Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 27. SZEGED 5 Az ördög keze A média egyik ereje abban találtatik, ahogy a benne megfogalmazott véleményekkel befolyásolni tudja az eseményeket, az eseményekben részvevő embert, ugyanakkor, ahogyan az eseményről nyilatkozik a média, az meg őt minősíti. Itt van például ez a szerencsétlen kislány, akinek az abortuszáról már az egész ország tud, csak épp nem közvetítik élőben a kereskedelmi tévék, pedig biztos nagy lenne a nézettségi index, mit sem számítva azzal, hogy a kislánynak lesz még pár éve ebben az országban, felnő, mi egyéb, de ő már mindvégig az „abortuszos" marad, a fiúk szeméből ez fog kirajzolódni. Ugyanakkor ott a leendő csecsemő, aki úgy vált híressé, hogy meg sem született, nem kellett neki rögös életpályát kitaposni, menedzsereket, testőröket fogadni, úgy maradt a semmiben, úgy suhant el lét mellett, hogy pusztán érintve is híressé vált, micsoda karrier, kedves kollégák, nemde?; na, erre gondoltam fönt, ez minősít. Körülbelül úgy van kezelve az egész ügy, nyilatkozik itt-ott az esetről fű s fa, mintha egy állatkerti majomparádén lennénk, egy „eseményen", azt a szót, hogy diszkréció, már nem ismeri itt senki. Megmondom így, nem ismerem az ügy hátterét, és az se érdekel, ki mint vélekedik a dologról, itt nem erről van szó, hanem a dolog kezeléséről, arról, ahogy ezek a hülye hlrrádiók is minden órában bemondják, hogy mán mi van, mán látta az asztalt, tahó egy közeg, annyi szent; attól mentsen meg minket a nagyérdemű, hogy ebben az országban hír, netán riport legyen belőlünk, mert olyan tálalást kapunk, mint egy nyakleves. Néha az az érzése az embernek, hogy a hírműsorokat nem élő emberek szerkesztik, hanem az is csak egy virtuális valóság, amit az ördög keze manipulálna. r 7gyanakkor arról, hogy mi van ebben az országban, \J egyetlen hírcsatorna sem tud úgymond tiszta képet festeni, az már nem megy, mert túl munkás dolog lenne, utána kéne járni, mi egyéb, nem pedig elbohóckodni azzal, hogy hogyan tálalják a híreket, ki milyen grimaszt vegyen fel, hogy hadarjon, hogy milyen szóviccet csináljon az egyes ügyekből. Elmehet az ilyesmi a pokolba, oda, a virtualitást irányító ördögkéz mellé. Podmaniciky Szilárd Mi lesz veled. Póda Jenő országgyű­lési képviselő szerint Szeged megrekedt a fej­lődésben, s a város már­is sokat vesztett korábbi pozícióiból. Fontos intéz­mények, gazdasági tár­saságok költöznek el tő­lünk, s a város vezetői még a létező lehetősé­gekkel sem képesek élni. Mindez a Közéleti Kávé­ház szerdai estjén hang­zott el. „Mi lesz veled. Szeged?" - ezzel a címmel rendezték meg március 25-én a Közéle­ti Kávéház legutóbbi estjét, amelynek vendége Póda Je­nő, az MDF országgyűlési képviselője volt. A politikus­nak Arató László, a Délma­gyarország újságírója, az est házigazdája tett föl kérdése­ket. A rendszerváltozás óta közel egy évtized telt el: ennyi idő már elegendő az időközben mutatkozó válto­zások értékeléséhez. Hamar kiderült, hogy Póda Jenő egyáltalán*nem elégedett a város helyzetével: „Szeged folyamatos pozícióvesztésben van!" - mondta a politikus, aki szerint a megyeszékhely helyzete meggyöngült az utóbbi másfél, két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest. Szeged hiába pályázik a régióközpont szerepére, ha fontos regionális intézmé­nyek, jelentős gazdasági tár­saságok költöznek el innen (mint például a regionális OTP-központ, vagy a távozni készülő KÉSZ Kft.). A bajok egyik oka