Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 26. UNIVERSITAS III. Börze, hallgatóknak Állásvadászat - felsőfokon Joghallgatók Göncz Árpádnál Fiatalok a munkaügyi központban. Jól alkalmazkodnak? (Fotó: Miskolczi Róbert) Állásbörzét rendez a szegedi felsőoktatási in­—-1 —- —.L. L —SI—• i»t fi I ZM. lüxmvnjrCR naiiguivi un kormányzatainak meg­bízásából az Universitas Kht. március 4-5-én 9 és 16 óra között főiskolá­sok és egyetemisták ré­szére a József Attila Tu­dományegyetem Dugo­nics téri központi épüle­tében. A szervezésben részt vett a Közgazdászhallgatók Nem­zetközi Szövetsége (AIE­SEC) és a SZOTE Hallgatói Önkormányzata. Ez utóbbi elsősorban az orvosi és gyógyszeripari cégek meghí­vásában segített. Az idei a harmadik szegedi állásbörze, amelyen tizenhárom multina­cionális cég és több kisebb szegedi vállalat vesz részt. Jelen lesz például az AB Ae­gon biztosító, a Tiszai Vegyi Kombinát, az Andersen Con­sulting, a Richter, a Nestlé vagy a Győri Keksz. Rajtuk kívül a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat is szerepelni fog a börzén. Min­Pénzügyi egyensúly, mérleghiány, államház­tartási reform, tőzsde­krach, költségvetési defi­cit - naponta halljuk és olvassuk ezeket a gaz­dasági kifejezéseket az elektronikus, illetve az írott sajtóban. De vajon tudjuk-e, mit jelentenek? Az 1919-ben Ameriká­ban alapított Junior Achievement - amely mára a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő nonprofit oktatási szer­vezetté vált - célul tűzte ki a közgazdasági mű­veltség terjesztését szer­te a világon, így Ma­gyarországon is. A Junior Achievement Magyarország Alapítványt öt esztendővel ezelőtt hozta lét­re üzletemberek egy csoport­ja. A szegedi székhelyű ala­pítvány célja, hogy a magyar oktatási rendszerhez illesz­kedve átfogó, a hétköznapi 'élet problémáira választ adó közgazdasági, vállalkozási ismereteket nyújtson diákjai­nak, előtérbe helyezve az üz­leti élet gyakorlati problémá­it. Jávorszky Iván, az alapít­vány ügyvezető igazgatója elmondta: a világon több mint 240 ezer vállalat, bank és alapítvány támogatja a Ju­nior Achievement (ami ma­gyarul annyit tesz: eredmé­nyes ifjúság) célját. A JA közgazdasági és vállalkozói ismereteket adó programjai felölelik az egész iskolaköte­les kort, sőt 1997-től kezdve az óvodás kort is, így négyé­vestől tizenkilenc esztendős korukig tanulhatnak a diákok a szervezet tananyagaiból. ­Magyarországon öt program­mal állunk az óvodák és az iskolák rendelkezésére. Ezek a következők: Én és a világ, Gazdasági gyakorlatok, Üz­leti gyakorlatok, Alkalmazott közgazdaságtan, Menedzs­ment és közgazdasági szimu­lációs gyakorlat. A JA kere­tében évente több mint 2,5 millióan tanulnak a világ csaknem száz országában. Magyarországon 1993 óta több mint százharminc okta­tási intézmény - köztük több szegedi általános és középis­den cég külön standot állít. Egy hat négyzetméteres he­lyet a vállalatok 135 ezer fo­rintért bérelhetnek. A rendez­vény költségeit a díjakból származó bevételek fedezik. Az első nap 10-tól 15 órá­ig a tanácsteremben az egyes cégek félórás előadásokban mutatkoznak be. Az állásbör­zén megjelenő társaságok el­sősorban programozó mate­matikusokat, közgazdászo­kat, vegyészeket, mérnökö­ket, orvosokat és gyógyszeré­szeket keresnek, de a számí­tógépes adatbázisból a tanár­szakosok is találhatnak ma­guknak megfelelő állást isko­lákban, közintézményekben, kis- és középvállalatokban. Ugyanakkor sok vállalat fő­leg humánpolitikai, termelési területen egy-egy munkakör betöltését csupán felsőfokú végzettséghez köti, és a je­lentkezőket a cég tanfolya­mon átképzi. Az állásajánla­tokon kfvül az érdeklődők a munkahelykereséssel kapcso­latos gyakorlati tanácsokat is kaphatnak. H. Sz. kola - csatlakozott a junioros közösséghez. Jávorszky Iván tapasztalata szerint a gyerme­kek rendkívül fogékonyak a gazdasági dolgokra. A na­gyobbak már komoly keres­kedelmet, üzletmenetet bo­nyolítanak le egymás között. Az ügyvezető igazgató jól tudja, hogy a szocializmus­ban szinte tabutéma volt a biznisz, de ma már tudomá­sul kell venni, hogy a társa­dalom tagjai nem függetlenít­hetik magukat a gazdaságtól. A szegedi székhelyű ala­pítvány tavaly négy területi irodát is nyitott az országban, hogy közelebb kerüljön az oktatási intézményekhez. A JA orientációs tréningen ké­szíti fel azokat a pedagóguso­kat, akik később saját intéz­ményükben szakkör, fakultá­ció vagy a tananyag keretein belül oktatják majd a junio­ros programot. Mindemellett szabadidős rendezvényeket, nyári táborokat is szerveznek a junioros diákoknak, ahol országosan is ismert és elis­mert üzletemberek tartanak előadásokat. Az öt év alatt egyébként több mint tizen­ötezer általános és középis­kolás diák tanult Magyaror­szágon a JA tananyagaiból. Jávorszky Iván elmondta, hogy az alapítvány költség­vetésének mindössze tíz százalékát fizetik az iskolák csatlakozási díj, illetve tan­könyvmegrendelés formájá­ban, a többit a támogatók áll­ják, de pályázati úton is nyer­nek pénzeket. Az ügyvezető igazgató közölte, hogy a vi­lághálón futó, nyárig tartó közgazdasági számítógépes szimulációs világbajnokságra nyolc magyar csapat - köz­tük két szegedi, az Eötvös gimnázium és a Gábor Dénes szakközépiskola csapata -• nevezett be. Jávorszky Iván a napok­ban tárgyalt Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel a Junior Achie­vement Magyarország Ala­pítvány képzésének akkredi­táltatási lehetőségeiről. Az ügyvezető igazgató reményei szerint az akkreditációra még az idén sor kerül. Szabó C. Szilárd A Csongrád megyei munkanélküliek táborá­ban mindössze hat-nyolc százalékot tesznek ki a diplomások. A szakem­ber szerint ennek az az oka, hogy a felsőfokú végzettségűek könnyeb­ben vállalnak el akár a szakmájuktól eltérd készségeket követeló ál­lásokat is. A mégis mun­ka nélkül maradók igénybe vehetik a mun­kaügyi központ szolgál­tatásait. A Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központban januári adatok szerint a 18 ezer 718 regisztrált munkanélküliből 781-en voltak felsőfokú vég­zettségűek. Közülük 584-en (258 férfi és 326 nő) főisko­lán, 197-en (100 férfi és 97 nő) egyetemen szereztek dip­lomát. A felsőfokú végzett­ségűek a regisztrált munka­nélküliek 4,2 százalékát te­szik ki. A 781 állás nélküli diplomásból 129 személy, vagyis 16,5 százalékuk pá­lyakezdő. 100-an (46 férfi és 54 nő) főiskolát, 29-en (7 férfi és 22 nő) egyetemet vé­geztek. Pályakezdőnek az számit, aki nem lépte túl kö­zépfokú végzettséggel a hu­szonötödik, felsőfokú vég­zettséggel a harmincadik életévét, munkanélküli jára­dékra nem volt jogosult, el­helyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központtal, és annak nyil­vántartásában szerepel. 1996. július l-jétől megszün­tették a pályakezdők munka­nélküli segélyezését. Ma csak azok jogosultak munka­nélküli járadékra, akiknek legalább 360 napos munka­viszonyuk volt. A segélyezés helyett a pá­lyakezdők számára speciális támogatásokat nyújt a mun­kaügyi központ. A foglal­koztatást elősegítő támogatá­sokat a felsőfokú végzettsé­gűek közül nem sokan ve­szik igénybe, mivel eleve ke­vesen vannak. Földvári Ildi­kó, a Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központ pályakezdő rétegprogramjának felelőse szerint - a diplomások kis száma mellett - ennek az az oka, hogy ők rugalmasabbak az állások betöltésekor. Ha nincs más választásuk, olyan munkakörbe is jelentkeznek, amely nem a felsőfokú szak­képzettségüknek felel meg. Egyes állások betöltését ugyanis csupán felsőfokú végzettséghez kötik, ehhez legfeljebb bizonyos szintű nyelvismeretet követelnek. A munkaadók azért is vesznek fel könnyebben diplomáso­kat, mert nekik olyan háttér­műveltségük van, amelyre építve gyorsabban átképez­hetők és betaníthatok egy munkakör ellátására. Földvá­ri Ildikó elmondta, jó alkal­mazkodókészségük is oka le­het annak, hogy a felsőfokú végzettségűeknek a pálya­kezdőkön belül nem túl nagy az arányuk, mintegy hat­nyolc százalék. A diplomá­sok számára egyébként is ke­vés munkaerőigényt jelente­nek be a központban. A kí­nálat és a kereslet nem feltét­lenül találkozik. A munkát keresők főleg humán vég­zettségűek, kereslet pedig el­sősorban az idegen nyelveket beszélők, a programozó szá­mítástechnikusok iránt mu­tatkozik. Mindent egybevet­ve Földvári Ildikó úgy véli, ebben a térségben jó eséllyel indulhat az, akinek diplomá­ja van. A munkaügyi központ a támogatások mellett egyéb szolgáltatásokat is ktnál. A legalapvetőbb a munkaköz­vetítés. Ezzel egyébként más nonprofit szervezetek is fog­lalkoznak. A munkaügyi központ prevenciós tevé­kenységet folytat azért, hogy a fiatalok, mielőtt kikerülnek a munkaerőpiacra, tájékozta­tást kapjanak annak helyze­téről. Ezt a szolgáltatást el­sősorban a középfokú okta­tási intézmények veszik igénybe, a főiskolák, egyete­mek kevésbé, mert ott való­színűleg önállóbbak a diá­kok, és nagyobb a tájékozó­dási lehetőségük. A felsőfo­kú intézményekben a mun­kaügyi központ az állásbör­zéken lép kapcsolatba a hall­gatókkal. A központ számos taná­csadási formával áll az ér­deklődők rendelkezésére. A foglalkozási információs ta­nácsadó tájékoztató mappák és videoanyagok segítségé­vel mutat be szakmákat. A pályamegerősítő tanácsadás azoknak hasznos, akik nem biztosak abban, hogy megfe­lelő készségekkel bírnak. A munkanélküliek az álláskere­sés technikáit is elsajátíthat­ják, a háromhetes álláskereső klub pedig önbizalmuk meg­erősítésében segíti őket. Hegedűs Szabolcs • Budapest (MTI) Göncz Árpád köztársa­sági elnök szerdán délelőtt dolgozószobájában fogadta a jogi egyetemistákból szerveződött Parlamenti Kör tagjait, valamint veze­tőjüket, Kóródi Máriát, az Országgyűlés alelnökét. - A hallgatók átadták az államfőnek a Parlamenti Levelek címmel megjelent, a törvényhozás munkájával kapcsolatos megállapítása­ikat egybegyűjtő kiadvá­nyuk bekötött számait ­közölte a találkozón történ­tekről az alelnökasszony. A fiatalok várhatóan szeptemberben találkoznak ismét Göncz Árpáddal, hogy arról beszélgessenek: jogi, szociológiai és politi­kai szempontból mit jelent polgárnak lenni Magyaror­szágon. A Parlamenti Kört - az 1848-ban létrehozott kö­zösség mintájára - Kóródi Mária alapította. A kör ­kritikus szemmel - figye­lemmel kíséri a Tisztelt Ház, illetve a parlamenti bizottságok munkáját, va­lamint nyílt vitákat rendez a törvényhozás tevékeny­ségével kapcsolatos témák­ban. Előadás az atomokról • DM-információ Szilárd Leó születésének századik évfordulója alkal­mából fizika szakmódszer­tani szemináriumot tartot­tak a József Attila Tudo­mányegyetem Természet­tudományi Karán tegnap délután. Az érdeklődők Csiszár Imre „Az ember fáj a Földnek" című elő­adását hallgathatták meg. SZOTE-s delegáltak • Munkatársunktól Mint ismeretes, idén megalakul a Szegedi Fel­sőoktatási Szövetség. En­nek Szervezeti és Működé­si Szabályzata értelmében hivatalból tagja a szenátus­nak a Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egyetem mindenkori rek­tora, így dr. Dobozy Attila is. Az orvosegyetem karai egy-egy fővel, a dékánok­kal, illetve a főigazgatóval képviseltetik magukat. A képviselőkre a vezetői tes­tület tesz javaslatot. A sze­nátus két szakmát repre­zentáló dolgozói képvise­lője közül egy főt a bete­gellátás, egy főt az agrár­szféra delegálhat. A karok képviselői: dr. Mészáros Tamás, az Álta­lános Orvostudományi Kar dékánja, dr. Erős István, a Gyógy szerésztudományi Kar dékánja és dr. Boda Márta, a Főiskolai Kar fő­igazgatója. A betegellátást repre­zentáló dolgozói képviselő Ugainé Kántor Katalin kli­nikai főnővér. Az orvos­egyetem tanácsa február 10-ei ülésén egyhangúlag elfogadta a javaslatot, majd titkos szavazással egyhangúlag a szenátori képviselőket is. A SZOTE Hallgatói Ön­kormányzata is delegált egy főt a szenátusba, Feke­te Zoltán elnököt. Diplomás munkanélküliek (1998, január) Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint Csongrád megyében 36 I 20-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40-44 év 45-49 év 50-54 év 55-59 év 60­FŐISKOLÁT VÉGZETTEK J L egyetemet vegzettek J I I I 120 100 80 60 40 20 20 40 60 80 100 120 • Alapítványi gazdaságtan Az óvodától az egyetemig

Next

/
Oldalképek
Tartalom