Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. MÁRC. 28. forrás A Szegedi Szinkör előadása • Munkatársunktól Pipacsméhecske címmel Varsa Mátyás mesejátékát mu­tatja be a Szegedi Színkör tár­sulata ma délután 4 órakor a Százszorszép Gyermekházban. A mese egy erdei nyaralóban felejtett kutya és egy eltévedt kisfiú találkozásáról szól. A já­ték zenéjét Szirtes Edina sze­rezte, a főbb szerepeket Téglás Judit. Halász Gábor. Gömöri Krisztián, Doszpoly Zsolt és Flórián Antal alakttja. Dankö Pistáról • Munkatársunktól A nótaköltő halálának 95. évfordulója alkalmából meg­emlékezéseket szervez a Dan­kó Pista Emlékéért Alapítvány: március 29-én, vasárnap dél­előtt 9.30-kor a Belvárosi te­metőben, Dankó Pista sírjánál Bányai János, az alapítványi kuratórium elnöke mond emlé­kező szavakai. Szabó Bogár Erzsébet olvassa fel saját versét és koszorút helyeznek el a sí­ron. Utána, 11 órakor Dankó Pista szobránál Telekné Tóth Anna emlékezik, Manga Dáni­el, az Eötvös gimnázium tanu­lója szaval. Mindkét helyszínen játszik a Szeged Cigányzene­kar és várják a város nótaköltőt tisztelő polgárait is. Egy hét múlva, április 5-én 16 órakor Eltörött a hegedúm ctmmel nó­taestet rendez az Alapítvány a Vasutas Művelődési házban. Zongora­verseny • Munkatársunktól A Szegedi Zenekonzervató­rium növendékeinek részvéte­lével rendezte Couperin-De­bussy zongoraversenyét a deb­receni konzervatórium a múlt héten. A versenyen az egye­temisták versenyében Bereczki Julianna IV. évfolyamos hall­gató (felkészítő tanára: Zsig­mond Zoltán) 1. dijat nyert. A főiskolások I. korcsoportjában Pető Edina II. évfolyamos hall­gató (felkészítő tanára: Delley József) 3. helyezést ért el. Felklórest • Munkatársunktól Kiszáradt a bodzafa ctmmel folklórestet rendez a Szeged Táncegyüttes Alapítvány a méhkeréki „Népművészet Mes­tere", Nyisztor György emléké­re. A Szegeden is sokszor meg­fordult neves adatközlő nép­művészről Vásárhelyi László koreográfus emlékezik meg, a kétrészes táncműsorban pedig Nyisztor-tanltványok, idős és ifjú népművészek, a Szeged Táncegyüttes volt és jelen­legi táncosai lépnek fel. Az est ma, szombaton 18 órakor lesz a Tantusz művelődési ház­ban. mp\ ÍDOfiOZSMAjJ IMÜSIKWT, Húsvéti alccíó! 1998. március 27-től a Dorozsmai Húskor Kft. Subasa dűlő 2. sz. alatti boltjában (Szóksósfürdő felé) lángolt kolbász 750 Ft (áfás ár) füstölt sonka 930 Ft (áfás ár) füstölt lapocka 818 Ft (áfás ár) füstölt torja, comb 986 Ft (áfás ár) füstölt csülök 594 Ft (áfás ár) füstölt hálós sonka 997 Ft (áfás ár) • Borkóstoló A palackok szelleme Fülöp Mihály (balra), a Szent Vince Borrend kancellárja köszönti a Somodi családot, Szilviát, Sándort és Viktóriát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Minden nemzetnek megvan a saját bora, így benne a saját igazsága is. Ez az igazság kissé zavarosnak túnt a nyolc­vanas évek végén, a ki­lencvenes évek legelején, mi több és hovatovább majdnem teljesen kifolyt a kezeink közül. Aztán néhányan mégis ne­kifogtak és roppant munká­val újraépítették a magyar bor világát. Közéjük tartozik Somodi Sándor is, aki 1991­ben alakította meg a Somodi Borgazdasági Kft.