Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

• Törvény a kockázati tőkéről Nincs kényszerítő erő • Munkatársunktól A kockázati tőkéről szóló törvény alapvető rendeltetése, hogy hozzá­járuljon a nemzetgazda­ság jövedelemtermelő ké­pességének javulásához azáltal, hogy elősegíti a korszerű és versenyképes új vállalkozások fejleszté­sét, a technológiai fejlő­dést és a felzárkózást. Az állam megfelelő sza­bályozással, jogi és pénz­ügyi feltételek megteremté­sével ösztönzi a vállalkozá­sokba befektető kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok tevékenységét, valamint a megtakarítások­nak kockázati tőketársasá­gokba és kockázati tőkeala­pokba történő befektetését. A törvény hatálya azokra a kockázati tőketársaságok­ra terjed ki, amelyek tevé­kenységi engedélyt kaptak az Állami Pénz- és Tőkepia­ci Felügyelettől. Csak a tör­vény hatálya alatt működ­hetnek viszont kockázati tő­kealapok, mivel ezt a for­mát a törvény hozza létre. A törvény szerinti tevékenysé­gi engedélyt kérheti minden Magyarországon bejegyzett részvénytársaság, valamint külföldi vállalkozás Magya­rországon - a vonatkozó magyar törvények alapján- ­létesített fiókja. A törvényi szabályozás nem kényszerítő erejű, amennyiben nem kötelezi a kockázati tőkéseket az új fel­tételek elfogadására. Az üzlet­ág sajátosságaihoz illesztett mozgásformát kínál azoknak, akik az azzal járó előnyökért vállalják a kötöttségeket. Ezek a kötöttségek részben az ide befektetők, részben a kocká­zati tőkét befogadó vállalko­zások ésszerű biztonságát szolgálják, s védik a gazdaság áttekintőségét és kiszámítható működését. Bizonyos előírá­sokat pedig az ide rendelt sa­játos adószabályok tesznek szükségessé. Akik ezt nem vállalják, azoknak a törvény érintetlenül meghagyja az ad­dig élvezett döntési és cselek­vési szabadságukat. A törvény tehát nem aka­dályozza azokat a külföldi vállalkozásokat sem, ame­lyek Magyarországon koc­kázati tőkebefektetést végez­nek, illetve kívánnak végez­ni. Várható ugyanakkor, hogy a törvény hatására erő­teljesen bővül a kockázati tőke magyarországi kínálata, és ezzel számottevően erősö­dik az itt befektetni kívánók közötti verseny. Ez kedvező a kockázati finanszírozást kereső magyar vállalkozások számára, de sértheti azok ér­dekeit, akik eddig erőfölényt élveztek a magyar vállalko­zásokkal szemben. HOZAM brókerek, biztosítók, devizaárfolyamok, kamatok és lejáratok, egy százalékok • Azonnali és határidős üzletek Ha lözsde, akkor Quaestor Egyre több brókercég működtet már irodát Sze­geden, s körülbelül ugyan­azt a szolgáltatást kínálják a banki kamatnál nagyobb hozadékra számító kis- és nagybefektetőknek, s ver­seny elsősorban a minősé­gén dől el közöttük ­mondja Szabó István a Qu­aestor Rt. regionális igaz­gatója. (Irodájuk a Deák Ferenc utca 4. szám alatt található, telefonszámuk: 62/312-260,312-660) A Quaestor Rt.-nél beve­zették az azonnali allokáci­ót, s ezzel a szolgáltatással még nem sok brókercég di­csekedhet Szegeden. A szá­mítógépes program azon­nal, a tőzsdei kötés után al­lokál, így az ügyfél rögtön látja, hogy vételi megbízása teljesült és további megbí­zásokat is adhat. Azaz a „day trade" szolgáltatás lé­nyege, hogy a befektető még azon a tőzsdei kereske­dési napon belül el is adhat­ja a frissen vásárolt rész­vénycsomagot, amennyiben az árfolyamok ugrásszerűen elindulnak felfelé. Vagyis egy napon belül realizálha­tó az árfolyamnyereség. Ugyancsak kevés bró­kercég foglalkozik szíve­sen a határidős üzletköté­sekkel, a BUX-index véte­lével és eladásával, lévén, hogy azon nemcsak nagyot lehet nyerni, hanem óriási is lehet veszíteni. A BUX­indexnél még nincs elekt­romos kereskedelem, va­gyis nem úgy történik az üzletkötés, hogy a bróker ül egy monitor előtt. A ha­táridős kereskedelemben még ma is a klasszikus be­kiabálás a gyakorlat, s ezért nincs is azonnali al­lokáció. A Quaestornál egy határidős kontraktus díja kétezer forint, s az alapletét pedig 120 ezer. Ha pedig az ügyfél elé­gedett a brókercég mun­kájával, akkor hozza a másik ügyfelet, mert ez bizalomra épülő üzletág. És a Quaestornak ez a leg­jobb reklám. A társaság részvényjegyzésekben is szerepet vállal, sőt, a tőzs­dei bevezetésre szánt Phylaxia Pharma (állat­gyógyászat) részvényeit kizárólag a Quaestor háló­zatánál lehet jegyezni. (x) // SYU/ANIA HOFFMEISTER ENERGIATAKARÉKOS LÁMPATESTEK - KEDVEZŐ ÁRON rtzgerald illuma IBS ROBBANÁSBIZTOS LÁMPATESTEK Moeller ® & 8! ROBBANÁSBIZTOS LÁMPATESTEK ÉS SZERELVÉNYEK ! MERLIN GERIN KESZÜLEKEK ES BERENDEZESEK QBO BETTERMANN SZERELÉSI ANYAGOK TOSHIBA LEGKONDICIONALO KÉSZÜLÉKEK Kiállítással egybekötött értékesítés közvetlen felhasználóknak és viszonteladóknak: FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 421-533 Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Telefon: 321-676 Fax: 311-136 • Az ügyeskedők sem kímélték a szőregieket Bankmankó: takarékos lépések A szóregiek kitartanak a takarékszövetkezet mellett. (Fotó: Gyenes Kálmán) Sokáig az ország egyik sikertörténe volt a szöregi takarékszövetkezet mű­ködése. Még meg sem született a hazai kétszintű bankrendszer, amikor a szövetkezet már vállalko­zókat finanszírozott, sa­ját maga is beszállt az üz­leti világba, sót még in­gatlanforgalmazással is felhivta magára a figyel­met. Négy évvel ezelőtt azután egy csapásra megbicsaklott az addig jól működő verkli. A ta­karékszövetkezetet több mint 800 millió forinttal kényszerült konszolidálni az állam. - Igazából abból adódtak a gondok, hogy a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet megelőzte a korát - állítja Bozsó Miklós, az igazgató­ság elnöke. - A nyolcvanas évek végén még nem létezett a kétszintű bankrendszer, a gazdaságban viszont erős er­jedés indult meg. A takaré­koktól is elvárták, hogy je­lentős összegű hiteleket nyújtsanak a vállalkozóknak. A szőregi szövetkezet ebben is az elsők között volt. Hiába voltak jó üzleti el­képzelések, sok vállalkozó mégis megbicsaklott. A kihe­lyezett hitelek egy részének így bottal üthették a nyomát. Persze, a kalandorok sem kí­mélték a pénzintézetet. Akad­tak olyanok, akik a szépen felvázolt terveket benyújtva felmarkolták a hitelt, ezután Audit és rádiótelefont vásá­roltak belőle, majd szabály­szerűen „felszívódtak". A szőregi takarékszövetkezet akkoriban nagyban tanulta a vállalkozást. Mivel az ország első tíz szövetkezeti pénzinté­zete közé sorolt be, volt is módja nagyösszegű hitelkihe­lyezésekre. Ez az oka annak, hogy végül igen csak komoly tanulópénzt kellett fizetniük. - A mérlegfőösszeg 3 milliárd forint körül moz­gott, ezzel az ötödik-hatodik helyen álltunk az országban, volt miből kölcsönt adni ­mondja az egyik ügyvezető. Frankó Attila. 1994-ben már világosan látszott, a kintlévőségek je­lentős részét nem lehet be­hajtani, a szövetkezet bajba került. Akkoriban söpört vé­gig a hazai bankvilágon a konszolidáció, a szőregiek­nek is jutott az állami segít­ségből, nem is kevés. - Először 531 milliót, majd 1996-ban újabb 340 milliót adott az állam. Pon­tosabban államkötvényekkel fedezték le a kintlévőségeket - mondja Torma Tibor, a szövetkezet másik ügyveze­tő igazgatója. Hiánya ugyan sosem volt a szőregi szövetkezetnek, a mi­nősített kintlévősége viszont megközelítette az egymilliárd forintot. Egy részét azóta ugyan sikerült visszaperelni, de a régi ügyfelek közül töb­ben, fizetés nélkül eltűntek. - Sokan félreértik a kon­szolidációt - mondja Bozsó Miklós. - Egyértelműen csak rosszat látnak benne, pedig nem így van. A valóságban nem arról van szó, hogy itt bárki hozzányúlt volna má­sok pénzéhez. A gyakorlat­lanság és a kiforratlan gazda­sági viszonyok juttatták el a bankvilágot oda, hogy 400 milliárddal kellett végül meg­erősíteni a hazai bankrend­szert. De azt is meg kell néz­ni, hogy ebből az összegből mindössze 7 milliárdot kap­tak csak a takarékszövetkeze­tek, ez még a 2 százalékot sem éri el, miközben a „falusi bankok" a lakossági betétek 17,2 százalékát kezelik. • Mi lehet a konszolidá­ció előnye? - Hasonlóan működhet a bankvilágban, mint az ipar­ban az ISO-rendszer. Foko­zottan figyelik a mankót ka­pott pénzintézeteket. Meg­szigorodik a hitelminősítés, ráadásul a privatizáció során egy feljavított bankrendszer kerül kalapács alá. • Allapítottak-e meg sze­mélyes felelősséget a si­kertelen hitelkihelyezé­sekkel kapcsolatban? - Nem. Sem büntetőügy, sem felügyeleti intézkedés nem történt. Bűncselek­ménynek még a gyanúja sem merült fel, ennek ellenére a szövetkezet veze­tése megújult. Az is igaz, hogy előtte több olyan üzleti újdonságot is bevezetettek, amely jó hírnevet szerzett a takarékszövetkezetnek. Or­szágosan elsőként Szőregen vezették be a bankkártya­rendszert, foglalkoztak ingat­lanügyletekkel, nálunk máig jól működik a személyi- és áruvásárlási hitel rendszere. • Ma milyen körben te­vékenykednek? - A megye legnagyobb hálózata a miénk. Tizenkét fiókunk van, több esetben olyan kis falvakban, ahová más pénzintézet nem is jut el. • Milyen helyzetben van ma a takarékszövetkezet? - A talpra állásban nem­csak a konszolidáció játszott jelentős szerepet, hanem az is, hogy alapos portfolió tisztítást hajtottunk végre. • Mi lett a behajthatat­lan követeléseikkel? - Ami már teljesen re­ménytelennek látszott, azt el­adtuk, hogy tiszta képet kap­junk. Alaposan megszigoro­dott a hitelkihelyezés szabá­lya is. Ma már ott tartunk, hogy elmondhatjuk, kifelé jövünk a gödörből. Tavaly 20 milliós betétállomány-nö­vekedést terveztünk, s a tíz­szerese lett a valóságban. Végül 2,4 milliárdos betétál­lománnyal zárhattuk az évet. • Egyszer már megéget­ték a kezüket a hitelezés­sel. Tavaly hányan váltak az adósukká? - Kevesen. Mindössze 314 milliós a hitelállomá­nyunk. A közel két és fél mil­liárdos betétállományhoz ké­pest akár 700-800 milliós hi­telkihelyezést is megenged­hetnénk magunknak. A szi­gorú szabályoknak azonban csak nagyon kevesen tudnak megfelelni, mi igyekszünk sokféle új konstrukcióval is segíteni ügyfeleinket. A szőregi takarékszövet­kezet egyébként fennállása legjobb évét zárta tavaly. 158 milliós adózás előtti eredményt könyvelhettek el. • Milyen púp maradt ez­után a takarékszövetkezet hátán? - Az elmúlt két évben több alkalmazottunkat is el kellett bocsátanunk. Költsé­geinket a minimumrg szorí­tottuk. A konszolidációra ka­pott segítséget ugyanis vissza kell fizetnünk. Eddig már 50 millió forintot törlesztettünk. Ezért is kell erősítenünk a biztonságos hitelkihelyezést, hiszen a pénzvilágban is óriá­si a verseny. Szegeden raj­tunk kívül még 24 pénzinté­zet kínálja szolgáltatásait. A bankközi kamatok és az ál­lampapírokba fektetett pénz viszont már nem fial megfe­lelően. Abból ma csak vege­tálhatna egy bank. Rafai Gábor FEBRUÁR 5. Gyakorított áfa Áfa gyakoribb áfaengedély alapján 10. Külföldi személytől levont adó; kifizető által levont osztalékadó 12. Az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont jövedelemadó-előleg, a kifizető által levont jövedelemadó és jövedelemadó-előleg; kifizető által a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó. 15. Az 1997. évre vonatkozó valamennyi éves adó és költ­ségvetési támogatós, kivéve a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély jövede­lemadóját, a társasági adót, valamint a kettős könyvvezetés­re kötelezett magánszemély jövedelemadóját; havi besze dett idegenforgalmi adó; adat­szolgáltatás a költségvetési tá­mogatás igénybevételéhez fel­használható igazolások kiadásáról. A januárra esedékes adók, illetve költségvetési támogatások; a fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fogyasztóiár-kiegészítés, termelésiár-kiegészítés és -dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer -ipari exporttámogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatási előleg; a vállalkozói tevékenységet folytató vagy áfaköteles tevékenységet végző - kivéve a kettős könyvvitelt alkalmazó - magánszemély jövedelemadója; a beszedett idegenforgalmi adó; rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás­előző évi előlegének és éves összegének különbözete. 20. A havi adóbevallásra kötelezettek előző ha­vi adói (az adóhatóság által előírt társasági adó kivételével) és költség­vetési támogatásai; na­vi és gyakorított áfa; jö­vedéki adó Áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta fizetők társaságiadó-előlege; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék 28. Fogyasztásiadó-előleg; jövedékiadó-előleg M IJIRF Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. Főbb tevékenységeink: • Profitérdekeltségi alapon tőkerészesedés vállalása kis- és közepes vállalkozások alapításában, reorganizációjában • Tanácsadói tevékenység a finanszírozásban való társulás lehetősége mellett • Lízingtevékenység • Önkormányzatok, vállalkozások részére fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások • Üzletviteli tanácsadás, vagyonkezelés • ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának ellátása Címünk: 6720 Szeged, Széchenyi tér 3. Telefon/fax: 62/486-965, 484-908. A IjIDTRF az MFB bankcsoport tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom