Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 12. A HELYZET 7 • Sérült-e az állam titka? Viharos vizlépcsöügy • „Hamisított őstermelők", fiktív szerződései A rendszergazda és az ügyvezetők • ' } Egy gát már van. Lesz másik is? (Fotó: Karnok Csaba) A víz az úr? A dunai vízlépcsőkkel kapcsolatos vi­tában nagyon sok dolog eszébe jut az embernek, feltéve, ha hajlandó végig­követni a sajtóban bőségesen közölt hír­adásokat. Valószínűleg és sajnos unal­mas már azt hallani, hogy ez egy szak­mai ügy, és csak a politika teszi ilyen óriási léggömbbé. Azon is érdemes me­ditálni, hogy szlovák oldalon a Duna az összes vízlépcsőjével együtt nemzeti ügy, a közösség összetartozásának kifejezője, nálunk pedig kampánycél. Érdemes fi­gyelni arra, hogy a szlovák kormány már a máit héten utalt arra, hogy ha nem írjuk alá a keretegyezményt márci­us 25-éig, akkor a hágai bírósághoz for­dulnak. Ehhez képest ez a felfogás csak a tegnapi, országos botrányt kiváltó Népszava-közlés nyomán vált valószínű­vé, lévén a magyar fél is bejelentette: nem írjuk alá a dokumentumot az előbb jelzett határidőig. Erre természetesen rákontráz a szlovák kormány, s a ma­gyarok gerjesztette oldalvizén evez a bősi forduló újabb nemzetközi (oldal)vizére, ahol jó eséllyel nekik lesz igazuk. S miről vitatkozunk Magyarországon a miniszterelnöki hivatal Kiss Elemér szóvivő által jegyzett szintjén: követett-e el államtitoksértést a Népszava? Jelzem: szoros összefüggésben van a probléma a Duna hajózhatóságával, az árvízvédeke­zéssel, a monitoringrendszerrel, az ener­getikával, s különböző, szakmai terüle­tekkel. U ős ügyével négyévenként egyszer si­RJ kerül magunkat lejáratni, bár két­séges, hogy a csúcsrajáratás ezen for­májával energiát termelhetünk-e. In­kább saját magunk gyengítéséről lehet szó. Arató László Leleményes ember a magyar, legalábbis ezt támasztja alá az a visszaélés, amelyre a na­pokban derített fényt a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság Gazda­ságvédelmi Osztálya. Eb­ben az évben adóznak először az őstermelői igazolványok tulajdono­sai, de vállalkozó kedvű­ek máris megpróbáltak jogtalanul hasznot sze­rezni az okmányok ré­vén. A rendőrség egyel­őre nem tudja, pontosan mekkora kárt okoztak a csalással gyanúsítottak. Hamis őstermelői igazol­ványokkal próbált visszaélni, s jogtalan haszonhoz jutni két Csongrád megyei cég. A ha­mis okmányokhoz a 37 éves M. J., a csongrádi polgármes­teri hivatal ellátási osztályve­zetője - aki egyben a hivatal informatikusa - segítségével jutottak hozzá. M. J., felhasz­nálva a rendszer adatait, hu­szonnyolc szeméif részére állított ki fiktív őstfcrmelői igazolványt, s ezért okmá­nyonként ötezer forintot ka­pott. Az alkalmazott több munkatársa nevében, azok hozzájárulása nélkül váltotta ki az igazolványt. Ezen do­kumentumok segítségével a 36 éves B. I„ a KERT­PROMT Kft., és az 53 éves K. B., a Szentesi-Mag Kft. • Budapest (MTI) Robbanás történt szerdán reggel Budapesten a Király utca és a Nagykörút sarkán lévő Halló bárban. Az első információk szerint egy hölgy könnyebb sérülést szenvedett, a környéken be­törtek az ablakok, a kiraka­tok és több gépkocsi is meg­rongálódott. Egyelőre még nem tudni. • Munkatársunktól A SZDSZ szegedi székhá­zában tartott sajtótájékoztatót a fogyatékosok védelméről szóló törvény parlamenti elő­terjesztője, Béki Gabriella. Az országgyűlési képviselőnő el­öljáróban a törvénytervezet parlament elé kerülésének ne­hézkes útját vázolta, ami első­sorban a kormány törvény elől meghátráló magatartásá­nak volt köszönhető. A tör­vénytervezet végül is az or­szággyűlés elé került, s a zá­rószavazásra jövő hétfőn kerül sor. Béki Gabriella elmondta: ügyvezetője fiktív vásárláso­kat hajtott végre. Az egy hete indult nyomo­zás eddigi adatai szerint az „őstermelők" részére 63 fel­vásárlási jegyen 25 millió fo­rint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak. A jog­szabályok értelmében a véte­lár 12 százalékát az állam kompenzációs felárként visszafizeti. Az így visszaka­pott összegnek viszont csak egy kis része esik a személyi jövedelemadó hatálya alá, s a különbözet a csalók „hasz­na". Ezzel a „lehetőséggel" éltek a csalással, adócsalással gyanúsított kft.-vezetők, s károsították ilyen módszerrel a költségvetést. A gazdaság­védelmi nyomozók egyelőre azt vizsgálják, pontosan mek­kora a kár, illetve történtek-e további esetek, amikor fiktív igazolványokkal fiktív vásár­lásokat bonyolítottak. Az előbb említett 63 ese­ten túl további 150 felvásár­lási jegyet vizsgál a gazda­ságvédelmi osztály. Tóth Molnár István alezredes, gaz­daságvédelmi osztályvezető, a nyomozás irányítója el­mondta: feladatuk annak megállapítása is, hogy a fik­tív őstermelői igazolványok­kal, a különböző nevekre szétírt, mintegy 25 millió fo­rintnyi árbevétel után melyik gyanúsítottnak mennyi adót kell fizetni. Arató László hogy mi okozta a detonációt. Gergelics Zsóka, a Budapes­ti Rendőr-főkapitányság saj­tófőnöke annyit közölt, hogy a tűzszerészek első megál­lapítása szerint nem házilag készttett szerkezet robbant. Mint ismeretes, tavaly ta­vasszal, április elsején haj­nalban kézigránátot dobtak a bár biztonsági ráccsal ellá­tott bejáratára. kis terjedelmű, mindössze 42 paragrafust tartalmazó tör­vénytervezetről van szó, amelynek első része emberjo­gi deklarációk gyűjteménye, második felében pedig a jo­gok gyakorlásához szükséges tennivalók szerepelnek. A képviselőnő kiemelte, hogy a fogyatékosok Magyarorszá­gon olyan mértékben hátrá­nyos helyzetben vannak, hogy speciális jogokat kell számuk­ra rögzíteni. A törvényterve­zet neuralgikus pontjának ne­vezte a fogyatékosok támoga­tását, ennek mértékét illetve technikáját taglaló passzust. • Munkatársunktól Politikai vihart kavart az, hogy a Népszava tegnapi számában meg­jelent a magyar és a szlovák kormány kö­zött, Bös-Nagymaros ügyében aláírandó meg­állapodás szövege. A Miniszterelnöki Hivatal szóvivője államtitoksér­téssel vádolja a lapot, a Népszava főszerkesztője pedig a sajtószabadság­ra, és az újságírás sza­bályaira hivatkozik. Újabb fordulatot vett a dunai vízlépcsők ügyében gyűrűző vita. A Népszava tegnapi számában közölte a megállapodás-tervezet szö­vegét, a magyar diplomácia viszont tiltakozott ez ellen, s a kormányszóvivő büntető^ jogi felelősséget is említett. Az ügy szempontjából érde­kes, hogy a szlovák kor­mány kedden este közölte: a hágai döntés végrehajtásá­nak kérdésében Pozsony csak akkor veszi fontolóra, hogy ismét visszatérjen a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz, ha a magyar fél márci­us 25-éig nem írja alá a vég­rehajtás elvi kérdéseit rögzí­tő kétoldalú keretegyez­mény, és nem teszi meg az 1997-es szerződés teljesíté­sét célzó intézkedéseket. Ehhez képest Kovács László külügyminiszter szerdán reggel egy televíziós interjú­ban közölte: a magyar kor­mány csakis a hatástanulmá­nyok elkészülte után, várha­tóan ez év végén hajlandó a szerződést aláírni. Erre rea­gálva a szlovák kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy Szlovákia ismét a há­gai testülethez fordul majd. Deutsch Tamás, fideszes országgyűlési képviselő né­hány nappal korábban köve­telte a keretmegállapodás tartalmának nyilvánosságra hozatalát, azonban ezt a lé­pést a Népszava című napi­lap tette meg. A lap főszer­kesztője nem kívánta forrá­sait megnevezni. A közzétett szöveg szerint vagy Nagy­marosnál, vagy Pilismarói­nál kell vízlépcsőt építe­nünk. A tervezet arra is ki­tér, hogy a dunakiliti tározót 128 méterre töltenék fel a korábban ajánlott 124 he­lyett, tgy helyreállna a Szi­getköz vízellátása. A szerdai nap annak je­gyében telt el, hogy a felek Leterelödött a szak­mai síkról a bősi kérdés, s ezzel veszélybe került a tárgyalások eddigi kompromisszumos ered­ménye - nyilatkozta la­punknak az ügyben ille­tékes helyettes államtit­kár, aki szakértóként kí­sérte végig a tárgyalá­sokat. Mayer István hoz­zátette, hogy hátrányo­san érintheti az országot az idő előtti, széles körű sajtónyilvánosság. Mayer Istvánt helyettes államtitkárt, a dunai vízlép­csők ügyében tárgyaló dele­gáció helyettes vezetőjét arra kértük, hogy értékelje az ügyben kialakult helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a Népszava által lekö­zölt megállapodás-tervezet politikai vihart robbantott ki. • Mi a véleménye arról, hogy a szerdai Népszavá­ban megjelent a megálla­podás-tervezet szövege? azt boncolgassák, ki és mi­lyen jogsértést követett el. Kiss Elemér kormányszóvi­vő szerint a Népszava fő­szerkesztője a Büntető Tör­vénykönyvbe ütköző cselek­ményt követett el, amikor nyilvánosságra hozta a szi­gorúan titkosnak minősttett dokumentumot. Kiemelte, - Le szeretném szögezni, ebben a történetben szakem­ber vagyok, métereket, ki­logrammokat, kilowattokat számolok, hogy a politikai mit kavar, s hogy a jogászok mit csinálnak majd, azt nem tudom megmondani. • Ön szerint ez egy jó megállapodás volna. Er­re gondoltak-e? - Igen, úgy gondolom ez jó egyezmény, de hozzá kell tenni, hogy idáig jutottunk el a tárgyalások során. Ebben a szövegben benne van mind­az, ami a logikánk szerint a Magyar Köztársaság érdeke­it szolgálja. Ez az állapot az eddigi kompromisszum eredménye. • Ez volna az aláírandó dokumentum, vagy ez is változik még? hogy ha a megszerzett anya­gon nem is szerepelt az ál­lamtitok minősítés, a Nép­szavának erről tudnia kellett volna. Elmondta: a keret­megállapodás tervezetét a múlt heti kormányülés előtt államtitokká nyilvánították, s a kormány tagjai a doku­mentumot mint szigorúan - Természetesen változ­hat, semmi garancia nincs arra, hogy ezt írják alá. Az ügynek az a menete, hogy amikor a delegációk átadják a kormányaiknak a megál­lapodási javaslatot, a kormá­nyok eldöntik, hogy ez meg­felel-e nekik. • Magyarország a sajtó­ban megjelent változatot hajlandó volna aláírni? - Ezt nem tudom, a kor­mány nem én vagyok. Hang­súlyozom, a delegációk ezt a változatot tudták kidolgozni, s ebben van a kompro­misszum lehetősége. • Az, hogy ezt a szövegel március 25-éig nem írjuk alá, nem új keletű do­log... - Igen, (gy van. 0 Mi ennek az oka? titkos anyagot ismerték meg. Arra a kérdésre, hogy tesz-e büntető feljelentést a kor­mány, Kiss Elemér azt vála­szolta, hogy fontolóra ve­szik. Kovács László külügymi­niszter is kifejtette a véle­ményét. Szerinte „az ügy nem használ Magyarország - Ennek megválaszolása is a kormány hatásköre. Mi hétfőn eljuttattuk a kor­mánynak a megállapodás­tervezetet, innentől kezdődik a kormány feladata. 0 Hátrányosan befolyá­solja az ügyet az, hogy a Népszavában megjeleni a megállapodás-tervezet? - Igen. Most olyan politi­kai viták kezdődnek el, ami nem ide tartozik. Nem arról kellene vitatkozni, hogy mi titkos, mi nem, s nem arról, hogy mi a nemzetközi szo­kás. Ezért engem bosszant a dolog. De azt tudni kell, hogy nem az ország közvé­leménye előtt titkolóznak a felek, hanem egymás előtt, hiszen a szlovákok is olvas­nak magyar újságot. 0 Érkezett önhöz jelzés nemzetközi tekintélyének, és valószínű az is, hogy Szlovákia fel fogja használ­ni Magyarországgal szem­ben a dokumentum nyilvá­nosságra kerülését." Kovács László úgy véli, egy kialvó tüzet ébresztettek újra azok, akik kampánytémává akar­ják tenni Bős ügyét. A minősítéssel, s az ügy tálalásával kapcsolatban nyilatkozott a Népszava fő*­szerkesztője, H. Bfró László is. Szerinte a tervezetet sem­milyen titokminősítéssel nem látták el, és maga a szö­veg sem utal arra, hogy a nyilvánosság nem ismerheti meg a tartalmát. A főszer­kesztő nem kívánta megne­vezni, milyen forrásból ju­tott a dokumentumhoz. Az MTI-nek nyilatkozva H. Bí­ró László leszögezte: nem politikai szándék vezérelte a Népszavát, hanem „az új­ságírás szakmai és erkölcsi szabályainak megfelelően kötelessége volt a lapnak nyilvánosságra hoznia azt az információt, amely birtoká­ba jutott". A főszerkesztő ál­láspontja szerint a Duna sor­sa minden magyar állampol­gárt érint, ezért joguk van tudni az azt érintő terveze­tekről is.. ez ügyben a szlovákok­tól? - Nem. 0 Hogyan alakul a tárgyalás a továbbiak­ban? - Én megegyezéspárti va­gyok, s amennyiben megér­keznek a kormány által elő­írt, reményeim szerint pozi­tív tartalmú hatásvizsgála­tok, akkor a két kormány aláírja a szerződést. 0 A bősi kérdés politikai színezetűvé vált. Vajon mi. ennek az oka, miért került le a szakmai síkról a probléma? - Minden erőmmel azon vagyok, hogy ne kerüljön le a szakmai síkról az ügy, de én is érzem, hogy ez nem így történik. Közel vannak a választások, ez egy elég­gé nagy méretű ügy ahhoz, hogy érdemes legyen politi­kai kérdést csinálni belőle, s ezzel választókat szerez­ni. A. L. '^y'vM&Ml Tavaszi repülőjegy-akció Tan-Air Utazási Iroda aTAN~AIR-nél Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62-325-488.323-287 E9Y lépéssel mindig előbb Március 20-ig a tavalyi árakon foglalhatja le repülőjegyét. Az akció június 30-ig befejezett utazásokra, meghatározott feltételekkel érvényes. Három fő együttutazása esetén Szeged-Ferihegy repülőtérig díjmentesen transzfert biztosítunk. Robbanás a Halló bárban Fogyatékostörvény elölt • Szakmai kérdés volt, politika lett A Duna és a választók

Next

/
Oldalképek
Tartalom