-t, s a csa­ládi méretű üzem borainak minőségét garantálva mára a Dél-AIföld legjellegzetesebb borait termeli és palackozza. A Forrás Szállóban tegnap délelőtt mi is belekóstoltunk Somodi úr boraiba, nevezete­sen a '97-es és '96-os ásott­halmi Chardonnay-be, a '95­ös rajnai rizlingbe, valamint a '96-os évjáratú csongrádi Cuvée-be, amely a Cabernet Franc és a kékfrankos házasí­tásából született. A kóstoló közben tőle kapott borkósto­lási technikák alapján mérle­geltük borainak jellegzetessé­geit. Röviden (gy összegez­hetnénk: minden korty után tátva maradt a szánk, mivel minden egyes palacknak megvolt a maga szelleme. A kóstolásra összegyűlt vendégeket előbb Sándor Pé­ter, a Forrás Szálló igazgató­ja köszöntötte, különös tekin­tettel arra, hogy a jó vendég­látás elengedhetetlen feltétele a jó bor. Majd Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője meg­nyitójában arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a bor nemzeti kultúránk része, és az európai integrációban csak úgy talál­hatjuk meg helyünket, ha felmérjük adottságainkat, amelyekben - ismerve a tag­államok gazdasági viszonyait - kiemelt helyre kell tennünk a gasztroturizmust, ezért a mindenkori kormánynak a borászat törvényi és anyagi támogatásával az eddigieknél komolyabban kell foglalkoz­nia. Podmaniczky Szilárd • Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban teg­nap - a földosztás 53. évfor­dulója alkalmából - koszo­rúzással egybekötött ünnep­séget tartottak. A Popovics Lőrinc szob­rászművész által még 1995­ben készített földosztási em­lékkőnél összegyűlt közön­ség - a Himnusz hangjai és Galkó Bence színművész szavalata után - dr. Csikai Miklósnak, a Magyar Agrár­szövetség elnökének ünnepi beszédét hallgatta meg. A szónok felidézte a magyaror­• A földosztási kőnél Koszorúzás az emlékparkban szági földreformok történe­tét, kiemelten szólt az 1945­ös, illetve a rendszerváltást követő földtulajdon-változá­sok következményeiről. Rá­mutatott arra, hogy ebben a népben - még az államosí­tással végrehajtott téeszesí­tés után is - élt a föld szere­tete, ennek köszönhető, hogy hazánkat a mezőgazdasági világranglistán a kiemelt or­szágok között tartották szá­mon. A rendszerváltást kö­vető erőteljes visszaesés ép­pen ezért érthetetlen. A nem­zetgazdaság jövője ugyanis ma azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e növekvő pá­lyára állítani a mezőgazdasá­got. Ezért értékének megfe­lelően kellene bánni a föld­del, amely nem csak az EU­csatlakozás miatt sürgető feladat, hanem a jövó nem­zedékek szempontjából is. A beszédet követően Leh­mann István, a megyei köz­gyűlés elnöke, Kecskeméti János, Ópusztaszer polgár­mestere, valamint néhány társadalmi és politikai szer­vezet képviselője helyezte el a megemlékezés koszorúját. Az ünnepség a Szózat hang­jaival zárult. • Szimpózium a transzplantációról Embermentö emberszervek A SZOTE Sebészeti Kli­nikája Transzplantációs Osztálya és Novartis Hungária Kft. tegnap rendezte meg hagyomá­nyos dél-magyarországi transzplantációs konfe­renciáját, amelyen a ve­se-sziv- és májátültetés aktuális kérdéseiről szóltak a szakemberek. A szimpóziumot kővető sajtókonferencián az or­vosok a hazai szervátül­tetés gondjairól tájékoz­tatták az újságirókat. Szegeden 1979 óta tavaly történt a legtöbb, 55 veseá­tültetés. A korábbi években 30-40 transzplantációt vé­geztek a SZOTE transzplan­tációs osztályán. Magyaror­szágon évente körülbelül 600 veseátültetést kellene végez­ni. ezzel szemben 300-320 között mozog a vesetranszp­lantációk száma - kezdte a tegnapi dél-magyarországi transzplantációs szimpóziu­mot követő sajtótájékoztatón dr. Szenohradszky Pál, a SZOTE Sebészeti Klinikája Transzplantációs Osztályá­nak vezetője, majd elmond­ta: a szükségesnél mintegy a felével kevesebb veseátülte­tés oka az, hogy kevés a do­nor. A hiányt pedig egyrészt az okozza, hogy a közúti ba­lesetben elhunytak legtöbb­ször nem kapnak olyan szak­szerű ellátást, amivel meg­tudnák menteni szerveiket a transzplantációra. A na­gyobb probléma azonban az, hogy nem minden kórház hajlandó jelenteni azokat a halottakat, akik potenciális donorként számításba jöhet­nek. A dél-magyarországi kórházak közül az orosházi, a makói, a kalocsai és a kis­kunfélegyházi kórház még egyetlen esetben sem szol­gáltatott donort, jóllehet a tb finanszírozza ezt a tevékeny­séget is. Következésképpen vélhetően nem az anyagi motiváció hiánya miatt ma­radnak el e kórházak donor­jelentései. A SOTE Sebészeti és Transzplantációs Klinikájá­nak professzora, dr. Perner Ferenc hozzátette: a magya­roszági kórházak egynegye­de kapcsolódott be a donor­szolgáltatásba, a 150 hazai kórház közül mindössze 34. Ha még egyszer ennyi be­kapcsolódna, akkor elég do­nor lenne. Az élődonorok számának növelése is sokat javítana a helyzeten. A roko­ni, házastársi veseátadás már a skandináv államokban és Svájcban meghonosodott, nálunk még a szülő sem vál­lalkozik veseadásra beteg gyermekének. A szív- illetve májátülte­tésekről szólva Perner pro­fesszor elmondta: Magyaro­szág lakosságszámához vi­szonyítva évente 100-150 szfv- és májátültetést kellene elvégezni, ezzel szemben az elmúlt négy évben 3-4 szívt­ranszplantáció történt egy esztendőben, a májátülteté­sek száma évi 10 és 18 kö­zött mozog. E területen nem­csak a donorhiány okolható az alacsony szervátültetési számért, hanem anyagi kor­látok is határt szabnak a transzplantációnak. Egy má­játültetés 12 millió, egy szfvtranszplantáció 6-7 mil­lió forintba kerül. A magas költség miatt a szívátülteté­sek számát 10-ben, a májét 20-ban limitálták. Felmerült a kérdés, hogy szabad-e ekkora összegeket költeni egy-egy beavatko­zásra? Perner ezzel kapcso­latban azt hangsúlyozta, ha összehasonlftjuk a nem transzplantált betegek keze­lési költségeit egy szervátül­tetés árával, akkor egyértel­mű, hogy az utóbbi a gazda­ságosabb megoldás. Kalocsai Katalin • A könyvtáralapító „csendes forradalmár" Emlékiállítás a Somogyiban Szeged Széchényi Fe­renc, a könyvtáralapító Somogyi Károly kano­nok 110 évvel ezelőtt halt meg. Az alkalom­ból Csúri Károlyné osz­tályvezető, a könyvtár alapítványi anyagának tudós ismerője emlék­kiállítást rendezett a Somogyi aulájában, amely az alapító főpap életének és müvének ritkán látható doku­mentumai mellett So­mogyi 1848-as szabad­ságharcban betöltött szerepét is mutatja. A kiállítást a márciusi ünnep alkalamából nyitotta meg Gyulay Endre szeged­csanádi megyés püspök. A tárlókban található '48-as újságok talán azokat is meglepték, akik tudtak róla, hogy a sokoldalú Somogyi Károly szerkesztőként és nyomdatulajdonosként is működött. De a tényt, hogy a szabadságharc idején rendkívüli módon „fölfu­tott" hazai újságpiacon ti­zenkilenc lapot abban a nyomdában állítottak elő, amelyben csendestársként a papi ember tulajdonos volt - kevesen ismerték eddig. A Lukács László által a kor színvonalán jól felsze­relt nyomdában (amelynek Somogyi társtulajdonosa) működött az első gőzsajtó, amelynek köszönhetően ez volt a legnagyobb kapacitá­sú nyomda Pesten. Itt nyomták a Márczius