Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-13 / 37. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. FEBR. 13. kommentár Sivatagi kockázatok A

véletlen úgy hozta, hogy kényes pillanatban, az Irak elleni katonai előkészületek felgyorsulása idején terjesztette az amerikai szenátus elé Clinton elnök a lengyel, a cseh és a magyar NATO-tagság törvényerőre emelésének javaslatát. Az aktusra Washingtonba utazott mindhárom kelet-közép-európai ország kormányának külügyminisztere, és közösen lobbyzott a ratifikálás érdekében. Bizonyára nem érte őket váratlanul, hogy az iraki katonai beavatkozás lehetőségét nem épp kitörő lelkesedéssel fogadó és támogató európai NATO-tagállamok után tőlük is támogatást kért az amerikai elnök. Noha mindenki tudja, nem harcoló alakulatokat, hanem elsősorban logisztikai, orvosi és vegyvédelmi közreműködést várnak a komoly nehézségekkel bajlódó csatlakozni kívánó államoktól, mégis sokan érzik úgy, a belátható közelségbe került NA TO-felvételért cserébe demonstrálniuk kell a hármaknak: légterük, repülőtereik akár máris részei a katonai szövetségnek; orvosokkal, mentesítést és szállítást végző szakemberekkel azonnal készek részt venni egy komoly veszélyeket rejtő újabb Sivatagi Viharban. Ha a három kormány azt akarja, hogy a nyugati politikai döntéshozók komolyan vegyék csatlakozási szándékukat, most nincs igazi mérlegelési lehetőségük: mint a régóta petrezselymet áruló bálozó leánynak, mosolyogva azonnal igent kell mondaniuk az első felkérésre. •fcrovács László sikeresnek nevezte amerikai útját, M\ mert úgy érzi, cseh és lengyel kollégájával számos bizonytalankodó washingtoni szenátort sikerült meggyőznie. A hazatérő külügyminiszterek újra elkezdhetnek lobbyzni: saját parlamentjüket kell meggyőzniük, hogy - amennyiben a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak - vállalni kell a sivatagi kockázatot. 1/iM• A hármak „lobbyútja" Siker Washingtonban • Washington (MTI) Egészében véve sikeresnek minősítette Kovács László magyar külügyminiszter washingtoni látogatását, amelynek során lengyel és cseh kollégájával együtt több mint 20 szenátorral találkozott, köztük olyanokkal, akiknek kétségeik vannak a NATO-bövítéssel szemben, vagy még nem döntötték el, hogy miként fognak szavazni a ratifikálásnál. Záró sajtóértekezletén szerda délután a magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: azért tartja fontosnak a hármak „lobby-útját", mert nyilván más szempontból tudták megvilágítani a bővítés szükségességét az amerikai szenátorok számára. A Bili Clintonnal lezajlott rövid kétoldalú találkozóról elmondta, hogy átadta a magyar vezetők üdvözletét és egyúttal aláhúzta, hogy a magyar nép hálás azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Államok nyújtott és nyújt Magyarország euroatlanti integrációjához. Bili Clinton gratulált a magyar népnek azokhoz az eredményekhez, amelyeket az utóbbi években elért a gazdasági és politikai stabilitás, valamint a szomszédokkal való viszony javítása terén. Kovács László véleménye szerint a ratifikációs eljárás beindítása alkalmából rendezett ünnepi esemény jelzi, hogy az amerikai kormányzat - személy szerint az elnök - rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a három ország csatlakozásának és a bővítés mielőbbi szenátusi jóváhagyásának. Kovács László közölte, hogy az orosz külügyminiszterrel, Jevgenyij Primakovval jövő hétre beütemezett találkozóján bizonyosan szó lesz a NATO-bővttésről, de a kérdéssel kapcsolatos álláspontokban egyik oldalon sem számítanak meglepetésre. Figyelmeztették az emberrablókat • Moszkva (MTI) A Csecsenföldön fogva tartott túszok haladéktalan és feltétel nélküli szabadonbocsátását követelte Lecsa Hultigov, a csecsen nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. A grozniji televízióban szerda este arra figyelmeztette az emberrablókat, hogy a csecsen hatóságok „név szerint ismerik őket", és ha két-három napon belül nem engedik szabadon foglyaikat, a lesúlyosabb következményekkel és kemény fellépéssel kell számolniuk. A csecsen biztonsági erők hétfőn nagy titokban előkészített, vértelen kommandóakcióval kiszabadítottak öt lengyelt túszt, akiket még december közepén raboltak el Groznij határában. A csecsen főügyészség adatai szerint tavaly az emberrablásokra „szakosodott" bűnözők 250 túszt hurcoltak el: közülük 180 embert sikerült kiszabadítani, húszan a váltságdíj kifizetése után nyerték