Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 26. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten N. Rácz Judittal oszt­hatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótele­fonszámon. Elveszett és talált tárgyakat keresd olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mon­dandójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80­820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetűirodáinkban. Köszönet. Bozóki Mi­hályné nagyon köszöni an­nak a főiskolás lánynak a kedvességét, figyelmessé­gét, aki a 83-as buszon el­vesztett személyi igazolvá­nyát visszavitte neki. A Bartók tér lakói örömmel fogadták, hogy kérésük meghallgatásra talált, hi­szen a tér rendezett, de jó lenne, ha az arra járók is ügyelnének a tisztaságra. Kábeltévé. Több kér­dés, észrevétel érkezett ro­vatunkhoz, amelyre a ká­beltársaság főmérnöke a következő válaszokat adta: a Szegedi Rádió adását ha­marosan kábelen is lehet „fogni". Az ehhez szüksé­ges berendezést a társaság már megrendelte. Plusz frekvencia biztosítására ugyanis nincs lehetőség, ezért várhatóan a szentesi átjátszóról vehető Kossuth adását váltják fel a népsze­rű szegedi rádióműsorral. Az rt. szeretné elérni, hogy az OIRT és a CCIR sávon is hallgatható legyen az adás. Kerékpárút. Gazdagné javasolja, hogy a Vásárhe­lyi Pál utcán végig - az au­tószalon előtti járdasziget süllyesztésével - alakítsák ki a kerékpárutat, mert az úttesten veszélyes közle­kedniük. lltlnMl. 1 • Megállapodás a Református Palotáról Csak harmada az egyházé • A szakképzés modernizálásáért Jénaiakkal szövetkezett a Móra Rendeződni látszanak az 1912-ben épült Református Palota tulajdonviszonyai. (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi Móra Ferenc Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola nemré­giben partnerkapcsolatot létesített a jénai Staat­liches Berufbildendes Schulzentrummal. Teg­nap Reinhard Kitzig, a német testvériskola igaz­gatóhelyettese és három kollégája néhány napra Szegedre látogatott, hogy tárgyaljanak a to­vábbi szakmai együtt­működésről. A német delegációt a városházán fogadta dr. Szalay Ist­ván polgármester is. A régebben csak „hatki­lósként" emlegetett Mórában az új iskolavezetés nagyobb sebességre kapcsolt, s a né­hány éve még megszüntetés­sel fenyegetett középiskolá­ban sorra indulnak az új programok. Nemrégiben je­lentős számítástechnikai fej­lesztéseket hajtottak végre, a közeljövőben pedig nemzet­közi kapcsolataik révén arra is lehetőség lesz, hogy diák­jaik külföldi szakmai gya­korlaton vegyenek részt. Tegnap a több mint kétezer fiatalt oktató német szakkép­ző iskola, a jénai Staatliches Berufbildendes Schulzent­rum négy tanára ismerkedett a szegedi testvériskola szak­képzési rendszerével, labora­tóriumaival. A Móra tanára, dr. Szabóné Virág Katalin fél évet töltött Jénában, ahol a német szakképzési rend­szert tanulmányozta. Január­ban további hat kollégája járt hasonló céllal Németor­szágban, az ő látogatásukat viszonozzák most a német pedagógusok. A két iskola a jövőben közös gyakorlati oktatást tervez az automati­zálástechnikában a hidrauli­ka, a pneumatika és a gáz­víz gépészet területén. A jé­nai iskola nemrégiben 17 millió márkás beruházással modern technikával felsze­relt oktatólaborokat épített. Ezeket majd a diákcsere­program keretében a Móra tanulói is használhatják. A szegedi diákok a Jénában végzett szakmai gyakorlatok révén a német szakmai nyel­vet elsajátíthatják. Ez meg­könnyítheti számukra, hogy akár az EU-területén is mun­kát vállalhassanak. A két kö­zépiskola egy projekttel kö­zösen pályázik a Sokrates­programban, amely siker esetén további diákcserét tesz lehetővé. A Móra a szakképzés fejlesztésére lét­rehozott Leonardo-program­ba is bekapcsolódott, a diá­kok nemzetközi iskolaújság szerkesztésében vesznek részt az Interneten. H. Zs. A református egyház és a szegedi önkor­mányzat közötti megáll­apodással rendeződni látszik a szegedi Refor­mátus Palota (Tisza La­jos körút 37.) tulajdonvi­szonyainak kérdése. Az egyház által az egyház pénzén 1912-ben épített ingatlanból az egyházi kárpótlási törvény szel­lemében ma csak körül­belül egyharmad rész jut vissza református tu­lajdonba. Évekig tartó vita után kö­zös megegyezéssel zárulhat le a szegedi Református Pa­lota egyházi ingatlankárpót­lási ügye. A szegedi refor­mátusok pénzéből 1912-ben épült Tisza Lajos körúti há­zat 1952-ben államosítás út­ján vették el a Szeged-Kál­vin-Téri Református Egy­házközségtől. A rendszervál­tozás után a volt egyházi in­gatlanok tulajdoni helyzeté­ről szóló törvény alapján a református egyház a jelenle­Európa Kávéház • DM-információ Az „Európa Kávéház" rendhagyó módon, két egy­mást követő napon is váija ér­deklődő vendégeit. Ma, csü­törtökön este 6 órakor a regio­nális média és a helyi sajtó helyzetét vitatják meg. Bub­ryák Istvánnal, a Magyar Te­levízió Körzeti Stúdiójának vezetőjével, valamint Kimpi­án Péterrel és Lang Jánossal, a Magyar Rádió Körzeti Stú­diójának munkatársaival az est házigazdája, Réthi J. Atti­la, a Délmagyarország veze­tőszerkesztője beszélget. Pénteken délután 6 órakor az újszegedi Forrás Szálló­ban rendezik meg az ,.Európa Kávéház" rendkívüli estjét. „Az Európai Unió francia szemmel" címmel jelölt be­szélgetés vendége Paul Pou­dade, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete, házigazdája pedig dr. J. Nagy László professzor. Az est az öt hétvégén át zajló ifjúsági diplomataképzés második ré­szének nyitórendezvénye lesz. A képzés fővédnöke dr. Kovács László külügyminisz­ter. gi Clarisseum óvoda épülete mellett a Református Palota teljes ingatlanjára is beadta igényét. Az óvoda Sóhordó utcai épülete 1992-ben ismét református tulajdonba került, ám a Tisza Lajos körúti pa­lotából a szegedi közgyűlés csak nyolc helyiséget látott indokoltnak visszaadni. A nézeteltérés oka az volt, hogy a törvény értelmében az egyháznak csak azokat az ingatlanrészeket volt kötele­ző visszaadni, amelyek az államosítás idején a törvény­ben meghatározott egyházi célokat szolgálták. A szege­di Református Palotában az 1952-es államosításkor a szó szerinti egyházi célokra használt termek mellett az épületnek mintegy kéthar­mada bérlakás volt. Dr. Bar­ta Tibor Kálvin téri főlel­kész tájékoztatása szerint ezek a bérlakások jelentették az egyházközség anyagi bá­zisát, amelyből oktatási in­tézményeit is fenntartotta. A vitában a református egyház azzal érvelt, hogy az ingat­Országos iskolatej­program szervezését kezdte meg több jelen­tős tejipari vállalkozás, köztük a Szegedtej Rt. is. Az ok: évről-évre ke­vesebb tejet isznak a gyerekek. A cégek kez­deményezése nem hoz nyereséget, sőt „isitej­ügyben" a mérleg karja egyelőre inkább a vesz­teségesség felé billen. A Szegedtej Rt. is tagja annak az Iskolatejprogram Kht.-nak, amelynek célja: megszervezni azt, hogy az általános iskolások olcsón, tanítási időben jussanak hozzá az „élet, erő, egész­ségihez. A cégek erre a célra kü­lön termékcsaládot fejlesz­tettek ki Varázsital néven. A kétdecis dobozokon a Fe­hérvarázs felirat a tejet, a Kakaóvarázs pedig a kakaós tejet takarja. Hamarosan megjelenik a Vaníliásvarázs (vaníliás tejital), valamint az Epervarázs (eper ízű tej­lant kizárólag a reformátu­sok pénzén építették, így csakis a teljes visszaszolgál­tatás lenne igazságos. A sze­gedi Kálvin téri főlelkész szerint, ha az egyházközség visszakaphatta volna a palo­tát a földszinti üzletsorral együtt, annak bérletéből ön­kormányzati és állami segít­ség nélkül képes lett volna eltartani az általa vezetett óvodát, valamint az időköz­ben beindult református val­lástanári képzést. A Csong­rád Megyei Levéltárból elő­került államosítási iratok azonban a szegedi közgyűlés álláspontját erősítették meg, miszerint az ingatlan egy ré­sze a törvény által nem elis­mert egyházi célokat szol­gált. Az ingatlan vagyonke­zelését végző Miniszterelnö­ki Hivatal ennek megfelelő­en átalakította az elidegení­tési és terhelési tilalmat, ám az egyház panaszára a bíró­ság hatályon kívül helyezte az önkormányzatnak kedve­ző határozatot. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a felek ital) is. Valamennyi 90 na­pig eltartható és hűtőtárolást sem igényel. Az iskolatej az üzletek­ben nem kapható, a tejipari vállalkozások kizárólag az iskolákba szállítják a for­más kis dobozokat. Aruk kedvező, hiszen a gyártók és a csomagolok egyaránt arra törekedtek, hogy minél nagyobb kedvezményeket adjanak. Egy szívószálas kétdecis isitej 35 forintba kerül áfá­val együtt. A szervezők kü­lönben úgy vélik, még ol­csóbban is adhatnák a tejet, ám ehhez már más források­ra is szükség lenne. A prog­ram résztvevői javasolják, hogy az ElJ-tagországok gyakorlatához hasonlóan tanulói jogon minden adag iskolatejhez 10 forint árkie­gészítést kapjanak az alsó tagozatosok. Később a ked­vezményt kiterjeszthetnék a felsősökre, majd az EU­csatlakozást követően - ek­kor már brüsszeli támoga­tásból - a középiskolásokra részére közös megegyezést javasolt. A megegyezés az önkor­mányzatnak is érdekében állt, hiszen az ügy lezárulása után a központi költségve­tésből visszakaphatja azt az összeget, amely az épület ki­lencvenes évek végén befe­jezett felújításából a refor­mátus részre esik (47 millió 139 ezer forintot). A közö­sen kidolgozott megállapo­dás szerint a református egy­ház a jelenleg használt 8 he­lyiség mellé az államosítás­kor bizonyítottan egyházi célra használt további 3 la­kás értékét kapja meg (70 ezer forint per négyzetméter áron). Dr. Barta Tibor sze­rint az egyház belenyugvás­sal fogadja a megállapodást, hiszen a törvény alapján ennél többet nem lehetett el­érni. Az önkormányzat tulaj­donába 36 lakás és 7 nem la­kás céljára szolgáló helyiség kerül az egykor református pénzen épült ingatlanból. Panek Sándor is. Ám mindez még a jövő zenéje. Az Európai Unióhoz tar­tozó jóléti államokban egy adag iskolatej árát néhány percnyi munkabér futja. En­nek ellenére is óriási szere­pe van a brüsszeli közös kasszából adott támogatás­nak abban, hogy a fogyasz­tás évről évre növekszik. A Szegedtej Rt. az egész dél-alföldi régió számára szeretne iskolatejet gyártani. A cég képviselői eddig a térség 243 iskolájából 214­et látogattak meg, s remél­hetően február 28-áig mind­egyikbe eljutnak. Az iskolák kétharmadával már sikerült izerződést kötni. A tevé­kenység - mint írtuk ­nonprofit, a Szegedtej Rt. jelentős anyagi áldozatvál­lalásával valósul meg. A nem titkolt cél az, hogy az agyoncukrozott italok he­lyett egészséges táplálékhoz jussanak a fiatalok. Legin­kább azok, akik reggeli nél­kül mennek el az iskolába. Fokoto Klára • Ma; közgyűlés Nö a hödíj • Munkatársunktól A városháza dísztermének felújítása miatt a márciusi közgyűlést is februárban, pontosabban ma tartják. A Torony alatt 9 órakor talál­koznak a képviselők, hogy 21 témáról vitázzanak, döntse­nek. Először a távhőszolgál­tatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendeletet módosítja a közgyűlés, majd határoz a vá­rosi autóbusz-közlekedés egységesítéséről. A képvise­lők jóváhagyják az evezős pálya belső csatornahálózatá­nak kialakítását célzó beruhá­zási programot. A legna­gyobb falatnak az önkor­mányzat 10 egyszemélyes társasága idei üzleti tervének vitája tűnik, ám hiába a sú­lyos iratköteg, e témát általá­ban gyorsan kipipálják. A Szeged-Kiskundorozs­ma Nagybani Piac fejleszté­sére hozott határozat módosí­tására készül a közgyűlés: a piac területét rendezik. Elő­kerül a Cserepes sori Piac Kft. vasárnapi kirakodó vásá­ra. A képviselők tiszta vizet öntenek a pohárba: a Kálvin tér 2. és a Tisza Lajos körút 37. számú volt egyházi ingat­lanok tulajdoni viszonyait is rendezik. Szó lesz a központi konyha helyzetét érintő hatá­rozat végrehajtásáról. A vá­rosatyák döntenek a javaslat­ról: a Kajak-Kenu SE Felső Tisza part 4. szám alatti sza­badidőközpontot az önkor­mányzat üzemeltesse. Zárt aj­tók mögött személyi ügyekről is dönt a szegedi közgyűlés. Villamosfarsang • DM-információ Február 28-án (szom­baton) soha nem látott farsangi fölvonulást ren­dez a városban a Szegedi Közlekedési Társaság. Az ünneplésre az ad alkal­mat, hogy az l-es villa­mosvonalat birtokukba veszik az új Tátrák, föl­váltva a 30-35 esztendőt leszolgált, régi „tujákat." A város összesen 13 darab cseh Tátra villamost vásárolt, összesen 1,1 millárd forintért. Szombattól az l-es vonalon már csak új kocsik futnak majd, csúcsidőben 4-5 perces követési idővel. Radics János, az SZKT Közönségkapcsolati Irodájá­nak vezetője tegnap délelőtt a Sajtóházban ismertette a szombati ünnep programját. Az Aradi vértanúk terén reg­gel 9 órától kora délutánig tart majd a közlekedési farsang, amely ezúttal nem a telet, ha­nem a régi villamosokat bú­csúztatja el. A Rákóczi-szobor elé két földíszített áramszedős kocsi gördül: a korszakváltást jelké­pező régi és új villamost összekötő szalagot dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke vágja el. Dr. Szalay István szegedi polgármester beszéde után kezdődik a muzsikával és játékos vetélkedőkkel tar­kított műsor (a részletes prog­ramot holnapi számunkban közöljük). Az SZKT meghív­ja a szegedieket egy kis villa­mosozásra: szombaton, az 1­es vonalon mindenki „bliccel­het", azaz díjmentesen élvez­heti az új Tátrák örömeit. Az utazóközönség még ajándékot is kap: mintegy kétezer ki­sebb-nagyobb meglepetés várja a hagyományteremtés szándékával rendezett, első szegedi közlekedési farsang vendégeit. áj * fr A jénai testvériskola tanárai a Móra vegyészeti laborját is megnézték. (Fotó: Schmidt Andrea) • Varázsital az iskolákban Tefet a zsebpénzből?

Next

/
Oldalképek
Tartalom