Tize­nötödike című lapot, amely a hazai sajtótörténetben azért is különös jelentősé­gű, hiszen ez volt az első utcai terjesztésű újság, ek­kor jelentek meg az első rikkancsok Pesten. A legradikálisabb lap, Táncsicsé, a Munkások új­sága is a 'Lukács L. és társ'-nál nyomatott, továbbá a kor élclapja a Charivari (Dongó). A tárlaton a Res­puhlica '49. június 24-ei számának egyik oldala lát­ható A honvéd című Petőfi­verssel. Somogyi Károly úgy találta, a szabadságküz­delmekben „zökkenést szenvedett az irodalom", mai szóval minden átpoliti­zálódott; közölt hát egy ver­set... Az általa szerkesztett Religio és Nevelés 1848. március 19-ei számának ve­zércikkében ezt írta: ,,A' sajtó szabad: és ennek mi örülünk." (Mint a Szeged című folyóirat ünnepi, már­ciusi számának tanulmá­nyaiból lehet tudni, nyom­datulajdonosként azért nem örült ennyire, hiszen „sza­bad lett mindenkinek nyom­dát felállítani") A hazafias érzelmű, ám óvatos szerkesztő, a „csen­des forradalmár" minden bizonnyal öccsénél húzta meg magát Világos után ­és talán ekkoriban fordult meg először Szegeden. Ele­téről, munkájáról nagyon kevés a személyes adalék; amit ismerünk, a könyveibe írt bejegyzéseiből kutatta fel Csúri Károlyné. Ezen a kiállításon a szülők mun­kásságáról is képet kapha­tunk: a sokoldalú ügyvéd apa, Somogyi Cs. Sándor a Hazai és külföldi tudósítá­sokat szerkesztette és a Hasznos mulatságok elne­vezésű irodalmi mellékletet. Bemutatják azt a könyvet, amelyet az anya, Kelemen Borbála fordított és amelyet a könyvtár egy tavalyi auk­ción vásárolt meg... A fiatal Somogyi Károly kéziratos egyetemi jegyze­tei mellett látható a róla ké­szült Barabás Miklós-rajz másolata, amelyről idős ko­rában verset írt a kanonok Saját arcképemre ctmmel. Kiállították a saját rajzait és festményeit tartalmazó al­bumot; egy romantikus tájat ábrázoló festmény alá nem kis öniróniával írta: „Első és utolsó olajfestményem". Oklevelei - akadémiai tag volt - , kinevezési okmá­nyai mellett olyan tőle szár­mazó idézeteket mutat a ki­állítás, amelyek a halálra fölkészülő idős ember böl­csességét, mély emberségét tanúsítják. (A tárlat április 15-éig tekinthető meg.) S. E. • Fiatal művészek kiállítása MM SZÍN-TÉR-ART" • Munkatársunktól Textiltervező, építész, fotós és divattervező alko­tók munkáiból nyílik kiállí­tás vasárnap déli 12 órakor az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban (Te­mesvári körút 42.). Nagy Marianna lakástextil enteri­őrjeit, Simon Alexandra di­vattervező különleges stílu­sú ruháit, Papp Zoltán épí­tész megvalósult és terve­zett alkotásait, valamint Róth Péter egyéni látás­módról tanúskodó fotóit áp­rilis 16-áig láthatja az ér­deklődő közönség. A közös kiállítást Nóvák István épí­tész és Kalmár Márton szobrászművész nyitja meg. A tárlat érdekessége, hogy a kiállítók közül hárman, Si­mon Alexandra, Róth Péter és Papp Zoltán a szegedi Tömörkény István művé­szeti gimnázium növendé­kei voltak. „Tavasz­hívogató MM • Munkatársunktól A Humán Szolgáltató Központ Idősek klubja (Sze­ged, Vám tér 5.) zenés dél­utánt rendez április l-jén, szerdán „Tavaszhívogató" ctmmel. A délután kettőkor kezdődő rendezvény a zene és a tánc mellett arra is al­kalmat ad, hogy a város kü­lönböző részein élő idősek megismerkedhessenek egy­mással. Az összejövetelen Csáki Lajos zenész gondoskodik a talpalávalóról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom