Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

Az Országgyűlési *onyviar áHományából törölve • Indítsanak csődeljárást a város ellen? Lakat kerülhet a szegedi reptérre Az utóbbi években rendszeresen támogatta az önkormányzat a sze­gedi repülőteret, tavaly pedig egy sikeres terü­letfejlesztési pályázat­nak köszönhetően fény­technikát is telepítettek. Az idei költségvetés azonban már nem szá­mol az üzemeltetés megemelkedett költsé­geivel, így könnyen la­kat kerülhet a reptéri sorompóra, ráadásul akkor a városnak is vissza kell fizetni a kincstári támogatást ­büntetőkamatostul. A fénytechnika-avatón még bizakodott mindenki. Hogy a szegedi már a nyil­vános repülőtér kategóriájá­ba tartozik, s nemzetközi forgalmat tud fogadni, amire az idegenforgalmi, egészség­ügyi és üzleti repülések mel­lett szükség lehet a kajak-ke­nu vb-t rendező, vagy a kon­ferenciaközponti szerepkörre vágyakozó városban. A tervek buborékként pat­tanhatnak szét, úgy tűnik, a város lemondott repteréről ­legalábbis az idei költségve­tés tervezetének tanúsága szerint. Hivatalosan nem is szerepel a táblázatokban a reptér mint tétel, egy módo­sító indítvány szerint 4 mil­lió forintot szavazhat meg a közgyűlés részükre. A Délvidéki Aero Club­ban közben pattanásig fe­szült a helyzet, a sportegye­sület bevételeiből ugyanis a reptér üzemeltetésére 24 szá­zalékot áldoz - az önkor­Szegedből logisztikai központot? - repülőtér nélkül ez sem megy. (Fotó: Gyenes Kálmán) mányzati támogatáson felül -, míg négy szakosztály mindössze a 21 százalékot költhet az alaptevékenység­re, a sportra. A megnöveke­dett üzemeltetési költségeket idén már nem bírja a klub, a szintentartáshoz 27 milliós önkormányzati támogatás kellene. Ha nem kapják meg, akkor a jövőben csak sportreptérként működhetne a terület. „Amíg a polgármester kampányára készülve 100 milliós presztízsberuházáso­kat erőltet, addig a költség­vetés egy ezrelékét kérő sze­gedi repülőteret kapásból visszautasítják" - mondja Jenei Ferenc, SZDSZ-es ön­kormányzati képviselő, aki két megoldást is javasol a reptér megbízható és el­lenőrizhető üzemeltetésére: az önkormányzat alapítson egy saját társaságot, vagy a Szegedi Közlekedési Társa­ságban hozzon létre egy megfelelő csoportot. Ez utóbbi azért lenne lo­gikus, mert a fénytechnika építésénél a beruházást az SZKT-n keresztül bonyolí­tották. Ráadásul a társaság vállalta az állami támogatás fejében, hogy tíz éven ke­resztül üzemelteti a fény­technikát, ez azonban nem szerepel az idei keretben, így a kincstár visszakérheti a pénzt - büntetőkamatostul. A reptérüzemeltetés prob­lémája nem új keletű, hiszen 1996 októberében a köz­gyűlés „utasította Básthy Gábor alpolgármestert és a vagyonkezelő irodát, hogy a fejlesztés koncepciójára vo­natkozóan folytasson tárgya­lásokat és vizsgálja meg egy üzemeltető társaság létreho­zásának lehetőségét Szeged Város Önkormányzata 51 százalékos többségi részvé­telével." A határidő éppen egy éve, 1997 márciusában járt le, érdemi lépés azonban mind a mai napig nem tör­tént. „A jelenlegi, kiélezett helyzetben a 4 millió forin­ton felül egy fillért sem tud adni az önkormányzat - kö­zölte Básthy Gábor megke­resésünkre. - Én egyébként már a fénytechnika megsza­vazásánál jeleztem, hosszú távon nem finanszírozható. A társaság létrehozásáról szóló közgyűlési határozatot pedig addig nem vagyok hajlandó végrehajtani, amíg csak az önkormányzat milli­óira várnak. A kincstárnak sem tudnánk visszafizetni a támogatást. Ha kell a pénz az államnak, indítsanak csődeljárást a város ellen." Takács Viktor Rekordfogás Közel kétmillió liter hamis boralapanyagot foglaltak le a vámosok. (3. oldal) IINIVERSITAS (7-10. oldal) Győztek Finnországban A Medikémia 3:0 arányban győzött a Kupagyőztesek Ligájában. (13. oldal) • Medgyessy és Kuncze Tízmilliárd a yardnak? • Budapest (MTI) A pénzügyminiszter irreá­lisnak tartja Kuncze Gábor belügyminiszter 10 milliárd forintos igényét a rendőrség megsegítésére. Medgyessy Péter kedden a Tv2 késő esti hírműsorá­ban kijelentette: szerinte ez a kérés is beletartozik a válasz­tási kampányba. Ha 10 milli­árd forintot most hirtelen átutalnának a rendőrségnek, akkor sem találnák meg rö­vid időn belül a budapesti boltosokra támadó sorozat­gyilkost, illetve Fenyő János gyilkosát. A pénzügyi tárca vezetője érzékeltette: nem szabad el­hamarkodott ötletekkel ve­szélyeztetni a gazdasági sta­bilizációt, a rendőrség pedig a gazdaság teljesítményének növekedése arányában juthat többletforrásokhoz. Kivonulnak Oroszországból • Stockholm (MTI) A hatóságokkal és a többi részvényessel való egyéves hiábavaló vesződés után az Assidomaen svéd papíripari nagyvállalat úgy döntött: ki­vonul az oroszországi, ka­réliai Szegezsa papírgyárból. A több mint egy éve többsé­gi tulajdonába került cégre 549 millió koronát (68,6 millió dollár) költött eddig az Assidomaen. A svéd vál­lalat vezetősége továbbra is bízik az oroszországi gazda­sági lehetőségekben, de már most nyilvánvaló, hogy ezentúl nem szabad afféle gondokat átvállalnia, mint a hatalmas adóhátralékok vagy a nehéz szociális hely­zet - mondták. Másfél milliárdos hitelfölvételre készül Szeged? (5. oldal) • Felszámolják az adóst Nyert a KÉSZ • Kecskemét (MTI) A jogerőre emelkedett bírósági határozat alap­ján megkezdődhet a kecskemét-kada falvi székhellyel bejegyzett, száz százalékosan német tulajdonban lévő Tech­nik-Park Heliport Kft. fel­számolása - tájékoztatta az MTI-t Balázs István, az eljárást hitelezőként kezdeményező szegedi Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (KESZ) ügyvezető igazgatója. A másodfokon eljáró Leg­felsőbb Bíróság döntése a magyar cég és a magyar-né­met vegyes vállalat közötti, több mint egy esztendeje hú­zódó üzleti vitára tett pontot. Az ügy előzménye, hogy a KÉSZ Kft. - tekintettel több százmilliós kintlévőségeinek behajthatatlanságával kap­csolatos tapasztalataira - ta­valy márciusban kísérletet tett a magyar-német vegyes vállalalatnál végzett, ám ki nem fizetett építmények visszabontására. A KÉSZ eredetileg 35 millió forint kö­rüli követelése ekkorra az időközben rárakódott kama­tokkal együtt meghaladta a 40 milliót. A biztonsági őrök miatt végül is meghiúsult próbálkozásukat figyelmez­tetőül szánták: arra kívántak rámutatni, hogy a cégeknek körültekintőeknek kell lenni­ük, némely megrendelők ugyanis egy ideig pontosan megtérítik az elvégzett mun­ka vagy átadott termék ellen­értékét, ám később halogat­ják vagy megtagadják a fize­tést. A KÉSZ Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Heliport Kft. felszámolásától a kecskeméti cégnél keletke­zett kintlévőségük megtérülé­sét várják. Ugyanakkor be­csületsértés és hitelrontás mi­att polgári pert is indítottak a Heliport ellen, mert olyan le­velek birtokába jutottak, amelyekből kitűnik, hogy a cég nemzetközi és hazai üz­letfeleik körében megpróbál­ta eddig kivívott hírnevüket csorbítani. Újraindul-e Szegeden a tanítóképzés? ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG Járnak-e majd tanítójelöltek a tanárképző épületébe? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Békési Imre, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója immáron tizen­két esztendeje küzd rendület­lenül a szegedi tanítóképző újraindításáért. Tervét támo­gatja a városi és a megyei ve­zetés, a katolikus egyház, a Skegedi Universitas, vala­mint a Magyar Akkreditációs Bizottság is. A Felsőoktatási Tudományos Tanács azonban legutóbbi ülésén úgy döntött: nem támogatja az újraélesz­tésre vonatkozó kérelmet. Az ügyben érzelmileg is elköte­lezett főigazgató azonban a döntést nem hagyja annyi­ban, s az ellen fellebbezést nyújt be Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterhez. (Universitas mellékletünkben, amely a mai naptól kezdve négy ol­dalon jelenik majd meg min­den csütörtökön, interjút ol­vashatnak még Szalay Ist­ván polgármesterrel és Skul­téty Tamással, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöké­vel.) CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 19., 88/42. ÁRA: 38 FT

Next

/
Oldalképek
Tartalom