Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 2. HELYI TÜKÖR 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Arató Lászlóval oszthatják meg. Munkatársunk várja hívásaikat, munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as rádió-telefonszámon. Elveszett tárgyaikat keresó' olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról szóló bejelentéseket továbbra is közöljük telefonos rovatunkban. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a Sajtóházban. Cserepes. A Katona József utcaiak is csatlakoznak a Gólya utcaiak tiltakozásához, föl vannak háborodva amiatt, hogy a Cserepesen ezentúl vasárnap kirakodóvásárt rendeznek. Panaszosunk emlékeztetett arra, hogy annak idején a lakosság harcolta ki a vasárnapi és a hétfői szünnapokat. Hogy azokon a napokon egy kicsit fellégezhessenek és eltakaríthassák a házuk elől a szemetet... Ezúttal sem hagyják annyiban a dolgot. Temető. R. J.-né azon háborodott föl, hogy a Dugonics temetőben az urnafalon annyi hely sincs, hogy egy szál virágát elhelyezhessenek. Kommunális. A. S. (326-689) 1971 óta mellékfoglalkozásban vállalkozó, főmunkaidőben végzett munkája után „maszekol" egy keveset. Minden fizetési kötelezettségének eleget tesz. Ő is egyike annak a 2500 személynek, akik a polgármesteri hivatal adóosztályától levelet kaptak. Arról, hogy 10 ezer forintra büntették meg őket, mert nem fizetettek kommunális adót. Szerinte a kicsiktől nem lehet elvárni, hogy minden fizetési kötelezettségről tudjanak, szemben a nagyokkal. akik profi könyvelőket alkalmaznak. Azzal sem ért egyet, hogy a mellékfoglalkozásban vállalkozóktól is beszedik a kommunális adót. Papírszázas. Telefonálónktól egy üzletben nem fogadták el a papír százforintost, mondván, hogy már nincs forgalomban. Nos, legjobb tudomásunk szerint december 31-ig érvényes fizetőeszköz ez a papírpénz is. »•»»» li él • Megnyílt a nemzetiségek háza Négyen az Osztrovszky utcában Hétfőn beindul az élet a nemzetiségi házban. (Fotó: Karnok Csaba) Karitász: mankó a rászorulóknak forrás A SZAB hírei • Munkatársunktól Egész évben, de kivált karácsnykor nyújtottak nagy segítséget, anyagi-természetbeni támogatást, s nem utolsósorban lelki támaszt a rászorulóknak a SzegedCsanád Egyházmegyei Karitász önkéntesei. Amióta a tél beköszöntött, szerda esténként teát és zsíros kenyeret osztanak a hajléktalanoknak. A tavaly szervezett jótékonysági akciókat vette számba a karitász igazgatója. A Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitászon belül 35 egyházközösségi csoport működik Csongrád és Békés megyében, illetve JászNagykun-Szolnok megye déli részének plébániáin. Az egyházmegyei karitász központja Szegeden van, s a városban 12 egyházközösségi csoport működik. A Karitász a határon túl élő magyarok, valamint a hazai szegények, idős és beteg emberek támogatására hivatott. A tavalyi segélyakciókról és a folyamatos támogatásokról készült „leltár" most az új év kezdetén, amiről Lázár Ilona nővér, karitászigazgató tájékoztatta lapunkat. Tavaly szeptembertől készültek a Karitász csoportjai az esztendő legnagyobb szabású segélyakciójára, a szeretet ünnepéhez kapcsolódó támogatásokra. Már ősszel kinyitottak az alkotóházak, ahol fiatalok és középkorúak készttették el azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket aztán a karácsonyi vásáron árultak, s a bevételből a rászorulókat támogatták. November közepén, pontosan Erzsébet napján indult először esti körútjára az Erzsébet-busz, amivel forró teát, zsíros kenyeret, édességet és meleg ruhát vittek a karitászosok a város különböző részén meghúzódó hajléktalanoknak. Az „ünnepi ebéd" akciót azért szervezték, hogy a legszegényebbek asztalára is kerüljön húsétel és édesség a négynapos karácsonyi ünnepen. Az élelmiszereket az adakozó polgároktól kapta, gyűjtötte a Karitász és szétoszotta a rászorulók között. Karácsonyi ünnepséggel örvendeztették meg a városi kórházban fekvőket és a gyermekklinika kis betegeit. Még karácsony előtt az iskolákban a szegénysorsú gyermekeknek külföldi adományból iskolatejet és pudjngot tudtak osztani és gondoskodtak több hátrányos helyzetű család téli tüzelőjéről. Az ünnepeket megelőző és követő „szürke" hétköznapokon is teszik a dolgukat a humanitárius szervezet önkéntesei: a magányos embereket látogatószolgálat keretében gyakran felkeresik, beszélgetnek velük, segítenek nekik. A kórházakban fekvő idős és elhagyatott betegeket is rendre látogatják. A Dugonics tér 12.