Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

SZOMBAT, 1998. FEBR. 14. STEFÁNIA - HANGSÚLY 9 Szegény gazdagok Igazából „csak" a közvéleményt kavarhatja fel, hogy Marostőn nem lesz lakópark. Nagy szemfény­vesztés folyt ott a hatalmas üres telek ügyében, s most általában tanácstalanul széttárják az érintettek a ke­züket. Beruházó: „sajnos, nincs pénz". Önkormány­zat: „nem a mi hibánkból hiúsult meg a beruházás, de nem lesz lakópark". A lakóházat igénylők, s az előle­get befizetők (mindhárman): „becsaptak bennünket". Aztán vannak dörgedelmek is, hiszen Marostő kálvá­riájának akadnak vesztesei is, akik részben büntető­ügy miatt kerültek kínos helyzetbe, részben pedig mil­liós követeléseiket próbálják behajtani a tőkehiányos nagytőkésen. Egy biztos, Svédország nagyon messze van, s úgy tűnik, másnak nem kellett Marostő, nekik meg nem sikerült... Arató László Ki a hunyó? • Marostőn egyelőre nem lesz lakópark n Kivonultak" a svédek Egyetlen ház készült el a marostói lakóházprogram keretében - az is csak félig-meddig. Svéd szegénységi bizonyítvány? (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Úgy tűnik, a meghiú­sult marostői lakópark ügyében a legnagyobb vesztes Oláh Attila, aki egy ideig közvetítőként és „amolyan" ügyintéző­ként játszott szerepet, most pedig hatmilliós csalással gyanúsitják. Oláh Attila még a Polgári Szegedért Egyesület ügyve­zetőjeként ajánlotta fel a pol­gármesternek, hogy ilyen svéd lakóparkot kellene létre­hozni Szegeden. Nekilátott tőkéseket keresni, s talált is egy svéd befektetői csoportot, amely Monacóban, visszaiga­zoltan 350 millió dollárral van bejegyezve. Ennek a tár­saságnak volt Oláh Attila a meghatalmazott képviselője, aztán valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban hirtelen megváltozott a befektető sze­mélye. - Nem tudom, pontosan hogyan, de Curt Aberg, a svédek képviselője, akit én tartottam el, s vettem fel köl­csönöket miatta, kiütötte a tő­keerős befektetőt, s hozott helyette egy másikat, s ennek látjuk most az eredményét ­Úgy tűnik, Az alábbiakban közöl­jük azt a dokumentumot, amely hamarosan a köz­gyűlés elé kerül, mivel érvényességéhez a testü­let jóváhagyása szüksé­ges. Ez a megállapodás valamennyi, Marostő ügyében aláirt dokumen­tumot érvénytelennek nyilvánítaná. „Megállapodás szerződés megszüntetéséről, amely lét­rejött egyrészről Szeged Me­gyei Jogú Város Önkormány­zata (6745 Szeged. Széchenyi tér 10-11.; képviseli: dr. Sza­lay István polgármester), to­vábbiakban eladó, másrészről Svédházgyártó Hálózat Építő­ipari Kft. (6723 Szeged, Tá­pai utca 30.; képviseli: Lars Jansson ügyvezető) és Haus­net AB (24 Vasterbotten, Skelleftea 82, Svédország; képviseli: Lars Jansson), to­vábbiakban vevők között. Te­kintettel a közöttük 1997. júli­us 29-én megkötött adásvételi szerződésre, valamint az 1996. december 20-án aláírt előszerződésre a marostői te­rületrész vétele vonatkozásá­ban, miután a körülmények vonatkozásában és a vevői ol­dalon álló társaságok belső helyzetében olyan változás állt be, amely lehetetlenné te­szi a szerződés fenntartását, és tekintettel a felek között történt egyeztető tárgyalás eredményére az alábbiak sze­rint: 1. A felek megállapodnak az 1997. július 29-én kelt szerződés megszüntetésében, vélekedik Oláh Attila. - Ami­kor kezdtem belelátni az el­lentmondásokba, s kérdéseket tettem fel, akkor engem is ki­szorítottak, hiszen én Szege­dért akartam valamit tenni. Kértem a polgármestert is, hogy nézzen utána, vttn-e anyagi fedezetük a befekte­tőknek, s akkor hamarabb ki­derült volna, hogy nincs elég pénzük. A polgármester vi­szont azt mondta, hogy ó nem tud lépni, mert az előszerző­dést betartották, s nem telt le még olyan határidő, amikor számon lehet kérni az addig elvégzetteket. Az én megbí­zóm becsületes üzletet akart csinálni. Oláh Attila szerint - s van­nak erre vonatkozó rendőrsé­gi adatok is - ő szélhámosság áldozata lett, azért vett fel kölcsönöket, hogy a svéd képviselő, Aberg úr költsége­it fedezze. Curt Aberg nem­csak Magyarországon kevere­dett szélhámosságba: Svédor­szágban első fokon két évi börtönbüntetésre ítélték kü­lönböző gazdasági bűncselek­mények miatt. Amikor ez az ítélet jogerős lesz, megérkezik kiadatási kérelme is. megszűnik és ennek megfelelően lemon­danak a szerződés alapján őket megillető összes jogról, valamint mentesttik egymást a szerződésből eredő minden­nemű kötelezettség teljesítése alól. Szerződés alatt a felek nemcsak az adásvételi szerző­dést, hanem az előszerződést, azok módosításait, illetőleg a szerződéskötést megelőzően, annak során és azt követően a felek egyike által vagy együt­tesen aláírt okiratot, nyilatko­zatot vagy kijelentést értik. 2. A szerződés megszünte­téséből eredő veszteségek kompenzálásaként a vevők 5 millió forintot fizetnek eladó részére a jelen okirat Szeged Megyei Jogú Város Önkor­mányzatának közgyűlési jó­váhagyását, és a szerződés ér­telmében átadott bankgaran­cia Norrsped i. Skelleftea AB részére történő felszabadításá­val egyidejűleg. 3. Felek kijelentik, hogy a jelen okiratot, arra felruházott képviselőik útján, mint akara­tukkal mindenben megegye­zőt jóváhagyólag írták alá. Kijelentik továbbá, hogy a fentieket leszámítva egymás­sal szemben semmilyen to­vábbi igényt vagy követelést nem támasztanak a jövőben. 1-es számú záradék: A je­len okiratot Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak közgyűlése jóváhagyta. 2-es számú záradék: A je­len okiratot a Norrsped i. Skelleftea AB jóváhagyta, ga­ranciát vállalva a benne fog­lalt fizetési kötelezettségért." Marostón nem lesz egyelőre lakópark - je­lentette ki a szegedi pol­gármester azután, hogy elkészült egy javaslat a földterület adásvételét tartalmazó szerződés fel­bontására. Szalay István elmondta azt is, hogy a meg nem fizetett költsé­gek ügyében megpróbál közvetíteni a felek kö­zött. A jóformán meg sem in­dult marostői beruházás leállí­tására készül a szegedi önkor­mányzat azzal, hogy felbontja a marostói földterület adásvé­teléről szóló szerződés. Ezen lépés hátteréről kérdeztük Szalay István polgármestert. - Miért akarja az önkor­mányzat felbontani a szerző­dést? - A svéd befektetők janu­Az újszeged! svédhá­zas lakópark csődjének egyik szenvedő alanya a vidék legnagyobb, s az ország egyik leglát­ványosabban fejlődő építőipari cége, a KÉSZ Kft. is. Nem csoda hát, hogy Varga Mihály ügyvezető igazgató nem sorolja a leghasz­nosabb vállalkozásaik közé a Marostön fölépí­tett mintaházat. - Tulajdonképpen mi már az építkezés beindítása előtt sem nagyon bíztunk e svéd mintájú lakónegyed megvalósulásában. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy a magyarországi hagyomá­nyok miatt sokkal népsze­rűbb mifelénk a téglaépitésú családi ház, mint a faele­mekből összerakott otthon. De Szeged városvezetésé­nek kérésére beszálltunk a vállalkozásba. Előbb csak az alapok elkészítésével nyújtva kisujjunkat, majd pedig mire észbekaptunk, már be is rángattak a beru­házásba - mi raktuk össze a ház szerkezeti elemeit is. Ám a munkálatok közben gyorsan kiderült, hogy a svéd partnercég silány mi­nőségű alapanyagokat szál­lít, s így több energiánk ment el a toldozásra-foldo­ár közepén jelezték, hogy meg szeretnék szüntetni a szerződést. Ezt a szerződést a szegedi önkormányzat kötöt­te, s arról szólt, hogy a város első ütemben ötven ház telkét adja el a svédeknek, akik a te­lek vételára fejében 70 millió forintot fizetnek. Az ezt fede­zendő bankgaranciát a svéd beruházó el is helyezte, ezt csak az önkormányzat szaba­díthatja fel akkor, ha nem té­rül meg a földterület ára. Ez­zel biztosította magát a város arról, hogy ne szenvedjen kárt. 0 Tehát elképzelhető, hogy Marostőn nem épül meg ez a lakópark. - Ez nem elképzelhető, ha­nem egészen biztos. A szege­di önkormányzat nem volt ab­ban a helyzetben, hogy utána járjon, milyen tőkefedezet biztosítja a beruházás sikeres­zásra, mint magára az épí­tésre. Aztán a számlák kifi­zetésének sürgetésekor is inkább csak a türelmünket kérték, mintsem időre telje­sítették volna kötelezett­ségeiket. Előfordult olyan is, hogy levonultunk az épít­kezésről emiatt, de nagy es­küdözéssel fogadkoztak, hogy fizetni fognak, így vé­gül: dolgoztunk tovább. A végeredmény pedig: ma úgy 7-8 millió forinttal adósak nekünk, s ahogy elnézzük az ügyeket, szeretnének fi­zetés nélkül távozni. Nem csak a mi cégünk szeretné látni ám az elvégzett mun­káért járó pénzt... Megítélé­sünk szerint az is megoldás lehet, hogy lehívják a své­dek számlájáról annak a bankgaranciának az össze­gét - tudomásom szerint kö­zel 80 millió forint ez -, amiből kifizethetők a bedol­gozó partnerek. Hamis ugyanis szerintünk az a né­zet, miszerint e pénz föl­használásával a terület tulaj­donjoga a svédekre szállna, hiszen külföldi magyar föld­terület tulajdonosa nem le­het, míg a svédek által ala­pított káeftével szemben fölszámolási eljárást kezde­ményezünk - foglalta össze a KÉSZ Kft. vezetésének véleményét Varga Mihály. B. Z. ségét. A tárgyalások során azt mondták a svédek, hogy a svéd állam házanként hozzá­járulás fizet a beruházáshoz. Utólag úgy tűnik, ez csak ígé­ret marad. 9 Ha a várost nem is éri kár, az erkölcsi veszteség mégis jelentős. - Mi nem tettünk mást, mint tárgyaltunk és a mi tulaj­donunkban lévő földterületről szerződést kötöttünk egy be­fektetői csoporttal, akik arra vállalkoztak, hogy Marostőn lakóparkot építenek. 0 Nem volt más ajánlat? - Nem, csak ennek a tár­saságnak volt ajánlata, más tervet nem kaptunk erre vo­natkozólag. 0 Vannak-e kifizetetlen svéd számlák? - Jelen pillanatban arról folyik a vita, hogy a már felé­pített ház ki nem fizetett költ­Az Első Beton úgy tervezte, hogy minden, körülbelül tízmillió fo­rintos svéd házhoz be­szállít 4 millió forint ér­tékű anyagot - mondja Szabó Ödön ügyvezető. Természetesen a szer­ződéskötés előtt érdek­lődtek a partner után, nevezetesen a szegedi önkormányzatnál, amelyről feltételezték, hogy ha saját cége, az ÉKF is érdekelt lehet a beruházásban, akkor biztosan megszerzi a cégreferenciákat. Elkezdett tehát verse­nyezni a munkáért az Első Beton, egymás után adták az árajánlatokat. Az elmúlt év november 10-én itt vol­tak a svédek és mindenki mindent megerősített. No­vember 27. az előregisztrá­ció, december másodika pedig a szállítási keretszer­ződés dátuma. Akkoriban kezdték el szállítani az anyagot a mintaházhoz. December 12-én még a Svéd Házgyártó Kft.-t ala­pító, eddig közel 150 millió forintot invesztáló Norrs­ped azt mondta, minden rendben van, azután egy hét ségét hogyan lehetne rendez­ni. Sajnos, az a kivitelező, aki most a követelésre tart igényt, nem gondoskodott megfelelő biztosítékról, s nem kötött ki például olyan bankgaranciát, mint a szegedi önkormányzat. 0 Mi várható a további­akban? - Az előbbi veszteség megtérítése érdekében egy megbeszélést hívtam össze hétfőre. Ezen részt vesz a svéd beruházó ügyvédi irodá­ja, s egy, az üzletet bonyolftó cég is. Megpróbálok közvetí­teni annak érdekében, hogy a rendezetlen számlákat kie­gyenlítsék. 0 Az önkormányzat fel­bontja-e a szerződést? - Ez a közgyűlés hatáskö­re. Az erre vonatkozó javasla­tot a február 26-ai közgyűlé­sen terjesztjük elő. A. L. múlva leállította a munkát. Nem ment tönkre, csak ezt az üzletet hagyta abba. Eredetileg száz házra kö­töttek szállítási szerződést, s ezért, más beszállítókhoz hasonlóan vállalták, hog/ a mintaházat ingyen „produ­kálják". A megállapodásnak volt egy kitétele, miszerint, ha nem készül el a száz ház, il­letve, ha nem fizet a cég időben, akkor az Első Be­ton leszámlázhatja a minta­házhoz szállított anyagot. Le is számlázták január ele­jén. Nemrégiben levelet ho­zott a posta, hogy ezután egy ügyvédi iroda képviseli a Svéd Házgyártó Kft.-t, s kérte a számlaegyeztetést. Áfás áron 2,2 millió forint­tal tartoznak az Első Beton­nak, ami az építőiparban nem túl nagy összeg, de itt sokkal többről van szó. A szakértők szerint koránt sincs veszve minden, hi­szen létezik svéd koroná­ban egy nyolcvanmillió fo­rintnak megfelelő letét, amelyből a tartozások a ké­sőbbiekben kiegyenlíthe­tők, s akkor már csak az ügy tanulságai maradnak. K. A. A lakópark históriája A szegedi, úgynevezett Marostöi Lakópark felépí­tésére 1996 decemberé­ben előszerződést, 1997 júliusában adásvételi szer­ződést írt alá Szeged ön­kormányzata és a Swed­house Production-HausNet AB. A cég kizárólagos jo­got kapott arra, hogy a 21,5 hektárnyi területen 300 svéd típusú családi házat építsen fel. Idén március 15-éig 50 épület átadását vállalták. 1996 A Szeged önkormányzata és a svédek között 1996-ban született megállapodás azt tar­talmazza, hogy 1997 és 2001 között hat ütemben adják át a 300 családi házat. Először kü­lönben 450, később már csak 300 ház építéséről volt szó. Az adásvételi szerződésben a vá­ros kikötötte: csak az egyes ütemek elkészülte után (rja alá a következő 50 házra szóló megállapodást. A telek tulaj­donjoga is a részberuházások megvalósítása után száll át a svédekre. A lakóterület négy­zetméterenkénti ára 2600 fo­rintnak megfelelő svéd korona - ezt az összeget az egyes sza­kaszok befejezése után utalják át a város kasszájába. A nem lakóterületnek kijelölt telekért négyzetméterenként 5200 fo­rintot ígértek a svédek. Az ön­kormányzat közel 300 millió forinttal gyarapodna a szerző­dés értelmében. Másfél éve 66 ezer 250 fo­rintos négyzetméterenkénti, kulcsrakész árról esett szó (amely a hűtőgéptől a konyha­bútorig a burkolatokon át még a karnisok árát is tartalmazta volna). A svéd állam a magya­rázatok szerint szubvenciót ad­hat a bekerülési összeg 40 szá­zalékára - innen az olcsóság. 1997 Egy 1997-es szeptemberi sajtótájékoztatón azonban már a négyzetméterenkénti 90-100 ezer forintos árról beszéltek a svédek. Curt Aberg, a kivitele­zést szervező Madefo Kft. programmenedzsere azt állítot­ta, a 66 ezer 250 forintos ár áfa nélkül volt értendő. „Miután a város kérésére a közművek ki­építését is vállaltuk, ezeket a költségeket hozzá kellett ad­nunk a lakásnégyzetméterárak­hoz" - szólt az új változat. A svédek 1997 szeptember 13-án a Délmagyarországban is megnyilatkoztak, annak kap­csán, hogy az induló kapavá­gásokat végzik Marostőn. Ki­jelentették: november végén költözhetnek az első fecskék, március 15-éig pedig 50 épü­letben már lakni is fognak, hi­szen azokat nyolc hét alatt fel lehet húzni a korszerű techno­lógiával. Még szeptemberben kiparcellázzák a telkeket, el­kezdődik a közművek építése. 1998 Január elején még csak a re­ferenciaépület áll - félig ké­szen. Curt Aberg a csúszással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az építési engedélyt 1997. július 13-ai dátummal csak szeptember 29-én kapták meg. Utána két hetet vett igénybe, hogy a beszállítókkal felvegyék a kapcsolatot. Az építési engedélyhez pedig kü­lönböző kiegészítésekre, mó­dosításokra is szükség volt. „Utólag azt tudom mondani, kicsit optimisták voltunk, ami­kor kitűztük az időpontokat. De szerintem ennyi csúszás nem probléma egy 3-4 éves beruházás esetében." Fokele Klára A KÉSZ milliói Nagy üzletet remélt az Első Beton

Next

/
Oldalképek
Tartalom