Póda Jenő szerint a túlzott mértékű helyi adózta­tás. amely távozásra készteti a cégek egy részét, s emiatt szegedi munkahelyek százai szűnhetnek meg. „Az MDF minden megyé­re kiterjedő országmérleget készített, s a Fidesz-Magyar Polgári Párttal közösen ki­dolgozta a fejlesztésről szóló javaslattervet" - jelentette ki a politikus, aki úgy véli, hogy a város élére sokkal ha­tározottabb, karakteresebb vezetés kell. A széthúzás, az előkészítetlenül a közgyűlés elé kerülő ügyek sokat árta­nak. Példaként a Kárász utca díszburkolatának lerakását említette, amelyről mindenki tudja, hogy lehetetlen a meg­jelölt 100 millió forintból el­végezni. „Ez az akció csupán a polgármester választási kampányát szolgálja" - fog­lalta össze értékelését Póda Jenő, aki szívesen vette vol­na, ha a beszélgetésre dr. Szalay István is eljön. A városmarketing alakítá­sában az alapokat biztosító gazdaságé legyen a vezető szerep, az informatika száza­dára pedig az Universitas lét­rehozásával készüljünk. Sze­ged azonban az utóbbi évek­ben nem élt kiváló idegenfor­galmi adottságaival sem ­mondotta Póda Jenő. A honatya egy kérdés kap­csán megjegyezte, Csongrád megye eurorégiós szerepváll­alása jó célnak látszik, de ed­dig nem sikerült igazi tarta­lommal megtölteni a kapcso­latokat. „Azt pedig nem sza­bad megengedni, hogy me­gyénket hiteltelenné vált ve­zetők képviseljék a nemzetkö­zi porondon " - vélekedett az MDF országgyűlési képvise­lője. a Csongrád megyei köz­gyűlés vezetőinek botrányos ügyeire célozva. Póda Jenő szerint nem várhatunk mindent a politiká­tól, mert Szeged csak akkor számíthat fölemelkedésre, ha a maga helyén minden polgár megteszi a tőle telhetőt. Az értelmiség „hideg kívülállá­sával" inkább árt a polgáro­sodásnak: szerepvállalásuk nélkül nem lehet előbbre lép­ni. Ny. P. • Nyolc házra jut pénz Szegeden Épületfölújítás - miből? Belvárosi rekonstrukció. Aki takarékos, hitelt is kap. (Fotó: Nagy László) Ha egy épület beázik, vagy a rossz ajtókon­ablakokon kiszökik a meleg, mindenki tudja, mit kell tenni. Csakhogy hiába ismerik a legkor­szerűbb fölújítási techno­ló-giákat, ha a lakókö­zösség szegény, s még hitelt sem vehet föl. A Szegeden tegnap meg­tartott szakmai találko­zón éppen arra a kérdés­re kerestek választ, hogy miképpen, s főleg: miből lehet elvégezni a szüksé­ges munkákat. „Értéknövelő és energia­megtakarító épületfelújítás" címmel rendezett szakmai na­pot az MTESZ székházban az Építéstudományi Egyesület Csongrád megyei Csoportja, valamint a Zsindely „kas" Kereskedelmi, Építőipari Tervező és Kivitelező Kft. A meghívott előadók kö­zül Sebestyén Ágnes, az ipari minisztérium tanácsosa arról beszélt, hogy az épületfölújí­tásra kapott 30 millió német márkás támogatásra a vártnál kevesebb pályázat érkezett. Szeged viszont büszke lehet arra, hogy vezetői kötötték meg az eddigi legnagyobb szerződést: közel 900 lakás fölújítására elegendő pénzt kap a város. A 30 millió né­met márkából a magyar pa­nellakások alig egy százalé­kát lehet rendbe hozni: ha­zánkban 500 ezernél is több lakás épült házgyári elemek­ből. Csaba István, az OTP La­kástakarékpénztár Rt. főosz­tályvezetője kifejtette, hogy hiába a korszerű technológia. ha a tulajdonosok nem tudják megfizetni a rekonstrukciót. A német nyelvterületen be­vált minta szerint létrehozott lakástakarékpénztári rendszer azonban lehetőséget ad a pénzszerzésre. Az elmúlt év közepén induló lakástakarék­pénztárak mintegy 300 ezer szerződést kötöttek. Az OTP minden „lakáscélú" takarék­és hitelformát támogat, tekin­tet nélkül arra, hogy a tulaj­donos első, vagy „többedik" lakásában, vagy házában la­kik, építésre, fölújításra, vagy telekvásárlásra kívánja fordí­tani a pénzt. A lényeg: leg­alább 50 hónapos takarékos­kodás után lehet állami támo­gatáshoz és - azon fölül - hi­telhez jutni. A támogatás összege a megtakarítástól függ­A lakásfelújításból az ön­kormányzatok is kiveszik a részüket - már amennyit a le­hetőségeik megengednek... Szöllősi Béla, a szegedi pol­gármesteri hivatal csoportve­zetője arról beszélt, hogy az épületek rekonstrukciója Nyugat-Európában is hármas pilléren nyugszik: az állam, az önkormányzatok, és a la­kók vállalják a terheket. Ma­gyarországon az önkormány­zatok szerepe még nem elég hangsúlyos, mert a polgár­mesteri hivatalok az állami szerepvállalás kinyilvánításá­ra várnak. Magyarán: tudniuk kell, hogy az állam mennyi pénzt ad a rekonstrukcióra. Szegeden nyolc városi tulaj­donú épületet (959 lakást) újítanak'föl a „német támoga­tásból", pályázaton szerzett pénzen. Ny. P. • A marosvásárhelyi színház vendégjátéka Szerelem a Kamaraszínházban • Munkatársunktól A színházi világnap ünne­pén ma este 7 órakor Barta Lajos: Szerelem című tragiko­médiáját mutatja be a Maros­vásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István Tagoza­ta. A Harag György átdolgo­zásában színre vitt darab ren­dezője Gáspárik Attila, dísz­let- és jelmeztervezője Bob József, dramaturgja Kovács András Ferenc. Szalay bácsit Csatlós Lóránt, Szalay nénit Antal Ildikó, Nellit Tompa Klára, Lujzát Márton Gyön­gyi, Böskét Nagy Dorottya játssza. Komoróczy szerepé­ben Mihály Csabát, Pityu és Biky szerepében Nagy Cson­gort láthatja a közönség, Ko­csárú, a temetkezési vállalko­zó szerepét Márton Lóránt alakítja. A tragikomédia szer­zője. Barta Lajos Kistapolcán született 1878-ban. A buda­pesti bölcsészkaron tanult, de tanulmányait megszakítva Pécsre majd Kassára megy új­ságírónak. Már diákkorától a szociáldemokrata mozgalom­mal rokonszenvez, későbbi írásaiban is meghatározó elem a kisemberek életének szociá­lis érzékenységű bemutatása. A Vígszínházban 1916-ban bemutatott Szerelem című da­rabjában a vidéki kispolgári életformát ábrázolja erős kri­tikával. A tanácsköztársaság idején az írói direktórium tag­ja, majd letartóztatás vár rá, ezért Bécsbe, majd Berlinbe emigrál, ahol be is mutatták egyik darabját. 1934-ben Po­zsonyba, 1939-ben pedig Londonba költözik. 1946-ban, 27 évi távollét után tér vissza Budapestre. 1956-ban Kos­suth-díjjal tüntették ki. Bátor emberek. Két bá­tor segítő tettét is megkö­szönték tegnap telefonáló­ink. Popovics Sándor, a Dél­Tisza Menti Afész kereske­delmi igazgatója azt a fiatal­embert keresi, aki március 13-án a Tisza parton segéd­kezett elfogni egy százezer forintos zsákmányával me­nekülő áruházi tolvajt. A diszkont dolgozói már ül­dözték a tettest, s erre a futó­versenyre figyelt föl egy au­tós, s kocsijából kiszállva le­teperte a menekülőt. Bár a tettes aztán mégis csak meg tudott lépni, a lopott áruk visszakerültek a pultra. „Saj­nos, nem tudjuk a segítő ne­vét, pedig cégünk szeretné megjutalmazni. Arra kéljük a fiatalembert, keresse föl központunkat a Szent István téren, hogy átadhassuk aján­dékunkat" - mondta Popo­vics Sándor. csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten Bátyi Zoltán újságfró munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432­663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közé mondandójukat. Hirdetésfelvé­tel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, il­letve személyesen a Sajtóházban és hirdetólrodánkban. Tóth Sarolta belvárosi olvasónk Kószó Lajos biz­tonsági őr munkáját dicsér­te. Az ifjú vagyonfelügyelő vasárnap hajnalban elfogta azt a kocsifeltörőt, aki ép­pen a lopott autós rádióval akart eltűnni a helyszínről, miután feltörte telefonálónk kocsiját. Tóth Sarolta el­mondta: a Nagyáruház mö­götti parkoló évekig nagyon veszélyes helynek számított, de mióta keménykötésű biz­tonsági őrök vigyáznak az itteni értékekre, sokkal nyu­godtabban aludhatnak a kör­nyéken lakók. Ki telefonált? Sajnos egy rovat életében is vannak kivédhetetlen helyzetek. A minap valaki egy Algyő Aranyhíd utcai útépítés miatt panaszkodott „Csörög" rova­tunknál, s Ábrahám Ferenc­nének adta ki magát. Sőt még a hölgy telefonszámát is pontosan bediktálta. Ám teg­nap kiderült: az igazi Ábra­hám Ferencné nagyon is örül annak, hogy megújul utcá­juk, és semmi konfliktusa nincs az építőkkel. Most már csak arra lenne kíváncsi, ki élt vissza nevével. Nos, ezt mi is szeretnénk tudni. Egyúttal arra kérnénk mind­azokat, akik ilyen ízetlen tré­fákon törik fejüket, talán ke­ressenek inkább más fóru­mot, ugyanis a „Csörög" ol­vasóink tisztes szolgálatába szegődött, s ezt a funkcióját szeretnénk is megőrizni. forrás Tiszatáj­díjasok estje • Munkatársunktól Ma délután fél ötkor a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójá­ban rendezik meg a Tisza­táj-díjasok estjét. A díja­zottakat - Domokos Má­tyás irodalomkritikust és Kovács András Ferenc köl­tőt - Olasz Sándor főszer­kesztő és Vekerdi László tudománytörténész köszön­ti. Gitárest • Munkatársunktól Pavlovits Dávid gitá­restje lesz az Átrium üzlet­házban (Kárász u. 9.) ma, 19 órakor, a Szeged Rotary Club rendezésében. A darmstadti zeneakadémián végzett művész előadásá­ban Bach, Mozart, Liszt, Willa Lobos és saját művei lesznek hallhatók. Bérleti hangverseny • Munkatársunktól A Szegedi Zeneiskolá­ért Alapítvány bérletsoro­zatának első hangversenye lesz a JATE Aulában ma, 19 órakor. A csaknem har­minc művészt felvonultató esten Hidas Frigyes, Schu­bert, Bach, Wigner, Brahms, Tito Mattéi és Horváth Balázs művei csendülnek fel. Atom­erőmüvekről a Kávéházban • Munkatársunktól Az emberiség mind több energiát fogyaszt, s az atomenergia a jelenleg is­mert egyetlen olyan megol­dás, amely a növekvő igé­nyeknek eleget tud tenni. A paksi atomerőmű blokkjai az ország villamosenergia igényének több mint 40 százalékát állítják elő. Az atomerőművek működésé­ről, az atomhulladékok tá­rolásáról tartanak ma este 6 órakor beszélgetést a Royal Szállóban a Közéleti Kávé­ház rendezvénysorozatának részeként. Szederkényi Ti­bor professzort, a JATE Ásvány- és Kőzettani Tan­székének vezetőjét, vala­mint Kováts Balázs főmér­nököt és Frigyesi Ferenc projektvezetőt, a Paksi Atomerőmű Rt. munkatár­sait a házigazda: dr. Mihály Mária kérdezi. Feketevár Rt. DÉLRÖVIKÖT Nagykereskedés Szeged 6728 Kereskedő köz 4. (Fonógyári út) Tel.: 62/461-295. Kínálatunk: - rövidáruk, cipzárak, szalagáru. kellékek, zsebkendők, túáruk - hurkolt és szövött csecscmőruházat - női és férfi hálóruházat, köntös - férfiingek - felnőtt- és gyermekpólók - szabadidő-ruházat - fürdőruhák nagy választékban, kedvező J áron kereskedők és közületek részére. Nyitva: H-Cs 7-15 óráig, P: 7-12.30 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom