Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

IV. UNIVERSITAS PÉNTEK, 1998. MÁRC. 6. • Állásbörze az egyetemen Milyen legyen . a pályakezdő diplomás? Az állásbörzén csaknem ezerötszáz ember fordult meg. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Beszélgetés Tráser Ferenccel Egytudású emberek Támogatás ­hallgatóknak • Munkatársunktól Pályázatot irt ki a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) hallgatói dékánhelyet­tese és a Hallgatói Önkor­mányzat (HÖK), amelynek célja a megemelt tanulmányi terhelésű hallgatók támogatá­sa. Pályázhatnak mindazon nappali tagozatos, a TTK-ra beiratkozott hallgatók, akik a számukra kötelező tanulmá­nyi terheken túl további köte­lezettségeknek is eleget tesz­nek, és ezen többletterhelés után más anyagi juttatásban nem részesülnek. Az extra ta­nulmányi munka bármely in­tézmény bármely szakán vé­gezhető. Többletterhelésnek felel meg minden két tanári szak, illetve egy kutató szak mellett folytatott egyéb felsőoktatási képzésben való részvétel. Az azonos tudományterületen végzett tanulmányok nem je­lenlenek többletterhelést. Pályázni a Hallgatói Irodán felvehető adatlap kitöltésével lehet. A pályázatokat ugya­nott kell leadni március 16­átg. A pályázathoz csatolni kell az extra terhelés legutób­bi befejezett félévének index­másolatát. Minden pályázat egyénileg kerül elbírálásra. A támogatást egy összegben, az ösztöndíjjal együtt fizetik ki. Gyógyító versek • Munkatársunktól „Status Praesens" címmel verseskötetet jelentetett meg a SZOTE Rehabilitációs Pszi­chiátriai Osztálya. A kötet pszichiátriai betegek versei­ből válogat. A szerkesztő ­dr. Pető Zoltán, az osztály ve­zetője - bevezetőjében azt Ír­ja: „Amikor a másik embert megérteni szeretnénk, minden megnyilvánulását figyelem­mel kísérjük. Van, hogy sza­vait, van, hogy mozdulatait és van, hogy cselekedeteit pró­báljuk megérteni és van, hogy mindezekből még többet sze­retnénk tudni. A megismerés vágyától hajtva született meg ez a kötet, mely több év gyó­gyító-gyújtó munkája alapján jött létre. Alkotói vala­mennyien páciensek voltak osztályunkon, és munkatársa­im segítettek abban, hogy napfényre kerüljenek. A kö­tetben szereplő versek a terá­pia szerves részeiként beépül­nek a gyógyító gondolkodás­ba. Tudatják mindenkivel: va­gyunk és létezünk és a segít­ségen keresztül látjuk a nap­fényt. Kérjük az Olvasót, a kézbe veit kötetet forgassa és őrizze meg úgy, ahogy titkai­kat és álmaikat leírás és meg­rajzolás előtt a szerzők lelték: féltéssel és szeretettel." Orvosi előadások • DM-információ Dr. Leprán István, az or­vostudomány kandidátusa ha­bilitációs előadást tartott ma­gyar és angol nyelven „Az at­heroschlerosis farmakológiá­ja", illetve „Pharmacology of atherosclerosis" címmel feb­ruár 25-én a SZOTE Élettani Intézetében és 26-án az or­vosegyetem Térítéses Képzési titkárságán. Az utóbbi napon tartotta tudományos előadását is a Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában „ATP­függő kálium-csatorna modu­látorok hatása patkányban a szívizom infarktus korai sza­kaszában" címmel. Csaknem ezerötszáz ember - egyetemi és fő­iskolai hallgatók, friss diplomások és topmene­dzserek - látogatta meg a József Attila Tudomány­egyetem Dugonics téri központi épületében teg­nap befejeződött kétna­pos állásbörzét, amelyen tizennégy multinacionális cég mutatkozott be. Az Universitas Kht., a Közgazdászhallgatók Nem­zetkizi Szövetsége, valamint a szegedi felsőoktatási intéz­mények hallgatói önkor­mányzata által szervezett ál­lásbörzével elégedettek vol­tak a diákok és a cégek is ­mondta Majó Zoltán, a ren­• Munkatársunktól A tervek szerint ősszel kezdik meg az Ady téri sporttelepen annak a ta­nulmányi és információs központnak