Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 9. BELFÖLD 3 Változik a szakmunkásképzés • Budapest (MTI) A szakmunkástanulók nyolc helyett tíz évig tanulják szeptembertől a közismereti tárgyakat, s a tényleges szakmai képzést csak a tizenegyedik, illetve a tizenkettedik évben kapják. A kilencedik, tizedik osztályban elsősorban a közismereti tantárgyakat, illetve egy-egy szakmakör ismereteinek általános vonatkozásait oktatják majd az iskolák. Üzemi gyakorlaton nem, de tanműhelyi foglalkozáson ebben az időszakban is részt vehetnek a tanulók. A szakmunkástanulók 16 éves korukban műveltségi alapvizsgát tesznek. Ezt követően kezdhetik meg a választott szakma elsajátítását. A Duna ügye Fidesz-szemmel • Budapest (MTI) A Duna ügye közügy még akkor is, ha erről a kormány szocialista miniszterei nem akarnak tudomást venni - jelentette ki Áder János, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke az országos választmány szombati ülésén elmondott politikai helyzetértékelő beszédében. Hozzátette: 1990 óta minden ügy közügy, ami Magyarországon a polgárok jövőjét és alapvető érdekeit érinti. Aki erről a tényről nem hajlandó tudomást venni, az nem alkalmas a kormányzásra. A párt országos választmánya zárt ülésen hagyta jóvá a fővárosi és a megyei listákat, és véglegesíti az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek névsorát. Javult a MÁV Rt. teljesítménye • Budapest (MTI) Javult a MÁV Rt. januári teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához képest. A MÁV 3,37 millió tonna árut szállított januárban, ez 17 százalékos növekedés a múlt év első hónapjához viszonyítva. Jobb lett a kocsik kihasználtsága: míg tavaly januárban naponta átlagosan több mint 12 ezer kocsival látták el a feladatot. addig idén januárban csupán 10 ezerrel. Csökkent a fordulóidő 25 százalékkal 5,6 napról 4,2-re mérséklődött. Egyéni forrásbél • Budapest (MTI) Szerény költségvetésű, a jelöltek egyéni forrásaira támaszkodó választási kampányt tervez a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A párt 100-150 egyéni jelöttel, és minden megyében listával számol. Várhatóan február végén zárulnak tárgyalásaik egy civil szervezeteket tömörítő, az elnök által megnevezni nem kívánt szövetséggel, amely a tervek szerint a jelöltek egyharmadát adná. g^DJERLÍNG M HOUSE ANGOL MM-II'IÍ »'N IIH'I\üo<|J l'iiiil'v/iluk nyeri lanlulx unioL í Beiratkozás: febr 5-től 12-ig l .M |és 18 óra kOzótt (454-000/3363)1 a Sagtari (iimna/iumban. • A pénz a kezdeményezőké Az eurorégió sokat markolt Hans Beck, az Európai Unió budapesti nagykövete az Európa kávéház vendége volt. (Fotó: Karnok Csaba) Hans Beck, az Európai Unió magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője volt a szegedi Kass Galériában rendezett Európa kávéház legutóbbi vendége. A találkozón az unió német származású budapesti nagykövete a német és a francia nyelvet felváltva használva válaszolt a kérdésekre. Hans Beck saját bevallása szerint annak a generációnak a tagja, amely megélve a háborút tudatosan készült arra, hogy egy európai béke- és együttműködési övezetet teremtsen. Bárki is bírálja az Európai Uniót, jelentette ki az európai diplomata, abban biztos lehet, hogy a tagországok közötti esetleges nézeteltéréseket nem fegyverrel és fenyegetéssel fogják megoldani. Amikor a kommunista rendszerek összeomlottak, számára természetes volt, hogy az új útra lépő országok az Európai Unió részévé váljanak. így 1990-ben Budapestre érkezve nem volt kétsége affelől, hogy Magyarország is tagja lesz a szervezetnek. Hans Beck szerint, bár az Európai Unió brüsszeli irodái meglehetősen bürokratikus képződmények, a csatlakozást támogató hivatalnokoknak mégis szerepük volt abban, hogy az 1993-as koppenhágai EU-csúcs célkitűzésként fogadta el a bővítés gondolatát. A német jogász úgy véli, a kormányok nem mindig voltak tisztában azzal, hogy támogató nyilatkozataik milyen úton valósulnak majd meg, a lényeg azonban az volt, hogy az Európai Unió nehéz gépezetét sikerült beindítani. Koppenhágát követték az előcsatlakozási szerződések, majd a Fehér könyv, végül pedig a madridi EU-csúcs, amely rögzítette a felvételi menetrendet is. Hans Beck megerősítette, hogy az unió igyekszik tartani a csatlakozási időpontokat. Időközben megjelent az „Agenda 2000" című dokumentum a bizottság ajánlásaival, amely az unió számára 2000 és 2006 közötti pénzügyi perspektívát már a csatlakozó országok figyelembevételével állapítja meg, az első új tagok felvételét pedig 2002-re teszi. Hans Beck szerint a német választások előtt ugyan még viták várhatók az EU támogatási rendszeréről, de, mint fogalmazott, a felvett Magyarország számára sem lesz majd mindegy, hogy mennyi pénzt ad az európai kasszába. Az Európai Unió az új tagok és a várakozók felkészítésére jelentős összeget, 74 milliárd ecut fordít. A bizottság által biztosított pénzekből az unió tíz európai felsőoktatási központ létrehozását tervezi Magyarországon, amelyeknek feladata az egyetemi ifjúság, valamint az oktatók eurokonform képzése lesz. Egy kérdésre az európai diplomata elmondta, hogy huszonöt évet töltött Belgiumban, de nem sikerült megértenie az ottani belpolitikát; majd megjegyezte, hogy erre Magyarországon ötven év sem lenne elegendő. Ám vannak dolgok, amiket nem kíván sem megérteni, sem elfogadni: elsősorban azt, hogy a politikusok és a hivatalnokok közti viták lelassítsák a felvétel folyamatát, annál is inkább, mert a magyar nép nagy áldozatok árán vállalta az ország átalakítását. Hans Beck elégedetten említette meg, hogy bizonyos brüsszeli körök ellenállása ellenére sikerült elérni a dél-alföldi régió három megyéjének juttatott 4 millió ecu támogatást. (A bizottság egyes tisztviselői úgy vélték, a térségben megfelelő infrastruktúra híján nincs biztosíték a jó felhasználásra.) A diplomata ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a támogatás címzettjei a régió kezdeményezései, és nem a megyék önkormányzatai. Hans Beck némi bírálattal a hangjában hívta fel a megyék vezetőinek figyelmét, hogy tegyék félre „önkormányzatcentrikus szemléletüket" és mielőbb találják meg a pénz felhasználóit. Minél hamarabb jut a támogatás a kezdeményezőkhöz, annál előbb várható újabb pénz húzta alá Hans Beck. Egy másik kérdésre az európai diplomata támogatandónak nevezte a DunaTisza-Maros eurorégió tervét, ám kétségét fejezte ki, hogy egy három országra kiterjedő, és ehhez képest sok célt egyszerre kitűző terv közel tud-e még maradni a régió polgáraihoz. Hans Beck szerint előnyösebb lett volna, ha a három fél kiválaszt egy-egy szakterületet, amelyben biztos egyetértés van, és onnan talál célkitűzéseket. A-jogász szerint az eurorégió leggyengébb pontja az, hogy hiányzik egy állandó irodája, amellyel a félévente ismétlődő elnökváltás ellenére is biztosíthatná az ügyintézés folyamatosságát. Az esten megalakult az „Európa Ház, Szeged" Egyesület, amelynek elnöke J. Nagy László egyetemi tanár, a JATE Európai Tanulmányok Intézete vezetője, tiszteletbeli elnöke pedig a váratlan felkérést elfogadó Hans Beck lett. Panek Sándor A romák az Alkotmánybírósághoz fordulnak • Budapest (MTI) Alkotmánybírósághoz fordulnak a helyi roma kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek, mert megítélésük szerint a választójogi törvény módosításának jelenlegi tervezete sérti a jelölés általános jogát - hangzott el szombaton, az említett tömörülések országos gyűlését követő sajtótájékoztatón Budapesten. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a tervezett alkotmánybírósági beadványról elmondta: a legfelsőbb bírói testülettől alkotmányossági törvényértelmezést kérnek arra vonatkozóan, alkotmányos-e a kisebbségi önkormányzati képviselőkre történő szavazás jelenlegi módja. Egy másik beadványban a választójogi törvény módosításának jelenlegi tervezetét kifogásolják. A gyűlés résztvevői ugyanis úgy vélik: a javaslat sérti a jelölés általános jogát az által, hogy a jelöltek személyére nem tehet ajánlást valamennyi törvényesen bejegyzett cigány szervezet. Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke kijelentette, a kisebbségi választásokat májusban kellene megtartani. • A postások bértárgyalásai Cél: a 19,5 százalék • Budapest (MTI) Szerény mértékben ugyan, de közeledtek szombaton az álláspontok a Postás Szakszervezet (PSZ) és a munkáltató közötti bértárgyalásokon - összegezte Mundruczó Kornél, a PSZ elnöke a megbeszélések eredményét. A szakszervezeti elnök elmondta: a munkáltató az átlagkereset növekedésre vonatkozóan korábbi 15 százalékos ajánlatát úgy módosította 16 százalékra, hogy ebből 1 százalékot csak a teljesítménynek a tervezettnél nagyobb növekedése esetén javasol kifizetni. A szakszervezet azonban továbbra is ragaszkodik a 19,5 százalékos átlagbér-növekedéshez 1998-ban. A munkáltatónak a minimális bérre vonatkozó ajánlata fizikai dolgozók esetében a szakszervezeti követeléstől ezer forinttal, a szellemi munkakörben dolgozókra vonatkozóan pedig 1500 forinttal marad el. Ennek megfelelően a Magyar Posta Rt.nél a minimális bér az előző kategóriában 21 ezer 500, utóbbiban 24 ezer 500 forintra módosulna. Az étkezési hozzájárulás terén a munkáltató 2000 forintot vállalt. Vissza a kádári Dunához? •WTire-kire vérmérséklete szerint hatottak az elmúlt hét MA itthoni és külföldi eseményei: nem nyugodt újságolvasást hozott az élet. Maradjunk előbb itthon, mert az bizonyosan senkit nem hagyott közömbösen, hogy a magyar rendszerváltozás egyik jelképét készül ledönteni a kormány szocialista része. Annak idején a nép az utcára vonulva, a Parlament pedig felállva fogadta meg, hogy nem valósítja meg a Kádár-rendszer környezetkárosító és megalomán elképzelését a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről. Az akkor legkisebb létszámú szocialista frakciónak (frakcióvezető: Horn Gyula), illetve szakértői lobbijának közel nyolc évet kellett várnia, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésére hivatkozva ismét a nyilvánosság elé állhasson és bizonygathassa: a duzzasztót fel kell építeni. Nagymaroson vagy Pilismarót és Dömös között, mindegy; a lényeg, hogy az MSZP több heti sumákolás után színt vallott és nyolc év óta először hangzott el felelős magyar vezetőktől, hogy az országgyűlési határozat ellenére is visszatérnének a kádári tervekhez. A szlovákokkal kötendő titkos paktum tervét hetek óta sejteni lehetett, a Fidesz a 600 milliárd forintos árat is kiszámolta, ám a tárgyalók eközben sem a Parlamentet, sem a közvéleményt nem tájékoztatták. Igaz, a Dömös és Marót közötti önkormányzatok közben „véletlenül" kisajátították az építkezéshez szükséges földeket, amelyeket persze borsos felárral adnának majd el az államnak, azaz nekünk, akiknek - az ország összes polgárának - már maga az építkezés is fejenként százezer forintunkba kerülne. Az SZDSZ máris jelezte, - egyetértésben a Fidesszel -, semmiképpen nem megy bele az alkuba, és ha a terv marad, újabb koalíciós válság születik, az ellenzéki pártok a titkolózás és az Országgyűlés semmibevétele ellen egyaránt tiltakoznak, a Duna Kör pedig úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon az egyszemélyes hatalomgyakorlás és a kiszolgálószemélyzet tevékenysége ismét megsértette a demokrácia intézményeit. A környezetvédő egyesület a Duna Chartával közösen megismétli azt a tíz év előtti tüntetést, amelyet a kommunista rendszer úgy oszlatott fel, hogy motoros rendőröket hajtatott a tömeg közé. A gát ügye a hét végére akkorára dagadt, hogy elhomályosította Tocsik Márta és az ÁPV Rt. egykori vezetőinek perét is, amely valószínűleg még hosszú ideig húzódni fog, de ha Tocsik asszonynak igaza van, a választásokig biztosan a kirakatban lesz, hiszen a négy évvel ezelőtt ígért visszaélési feltárási dömping helyett a kormánypártok ezt az egy ügyet tudják felmutatni, ezt is inkább a saját házuk tájáról. /

> lenne példát venni mondjuk a francia igazságszolgáltatásról, amely a Tocsik-üggyel egy időben kipattant botrányokat már régen jogerős ítéletekké alakította: Cannes polgármesterét azért ítélték el, mert kenőpénzt fogadott el egy brit cégtől játékautomaták üzemeltetési jogáért, Lyon polgármestere a víz- és csatornázási alapok kezelésébe bukott bele, Nizza egykori, Uruguayból rendőrileg hazahozott polgármestere pedig azóta második ciklusát tölti egy grenoble-i börtönben. (És csalódottságában az utolsó szó jogán Magyarországot nevezte meg annak a helynek, ahol szívesen látnák, és ahol később élni szeretne). Mindezek tetejébe Eva Jolié bírónő a héten nem kisebb személyiségnél végeztetett házkutatást, mint a Francia Alkotmánybíróság elnökénél, Roland Dumas-nál, aki a gyanú szerint még szocialista külügyminisztersége idején keveredett a Thomson cég által elosztott 100 millió frank csúszópénz elfogadói közé. De esnek a fejek Britanniában is, ahol a világ legjobban fizető (és legfiatalabb) lottóvállalkozásának egyik főigazgatósági tagja lett amerikai borravaló „áldozata", s bár Tony Blair miniszterelnök közeli ismerőse volt, mégis távoznia kellett. Úgymond morális okokból, amelyek itthon sajnos képviselőtől miniszterelnökig bezárólag (a házelnököt ki nem felejtve) ismeretlenek. A külföld legnyugtalanítóbb bejelentését az elmúlt héten minden bizonnyal az orosz elnök, Borisz Jelcin tette, aki szerint az Egyesült Államok iraki politikája könnyen a harmadik világháborúhoz vezethet. Ha a vélemény túlzó is, tény, hogy 1991 óta soha nem álltunk ilyen közel az iraki fegyvertámaszpontok amerikai bombázásához; még washingtoni szakértők is úgy vélik, hogy Szaddámot inkább a téli olimpia és a csak február végén kedvező légköri körülmények mentik meg a légicsapásoktól, mint Hubert Védrine francia külügyminiszter és orosz exkollégája, Primakov tárgyalási igyekezete. Irak ügyében a franciák hagyományos geopolitikai expanziós taktikájukat játsszák (a védő gesztusok később konkrét anyagi hasznot hoznak), az oroszok pedig még szovjet korukból támogatják Szaddám diktatúráját, ellensúlyozva ezzel az amerikai támaszpontokat Szaúd-Arábiában és Kuvaitban. A tárgyalási huzavona győztese tehát biztosan az iraki diktátor lesz, aki persze nem mulasztotta el mélyen kiaknázni Clinton elnök „Monicagate" ügyét. A világ tehát ezen a héten a naganói olimpia mellett ismét azt figyelheti, melyik hajnalban vetik be az első amerikai vadászrepülőket, amelyek ekképp Irak felett, és nem az olasz sífelvonók kötélzete alatt virtuskodhatnak tovább. A

z áldozatok számát és sorsát úgyis a politikusok magyarázzák majd meg.