Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 19. UNIVERSITAS III. • A felsőoktatásért és kultúráért Egy alapítvány • •• ír • lovoje • Gurul a hólabda: dr. Szalay Istvánhoz Be szeretném fejezni, amit elkezdtem" ## Dr. Szalay István: A matematikus „mindent" tud a „semmiről". (Fotó: Nagy László) A Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium 1990 novemberében 300 millió forint alaptökével hozta létre az „Alapít­vány a Magyar Felsőok­tatásért és Kutatásért" el­nevezésű alapítványt. Az irányítók most újabb tá­mogatási formák beveze­tését tervezik. Az alapítvány főbb célkitű­zései között szerepel a felső­oktatás nemzetközi kapcsola­tainak fejlesztése, támogatása, az egyetemek és főiskolák működési feltételeinek javítá­sa és az oktatás-kutatás tech­nikai színvonalának emelése. Az alapítvány tevékenységé­nek szakmai irányítását és va­gyonának kezelését az MKM által létrehozott héttagú kura­tórium végzi. Az alapítvány, amely alapítása óta semmiféle további anyagi támogatást nem kapott, alaptőkéje kama­taiból gazdálkodva összesen 609 millió forint támogatást nyújtott céljai megvalósításá­ra. Az elmúlt években - a fel­sőoktatási intézmények okta­tói-kutatói részére - meghir­detett tematikus pályázatain 554,2 millió forinttal 1589 oktatásfejlesztési és kutatási témát támogatott. A kuratóri­um által 1994-ben - tudomá­nyos fokozattal rendelkező, ígéretes tehetségű fiatal okta­tók-kutatók számára - létesí­tett Magyary Zoltán Poszt­doktori Ösztöndíjat 52 fiatal kutató nyerte el, akik havi 40­50 ezer forint ösztöndíj mel­lett 200-500 ezer forint ­összesen 15,6 millió forint ­kezdő kutatási támogatásban részesültek, amelyhez az OT­KA 12,9 millió forinttal járult hozzá. A kuratórium a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj presztízsének fenntartása mel­lett a hazai és külföldi tudo­mányos műhelyekben nevel­kedett magyar nemetiségű ku­tatók legjobbjainak a hazai felsőoktatás számára történő megnyerése érdekében szeret­ne a támogató nevével fémjel­zett, úgynevezett nevesített ösztöndíjakat adományozni. Az alapítvány további tervei között szerepel a PhD fokozat széles társadalmi elismerteté­sét, a kutatóképzést eredmé­nyesen befejezők elhelyezke­dését segítő iskolateremtő professzori ösztöndíjak beve­zetése. A díjat az arra pályázó ok­tató-kutató tartósan eredmé­nyes tehetséggondozási, dok­torandusz-vezetési és a foko­zatot elnyert fiatal kutatók to­vábbi karrierjét segítő tevé­• DM-információ Az „Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatá­sért" célkitűzéseit csak je­lentős kiegészítő támogatás­sal valósíthatja meg. Az ala­pítványt irányító minisztéri­um ezért számít a szponzo­rok több évre vállalt hozzá­járulására a pályázati célok megvalósítása érdekében. A tárca a következő terü­leteken látja lehetségesnek a cégek szerepvállalását: a fel­ajánlót megörökítő személyi ösztöndíjak adományozása; iskolateremtő professzori ösztöndíjak alapítása; a fia­tal oktatók-kutatók eredeti kenységének elismeréseként nyerheti el. A pályázók szak­mai tevékenységének értéke­lésében a tanítványok sikeres­ségének megítélése szem­pontjából külön hangsúlyt kaphat a magas presztízsű ál­lások elnyerése. Az exkluzív iskolateremtő ösztöndíj 3-4 évre szólhatna és javasolt összege a Széchenyi pro­fesszori ösztöndíj mindenkori összegét 15-20 százalékkal haladhatná meg. A kuratóri­um a díjat a banki-vállalkozá­si szféra támogatásával kíván­ja létrehozni, amelynek oda­ítélésében fokozatosan növek­vő szerepet kíván szánni a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjasok Társaságának. Az eredeti kutatási tervek szponzorálása céljából létre­hozott pályázatot a PhD foko­zat elnyerése utáni első öt év­ben nyújthatnák be a fiatal (legfeljebb 40 éves) oktatók­kutatók olyan 3-4 millió fo­rintos, 1-2 éves projektekre, amelyek megvalósításához hazai és/vagy nemzetközi vál­lalati, vállalkozási, egyéb ala­pítványi támogatás társul. A pályázati támogatás a fiatal kutató dokumentáltan eredeti, a szakértői vélemény szerint nagyhatásúnak ígérkező ter­veihez indukál támogatásma­got, amelyhez a pályázónak kell megszereznie a kért összeggel legalább azonos nagyságú egyéb forrást. Az oktatás és kutatás nagy­értékű eszközeinek kiegészítő fejlesztéseire létrehozott pá­lyázat keretében az oktatási és kutatási eszközök, berendezé­sek korszerűsítését és kihasz­náltságuk hatékonyságának fokozását elősegítő kiegészítő alkatrészek, szoftverek be­szerzésének és fejlesztésének támogatására kerülhet sor. A pályázaton elnyerhető támo­gatások értékének növelésére kiváló lehetőséget nyújtana, ha a nagyértékű kutatási esz­közöket, szolgáltatásokat szál­lító vállalatok, vállalkozások - speciális árcsökkenéssel, akár konkrét termék referen­ciapéldányának pályázati úton történő odaítélésével - részfi­nanszírozást vállalnának. Az akkreditált társadalom­tudományi programokkal ren­delkező Doktori Iskolák aján­lása alapján előteijesztett dok­tori disszertációkat a „Dokto­ri Mestermunkák" sorozat­ban, könyvként tervezik meg­jelentetni. A jó minőségű ki­állítást - a kisebb példány­szám ellenére - olcsón bizto­sító nyomdatechnikai eljárás­ra az együttműködő könyvki­adók tesznek javaslatot. K. G. kutatási terveinek ponzorá­lása; a fiatal tudós generáció által létrehozott tudományos kutatási eredmények, a kivá­ló PhD disszertációk környvként való megjelení­tése; az oktatáshoz és a ku­tatáshoz nélkülözhetetlen, vagy új típusú eszközök, be­rendezések beszerzésének társfinaszírozása. Az Alapítványhoz csatla­kozók támogató kezdemé­nyezései révén lehetővé vál­na, hogy az Alapítvány ed­digi működését bővítve ha­tékonyabban segítse elő a magyar felsőoktatás fejlődé­sét. Békési Imre professzor utódjának és elődjének gurította a hólabdát. Szalay István ugyanis elöször követte Békési Imrét a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola veze­tői székében, majd - po­litikai pályára lépve ­visszaadta neki a veze­tői pákát. • Polgármester úr, mi­nek készüli gyerekkorá­ban? - Általános iskola óta a történelem és a számtan volt a kedvencem, és középisko­lás koromtól tanárnak ké­szültem. Gimnáziumban volt alkalmam a tapasztalatszer­zésre is, egyszer betegsége miatt én helyettesítettem ma­tematikatanáromat. Most is emlékszem, a téma a gömb térfogata volt. Az egyetemi jelentkezésnél azután válasz­út elé kerültem, nem tudtam, a történelmet vagy a mate­matikát jelöljem meg. De mivel a történelem mellé vá­lasztható tárgyak, az iroda­lom és a nyelvek nem tartoz­tak az erősségeim közé, ma­radt a matematika-fizika ta­nár szak. Saját pályaválasz­tási kényszerem miatt is fon­tosnak tartottam később, dé­kánhelyettes koromban, hogy lazítsunk a szakválasz­tás rendszerén, hogy a hall­gatók szabadabban párosít­hassák stúdiumaikat. Szakte­rületem a matematikai analí­zis lett, a differenciál- és in­tegrálszámítás, ezen belül is a Fourier-sorok. A függ­vénytan négy féléves terület az egyetemi oktatásban, most is ezt tanítom heti négy órában. • Egy sikeres matemati­kust, elismert főigazgatót mi késztet arra, hogy pol­gármester legyen? - A matematika szép, tisz­ta, harmonikus, de elvont vi­lág. Mindig úgy éreztem, a történelem a maga konkrét­ságával, mindennapokhoz való kötődésével jól kiegé­szíti a számok tudományát. A matematikus „mindent" tud a „semmiről", míg a tör­ténész a „mindenről" tífd „valamit". A politizálásra feltehetően az ösztönzött, ami már gyerekkoromban vonzott a történelmi tárgyú regényekhez. Szerettem vol­na megismerni a mindennapi történéseket, és szerettem volna részt venni azokban. Szerettem volna formálni a valóságot. Mindig voltak bennem efféle ambíciók, ko­rábban is vállaltam társadal­mi feladatokat, vezetői szere­pet. Az iskolában faliújságot szerkesztettem, az egyete­men politikai kört szervez­tem. Később dékánhelyettes lettem, majd főigazgató. A tudományos pályafutásom szempontjából biztosan vesz­teséget jelent a polgármester­ség, hiszen az utolsó publi­kációm 1995-ben jelent meg. De az mindig kérdéses, a ku­tatási eredmények jók lesz­nek-e valamire. Meglehető­sen viszonylagos annak az értéke, ha az ember életében egyszer felfedez egy új mate­matikai összefüggést, ami lázba hozza azt az ötven em­bert a világon, aki rajta kívül még ért ahhoz a szűk terület­hez. Nem véletlen, hogy mindig jobban szerettem az oktatást a kutatásnál. Úgy éreztem, hasznosabb vagyok, ha tanárokat nevelek. G Annak idején hogyan fogadták a szegedi felső­oktatásban a hírt, hogy indul a polgármestersé­gért? - Voltak, akik rokonszen­veztek azzal, hogy egy föl­sőiskolai ember belevágjon ebbe a feladatba. A főisko­lán másképp ítélték meg a dolgot. Sajnos nem sikerült nyugodt állapotokat hagy­nom magam mögött. A rend­szerváltás utáni meglehető­sen kritikus időszakban vet­tem át a főigazgatói felada­tokat. Három célom volt, ezekből egyet sikerült meg­valósítanom, a másikat majdnem a befejezésig vit­tem, a harmadikat viszont nem tudtam megnyugtatóan rendezni. Az első feladatot, a hallgatói létszám növelését sikeresen megoldottam. A második feladat a Szent Fe­renc utcai épület átadása volt a Karolináknak. Ez azért okozott gondot, mert az egy­harmadát jelentette a főisko­lai kubatúrának. Elkerülve a szélsőséges megoldásokat, sikerült megegyezni a Karo­linákkal, hogy három két­éves periódusban, fokozato­san adjuk át az épületet. A Bem utcai Kossuth laktanyá­ban sikerült helyet találni a főiskola tanszékeinek, így ­bár a kiköltözés távozásom­kor, sőt, még ma sem fejező­dött be - e tekintetben is nyugodt a lelkiismeretem. A harmadik feladatot viszont, amit főigazgatóként felvál­laltam nem sikerült megol­danom: nem találtam meg annak a módját, hogyan kel­lene a főiskolának integrá­lódnia a szegedi universitas­ba. Ez a kérdés még ma sem kiforrott. Természetesen jó­nak tartom a felsőoktatási integrációt, de nem mind­egy, mi lesz a helye, a fel­adata ebben a tanárképzés­nek. Alapvetően ragaszkodni kellene ahhoz, hogy aki Sze­geden tanár akar lenni, min­denképpen vegyen részt a főiskola képzésében. Ezt a szerepet a főiskolának fel kellene vállalni, az egyetem­nek pedig el kellene fogadni. Jó lenne, ha külön tanszékek képeznék a pedagógustudo­mányra a tanár szakos hall­gatókat a jelenlegi szakmód­szertan helyett. Ennek lehet­séges rendszerére több el­képzelés is született, és két­ségkívül máris vannak ered­ményei az integrációból adó­dó közeledésnek. Az egyete­men már elfogadnak bizo­nyos főiskolai stúdiumokat a hallgatóktól, lehetséges az áthallgatás. De a végső meg­oldást még nem találtuk meg. Ezért érezték úgy a fő­iskolai kollégák, hogy nem lett volna szabad otthagy­nom az intézményt „félidő­ben". • A főiskolai szektorban sokan úgy érzik, hogy mostohagyermekei a ma­gyar felsőoktatásnak. Vagyis hátrányban van­nak az egyetemekkel szemben. Az integráció pedig felszínre hozza eze­ket a feszültségeket. - Tekintettel arra, hogy a főiskolákon az oktatásé az elsődleges szerep, míg az egyetemeken a kutatás is hangsúlyos, a főiskolák va­lóban hátrányban vannak. Az oktatói teljesítményt ugyanis nem lehet úgy mér­ni, mint a tudományos ered­ményeket. A szabadalmak, a publikációk száma, az idé­zettségi mutató vagy a kon­ferenciai szereplés mind a kutatási eredményeket tükrö­zik. A jegyzetírás viszont, ami elengedhetetlen az okta­táshoz, semmiféle rangnak nem örvend, nem számít tel­jesítménynek. Nem látom be, miért ne érne egy jól megírt jegyzet annyit, mint egy tu­dományos közlemény egy nemzetközi folyóiratban. A főiskolai és egyetemi szektor jelenleg inkább tart egymás értékeitől, mintsem kölcsö­nösen elismerné azokat. • Ugyanez lehet igaz a város és a fölsőiskolák vi­szonyára is ... - Kétségtelen, hogy a vá­ros még nem találta meg an­nak módját, hogyan vonhatná be az egyetemek és főiskolák oktatóit Szeged mindennapi életébe. Nem történt meg az egymás iránti igények köl­csönös felmérése sem. Nem lehet tudni, mit vár a város a felsőoktatástól és mit az uni­versitas Szegedtől. Kivéve azt, hogy az egyetem az eg­zisztenciális problémák meg­oldását várja, erre viszont nem, vagy csak korlátozott mértékben van mód. Nehezíti az egymásra találást, hogy Szegeden döntően alapkuta­tás folyik, így nehéz közvet­len megrendeléseket adni a szürkeállománynak. 9 A négyéves ciklus vége felé hogyan érzi, főigaz­gatóként volt sikeresebb vagy polgármesterként? - Főigazgatóként jobban a helyemen voltam, jobban tudtam, mit akarok csinálni, hogyan és kinek a segítségé­vel. A mostani elvárásoknak nehezebb megfelelni. Az eredményeknek kevesen örülnek, a hiányosságok mi­att viszont többen kritizál­nak. Általában az elégedetle­nek a hangosak, márpedig egy városban mindig vannak elégedetlenek. 9 Ha ez így van, miért indul ismét? - Nem szeretem a dolgo­kat félbehagyni, és a város­nak sem jó, ha négyévenként új ember kerül a polgármes­teri székbe. Én csak két év után kezdtem igazán látni, mit kell tenni, most be szeret­ném fejezni, amit elkezdtem. 9 Kinek gurítja tovább a hólabdát? - Szeri Istvánnak, a Volán Rt. vezérigazgatójának, a me­gyei iparkamara elnökének. # Kocxor Gabriella Új diák­igazolvány • Budapest (MTI) Mind formájában, mind funkciójában megújult diák­igazolványa lesz a tanulóknak a következő tanévtől - közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) síjlfSiro­dája. A közlemény szerint az igazolványnak két fajtája lesz. Az egyik a közoktatás alsóbb szintjén használatos igazol­vány, a másik a felsőoktatás hallgatóinak készült, chippel ellátott, többfunkciós kártya lesz. A bankkártya méretével azonos igazolvány végleges formájára az Állami Nyomdá­ban négy változat készült. Február 16-tól valamennyi megjelenik az MKM (www.m km.hu) és a Sulinet (www.su linet.hu) honlapján, és maguk a diákok szavazhatnak az álta­luk legjobbnak vélt diákiga­zolványra. Akik nem férnek hozzá az Internethez, azok postán az MKM Sajtóiroda, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. címre küldhetik el véle­ményüket. A szavazás február 20-án 10 órakor zárul. Nyilvános vita • DM-információ A József Attila Tudomá­nyegyetemen oktató dr. Tóth Sándor ,A latin humanitás po­étikája" című doktori érteke­zéséről nyilvános vitát rendez­nek holnap 14 órakor a Szege­di Akadémiai Bizottság szék­házának első emeleti előadó­termében. Az értekezés oppo­nensei dr. Bíró Ferenc és dr. Szörényi László egyetemi ta­nárok lesznek. Doktorokat avatnak • Munkatársunktól Doktoravató ünnepi ülést tart a József Attila Tudomá­nyegyetem Tanácsa február 27-én 14 órakor az egyetem aulájában. Az ülésen doktorrá avatják a PhD fokozatot szer­zett, valamint a PhD fokozatot átminősítéssel szerzett hallga­tókat. Ösztöndíjjal Német­országba • DM-információ A németországi Baden­Württemberg Tartomány Tu­dományos Ügyek'és Kutatá­sok Minisztériuma ösztöndíj­pályázatot írt ki az 1998/99-es téli szemeszterre. A pályázat feltételei szerint összesen hat nappali tagozatos hallgató hat hónapos részképzésben vehet részt ez év október 1 -jétől. Az ösztöndíj havi összege kilenc­száz német márka, amelyből fizetni kell a kollégiumi elhe­lyezést és a menzai étkezést. A pályázónak meg kell jelölnie, hogy melyik egyetemen sze­retne tanulni. A jelentkezése­ket április 15-éig kell leadni a dékáni hivatalokban. Táncház • DM-információ Táncházat rendeznek a Du­gonics tér 12. szám alatti Szent Imre Klubban ma 20 órától. A házigazda a József Attila Tudományegyetem Solymossy Sándor néptánc­együttese lesz. A vendég a Fa­batka együttes. A néptáncok iránt érdeklődők száz forint el­lenében vehetnek részt a ren­dezvényen. Cégek nélkül nem megy

Next

/
Oldalképek
Tartalom