az építését, amelyben helyet kap majd egy ezer férőhelyes könyvtár, egy ezer- és két százfős előadóterem, valamint egy ezerötszáz ember kiszolgálásra al­kalmas előcsarnok. A körülbelül hatmilliárd fo­rintos beruházást világ­banki kölcsönből finan­szírozzák. Klebelsberg Kunó ideje óla nem volt ilyen méretű beruhá­zás a szegedi felsőoktatásban - mondta Rácz Béta. a JATE általános és integrációs rek­torhelyettese. Az infrastruktú­rában mutatkozó hiányossá­gok miatt a jelenlegi képzési programok felettébb kevés le­hetőséget nyújtanak az egyéni tanulásra. A szegedi felsőok­• Budapest (MTI) A kelet-közép-európai ré­gióban a lakosok számához viszonyítva Magyarországon váltották ki a világszerte tu­ristakedvezményekre jogosí­tó legtöbb nemzetközi diák­igazolványt - mondta el Dá­vid Jones, a Nemzetközi Di­ákutazási Konföderáció (ISTC) vezérigazgatója a vi­lágszervezet kelet-európai dezvény fő szervezője. A multinacionális cégek a személyes elbeszélgetések során több konkrét megálla­podást is kötöttek. Nagy si­kert aratott a hallgatók köré­ben a helyszínen felállított számítógépes információs rendszer, amelyben kis- és középvállalatok, valamint költségvetési intézmények kínáltak állásokat. S hogy mennyit? Nos, csak tanári ál­lásból több mint hatszázat... Majó Zoltántól megtudtuk, hogy a számítógépes adatbá­zist a jövőben folyamatosan szeretnék működtetni és bő­víteni az Universitas Kht. Boldogasszony sugárúti köz­pontjában. Az állásbörzén egyértel­tatási intézmények jelenleg csak ötszáz hallgató számára biztosítanak könyvtári hozzá­férést a mintegy tizenháro­mezres létszámmal szemben. Ez nemcsak a hallgatók ma­gas heti tantermi óraterhelését eredményezi, de több tanter­met is követel. Feltételezve, hogy a szükséges infrastruk­túra rendelkezésre áll, a tan­terveket is át lehet alakítani oly módon, hogy a heti átla­gos óraszám 15-20 százalék­kal csökkenjen. Ez megfelel a rendelkezésre álló tantermi el­látottság 15-20 százalékos nö­velésének, ami a hallgató-ok­tató arány ugyanilyen mérté­kű növelésével egyenértékű. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szegedi Egyetem hosszú tá­von leghatékonyabb beruhá­zása a befogadóképesség és az egyéni tanulást segítő inf­rastruktúra bővítése lehet. En­nek megvalósítását szolgálja majd az új könyvtár. A hallgató-oktató arány értekezletén, Budapesten. Dávid Jones kifejtette: ta­valy 36 ezer 279-en folya­modtak Magyarországon nemzetközi diákigazolvá­nyért. Azt is elmondta: ősz­műen kiderült, hogy ma már nyelvtudás és számítógépes, illetve gazdasági ismeretek nélkül nagyon nehezen lehet igazán jó álláshoz jutni. Mindemellett a cégek elvárá­sai között szerepel, hogy a pályakezdő diplomás nyitott, kreatív, mobilis, teljesít­mény-orientált, lelkes, meg­bízható, céltudatos, rugal­mas, jó kapcsolatteremtő ké­pességgel rendelkező, a kihí­vásoknak megfelelni tudó és akaró ember legyen. Persze akadt olyan is, aki azt mond­ta: elegendő, ha a friss diplo­más csak kreatív, a cég úgyis átképzi. Haffner László, az ÁB-Aegon Rt. Aegon Élet Divízió részlegének kelet­magyarországi igazgatója el­javítása közvetlenül össze­függ az oktatás reformjával. A hallgató-oktató arány ter­vezett növekedése (9-ről 11­re) csak olyan módon érhető el, ha csökkentjük a tantermi kontaktórák számát - hang­súlyozta Rácz Béla. A kon­taktórák számát azonban, az oktatás színvonalának veszé­lyeztetése nélkül, csak úgy lehet csökkenteni, ha növel­jük az egyéni tanulmányok súlyát. Persze, ez erősen függ a szakiránytól, mert míg a szemináriumok és elő­adások csökkenthetők, addig a gyakorlatorientált képzési formákban a laboratóriumi gyakorlatok nem. Az egyéni tanulás feltételeinek javítása mellett a könyvtári kapaci­tást is növelni kell, amelyet úgy számolunk ki, hogy szo­rozzuk az olvasótermi ülőhe­lyek számát a heti nyitva tar­tási idő óráinak számával. Ez a JATE-n jelenleg 18 ezer 600 óra/hét. Az új tői nemcsak formailag, ha­nem tartalmilag is várhatóan megújul a diákigazolvány. Bankkártya formájú, vonal­kóddal és fémszálas bizton­sági elemekkel látják el a mondta, hogy meglepődött a rengeteg érdeklődő láttán, s azon, hogy a hallgatók mennyire felkészültek, intel­ligensek és célirányosak. Haffner László közölte, hogy két dolog miatt jöttek: egy­részt, hogy ügyfeleket tobo­rozzanak - a pályakezdő dip­lomásoknak ugyanis nyárig kötelező valamelyik magán­nyugdíjpénztárba belépniük -, másrészt, hogy munkatár­sakat keressenek. Az igazga­tó egyébként teljesen termé­szetes dolognak tartja, hogy az AB-Aegon részt vesz egy ilyen rendezvényen. Nem úgy a nagy szegedi cégek, amelyek közül egy sem állí­tott standot... Vajh, miért? Sz. C. Sz. könyvtárnál heti hétnapos és napi 12 órás nyitva tartással számolnak, ami 84 ezer óra/ hét kapacitást jelent. Az ezerfős előadóteremre azért van szüksége az egye­temnek, mert a hallgatói lét­szám bővülésével a diákok egyszerűen már nem férnek el a jelenlegi 170-220 helyes termekben a bevezető alape­lőadásokon. A nagyelőadó szükségességét indokolja még az is, hogy az egyetem legrangosabb társadalmi ese­ményeit - tanévnyitó, tanév­záró, diplomaosztás, dokto­ravatás, oktatói értekezlet ­általában a színházban vagy mozikban rendezték meg, amiért igen komoly bérleti díjat kellett fizetni. Rácz Bé­la elmondta, hogy az Ady té­ri épületkomplexum, oktatá­si időszakon kívül, közepes méretű konferenciaközpont­ként is működhet. Sz. C. Sz. nemzetközi dokumentumot. Az ISTC szeretné azt is, hogy a banki szolgáltatások terén is kedvezményekhez jussanak a diákok világszer­te. A Nemzetközi Diákuta­zási Konföderáció szorgal­mazza továbbá, hogy a ta­gországokban a helyi közle­kedési eszközökön is jutá­nyosán utazhassanak a fiata­lok. Az egyetemeken és főiskolákon tanuló hall­gatók száma évről évre nő Magyarországon. Míg 1990-ben az adott korosztály tizenhárom százaléka, addig ma hu­szonhárom százaléka jár valamilyen felsőoktatási intézménybe. Hihetetlen mértékű tehát a bővülés. Tráser Ferenc közgaz­dásszal, a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével arról beszélgettünk, ho­gyan kezeli az állam, il­letve a piac a pályakez­dő diplomásokat. • Az elmúlt hét évben megduplázódott az egye­temi és főiskolai hallga­tók száma. Ön szerint az állam, illetve a felsőokta­tási intézmények figyel­nek-e arra, hogy a végzett hallgatóknak munkahe­lyük is legyen? - Az állam foglalkoztatás­politikai koncepciójában sze­repel a hallgatók létszámá­nak növelése. • Magyar Bálint ezzel kapcsolatosan azt nyilat­kozta a minap, hogy ha tartják a 42 ezres állami­lag finanszírozott keretet, akkor néhány éven belül könnyen elérhetik, hogy az adott korosztály 30 százaléka járjon valami­lyen felsőoktatási intéz­ménybe. - Nálunk még mindig ke­vesebb ember tanul egyete­men és főiskolán, mint az EU-tagállamokban. Az állam tehát tágítja a teret, ugyanak­kor meglátásom szerint a bő­vítésben van egy olyan tuda­tos motívum is, hogy a fiata­lok addig sincsenek az utcán. Azaz: ha bővítik a hallgatói létszámot, csökken a munka­nélküliek száma, így három­öt évvel elodázzák a problé­mát. Előbb-utóbb azonban szembe kell nézni azzal, hogy a végzettek közül so­kan nem találnak majd ma­guknak állást. • Mi a helyzet a felsőok­tatási intézményekkel? Egyetért-e azzal, hogy a felsőoktatási rendszerben kicsit lassabban módosul a szakstruktúra, mint ahogy azt a munkaerő­piaci igények megkövetel­nék? - Ez teljesen nyilvánvaló. Gondoljon bele, tíz eszten­dővel ezelőtt ki hitte volna, hogy itt vadkapitalizmus lesz, és NATO-, illetve EU­csatlakozásról beszélgetünk? Tíz évvel ezelőtt csak mar­xista közgazdászokat képez­tek, akik alig ismerték a pol­gári közgazdaságtant. Ma vi­szont mindennek ez az alap­ja. A hétköznapi gazdaság mind formájában, mind pe­dig változatosságában rend­kívüli dinamikával fejlődik. Ezzel az egyetemek és főis­kolák csak úgymond leköve­tő módon tudnak lépést tarta­ni. Nincs olyan ember, aki meg tudja mondani azt, hogy például az ezredforduló után hány mérnökre, jogászra, közgazdászra, pedagógusra lesz szüksége ennek az or­szágnak. Annyira ugyanis nem ismerjük a gazdasági folyamatokat. Nem lehet megmondani, hogy a szol­gáltatási vagy termelói szféra erősödik-e jobban, így arra sem lehet válaszolni, hogy kereskedőkre, könyvvizsgá­lókra, adótanácsadókra vagy mérnökökre lesz-e nagyobb szükség. Az egyetemek és főiskolák sem tudják, hány mérnököt, jogászt, közgaz­dászt és pedagógust képezze­nek. De jobb is. Ezt döntse el a piac. • Ha már a piacot emlí­tette, ön szerint az ho­gyan kezeli a pályakezdő diplomásokat? - A piac - amely abszolút passzív és semleges - rend­kívül kényelmes helyzetben van, hiszen óriási a kínálat fiatal és jól képzett szakem­berekből. Persze nem min­den téren. Igazán jól képzett logisztikai szakemberek pél­dául még nincsenek a pia­con. Mivel relatíve „túlter­melés" van a felsőoktatási képzésben, a piac nem mégy elébe a hallgatóknak. Egy multinacionális cég például ma még nem keresi meg az egyetemet, hogy neki négy­öt év múlva húsz vagy hu­szonöt idegen nyelveket be­szélő, számítástechnikai is­meretekkel bíró, kreatív fia­talember kell. Ebből adódó­an ma szabadversenyes for­mája van a képzésnek. • Itt és most mégis ho­gyan adhatják el magu­kat a fiatal munkaválla­lók? - Vannak olyan ismere­tek, amelyek nagyban meg­könnyítik az „értékesítés" le­hetőségét. A mai negyven­ötvenéves értelmiségi gene­ráció jelentós része nem be­szél idegen nyelveket, a szö­vegszerkesztésen túl nem ért a számítástechnikához, és nincs tisztában a korszerű marketinggel. Ha a fiatal és kreatív munkavállalók mind­ezeket elsajátítják - ami még csak szükséges, de nem elég­séges feltétel -, és gyakorlat­ra tesznek szert, akkor piac­képes áruként jelenhetnek meg a piacon. Mindemellett szerencse vagy személyes kapcsolat is kell ahhoz, hogy számukra is megfelelő állást találjanak. Véleményem sze­rint az a hallgató, aki csak el­végzi az egyetemet, s mellet­te nem tanul idegen nyelve­ket, számítástechnikát és in­formatikát, be sem kerül a fő folyamba. Az elhelyezkedést könnyíti még az is, ha valaki több diplomával rendelkezik, ugyanis egy diploma ma már nem diploma. A fiatal mun­kavállalóknak, ugyanúgy mint a nagy iparvállalatok­nak, több lábon kell állniuk. Jó, ha a jogász ért a közgaz­daságtanhoz és a műszaki dolgokhoz is. Vallom, hogy az egytudású emberek ideje lejárt. Szerintem egy végzett hallgatónak legalább kétszer­háromszor kell újra tanulnia, változtatnia az életvitelén az egyetem befejezése után. Ép­pen ezért a felsőoktatásnak alapvetően nem is kész fiata­lembereket kellene kibocsá­tania, hanem olyanokat, akik képesek később is tanulni és változni. Szerintem az egye­temeknek és főiskoláknak az lenne a feladata, hogy tanul­ni képes és kész hallgatók­nak adjon programot. Az or­szág NATO- és EU-csatlako­zásával hatalmas lehetőség áll a fiatalok előtt. Ezek a szervezetek, ahogy Ausztriá­ban, ugyanúgy nálunk is fel­szívják majd a több nyelven beszélő, joghoz és közgazda­ságtanhoz értő, eukonform magatartással bíró embere­ket. Úgyhogy érdemes moz­golódni... Szabd C. Szilárd • Ady téri csodaközpont Hatmilliárd forintos beruházás Megújul a nemzetközi diákigazolvány

Next

/
Oldalképek
Tartalom