vissza szabadságukat. • Az albán külügyminiszter szerint Koszovóban nem lesz háború • Zágráb (MTI) Az albán külügyminiszter nem hisz abban, hogy Koszovóban háborúvá fajul a helyzet, mert Európa és az Egyesült Államok sok tanulságot levont a boszniai háborúból, és nem engedik meg, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságban történtek Koszovóban megismétlődjenek. Pascal Milo külügyminiszter a ljubljanai Delo ctmű napilap csütörtöki számában megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy e két hatalmi központ már a kezdet kezdetén megakadályozná a szerb hatóságokat abban, hogy háborút robbantsanak ki, mert az újabb háború Európa felé hömpölygő újabb menekülthullámot váltana ki, és katonák újabb ezreit kellene békefenntartásra a térségbe vezényelni. A külügyminiszter úgy vélte, hogy Slobodan Milosevics jugoszláv elnök tisztában van a realitásokkal, és nem akar háborút kirobbantani Koszovóban, jóllehet a többségében albánok lakta tartományban kialakult feszültség éppen az ellenkezőjét jelzi, mert úgy tűnik: hogy az újabb koszovói válsággal politikai karrierjét védelmezi, és el akarja vonni a figyelmet országa gazdasági válságáról - mondta Milo. Az albán politikus szerint hazája humanitárius és más jellegű segítséget is nyújtana a koszovói albánoknak, ha mégis kirobbanna a háború az egykoron autonómiát élvező Koszovóban. • Az amerikai szenátus elvetette a teljes tilalmat Emberi klónozás • Washington (MTI) Az amerikai szenátus elvetette az emberi klónozás szigorú, teljes tilalmát kimondó törvényjavaslatot, mert a többség úgy vélte, hogy a szigorú korlátozás visszavetné a gyógyászatilag rendkívül fontos orvosbiológiai kutatásokat is. Az elutasító álláspont egyúttal azt jelenti, hogy további késedelmet szenved a klónozási kísérletek törvényi szabályozása. Az alapvető dilemmát az okozza, hogy engedélyezzéke bizonyos határig - például az embrionális szakaszig - az emberi klónozási kutatásokat, vagy inkább teljes egészében tiltsák be a kísérleteket, vállalva azt a kockázatot, hogy a tilalom révén gátat szabnak létfontosságú tudományos programoknak is. Bili Clinton bioetikai tanácsadó testülete tavaly olyan törvény kidolgozását és jóváhagyását javasolta, amely korlátozott viszonyok között engedélyezné ugyan emberi embriók klónozását, de megtiltaná, hogy azokat női méhekbe beültetve genetikailag azonos emberi utódokat hívjanak életre. A kezdeményezés alapján a klónozás útján „előállított" embriók kizárólag kutatási célokra szolgálnának, és az eljárást csak magán-kutatóintézetekben alkalmazhatnák. A törvényjavaslat ügyében még nem sikerült előrelépni. Pedig az idő sürget. Richárd Seed chicagói orvosprofesszor a közelmúltban ugyanis bejelentette, hogy klinikát tervez felállítani genetikailag „előregyártott" utódok - kiónozott emberpéldányok - létrehozására. Elmondta, hogy végső álma egy olyan intézet működtetése, ahol évente ötszáz emberi embriót kiónoznának, de véleménye szerint a génsebészeti eljárás tökéletesítése esetén é.vente akár kétszázezer, genetikailag megtervezett utódot is létre tudnának hozni. Bili Clinton elnök tavaly februárban, a világhírűvé lett skóciai báránykísérlet nyilvánosságra hozatala után a klónozási kísérletekre is kiterjesztette azt a rendelkezést, amely a probléma általános rendezéséig felfüggeszti szövetségi források kiutalását emberi embriókon végzendő eljárásokra. Egyúttal kérte a magánintézményeket, hogy önkéntes alapon vállaljanak hasonló korlátozásokat. A szigorító intézkedések ellenére azonban továbbra sem létezik jogi erővel bíró szövetségi szabályozás az emberi klónozás kérdésében az Egyesült Államokban. Sok kutató hajlik arra a véleményre, hogy általános és teljes tilalom helyett az eseti programok elbírálását bízzák az Élei miszer- és Gyógyszerügyi Hivatalra (FDA), amely a közelmúltban közölte, hogy szövetségi hatóságként felügyeletet gyakorol az emberi klónozással kapcsolatos eljárások fölött, és törvénysértést követ el az, aki a géntechnika alkalmazásához nem kéri ki előzetes jóváhagyását. Havel ismét kórházban • Prága (MTI) Csütörtökön délelőtt ismét kórházba szállították Václav Havelt. A cseh államfőnek magas láza volt, amit valószínűleg vírusos megbetegedés, a jelek szerint hörghurut váltott ki. Havelt a prágai Központi Katonai Kórházban kezelik. Az államfő egészségére felügyelő orvosi konzílium elnöke, Miroslav Cerbák bejelentette, hogy Havelt délelőtt megröntgenezték, és kiderült, hogy ismét a tüdejével van baj. Az enyhébb gyulladás ezúttal is a tüdő jobboldali felét érinti. Meggyilkolták a polgármestert • Kijev (MTI) Meggyilkolták szerda este az ukrajnai donyecki bányavidék egyik városkájának polgármesterét. Viktor Seludkóval, Sahtarszk polgármesterével akkor végzett az ismeretlen merénylő, amikor a városi előljáró este hazatért. A gyilkos vadászfegyverével hátulról lőtt az áldozat otthonának lépcsőházában Seludkóra. Á polgármester gépkocsivezetője hallotta a lövéseket, és ezért az épület felé igyekezett, hogy megnézze, mi történt. Egy menekülő fiatalembert pillantott meg, akit fel is akart tartóztatni, de az fegyvert rántott és karon lőtte a sofőrt, majd elmenekült. Integráció Törökországgal • Isztambul (MTI) A csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság parlamentje szerdán áldását adta a Törökországgal tavaly augusztusban megkötött társulási szerződésre. Az okmány gazdasági és pénzügyi, illetve fokozatosan végrehajtandó biztonsági, védelmi és külpolitikai integrációt irányoz elő, célja végeredményben a török csapatok által megszállt Észak-Ciprus betagolása a török állam kötelékébe. „Legyen béke a Kaukázusban!" • Washington (MTI) Az Egyesült Államok szakértői csoportot küldött Grúziába az Eduárd Sevardnadze elnök ellen elkövetett merénylet vizsgálatának segítésére. James Rubin szóvivő közölte, hogy a jogi és bűnügyi szakértőkből álló csoport kedden indult Grúziába. „Mindenütt elítéljük a terrorizmust, és világosan ki akarjuk nyilvánítani támogatásunkat Sevardnadze elnök, valamint a béke és a stabilitás iránt Grúziában és a Kaukázusban" - mondta a szóvivő. Kolumbiai halálbrigád • Bogotá (MTI) Egy jobboldali halálbrigád az elmúlt 11 nap folyamán legkevesebb 48 embert ölt meg Kolumbia déli részén. A Putumayo tartománybeli Puerto Assisban 38 embert gyilkoltak meg, köztük kereskedőket, parasztokat és diákokat. A környéken tlz további áldozatot követeltek a vérengzések. • Csalással vádalják a szlovák államfő fiát Kiadták if j. Kovácot a németeknek Német rendörök vezetik el a szlovák államfő fiát. (MTI Telefotó) • Prága (MTI) Csehország csütörtökön délelőtt kiadta a német hatóságoknak ifjabb Michal Kovácot, a szlovák államfő fiát, aki ellen Németországban egy csalási ügyben 1994 novembere óta nemzetközi elfogatási parancs van érvényben. Kovácot múlt kedden tartóztatta le a cseh idegenrendészet a rozvadovi határátkelőn, amikor útban volt Németországba, hogy Münchenben bíróság elé álljon. A szlovák államfő fiát azóta a pilzeni börtönben tartották fogva, míg a német hatóságok hivatalosan nem kérték, kiadatását, és azt Vlasta Parkanová cseh igazságügyminiszter jóvá nem hagyta. Mivel ifj. Michal Kovác beleegyezett kiadatásába, az ügyben cseh bíróságnak nem kellett döntenie. A fiatalembert a rozvadovi határátkelőn vették át a német hatóságok, és ügyének tárgyalására a hírek szerint a közeli napokban kerül sor Münchenben. A szlovák államfő fia védőügyvédjével együtt a múlt héten kelt útra Németországba, és számolt azzal, hogy már Csehországban letartóztatják. Ifjabb Kovác három héttel azután döntött az utazás mellett, hogy a szlovák hatóságok viasszaadták másfél éve elkobzott útlevelét, miután az államfő a politikai botránnyá terebélyesedett ügy összes résztvevőjének megkegyelmezett. Michal Kovác elnök szerint ugyanis ez volt az egyetlen módja annak, hogy fia a szlovák hatóságok ellenkezése dacára is kiutazhasson Németországba, ahol a bíróság előtt akatja tisztázni magát. A zavaros ügyet, amely mögött a pozsonyi és a prágai sajtó szerint a szlovák titkosszolgálat áll, a Vladimír Meciar vezette szlovák kormánykoalíció már évek óta az államfő elleni kampányra használta fel. Az ügyben még 1992-ben letartóztatták és elítélték Peter Krylov szlovák állampolgárt, aki bizonyíthatóan kapcsolatban állt a szlovák titkosszolgálattal. Krylov 1994-ben mindmáig ismeretlen okok miatt, de gyaníthatóan titkosszolgálati ösztönzésre, megváltoztatta eredeti vallomását, és egyik bűntársának az ifjabb Kovácot jelölte meg, akinek cége valóban részt vett az üzletben, de akit addig a pillanatig semmiféle törvénysértéssel nem gyanúsítottak. A szlovák -német üzleti ügyben 2,3 millió dollárral megkárosították a pozsonyi Technopol válallatot. Megfigyelők szerint ugyancsak a Meciarék által ellenőrzött szlovák titkosszolgálat számlájára Irható ifjabb Kovác erőszakos elhurcolása Ausztriába. ~ T . i w