Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-06 / 31. szám
PÉNTEK, 1998. FEBR. 6. KAPCSOLATOK 11 Rohanjon haza! o Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Játékszoba az árvaházban A beregszászi árvaház 315 kis növendéke semmilyen játékkal nem rendelkezik. Mikor legutóbb egy kisebb kamionra való holmit vittünk nekik, és közé keveredett egy-egy félkarú baba, kerékhiányos kisautó, bizony örömmel kaptak azon is. Most szeretnénk berendezni az árvaházban egy játékszobát. Hátha akad intézményekben, családokban már nem használatos asztali foci, gombfocikészlet kapukkal, kis biliárd, társasjátékok. Ezekből rendeznénk be egy kis játszószobát. De minden játéknak őrölnének ezek a gyerekek. Főleg a közösen jászthatóknak. Ezért mindenféle labda, tolltenisz, de kisautó, baba, és minden, ami itthoni családokban felesleges, ott kint még határtalan örömöt jelent. Gyütőhelyet a határhoz közel kerestünk. A gergelyiugornyai plébánián szívesen fogadják és tárolják a küldeményeket. Onnan folyamatosan át tudják vinni kocsival az árvaházba. Kárpátaljai gyermekakciónk folyamatos, legutóbb tizenöt -gyereknek vásároltunk bakancsot: a beregszászi 6-os iskola legvásottabb lábbelit viselő tanulóinak. Körzőket vettünk. Ezeket a tanárnő kiosztja az órán, majd beszedi az óra végén, hisz minden tanlulónak nem vehetünk külön. Ebben az iskolában 40 tanulónak fizetünk be naponta egy tányér levest. Aki támogatni tudja akciónkat, az a Szent Adalbert Misszió Alapítvány számlájára küldheti el adományát. Magyar Hitelbank: 1020087831514279-70690000. Adószámunk: 18065530-1-01. Átányi László tanár 1119 Budapest, Etele út 23. Telefon: 06/1/2033201 Levél a rablókhoz Tisztelt Rabló Urak! Emlékeznek rám? Egy vasárnap este 8 órakor találkoztunk a József Attila sugárúton. Éppen hazafelé igyekeztem a táskámmal a vállamon, amikor önök arra jöttek. Ez a táska azóta már önöknél van. Elhiszem, hogy a táskában lévő 900 forint jól jött önöknek, csak azon gondolkodom, vajon mit kezdenek például a tizenhét dioptriás szemüveggel, vagy a kis kézinagyítóval, melyekkel olvasni szoktam. mondjuk A kis herceg spanyol nyelven leírt történetét, melyet már szintén a kezükben tartanak. Ez utóbbi számomra igen hasznos olvasmány, mert a spanyol nyelvet igyekszem elsajátítani, de szerintem önök többre mennének a magyar nyelvű változattal. (Olvassák el, nagyon szép történet!) Talán ezek után kár is szót vesztegetni a szótárra, a noteszre, a szemcseppekre, vagy a levelekre, melyeket önök valószínűleg már régen az „értéktelen szemét" kategóriába soroltak. Ha mégis úgy gondolják, hogy nincs a világ végén e lap szerkesztősége, meg aztán nem is gondolták komolyan, hogy minden fontos holmimat el akarják venni, csak a pénzre volt szükségük - akkor kérem, tegyék meg, hogy a fent említett dolgok közül legalább néhányat - például a szemüveget - elvisznek oda. (A Sajtóház elme: Szeged, Stefánia 10.) Mindenesetre köszönöm, hogy találkozásunkkor nem bántottak, s egyetlen rossz szóval sem illettek. Név és cím a szerkesztőségben Hollywood és az NBA szupersztárjai 1/4 4 Csúcsmozi 3/4 6 Sorozat 3/4 7 HÍR3 1/4 8 Csúcsmozi 1/4 10 Vígjáték TV3. Télen-ny • Szögedi naptár Fogfájósak védelmezője Az idő jobbodásában reménykedik már Gyertyaszentelő Boldogasszony után az ember, hiszen „ha kigyün a medve a barlangbul, azt' mögláti a saját árnyékát, akkor visszamén, mert még hideg lösz. De ha nem, akkor javul az üdő." Mégis azt tartja a fáma, hog Veronika napja (február 4.) az esztendő leghidegebb napja. Veronika Jézus-kortárs volt, aki a Golgota felé haladtában vért verejtékezett Mester arcát megtörölte, s kendőjén ott maradt Krisztus arcmása. Egy apokrif (nem hiteles) adat szerint „egy asszony, Veronice, akit a Mester korábban meggyógyított, a keresztúton egy kendőt nyújtott át neki, és ezen vérével kirajzolódott az arcképe. A középkorban ezt az arcképet, amelyet Rómában nagy tisztelettel őriznek. kezdték el „Veronikának" nevezni, és ezt a nevet (tévesen) a „vera" (magyarul: igaz), és az „icon" (kép) összetételének tekintették." (Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink). Bálint Sándor ezt írja: Az egyház több ilyen Veronika-kendőt ismer, melyek csak a 12. században tűntek föl, és a kereszteshadjáratokkal vannak összefüggésben." Ugyanő írja, hogy a kiszombori asszonyok Veronika napján vizet kevertek tojás sárgájával, s vele mosták kisgyermekeik arcát, hogy szépek, szeplőmentesek legyenek.