Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

2 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 26. kommentár Az ernyő is elsülhet? F iacskám, atomernyő nélkül sose indulj el itthonról! - figyelmeztette már Hruscsovné is az ő Nyikita Szergejevicsét, s a felszólítás sokáig érvényben volt a moszkvai csúcsháztartásban, a mindenkori szovjet főtit­kár portáján. Brezsnyev is atomernyővel járta a világot, aztán az egykori budapesti szovjet nagykövet, Andropov sem adta alább, meg Csernyenko se, noha ő nem sok ál­lóvizet zavart a szovjet pangásban. Aztán következett a mindnyájunknak kedves Mihail Szergejevics Gorba­csov, aki a glásznoszttyal, az uszkorényiével, azaz a gyorsítással és a peresztrojkával, vagyis az átépítéssel ­mint utóbb kiderült, leépítéssel - fölszámolta nekünk a Szovjetuniót. Ők is hónuk alá csapták az atomernyőt, bárhol jártak is. Ha figyelmesen megnéztük a híradókat, e hatalmas­ságok mögött mindig ott ballagott egy táskacipelő kulcs­ember. Na, abban a táskában volt az atomernyő indító gombja, amelynek kezelése az első számú szovjet ember hatúskörébe tartozott volna, ha úgy hozza a sors, hogy mégis kirobban a harmadik vilúghúhorú. Megúsztuk. Borisz cúr is megörökölte a moszkvai atomernyőt, de köztudott, hogy az 6 felesége mennyire takarékos. Talún elmagyarázta a férjének, meglesznek ők atomernyő nél­kül is, s ha esik, beállnak majd egy kapualjba. Ha pusz­tul az egész földgolyó, úgyis mindegy, hogy kit hol ér. A moszkvai atomernyő becsukódott, a posztszovjet fundamentalisták nagy bánatára. Arról viszont nem szól a történet, hogy az egykori Szovjetunióban hol van­nak még atomernyők. Es bárhol a világban? Amelyek mindenkit fenyegetnek, aki közönséges, önkiugrasztós ernyővel járja a világot. í^ul • Kovác és Meciar találkozója Dönthet-e a nép? • Losonc (MTI) Michal Kovác leköszö­nö szlovák államfA, aki­nek utódját egyelőre nem sikerült megválasztani, hétfőn adja át hivatalát és az elnöki jogkörök egy részét a kormány­nak. A jogkörök az alkot­mány értelmében Vladi­mír Meciar kormányfőre szállnak. Kovác és Meciar kedden este rövid talál­kozón egyeztették az esemény részleteit. Kovác a találkozón úgy vélekedett, hogy jóllehet tá­vozása után a kormány sem­missé kfvánja nyilvánítani az általa másodszor is kifrt - ta­valy meghiúsított - referendu­mot, a kormány úgyis csak azt teheti, amit az alkotmány en­ged, márpedig az alkotmány nem ismeri a kifrt népszava­zás eltörlésének fogalmát. Ha valaki az ezzel kapcsolatos al­kotmányos jogállást másho­gyan értelmezi, akkor tisztá­zásért az alkotmánybíróság­hoz kell fordulnia. Michal Kovác távozásával és a referendum megismétlé­sével kapcsolatosban kedden este két losonci nagygyűlésen hangzott el fontos bejelentés. Gábriel Palacka, az öt szlo­vák ellenzéki pártból álló Szlovák Demokratikus Koalí­ció (SDK) kereszténydemok­rata párti parlamenti képvise­lője közölte, hogy a Michal Kovác által ismételten kifrt, és a jogköreit átvenni készülő kormány által pedig már előre a semmissé nyilvánítás szán­dékával kezelt népszavazás megismétlése érdekében vár­hatóan ismét országos aláírás­gyűjtést kezdenek, amelyben talán egymillió polgár kézje­gyét gyűjtik össze annak ér­dekében, hogy az államfő személyéről ne a parlament, hanem a nép dönthessen. E törekvés megvalósulása érde­kében Palacka azt sem zárta ki, hogy az előző rendszer el­len fellépő egykori „gyertyás tüntetés" évfordulójára, már­cius 25-ikére tervezett tünte­tésen az emberek az alkotmá­nyellenes lépések, a referen­dum eltörlése ellen szóló vé­leményüknek adnak hangot. Ugyancsak Losoncon, a Vladimír Meciar vezette HZDS parlamenti képviselője a mozgalom nagygyűlésén ­nem először - ismét azt mondta: ha Michal Kovác megbízatása (március 2-án, éjfélkor) lejár, ő súlyos bűn­cselekmény gyanúja mialt azonnal bűnvádi feljelentést tesz Michal Kovác ellen. Hogy miért, azt a Vladimír Meciarhoz igen közel álló képviselő a TA SR szerint nem részletezte, csupán jelez­te, hogy a feljelentés nemcsak az államfő fiának ügyével lesz kapcsolatos. Szellemi tulajdonjogok • Genf (MTI) A Kereskedelmi Világ­szervezet (WTO) Szellemi Tulajdonjogok Tanácsa dr. Major István magyar WTO­nagykövetet választotta el­nökévé. A Szellemi Tulaj­donjogok Tanácsa (TRIPS) az Árutanács és a Szolgálta­táskereskedelmi Tanács mellett a WTO három leg­fontosabb fórumának egyi­ke. Az Uruguay-i Forduló so­rán született úgynevezett TRIPS-megállapodás a szel­lemi tulajdonjogok védel­mére vonatkozó legátfogóbb és jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodás. • Egyhangúlag újraválasztották Castro 2003-ig elnök Fidel Castro 7 óra 15 perces beszéddel boldogította a kubai kommunistákat, s ezzel megdöntötte eddigi, 6 óra 40 perces beszédrekordját. (MTI Telefotó) • Havanna (MTI) A január 11-én meg­választott kubai parla­ment, a Nemzetgyűlés kedden tartott alakuló ülésén egyhangú dön­téssel ismét Fidel Castrót választotta meg az Ál­lamtanács és a Minisz­tertanács élére. A 71 esztendős Castro man­dátuma 2003-ig szól. Fidel öccse és egyben ki­jelölt örököse, Raúl Castro a várakozásoknak megfelelő­en szintén egyhangú döntés alapján lett ismét az Állam­tanács és a Minisztertanács első elnökhelyettese. Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt első titkára is. Fidel Castro 1976, azaz az Állam­tanács és a Minisztertanács intézményének létrehozása óta elnöke mindkét testület­nek. Ezt megelőzően a for­radalom 1959-es győzelmé­től kezdve a miniszterelnöki posztot töltötte be. Ez azt je­lenti, hogy mostani mandá­tuma lejártakor, 2003-ban már azzal dicsekedhet, hogy hatalomra kerülése óta leg­kevesebb tíz amerikai elnök­kel nézett farkasszemet. A washingtoni kormányzat - külpolitikájának egyik állan­dó fő célkitűzése az, hogy megbuktassa a kubai kom­munista rendszert. A 31 tagú Államtanács kollektív testü­let, amely egyebek között ellátja a parlament feladatait az ülésszakok között és kiír­ja a választásokat. Tagjait a Nemzetgyűlés választja meg. Vezetője - az alkot­mány értelmében - egyben államfő és a miniszterek ta­nácsának elnöke. Ezúttal egyébként 14 új tagot, köz­tük Conrado Marttnez ha­vannai polgármestert és Ottó Riverót, az ifjúkommunisták első titkárát is beválasztot­ták az Államtanácsba - je­lentette a Reuters. A 601 ta­gú kubai Nemzetgyűlés, amely évente általában két­szer egy-egy napot ülésezik, első napirendi pontként Ri­cardo Alarcónt választotta újjá elnökévé. A 60 eszten­dős, rutinos diplomata és politikus hfrében álló Álar­cán 1993 óta elnöke a parla­mentnek. • London (MTI) Az arany iránti kereslet növekszik, tavaly 2935 ton­nára tartottak igényt a fel­használó országok - közölte a londoni székhelyű Arany Világtanács (WGC). A mennyiség 9 százalékkal több az 1996 évinél. A fejlett országok keres­lete csak 806 tonna volt, a Rekord aranykereslet 1997-ben növekmény egyetlen száza­lék. A fejlődő országok vi­szont összesen 2129 tonnát igényeltek, soha ilyen sokat, a növekedés 13 százalékos. Először emelkedett ezen or­szágcsoport évi aranykeres­lete 2 ezer tonna fölé. Ugyanakkor meg kell emlí­teni, hogy aranyéhségük az év első részében volt nagy, mert az év vége felé már alig nőtt. Az arany többségét - ta­valy 2476 tonnát - az ék­szeripar kereste, de kiemel­kedően nőtt, 19 százalékkal, a befektetők étvágya. Ők összesen 397 tonná­nyi aranyba fektették pén­züket. Moszkvát nem atomrakétákkal védik • Moszkva (MTI) Moszkva felett febru­árban szép csend­ben összecsukódott az „atomernyö" - az orosz hadsereg különösebb kampány nélkül vissza­tért a főváros légterének „hagyományos" raké­tákkal való védelméhez. Az orosz fővárost és kör­zetét védő rakétaelhárító rendszer működését még most is titkosan kezelik, s ta­lán ezért is cikkezett koráb­ban arról a moszkvai sajtó ­főként részinformációk alap­ján -, hogy súlyos gondok vannak az „atomernyővel". A dolgokat Igor Szergejev vé­delmi miniszter tette a helyé­re, az orosz hadsereg napján kijelentve, hogy Moszkva lég­terét immár nem védik atom­rakétákkal - s a jövőben sem kívánják itt űjra hadrendbe állítani e nukleáris fegyvere­ket miután erről a „legfel­sőbb szinten", vagyis Borisz Jelcin orosz elnök részéről született döntés. A Moszkvát védő rakétael­hárító rakétarendszer még az ötvenes években kezdett ki­épülni, azzal a céllal, hogy megvédje az amerikai inter­kontinentális rakéták csapása­itól a szovjet párt- és állami vezetést, a fegyveres erők pa­rancsnoki állásait, valamint az ország egyik legfontosabb jpari körzetét. A kazahsztáni lőtéren 1961. március 4-én próbálták ki sikerrel a világ első rakétaelhárító rakétáját, a B-1000 jelzésű fegyvert, amelyről Nyikita Hruscsov diadalittasan így nyilatkozott: „rakétáinkkal most már akár a legyet is szemen találhat­juk". A szovjet hadiiparnak azonban ez sem volt elegen­dő, s kihasználva a moszkvai vezetés félelmét az amerikai rakétatámadástól, azzal a ja­vaslattal ált elő, hogy nukTeá­ris robbanótöltetet is helyez­zenek el a légvédelmi fegyve­reken. A szovjet katonai sza­kértők azzal érveltek, hogy csakis az atmoszféra feletti atomrobbanás lesz képes megállítani a Moszkva ellen indított ballisztikus rakéták tömegét. Julij Haritonov aka­démikus vezérletével az Ar­zamasz-16-ban (a mai Szá­rovban) lévő nukleáris köz­pontban ki is fejlesztették a különleges robbanótöltetet. Ezek az atomtöltetek az évek során azonban sohasem ke­rültek fel a légvédelem raké­táira, csak az indítóállások közelében tárolták őket. (Az 1972-ben a rakétaelhárító ra­kétarendszerekről kötött szovjet-amerikai szerződés 100 darabra korlátozta e lég­védelmi - nyugati kódjelek szerint Sárcipő és Gazella tí­pusú - rakéták számát.) En­nek ellenére még a szovjet szakértők is óvtak esetleges bevetésüktől, mert úgy vél­ték, hogy a légtéri robbanás végzetes károkat okozna a fő­városnak és lakosságának, egész kerületek népteledné­nek el. A nyolcvanas évek végére Moszkva körül kiépült az A-l 35-ös kódjelű rend­szer, amelynek a Szofrinó fa­lu mellett létesített radar lett a lelke: e lokátorállomás fogta egybe a Szovjetunió határain, Pecsorában, a Kola-félszige­ten, a lettországi Skrundában lévő, illetve a kárpátaljai Ba­ranovicsiben épülő előrejelző radarokat, az űrfelderítő esz­közöket, a számítógépköz­pontokat, s természetesen a száz darab rakétát (ebből 68 közepes, 16-16 pedig rövi­debb, illetve nagy hatótávol­ságú). E rendszert fejleszti to­vább jelenleg is Oroszország. Moszkva valószínűleg mű­holdakkal pótolja a skrundai radart, amelyet idén minden­képpen be kívánnak zárni a lett hatóságok, illetve más, ugyancsak kieső lokátorállo­másokat. Az orosz hadászati rakéta­csapatoknál marad még elég nukleáris robbanótöltet: a 736 hadászatirakéta-indltóállás­hoz összesen 5630 darab. A START-2 szerződés megva­lósításával - amennyiben azt a moszkvai törvényhozás is ratifikálja - 4-4,5 ezerre csökken e töltetek száma, és az orosz-amerikai helsinki csúcson született elképzelé­sek nyomán még alacsonyabb szintre, 2-2,5 ezer darabra is korlátozódhat a nukleáris ar­zenál. Az orosz hadsereg tu­lajdonképpen kényszerből fejleszti a Topol-M (Nyárfa) hadászati rakétákat: ez har­madannyiba, mindössze 3,7 milliárd rubelbe, azaz 600 millió dollárba kerül, mint a nehézrakéták korszerűsítési programja. Bolgár javaslat Koszovóról • Szófia (MTI) Bulgária javasolja Görög­országnak, Törökországnak és Romániának, hogy tegye­nek közös nyilatkozatot Ko­szovóról. Radko Vlaikov el­mondta: Bulgáriát aggasztja az egyre súlyosbodó koszo­vói helyzet. Szófiai megítélés szerint az ottani válság átter­jedhet Délkelet-Európa más részeire is. A szóvivő úgy vé­lekedett, hogy a négy ország közös, hivatalos állásfoglalá­sa stabilizáló hatású lehetne, és elejét vehetné a koszovói válság további elmérgesedé­sének. Katolikus papok házi őrizetben • Vatikánváros (MTI) Kfnában a hatóságok házi őrizetbe helyezték a Vatikán­hoz hű és ezért betiltott kato­likus egyház számos papját és hívét, hogy ne találkozhas­sanak az országban tartózko­dó amerikai egyházi vezetők­kel - közölte a misszionáriusi tevékenységet irányító vati­káni hivatal, a Fides. Arthur Schneier rabbi, Theodore McCarrick, Newark és New Jersey katolikus érseke, vala­mint Don Argue tiszteles, az Amerikai Evangélikusok Or­szágos Szövetségének veze­tője február 10-én érkezett háromhetes látogatásra Kíná­ba. Az amerikai egyházi ve­zetőket elutazásuk előtt fo­gadta Bili Clinton amerikai elnök, Kfnába érkezésük után pedig Csiang Cö-min kínai államfő. A jövő Pol Pótjai? • London (MTI) Londonban nemzetközi szakértői értekezlet kezdő­dött egy állandó nemzetközi büntetőbíróság létrehozásá­ról, amelynek Tony Lloyd brit külügyi államtitkár meg­nyitó szavai szerint a jövő Szaddám Huszeinjei és Pol Pótjai felett kellene Ítélkez­nie. A brit kormány egyértel­műen híve egy ilyen törvény­szék felállításának - fejtette ki az államtitkár. Londoni el­képzelés szerint ez a bíróság részint olyan bűnökről ítél­kezne, amelyeket egyik állam követ el a másik ellen, részint pedig olyanokról, amelyeket kormányok követnek el a né­peik ellen. Beiktatták Kimet • Szöul (MTI) Dél-Koreában szerdán be­iktatták hivatalába Kim De Dzsungot, az ellenzéki vezér­ből lett államfőt. Mintegy 40 ezren vettek részt a szöuli parlament előtt rendezett be­iktatási ceremónián és való­ságos népünnepély kísérte a „békés és történelmi" jelzők­kel minősített váltást, az el­lenzéki pártnak és vezetőjé­nek hatalomra kerülését. A négy évtizeden át üldözött, bebörtönzött, kétszer halálra, majd házifogságra ítélt, végül emigrációba kényszerített ve­zető a december 18-i elnök­választáson aratott győzelmet - a negyedik próbálkozásra. A teljhatalmat biztosító ál­lamfői funkciót Kim Jung Számtól, az ország első pol­gári múlttal rendelkező, kor­mánypárti államfőjétől vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom