Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. MÁRC. 28. forrás A Szegedi Szinkör előadása • Munkatársunktól Pipacsméhecske címmel Varsa Mátyás mesejátékát mutatja be a Szegedi Színkör társulata ma délután 4 órakor a Százszorszép Gyermekházban. A mese egy erdei nyaralóban felejtett kutya és egy eltévedt kisfiú találkozásáról szól. A játék zenéjét Szirtes Edina szerezte, a főbb szerepeket Téglás Judit. Halász Gábor. Gömöri Krisztián, Doszpoly Zsolt és Flórián Antal alakttja. Dankö Pistáról • Munkatársunktól A nótaköltő halálának 95. évfordulója alkalmából megemlékezéseket szervez a Dankó Pista Emlékéért Alapítvány: március 29-én, vasárnap délelőtt 9.30-kor a Belvárosi temetőben, Dankó Pista sírjánál Bányai János, az alapítványi kuratórium elnöke mond emlékező szavakai. Szabó Bogár Erzsébet olvassa fel saját versét és koszorút helyeznek el a síron. Utána, 11 órakor Dankó Pista szobránál Telekné Tóth Anna emlékezik, Manga Dániel, az Eötvös gimnázium tanulója szaval. Mindkét helyszínen játszik a Szeged Cigányzenekar és várják a város nótaköltőt tisztelő polgárait is. Egy hét múlva, április 5-én 16 órakor Eltörött a hegedúm ctmmel nótaestet rendez az Alapítvány a Vasutas Művelődési házban. Zongoraverseny • Munkatársunktól A Szegedi Zenekonzervatórium növendékeinek részvételével rendezte Couperin-Debussy zongoraversenyét a debreceni konzervatórium a múlt héten. A versenyen az egyetemisták versenyében Bereczki Julianna IV. évfolyamos hallgató (felkészítő tanára: Zsigmond Zoltán) 1. dijat nyert. A főiskolások I. korcsoportjában Pető Edina II. évfolyamos hallgató (felkészítő tanára: Delley József) 3. helyezést ért el. Felklórest • Munkatársunktól Kiszáradt a bodzafa ctmmel folklórestet rendez a Szeged Táncegyüttes Alapítvány a méhkeréki „Népművészet Mestere", Nyisztor György emlékére. A Szegeden is sokszor megfordult neves adatközlő népművészről Vásárhelyi László koreográfus emlékezik meg, a kétrészes táncműsorban pedig Nyisztor-tanltványok, idős és ifjú népművészek, a Szeged Táncegyüttes volt és jelenlegi táncosai lépnek fel. Az est ma, szombaton 18 órakor lesz a Tantusz művelődési házban. mp\ ÍDOfiOZSMAjJ IMÜSIKWT, Húsvéti alccíó! 1998. március 27-től a Dorozsmai Húskor Kft. Subasa dűlő 2. sz. alatti boltjában (Szóksósfürdő felé) lángolt kolbász 750 Ft (áfás ár) füstölt sonka 930 Ft (áfás ár) füstölt lapocka 818 Ft (áfás ár) füstölt torja, comb 986 Ft (áfás ár) füstölt csülök 594 Ft (áfás ár) füstölt hálós sonka 997 Ft (áfás ár) • Borkóstoló A palackok szelleme Fülöp Mihály (balra), a Szent Vince Borrend kancellárja köszönti a Somodi családot, Szilviát, Sándort és Viktóriát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Minden nemzetnek megvan a saját bora, így benne a saját igazsága is. Ez az igazság kissé zavarosnak túnt a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek legelején, mi több és hovatovább majdnem teljesen kifolyt a kezeink közül. Aztán néhányan mégis nekifogtak és roppant munkával újraépítették a magyar bor világát. Közéjük tartozik Somodi Sándor is, aki 1991ben alakította meg a Somodi Borgazdasági Kft.-t, s a családi méretű üzem borainak minőségét garantálva mára a Dél-AIföld legjellegzetesebb borait termeli és palackozza. A Forrás Szállóban tegnap délelőtt mi is belekóstoltunk Somodi úr boraiba, nevezetesen a '97-es és '96-os ásotthalmi Chardonnay-be, a '95ös rajnai rizlingbe, valamint a '96-os évjáratú csongrádi Cuvée-be, amely a Cabernet Franc és a kékfrankos házasításából született. A kóstoló közben tőle kapott borkóstolási technikák alapján mérlegeltük borainak jellegzetességeit. Röviden (gy összegezhetnénk: minden korty után tátva maradt a szánk, mivel minden egyes palacknak megvolt a maga szelleme. A kóstolásra összegyűlt vendégeket előbb Sándor Péter, a Forrás Szálló igazgatója köszöntötte, különös tekintettel arra, hogy a jó vendéglátás elengedhetetlen feltétele a jó bor. Majd Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bor nemzeti kultúránk része, és az európai integrációban csak úgy találhatjuk meg helyünket, ha felmérjük adottságainkat, amelyekben - ismerve a tagállamok gazdasági viszonyait - kiemelt helyre kell tennünk a gasztroturizmust, ezért a mindenkori kormánynak a borászat törvényi és anyagi támogatásával az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznia. Podmaniczky Szilárd • Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tegnap - a földosztás 53. évfordulója alkalmából - koszorúzással egybekötött ünnepséget tartottak. A Popovics Lőrinc szobrászművész által még 1995ben készített földosztási emlékkőnél összegyűlt közönség - a Himnusz hangjai és Galkó Bence színművész szavalata után - dr. Csikai Miklósnak, a Magyar Agrárszövetség elnökének ünnepi beszédét hallgatta meg. A szónok felidézte a magyaror• A földosztási kőnél Koszorúzás az emlékparkban szági földreformok történetét, kiemelten szólt az 1945ös, illetve a rendszerváltást követő földtulajdon-változások következményeiről. Rámutatott arra, hogy ebben a népben - még az államosítással végrehajtott téeszesítés után is - élt a föld szeretete, ennek köszönhető, hogy hazánkat a mezőgazdasági világranglistán a kiemelt országok között tartották számon. A rendszerváltást követő erőteljes visszaesés éppen ezért érthetetlen. A nemzetgazdaság jövője ugyanis ma azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e növekvő pályára állítani a mezőgazdaságot. Ezért értékének megfelelően kellene bánni a földdel, amely nem csak az EUcsatlakozás miatt sürgető feladat, hanem a jövó nemzedékek szempontjából is. A beszédet követően Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, Kecskeméti János, Ópusztaszer polgármestere, valamint néhány társadalmi és politikai szervezet képviselője helyezte el a megemlékezés koszorúját. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult. • Szimpózium a transzplantációról Embermentö emberszervek A SZOTE Sebészeti Klinikája Transzplantációs Osztálya és Novartis Hungária Kft. tegnap rendezte meg hagyományos dél-magyarországi transzplantációs konferenciáját, amelyen a vese-sziv- és májátültetés aktuális kérdéseiről szóltak a szakemberek. A szimpóziumot kővető sajtókonferencián az orvosok a hazai szervátültetés gondjairól tájékoztatták az újságirókat. Szegeden 1979 óta tavaly történt a legtöbb, 55 veseátültetés. A korábbi években 30-40 transzplantációt végeztek a SZOTE transzplantációs osztályán. Magyarországon évente körülbelül 600 veseátültetést kellene végezni. ezzel szemben 300-320 között mozog a vesetranszplantációk száma - kezdte a tegnapi dél-magyarországi transzplantációs szimpóziumot követő sajtótájékoztatón dr. Szenohradszky Pál, a SZOTE Sebészeti Klinikája Transzplantációs Osztályának vezetője, majd elmondta: a szükségesnél mintegy a felével kevesebb veseátültetés oka az, hogy kevés a donor. A hiányt pedig egyrészt az okozza, hogy a közúti balesetben elhunytak legtöbbször nem kapnak olyan szakszerű ellátást, amivel megtudnák menteni szerveiket a transzplantációra. A nagyobb probléma azonban az, hogy nem minden kórház hajlandó jelenteni azokat a halottakat, akik potenciális donorként számításba jöhetnek. A dél-magyarországi kórházak közül az orosházi, a makói, a kalocsai és a kiskunfélegyházi kórház még egyetlen esetben sem szolgáltatott donort, jóllehet a tb finanszírozza ezt a tevékenységet is. Következésképpen vélhetően nem az anyagi motiváció hiánya miatt maradnak el e kórházak donorjelentései. A SOTE Sebészeti és Transzplantációs Klinikájának professzora, dr. Perner Ferenc hozzátette: a magyaroszági kórházak egynegyede kapcsolódott be a donorszolgáltatásba, a 150 hazai kórház közül mindössze 34. Ha még egyszer ennyi bekapcsolódna, akkor elég donor lenne. Az élődonorok számának növelése is sokat javítana a helyzeten. A rokoni, házastársi veseátadás már a skandináv államokban és Svájcban meghonosodott, nálunk még a szülő sem vállalkozik veseadásra beteg gyermekének. A szív- illetve májátültetésekről szólva Perner professzor elmondta: Magyaroszág lakosságszámához viszonyítva évente 100-150 szfv- és májátültetést kellene elvégezni, ezzel szemben az elmúlt négy évben 3-4 szívtranszplantáció történt egy esztendőben, a májátültetések száma évi 10 és 18 között mozog. E területen nemcsak a donorhiány okolható az alacsony szervátültetési számért, hanem anyagi korlátok is határt szabnak a transzplantációnak. Egy májátültetés 12 millió, egy szfvtranszplantáció 6-7 millió forintba kerül. A magas költség miatt a szívátültetések számát 10-ben, a májét 20-ban limitálták. Felmerült a kérdés, hogy szabad-e ekkora összegeket költeni egy-egy beavatkozásra? Perner ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, ha összehasonlftjuk a nem transzplantált betegek kezelési költségeit egy szervátültetés árával, akkor egyértelmű, hogy az utóbbi a gazdaságosabb megoldás. Kalocsai Katalin • A könyvtáralapító „csendes forradalmár" Emlékiállítás a Somogyiban Szeged Széchényi Ferenc, a könyvtáralapító Somogyi Károly kanonok 110 évvel ezelőtt halt meg. Az alkalomból Csúri Károlyné osztályvezető, a könyvtár alapítványi anyagának tudós ismerője emlékkiállítást rendezett a Somogyi aulájában, amely az alapító főpap életének és müvének ritkán látható dokumentumai mellett Somogyi 1848-as szabadságharcban betöltött szerepét is mutatja. A kiállítást a márciusi ünnep alkalamából nyitotta meg Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök. A tárlókban található '48-as újságok talán azokat is meglepték, akik tudtak róla, hogy a sokoldalú Somogyi Károly szerkesztőként és nyomdatulajdonosként is működött. De a tényt, hogy a szabadságharc idején rendkívüli módon „fölfutott" hazai újságpiacon tizenkilenc lapot abban a nyomdában állítottak elő, amelyben csendestársként a papi ember tulajdonos volt - kevesen ismerték eddig. A Lukács László által a kor színvonalán jól felszerelt nyomdában (amelynek Somogyi társtulajdonosa) működött az első gőzsajtó, amelynek köszönhetően ez volt a legnagyobb kapacitású nyomda Pesten. Itt nyomták a Márczius Tizenötödike című lapot, amely a hazai sajtótörténetben azért is különös jelentőségű, hiszen ez volt az első utcai terjesztésű újság, ekkor jelentek meg az első rikkancsok Pesten. A legradikálisabb lap, Táncsicsé, a Munkások újsága is a 'Lukács L. és társ'-nál nyomatott, továbbá a kor élclapja a Charivari (Dongó). A tárlaton a Respuhlica '49. június 24-ei számának egyik oldala látható A honvéd című Petőfiverssel. Somogyi Károly úgy találta, a szabadságküzdelmekben „zökkenést szenvedett az irodalom", mai szóval minden átpolitizálódott; közölt hát egy verset... Az általa szerkesztett Religio és Nevelés 1848. március 19-ei számának vezércikkében ezt írta: ,,A' sajtó szabad: és ennek mi örülünk." (Mint a Szeged című folyóirat ünnepi, márciusi számának tanulmányaiból lehet tudni, nyomdatulajdonosként azért nem örült ennyire, hiszen „szabad lett mindenkinek nyomdát felállítani") A hazafias érzelmű, ám óvatos szerkesztő, a „csendes forradalmár" minden bizonnyal öccsénél húzta meg magát Világos után és talán ekkoriban fordult meg először Szegeden. Eletéről, munkájáról nagyon kevés a személyes adalék; amit ismerünk, a könyveibe írt bejegyzéseiből kutatta fel Csúri Károlyné. Ezen a kiállításon a szülők munkásságáról is képet kaphatunk: a sokoldalú ügyvéd apa, Somogyi Cs. Sándor a Hazai és külföldi tudósításokat szerkesztette és a Hasznos mulatságok elnevezésű irodalmi mellékletet. Bemutatják azt a könyvet, amelyet az anya, Kelemen Borbála fordított és amelyet a könyvtár egy tavalyi aukción vásárolt meg... A fiatal Somogyi Károly kéziratos egyetemi jegyzetei mellett látható a róla készült Barabás Miklós-rajz másolata, amelyről idős korában verset írt a kanonok Saját arcképemre ctmmel. Kiállították a saját rajzait és festményeit tartalmazó albumot; egy romantikus tájat ábrázoló festmény alá nem kis öniróniával írta: „Első és utolsó olajfestményem". Oklevelei - akadémiai tag volt - , kinevezési okmányai mellett olyan tőle származó idézeteket mutat a kiállítás, amelyek a halálra fölkészülő idős ember bölcsességét, mély emberségét tanúsítják. (A tárlat április 15-éig tekinthető meg.) S. E. • Fiatal művészek kiállítása MM SZÍN-TÉR-ART" • Munkatársunktól Textiltervező, építész, fotós és divattervező alkotók munkáiból nyílik kiállítás vasárnap déli 12 órakor az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári körút 42.). Nagy Marianna lakástextil enteriőrjeit, Simon Alexandra divattervező különleges stílusú ruháit, Papp Zoltán építész megvalósult és tervezett alkotásait, valamint Róth Péter egyéni látásmódról tanúskodó fotóit április 16-áig láthatja az érdeklődő közönség. A közös kiállítást Nóvák István építész és Kalmár Márton szobrászművész nyitja meg. A tárlat érdekessége, hogy a kiállítók közül hárman, Simon Alexandra, Róth Péter és Papp Zoltán a szegedi Tömörkény István művészeti gimnázium növendékei voltak. „Tavaszhívogató MM • Munkatársunktól A Humán Szolgáltató Központ Idősek klubja (Szeged, Vám tér 5.) zenés délutánt rendez április l-jén, szerdán „Tavaszhívogató" ctmmel. A délután kettőkor kezdődő rendezvény a zene és a tánc mellett arra is alkalmat ad, hogy a város különböző részein élő idősek megismerkedhessenek egymással. Az összejövetelen Csáki Lajos zenész gondoskodik a talpalávalóról.