat. Színes Vasárnap, 1996. július 7. Lenyeltük a békákat, a Bokros csomagból keletkezett haragot, a Tocsik-ügyet, most itt állunk optimistán, mert így kell megszólítanunk a választópolgárokat. Napló, 1998. február 14. Demagógia A populizmus mindig a veszteseknek szól. Nap-Nyugta, Forum TV, 1997. Megszólítás Kósáné Kovács Magdáról mondják Retúr A miniszterasszony beindul, szikrázik, fújtat, mint egy tizenkilences páncélvonat. Buják Attila újságíró, 168 Óra. 1994. október 18. Egy lemondásra Vele a kabinet mindkét nőtagja elbúcsúzott: az egyetlen meg az utolsó. Nádori Péter újságíró, Magyar Narancs, 1995. december 21. Szocdem Nem megrögzött antikapitalista, inkább egy nyugati szocdemre hasonlít: elfogadja, hogy kapitalizmus van, de azon belül legyenek a tőkét ellenőrző viszonyok. Bozóki András politológus, Magyar Nemzet, 1997. május 24. Érzelmi bal Olyan baloldali politikus, aki érzelmileg is megéli a baloldaliságot. Stump István politológus, Magyar Nemzet, 1997. május 24. • A bécsi Elisabeth magyar vendégei Szegeden elsírta magát? • Bécs (MTI) A budapesti Fővárosi Operettszínház tavaly december 10-én látta vendégül a bécsi Theater an der Wien társulatát, s mutatta be osztrák kollégáinak az Elisabeth című musical magyar változatát. Hétfőn este pedig a magyar társulat tagjai és a közreműködők voltak a bécsi színház vendégei. A fergeteges, rendkívül magas színvonalú előadásra meghívták Lévay Szilvesztert, a musical szabadkai születésű zeneszerzőjét is, aki az MTI-nek nyilatkozva elmondta: rendkívül sajnálja, hogy a musical éppen az idén, Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné meggyilkolásának 100. évfordulóján, közel két hónap múlva, április 24-én lekerül a bécsi színház műsoráról. Ugyanakkor Lévay nagyon boldog, hogy ez a hat év ilyen sikeres volt a Theater an der Wienben, hiszen a darabot ezalatt több mint egymillióan látták. Az, hogy most lekerül a műsorról szomorú, de mégis a színház belső ügye, amit meg kell érteni - mondta. A Grammydíjas szövegkönyvíróval, Michael Kunze-val az Elisabeth sikerét látva már évekkel ezelőtt elkezdett keresni hasonló történelmi alakot, akiről újabb musicalt írhatnának, de végül ezt a gondolatot elvetették, s Sissi előtt egy évszázaddal Mozartban találták meg következő főszereplőjüket. 1999 októberében szintén a bécsi Theater an der Wienben kerül sor a Mozart életét bemutató újabb Kunze-Lévay musical világbemutatójára. Lévay nagyon reméli, hogy az Erzsébet szegedi és budapesti bemutatása után a Mozartjuk is eljut Budapestre. A magyar származású, felváltva Münchenben, Los Angelesben és Bécsben élő komponista hatalmas elragadtatással beszélt a szegedi és a budapesti Erzsébet-, előadásokról. Mint fogalmazott: minden alkalommal könnyes szemmel jön ki a magyarországi előadásról. Lévay szintén nagyon sajnálja, hogy most tavasszal Budapesten is lekerül a Fővárosi Operettszínház műsoráról a musical, de utalt arra: az eredeti tervek szerint két év alatt körülbelül 100 előadást akartak, s most már letelt a két év. Mint kifejtette: megérti, hogy a színházi előadás nagyon drága dolog, főleg Magyarországon nehéz a színházak helyzete, bár hozzátette: egy kicsit nehéz megérteni, hogy egy darabot mégis le kell venni a műsorról, amikor a színház szinte mindig telt házzal játssza. Elisabethet Lévay reményei szerint Ausztria, Magyarország és Japán után más országokban is bemutatják, s a musical messze túléli alkotóit.