Ágota (február 5.) szép hangzása ellenére sem lett igazán népszerű név nálunk. Életrajzából tudjuk, hogy Luca az sírjánál imádkozott anyja gyógyulásáért, s mert az meggyógyult, kiáltották ki a pogányok Lucát boszorkánynak. Ágota a harmadik században élt, és keresztény hitéért Szicíliában halt vértanúhalált. Ám a halálra kínzást semmi sem igazolja, vagyis ebben az esetben is apokrif legendával állunk szemben. Ennek ellenére Ágota tisztelete igen eleven volt, egészen a középkor vége tájáig. Szájhagyomány őrizé, hogy egy ízben, amikor az Etna lávája vészesen közeledett Ágota szülőfaluja felé, a nép kirohant síijához. Letépte onnan Ágota fátylát, amit a forró, hömpölygő láva elé tettek, s hatására a láva megállt. Ez a magyarázata annak, hogy egyes magyar vidékeken máig védőszentként tisztelik a tűzkovácsok, a kohászok, a bányászok és az ércöntők, de mivel - a legenda szerint - kínzói melleit levágták, a szoptatós anyák, illetőleg a mellbetegek is hozzá szoktak imádkozni gyógyulásért.Ágota napján még nem is olyan régen, aznap sütött kenyeret tettek a padlásra, a horogfa és a tetőzet közé, hogy tűzvész ne pusztítsa a hajlékot, de a benne élőket sem. Dorottya (február 6.) nevével sem találkozunk gyakran. A név védőszentje KisÁzsiában élt a 4. században. Nálunk a név először a főúri családokban fordult elő, napjainkban azonban - igaz, csak ritkásan - már faluhelyen is választják a szülők, lánygyermekük számára. Dorottya igen szép leány volt, akiben szerelmes lett Fabricius császár, ám a lány nem ment hozzá - sokadik feleségnek. Inkább választotta a halált. Van hely, ahol Dorottya napján almát és virágokat szentelnek, amelyeknek főzete bizonyos betegségekre jó ír. Ha napján meleg van, és a kiteregetett ruha már a kötélen megszárad, jó időt jósol. Ha Ágota napja hideg, Dorottyáé melegedő, így szólottak eleink: „Ágota szoríjja, Dorottya tágíjja." Február 9-én az Apollóniák kapnak virágot, ajándékot. Emlékszem, Tápén is volt Apolló néni, aki azt mesélte az akkori - 1940 körüli gyerekeknek, hogy „Tuggyátok, én azér' lőttem Apollónia, hogy a Szent Apollónia védelmezze mög a fogaimat." Apollónia ugyanis nem volt hajlandó pogány szokás szerint áldozatot bemutatni, ezért kínzói a fogait kiverték, így lett ő a fogfájósok védőszentje. Idős tápaiaktól hallottam: „A régi mönyecskék űtet kérték imában, hogy szüléskor ne hulljanak ki a fogaik." Azért, hogy imájuk meghallgatásra találjon, a fiatalasszony és a család is megböjtölték Apollónia napját. If|. Lole József • Befejeződött Tocsik Márta meghallgatása A hölgy naponta 1 8-20 órát dolgozott! • Budapest (MTI) A Fővárosi Bíróságon csütörtökön befejeződött Tocsik Márta meghallgatása az ellene, valamint nyolc társával szemben indított büntetőperben. Az ügyész kérésére a bírónő ismertette azt a 804 millió forintos sikerdíjról szóló elszámolást, amit Tocsik Márta levélben küldött meg a Fővárosi Bíróságnak. Az ismertetés szerint az elsőrendű vádlott a szóban forgó összegből együttesen csaknem 350 millió forintot utalt át az Arány Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek. Az ügyvédi díj 6 millió 600 ezer forint, az ügyvédi letéti díj csaknem 117 millió forint, a számlával igazolt és az APEH által elismert költség 12 millió forint, az el nem ismert kiadás pedig 8 millió forint volt. Az adóhatóságnak 100 millió forintot fizetett be Tocsik Márta. A fennmaradó 217 millió forintos összegből a vádlott a tulajdonában lévő egyszemélyes. Eurocasa Kft. számára tagi kölcsönként 80 millió forintot az ugyanilyen alapítású Intercasa Kft.-nek pedig 2 millió forintot utalt át. A sikerdíjból költött gyógykezelésére és kubai útjára, ingatlanfelújításra, illetve -berendezésre, valamint magánszemélyeknek pénzkölcsönzésre. A vádlott a sikerdíjból több mint 45 millió forintot nem tudott számlákkal igazolni. A fennmaradt köztartozása pedig 145 millió forint. Tocsik Márta a bírónő kérdésére megerősítette, hogy 1996. október 15-ei rendőrségi vallomását teljes egészében visszavonta, mivel a kihallgatás megkezdése előtt háromféle gyógyszert is beszedett és rosszul volt. Megemlítette azt is, hogy még a vallomástételt megelőzően a helységben tartózkodó 30 személy mindegyike üvöltözött vele, és a tököli rabkórházzal is megfenyegették. A vádlott elmondta azt is, hogy az ÁPV Rt.-n belül 38 személlyel tartott kapcsolatot, akik közül Ljszkai Péter vezető jogtanácsossal volt a legszorosabb munkaviszonyban. Szólt arról is, hogy meglátása szerint a privatizációs szervezet nem rendelkezett a döntéshez szükséges összes információval. Ügyvédi kérdés kapcsán Tocsik azt állította, hogy ha nem jöttek volna létre az általa véghezvitt egyezségek az önkormányzatokkal a belterületi földek ügyében, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva - mint azt a bíróság is tette - további 10 milliárd forintot kellett volna kifizetni a helyhatóságoknak. Tocsik Márta vallomása szerint az ÁPV Rt.-től kapott megbízás ideje alatt (külföldi tartózkodását és betegségét leszámítva) a hét minden napján 18-20 órát dolgozott. A Fővárosi Bíróság hétfőn Budai György és Vitos Zoltán üzletemberek meghallgatásával folytatja a Tocsik-ügy tárgyalását.