-ben megtalálható Egyházmegyei Karitász szegedi csoportja továbbra is várja mindazoknak az adományát, támogatását, akik az egyre nagyobb számú rászorulón szeretnének segíteni. K. K. Szombaton nyitották meg Szegeden, az Osztrovszky utca 6. szám alatt a kisebbségek házát, melyben négy nemzetiség kapott helyet. A Négy Szegedi Kisebbségi Önkormányzat Társulása az ingatlant használatra kapta Szeged városától. Szegeden hat kisebbségi önkormányzat alakult 1995ben. Ebből négy - a görög, a német, a román és a szlovák - költözött az Osztrovszky utcai Nemzetiségek Házába, melyet szombaton nyitottak meg. 1996-ban alakult meg a Négy Szegedi Kisebbségi Önkormányzat Társulása, mely Tóth Istvánt, a szlovák önkormányzat vezetőjét választotta meg elnöknek. A soros első ember személyéről - akit két évre választanak meg - a közgyűlés dönt. Tóth Istvánnak 1998 őszén jár le a mandátuma. „Nagy sikernek tartom, hogy megkaptuk a várostól használatra ezt az ingatlant" - mondja a soros elnök. „A cigányok és A Délmagyarország Kft. kulturális sorozatot indított „Szomszédoló" címmel Csongrád megyei települések részére. A rendezvények célja, hogy a régióban élők közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék a „szomszéd" hagyományait, életét és produkcióit. Elsőként kisteleki énekesek és zenészek látogattak el Zákányszékre. Szombat délután zsúfolásig megtelt a zákányszéki művelődési ház nézőtere. A Kisteleki Művészeti Iskola növendékei és tanárai, valamint a kisteleki citerazenekar és asszonykórus több mint másfél órán keresztül szórakoztatta a lelkes zákányszékieket. Szombathelyi Árpád, az iskola igazgatója nyitotta meg az estet és egy Kistelekről készült emlékkönyvet adott át a zákányszéki polgármesternek, Gárgyán Istvánnak. Először az iskola a szerbek már korábban kaptak helyiséget, így ők nem társultak velünk. Ennek ellenére ők is megtarthatják az Osztrovszky utcában a kulturális és egyéb rendezvényeiket, például a nyelvtanfolyamaikat. Természetesen ingyen és bérmentve." Az egykori iskolaépületet a kormány kompenzációs keretéből, a szegedi önkormányzattól kapott pénzből és a négy társult önkormányzat saját forrásaiból sikerült berendezni és felújítani. Csak kevés szegedi tudja, hogy a városban görög kisebbség is él. Önkormányzatuk elnöke Ungi Ferencné, leánykori nevén Papadopulu Fotini. Hatéves korában, 1948-ban hagyta el a Vöröskereszt segítségével a polgárháború sújtotta Görögországot. Szülei abban a reményben engedték el, hogy három hét múlva hazajön. A három hétből harminc év lett. „1978-ban léptem át újra a jugoszláv-görög határt" - mondja a szegedi görögök önkormányzatának elnöke. „Úgy éreztem, hogy otthon vonószenekara lépett fel, tánczenéket játszottak különféle korstílusokból. A vovagyok." Papadopulu Fotini azóta sűrűn jár Görögországba, bár férje magyar, gyermekei pedig nem tanulták meg édesanyjuk nyelvét. „Talán nagyobb kitartás kellett volna" - ismeri el az elnökasszony. A megnyitó hivatalos része után a vendégek kis csoportokban, kezükben pezsgőspohárral vagy tányérral társalogtak. Idősebb, elegáns urat szólítok meg, aki szlovákul beszélgető hölgyeket fényképez. Polányi Imrének hívják, 1969-ig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem tanszékének a vezetője volt. Amikor a „baráti" hadseregek bevonultak Csehszlovákiába, elment szülővárosába, Kassára, hogy igazak-e az ellenforradalomról szóló hivatalos hírek. Kiderüli, hogy hamisak és véleményét Szegeden nem rejtette véka alá. Azóta Pécsen él... Polányi Imre nem ért egyet a hivatalos szlovák állásponttal, mely szerint napjainkban Magyarországon erőszakos asszimiláció zajnósokat Süli Klára és Várhídi Zsuzsa tanárnők vezették. Utánuk a Teenager Melody lik. „Ez a folyamat sajnos természetes" - mondja a törénész. „Az, hogy valaki megőrzi-e az identitástudatát a szülőkön és nem a politikusokon múlik. A szlovákság az 1946-47-es kitelepítések idején belezte ki önmagát, amikor a Magyarországon élők 80 százaléka, így az elit is elment." Szalay István, Szeged polgármestere három pontban foglalta össze a nemzetiségi ház megalakulásának előzményeit. A magyar belpolitikai helyzet lehetővé tette, hogy odafigyeljünk a nemzetiségeinkre. Kiemelt ügyként kezeli a kisebbségeket Szeged városa is, ahol külön köztisztviselő foglalkozik az itt élők problémáival. Csongrád megye székhelye a szíve a Duna-MarosTisza eurorégiónak és nem véletlen, hogy itt nyílt meg a román főkonzulátus is. Kiürültek a pezsgőspoharak, elfogytak a svédasztalról a finomságok. Hétfótől beindul az élet a nemzetiségi házban. Töth-Szenesi Attila nevű kórus következett. Egy földolgozott Roy Orbisonnótát adtak elő, Greksa Ti• Munkatársunktól A pályaválasztási tanácsadás elméleti és módszertani kérdéseiről rendez konferenciát a Pályalélektani Munkabizottság február 2-án 15 órakor. Toro Tibor temesvári professzor tart előadást február 4-én 10 órakor a Matematikai és Fizikai Szakbizottság, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a JATE Elméleti Fizikai Tanszéke rendezvényén. A SZAB idei programját, a szakbizottságok és a Tudósklub rendezvényeit beszélik meg az akadémiai bizottság kibővített ülésén, február 5-én 15 órakor. Báloztak a jogászok • Munkatársunktól A szegedi báli szezon egyik hagyományos eseménye a Jogászbál. A hallgatók, a frissen végzettek őszi mulatságát pár hónappal később követi a „felnőtt" jogásztársadalom bálja, ugyancsak hagyományosan a Tisza Szállóban. A Jogászbál '98-ot múlt héten pénteken tartották a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezete rendezésében. A Tisza Szálló tükörtermében dr. Sárközy Tamás jogászporfesszor, a jogász egylet országos elnöke nyitotta meg dr. Merényi Kálmán megyei főügyész társaságában. A Szegedi Nemzeti színház táncosainak bemutatója után már az amatőr, de annál lelkesebb táncosok vehették birtokba a parkettet. A bálon fellépett a színház két művésze, Merényi Nikolette és Andrejcsik István is, akik operetrészleteket adtak elő. Iparosbál - újra • Munkatársunktól Szombaton, január utolsó napján a Forrás Szállóban hajnalig mulattak az iparosok. A Szegedi Ipartestület hosszú évek óta tartó hagyományt ápolgat azzal, hogy tagjait minden január végén a táncparkettre hívja. A siker ezúttal sem maradt el. A színvonalas műsort a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Csíkos Erzsébet és Herczeg Zsolt adták ajándékba, őket dr. Kiss Ernő kísérte hangszeren. A zenét a MOM Trió szolgáltatta. bor vezényletével. A „teenagerek" után az iskola kamarakórusa lépett színpadra. Kovács István karnagy vezetésével feldolgozott számokkal szórakoztatták a közönséget. A repertoárukban egy Elvis Presley-dal is szerepelt. A koncerten az idősebb korosztály is képviseltette magát. A Rácz Imre vezette kisteleki citerazenekar és asszonykórus népdalai a nézők soraiban nagy tetszést arattak. A rendezvényt a Művészeti Iskola fúvószenekarának játéka zárta. Karnagyai Czirok Zoltán és Kovács István tanárok voltak. A műsor után a fellépők és a közönség sem sietett haza, hanem a büfében felállított, szendvicsektől és üdítőktől roskadozó asztalok mellett még sokáig beszélgettek és ismerkedtek egymással. A „Szomszédoló" következő helyszíne Kistelek lesz, február 7-én (szombaton) látogatnak ide a zákányszéki együttesek. K. T. o A DM kezdeményezte Zákányszéki szomszédoló A kisteleki citerazenekar és asszonykórus is nagy sikert aratott Zákányszéken. (Fotó: Miskolczi Róbert)