Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28 / 50. szám

2 SZOLGÁLTATÁS SZOMBAT, 1998. FEBR. 28. i kommentár Európa valutája A Z Európai Unió közös pénzének, az eurónak a be­vezetése nem ígérkezik könnyű feladatnak. A gazdasági szakemberek szerint az az új fizetőeszközre való átállás megannyi gyakorlati és technikai problé­mát okoz, amelyeket mindenképpen meg kell oldani a közös pénzrendszer bevezetéséig. Bár az euró hivata­losan 1999. január elsejétől létezik, az új érmék és bankók csak később, 2000 után két-három évvel je­lennek meg a piacon. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy mennyi idő alatt lehet majd véglegesen kivonni a nemzeti fizetőeszközöket a forgalomból. Mint ahogy az sem, mi lesz azokkal, akik euróban szeretnék a bankszámlaszámukat vezetni. Az sem utolsó kérdés, hogy hogyan „hangolják át" a pénzintézeti számító­gépes rendszereket az euróra. Persze ezek, mint ahogy már említettem, csak technikai gondok. Az Európai Unió tagállamainak a hét végéig ada­tokkal és tényekkel alátámasztott írásos dokumen­tumban kell beszámolniuk az elmúlt évi gazdasági tel­jesítményükről. E gazdasági jelentés alapján dönte­nek majd Brüsszelben arról, hogy az illető állam be­vezetheti-e a közös valutát vagy sem. Az euró beveze­tésének egyik legszigorúbb feltétele, hogy a költségve­tési deficit nem haladhatja meg a nemzeti össztermék három százalékát. Az EU-tagállamok mindegyike azt állítja: eleget tett a rendkívül szigorú követelmény­nek. M árcius végén minden kiderül, ugyanis akkor hozzák nyilvánosságra azon országok listáját, amelyek alkalmasak az euró bevezetésére... • Csökkentik a deficitet Egyezség Bösröl • Pozsony (MTI) Kompromisszumos megoldásra jutott pénte­ken Pozsonyban a hágai döntés végrehajtásáról a magyar és a szlovák kül­döttség. Az erről szóló jegyzökönyvet a 11. for­duló eredményeire váró újságírók előtt írták alá. A magyar küldöttséget ve­zető Nemcsók János államtit­kár hangsúlyozta: - Mindkét nemzet és Európa érdekeinek megfelelő, a hágai (télét irány­elveihez igazodó egyezségre jutottunk. Javaslatot, előzetes szövegtervezetet, de nagyon konkrét elemeket tartalmazó jegyzőkönyvet (rtunk alá ­mondta Nemcsók. - Ez megte­remti a feltételeket ahhoz, hogy helyreálljon a Duna kö­zös hasznosításának további rendje. A kormányok elé ter­jesztendő javaslat egy Nagy­marosnál vagy Pilismarótnál felépítendő alsó vízlépcsőt is tartalmaz. „Ennek végleges he­lyét a hatástanulmányok vala­mint a költséghozam alapján kell majd eldönteni, és beil­leszleni a végleges, későbbi ál­lamközi szerződésbe" - hang­zott Nemcsók bejelentése. „Megállapodásra jutottunk abban is, hogy a bősi erőmű csúcsra járatását attól a körül­ménytől kell függővé tenni, hogy nem érheti kár az érintett területek környezetét." Kompromisszumos megol­dás született a dunakiliti táro­zó üzembe helyezéséről, illet­ve a dunakiliti és a dunacsúni objektumok közös üzemelteté­séről is. „Elértük, hogy a kiüti tározót olyan szintre lehessen feltölteni, hogy az a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ igé­nyeit is teljes mértékig kielégí­ti, valamint a szigetközi lakos­ság várakozásainak is száz százalékban megfelel" - je­lentette ki a magyar küldöttség vezetője. Az. MTI értesülése szerint a tengerszint feletti 128 méteres szintet sikerült kial­kudni pénteken Pozsonyban. Nemcsók szerint a pénteken létrejött tervezetben „a legmo­dernebb környezetvédelmi szabályokat követő módszerek alkalmazását tudtuk rögzíte­ni". Egyetértésre jutottak a kül­döttségek abban is, hogy a há­gai ajánlásoknak megfelelően a két fél kölcsönösen lemond az egymással szembeni kártérí­tés igényéről. Olajbányász téri 600 m-es ingatlan (volt SEAT Szalon, Szerviz) Németország és az euró Theo Waigel pénzügyminiszter és az euroérme német változatának két oldala. (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) A német költségvetési hiány tavaly a hazai össz­termék (GDP) 2,7 százalé­kát tette ki (az 1996-os 3A százalék után), vagyis Németország teljesítette a közös pénzrendszerhez való csatlakozás egyik fő feltételét - jelentette be Theo Waigel pénzügymi­niszter pénteken. A keserves erőfeszítések árán létrejött eredménnyel na­gyon elégedett miniszter büsz­kén tette hozzá: - Németor­szág ezzel nagyban hozzájá­rult a majdani közös pénz, az euró stabilitásához. Közölte, hogy a bonni kor­mány, csakúgy mint eddig, a jövőben is ragaszkodik a maastrichti szerződésben meg­határozott csatlakozási köve­telmények szigorú betartásá­hoz, így különösen ahhoz, hogy az államháztartási deficit nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Elismerte, hogy a felhal­mozott államadósságra vonat­kozó feltételt Németország­nak sem sikerült teljesítenie. A Szövetségi Statisztikai Hi­vatal pénteken közzétett je­lentése szerint az államadós­ság 2,232 billió márkát tett ki az év végén, és ez a GDP 61,3 százalékának felel meg, jóllehet a csatlakozási feltétel 60 százalék. Waigel szerint azonban az idén már ennek a követelménynek is pontosan meg fognak felelni, miközben a költségvetési deficitet 2,5 százalékra csökkentik. A hi­vatal szerint az adósság 20 milliárd márkával több lett volna pairvatizációs bevéte­lek nélkül. Waigel nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az ál­lam- és kormányfők május eleji döntése alapján mely EU­országok indítják majd 1999­től a közös pénzrendszert. Nem kívánta kommentálni az Olaszország által elért jó ered­ményt sem. - Mi tudomásul vessszük minden ország ön­magáról kiállított bizonyítvá­nyát, és az EU illetékes testü­letei fogják ellenőrizni a szá­mokat - tette hozzá. Cáfolta, hogy a szigorú költségvetési politika fontos szerepet ját­szott volna a munkanélküliség nagyarányú növekedésében. Ennek ellentmond a statiszti­kai jelentésből az a megállapí­tás, hogy 1997-ben az állami befektetések 10 százalékkal, 7,2 milliárd márkával csök­kentek. Helmut Kohl kancellár az adatok ismeretében megerősí­tette álláspontját, hogy a kö­zös pénzt a kitűzött menet­rend szerint 1999-től kezdő­dően be kell vezetni. A horvát elnök a Vajdaságról • MTI Panoráma Antall Józsefhez hasonló­an Franjo Tudjman horvát elnök is szóba hozta a Vaj­daság történelmi hovatarto­zásának kérdését. Az egykori magyar mi­niszterelnök 1991-ben az olasz külügyminiszterrel tar­tott budapesti tárgyalásai után jelentette ki, hogy a Vajdaságot nem Szerbia, ha­nem a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg az I. vi­lágháború után. A horvát el­nök hét évvel később, pártja néhány nappal ezelőtt tartott negyedik kongresszusán ­példaként felvetve - emlé­keztetett arra, hogy a Vajda­ság sohasem tartozott törté­nelmileg Szerbiához. Tudj­man beszédét komoly bírála­tokkal illették bel- és külföl­dön egyaránt, ám nem a Vaj­daságra vonatkozó megáll­apítása miatt, hanem azért, mert felvetette a hor­vát-boszniai határok ügyét, a horvát baloldal felelőssé­gét a Zágráb szempontjából kedvezőtlen határkijelölés elfogadása miatt. Tudjman a Zágráb-Dub­rovnik autópálya Bosznián keresztüli megépítésének tervét védelmezve szögezte le, hogy ez a beruházás „visszavisz bennünket olyan területekre, ahol Tomislav királyunk uralkodott, bizto­sítjuk a horvátság érdekeit a Bosnyák-Horvát Föderáció­ban, valamint Horvátország stratégiai érdekeit, és megte­remtjük a feltételeket ahhoz, hogy Horvátországot soha ne fenyegethessék". A Boszniára vonatkozó tudjmani megjegyzések mi­att tiltakozott Alija Izetbego­vics, a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség el­nöke, Róbert Gelbard, az amerikai elnök délszláv kü­lönmegbízottja, Duncan Bul­livant. a nemzetközi közös­ség boszniai főmegbfzottjá­nak szóvivője is. William Montgomery, az Egyesült Államok zágrábi nagykövete pedig kijelentette: Washing­ton kiegészítő magyarázato­kat vár a horvát köztársasági elnök által mondottakkal kapcsolatban. Kollár Tivadar O RUPESKY ASTRA FAMILY ajándékokkal* ALAPFELSZERELTSÉG: szervokormány, 2 légzsák, rádiómagnó, 16 szelepes ecotec motor, központi zár, ködlámpa, színrefújt lökhárítók stb... AKI MOST VÁSÁROL, AKÁR 350 000 Ft-OT IS MEGTAKARÍTHAT HA ÖN JANUÁR 15—MÁRCIUS 15- KÖZÖTT ASTRA FAMILYT VÁSÁROL, AKKOR INGYEN TÉLIGUMI-KÉSZLETET, SÍLÉCTARTÓT, TETŐCSOMAGTARTÓT ÉS HÓLÁNCOT KAP VAGY EGY ÉVIG FIZETJÜK A CASCÓJÁT. Kedvező hitellehetőség, akár kamatmentesen is! 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/424-800. Fax: 62/424-888 Ellenzéki párt Kinéban • Peking (MTI) Kínai ellenzékiek titokban pártot alapítottak, hogy szembeszálljanak a kommu­nista hatalommal. A Demok­rácia és Igazság Párt New York-i szóvivője közölte, hogy a múlt vasárnap alakult pártnak már öt városban van helyi alapszervezete, és újab­bak is alakulnak. Céljuk az, hogy „védelmezzék az ál­lampolgárok jogait, elősegít­sék a társadalmi igazságossá­got, kifejlesszék a piacgazda­ságot, biztosítsák a magántu­lajdont, véget vessenek a ki­váltságoknak és a diktatúrá­nak, s megteremtsék a de­mokratikus Kínát". A tagság létszámát Fu Sen-csi szóvivő nem közölte, minthogy föld­alatti szervezkedésről van szó. Cári temetés • Moszkva (MTI) Az orosz kormány úgy döntött, hogy 11. Mikós cárt és családját július I7-én he­lyezik végső nyugalomra Szentpéterváron. Július 17­én lesz nyolcvan éve, hogy a Romanov-dinasztia utolsó uralkodóját és családtagjait a bolsevikok kivégezték Jeka­tyerinburgban. Borisz Jelcin államfő a hét közepén a kor­mány hatáskörébe utalta a döntést arról, mikor és hol temessék el az 1918-ben meggyilkolt utolsó orosz cár és családjának földi marad­ványait, amelyre kivégzésük helyén Jekatyerinburgban ta­láltak rá 1991-ben. Garaudy: pénzbírság • Párizs (MTI) Egy párizsi bíróság 120 ezer frank pénzbírságra ítélte ma Roger Garaudy francia írót, amiért megkérdőjelezte a holocaust tényét, vagy leg­alábbis annak mértékét „Az izraeli politika alapmítoszai" című művében. A könyv ki­adóját, Pierre Guillaume-í. felmentették. A francia tör­vények büntetik az emberi­ség ellen elkövetett bűnök megkérdőjelezését. Ennek alapján fajüldözésellenes csoportok tettek feljelentést az újabban iszlámhívő író, fi­lozófus, politológus, a kom­munista párt volt vezető funkcionáriusa ellen. Az ügyész eredetileg hathavi felfüggesztett börtönbüntetés kért Garaudyra és 150 ezer frankos bírságot. A francia szerző úgy vélekedett művé­ben, hogy „túlzás népirtás­nak nevezni" a náci háborús bűnöket, a náci zsidóüldö­zést. Izrael bocsánatot kért • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli külügyminisz­térium főigazgatója levélben bocsánatot kért Svájc elnö­kétől a Moszad, az izraeli tit­kosszolgálat Bern környéki akciójáért, amely feszültsé­get okozott a két ország vi­szonyában. A megkövetésről a jeruzsálemi közszolgálati rádió és az izraeli hadsereg rádiója is hírt adott, s a kül­ügyminisztérium szóvivője megerősítette jelentésüket. A múlt héten őrizetbe vették a svájci hatóságok a Moszad egyik titkosügynökét, amint lehallgató készüléket próbált elhelyezni Bern környékén egy magánházban, amelyet külföldi diplomaták laknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom