Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24 / 20. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. JAN. 24. Parlamenti dalárda Akár politikai, akár kulturális, de leginkább kultúrpolitikai neveze­tességnek tekinthető a magyar országgyűlés kórusa, amely párját rit­kítja, azaz egyedülálló a világon a maga nemé­ben. A dalárda január 24-én, szombaton útra kel, s a messzi Stras­bourgban, az Európa Parlament plenáris ülé­sén énekel. A kórus 1996 novemberé­ben alakult, az első fellépése Szegeden volt. Az énekes kedvű honatyák és honanyák kizárólag jótékonysági fellé­péseket vállalnak, a kiadá­saikat sem a költségvetés, hanem a szponzorok, illetve a képviselők fizetése fedezi. Nem véletlen a szegedi zász­lóbontás: a több, mint har­minc tagú énekegyüttesbe Szeged delegált a legtöbb ta­got. Szám szerint kettőt: a szabad demokrata alapftó ta­got, Rózsa Editet (alt) és az egykori, de kizárt KNDP-s Kovács Kálmánt (tenor). A dalárda egyesületi formában működik, elnöksége van, a színpadon pedig „igazi" kar­mesterrel rendelkeznek Ivá­nyi Tamás személyében. Je­len pillanatban egyetlen par­lamenti párt hiányzik áz együttesből: miután Sala­mon László átigazolt a Fi­deszbe, nem maradt MDF-es énekes. Január 24-én, szom­baton a harminchat tagú kó­rus autóbuszba száll, s neki­vág egy 1700 kilométeres túrának. Az úticél Strasbo­urg, ahol az Európa Parla­ment plenáris ülésén vesz­nek részt, s ezúttal hétfőn délben nem szólásra, hanem éneklésre emelkednek a ma­gyar képviselők. A kórus re­pertoárja igen széles: Ko­dálytól kezdve John Lennon­szerzeményeken át a népda­lokig adnak elő különböző énekeket latin, francia és né­met nyelven, s természete­sen nem hiányzik az EU­himnusz Örömóda szövege­sített változata sem. Az együt­tes minden hónapban vállal jótékony célú fellépéseket, de nemcsak a rászorulók megsegítése a cél, hanem úgy vélik, külföldön hasznos ország-PR lehet az éneklés. Valószínűleg a strasbourgi polgármester kérésére az ot­tani városházán is fellép a dalárda, márciusban pedig elkísérik Lengyelországba Göncz Árpádot. A választás előtt pedig ezen összetételű kórusnak Szegeden lesz ugyancsak jótékonysági célú búcsúkoncertje. Kérdés, a kritikus közönség visszatap­solja-e az énekeseket? A. L. Nyelvi versenyek • Munkatársunktól Brainy Barnie angol és Hugó Hund német országos feladatmegoldó nyelvi leve­lező verseny indul a nyír­egyházi Litteratum Oktatási Stúdió rendezésében az álta­lános iskolák 3-8. osztályos tanulói számára, amelynek célja, hogy a gyerekek játé­kos formában gyakorolják az idegen nyelvet, bővítsék nyelvi tudásukat és országos szinten is reális képet kapja­nak tudásszintjükről. A ver­senyre február közepéig le­het jelentkezni a következő elmen: Litterátum nyelvi versenyek, 4401 Nyíregyhá­za Pf.: 125. Telefon: 06-42­433-835. • Pataki Ferenc, az intuitív festő „Gyere haza, mindjárt beesteledik ## Pataki Ferenc „Hrabal útvesztői" című müvével. (Fotó: Schmidt Andrea) Pataki Ferenc a legin­tuitívabb festők közé tar­tozik. Beszélgetésünk közben arra gondoltam, hogy jelfogó festőösztö­ne már-már a sámánok kiélesedett érzékeivel ro­kon. Persze Pataki Fe­renc ugyanakkor huma­nista kultúrán nevelke­dett művész, amit hraba­li emberszeretete is mu­tat. E két jelleg sajátos festői világot teremtett. • Kíváncsi vagyok, mi in­dítja festésre? - Mindig a kíváncsiság, és soha nem a szellemi jólla­kottság. Lehet, hogy szesz­élyesnek tartja, de végül is az, hogy reggel milyen az ég. A napfény és a derült ég fes­tésre késztet, míg rossz idő­ben inkább valami anyaggal bíbelődöm vagy olvasok. A reggel a legjobb, mert akkor mindig kíváncsi vagyok, mi lesz aznap a világgal. Valami primér élmény kell, a szom­júsághoz hasonló, hogy elin­dítson. Sokszor pusztán a festékeim színe is ösztönöz. Persze egy idő után az ember függetleníti magát, s akár bo­rult időben is előveszi azokat a színeket, amelyeket szeret. • Szavaiból úgy veszem ki, a művészi intuíció kö­zelebb áll alkatához, mint a nagy elgondolások. - Kétségkívül. A prog­ramművészet nem az én vilá­gom. Ha programot kellene adnom, egyedül azt az élet­szeretetet tudnám elővenni, amelyet Bohumil Hrabal írá­sai mélyítettek el bennem. Egyik novellája egy fiatalem­berről szól. aki annyira sze­relmes és annyira átéli a sze­relmet, hogy télen kigombolt ingben jár, mert szeretné megmutatni boldogságát a világnak. Magában azt gon­dolja, ezzel ad egy kis mele­get a világnak, csak hogy a madarak ne fázzanak. Nekem a festés ilyen; titokban abban reménykedem, hogy meleget sugároz a világnak. • Mindent véghezvisz, amit elgondol? - Szó sincs róla. A várat­lan dolgok sokat változtat­nak. Hrabal is úgy kezdte a napi Írást, hogy előtte bejárta szokott útvonalát az erdőben, amelyen különböző faodvak­ban voltak eldugva kis pálin­kái, s eközben várta a hatáso­kat. Ezt a jelenséget egy vá­ratlan kegy folytán sikerült megfogalmaznom. Úgy kez­dődött, hogy gyönyörű fakér­geket találtam nyáron a Sár­gán. Olyan helyen voltak, hogy mindjárt tudtam, ezek nekem vannak kikészítve. Amikor jobban megnéztem, hogy mit küldtek, kis jelzése­ket és színeket láttam a kér­geken, s mivel a zöldes moha az erdőt idézte, első gondola­tom Hrabal volt. Megerősí­tettem hát a jelzéseket, s eb­ből lett a Hrabal útjelzői cí­mű munkám. # Ez az anyag babonás szeretetére vall. - Mindig is fontosnak éreztem, hogy még az üres anyagot is megfigyeljem. Döntő lehet, hogy van-e rajta valami útmutatás. Egy kis szövési minta a vásznon már elindfthat. Nos, az említett mű időszakában festettem egy számomra keleties han­gulatot árasztó kis behavazott képet, amelynek világa átha­totta a fakérges munkát is. így a hrabali erdő havas lett, ami lehet utalás halálára, fa­kérgeim jelzéséből kiindulva pedig úgy érzem, ez a kép a fától nem látható erdőről, vagy ha úgy akarja, újságírói nyelven, a tényektől nem lát­ható igazságról szól. Az az érdekes a dologban, hogy mindennek egy olyan jelzés lett az elindítója, ami már a fakérgen várt engem a Tisza­parton. # Akkor az ön látása előtt tele van a világ. - Mostanában igen. És emiatt boldog vagyok, mert úgy érzem, hogy otthon va­gyok a világomban. Regge­lente, amikor festeni kezdek, szó szerint hálát adok. amiért elindul a nap. Azt hiszem, ez meglátszik az újabb munkái­mon. 6 Az imént a festés mele­géről beszélt. Kíváncsi va­gyok, mi ösztönzi arra a nagyon mély rőtvörös szlntónusra, ami egy-egy képén jelentkezik? - Ezek a „fénykereső" ké­peim. Ilyenkor, úgy érzem, visszatérek gyermekkori mo­tívumaimhoz, s a lehető leg­egyszerűbb témákat választ­va mélyítem a kép gondolati tartalmát. A színeknek ugyanis hője van. A vöröses képek nyilvánvalóan meleg színűek. Angyali üdvözlet cí­mű képemet, amelyen két gyertya vöröses fényudvart vetve ég, egyszer megmutat­tam egy iráni származású fes­tőnek. Első ránézésre vissza­kérdezett, hogy sokat fáztam­e gyermekkoromban? Ő hív­ta fel a figyelmemet arra, hogy bizonyos képeimen pa­rázslik a fény. Szó ami szó, gyermekkoromban imádtam a kályhát. Emlékszem, a há­ború után nagy telek voltak, s a favágástól a fűrészporos kályha megrakásáig a fűtés minden mozzanata élményt jelentett. Az élmény megma­radt: az az elfogódottság, amelyét a meleg és parázsló kályha biztonsága okozott, előjön akkor is, ha látszólag nyoma sincs tűznek. Nézze ezt a képet, akkor festettem, amikor a fiam Angliában ta­nult. A vöröses naplementé­ben egy fa áll, formailag ta­lán kissé Turnert idézi, s a színtónus, pedig tűz sehol sem látható, azt sugallja: „Gyere haza, mert mindjárt beesteledik". • Előfordul-e, hogy fes­tés közben teljesen átala­kul a műve? Ügy értem: a festék átveszi az uralmat. - De még mennyire! Ezt a képet például még meg kell fejtenem. Különösen hang­zik, de miután eljutottam idá­ig a festéssel, úgy éreztem, a kép még titkokat rejt. Félre is tettem. Időnként előveszem, ismerkedem vele, és örülök, hogy ilyen kincsem van. Még nem tudom, hogyan folyta­tom; valami majd odaszólít a festéshez, lehet, hogy ez a kékség itt. De itt van ez a másik befejezetlen kép, ame­lyet szintén régóta vizsgálga­tok már. Forgatom, forgatom, s figyelem, hogy mit csinál, de még nem jutottam semmi­re. Nagyon foglalkoztatnak a félbemaradt képek. • Gondolom, azért még­iscsak van előre elterve­zett kompozíciója? Példá­ul tudja, hogy tájképet fog festeni. - Legtöbbször igen. A táj­kép jó példa, mert képeim jó részén, ha távolról is, de fel­fedezhető a tájképi látásmód, hiszen természetszerető, na­turális ember vagyok, s Így nevelkedtem és így is tanul­tam a festésű A természetel­vűség persze nem jelenti azt, hogy a képek a természet il­lusztrációi. De hát azzal, hogy a festő igyekszik a tér illúzióját kelteni a síkon, már megszab magának egy kom­pozíciós irányelvet. A kép­nek mindig ki kell váltania valamilyen térélményt. Az én esetemben a kompozícióel­vek sok esetben a hagyomá­nyos tájképábrázoláshoz nyúlnak vissza. Festés köz­ben azonban a komponálás észmunkáját eltéríti az a lá­zas izgalom, az a tánc, amelyben az ecset átveszi a képet. • Mindenesetre szeren­csés festő, ha nem kell a programgondolatok irányzatai és manlrjai kö­zött küzdenie. Azt hiszem, sok művésztársa nehezeb­ben fordul rá saját útjára. - Sok kortársam van, akiknek az a célja, hogy az új elgondolásokat, a friss infor­mációkat beépítse művésze­tébe. Egy tehetséges művész ezt meg is tudja tenni. Más kérdés, hogy vajon a reggeli szemlélődés vagy az, hogy a művész képes elmélyülten követni színei „szavát", nem gazdagabb forrása-e az alko­tásnak? Szerintem igen. Ezért igyekszem azt festeni, ami belőlem fakad, elfogadva persze, hogy az új ismeretek hatása fontos. A baj csak az, hogy olyan világot élünk, amelyben nemigen maradt már rejtve semmi. Új ember azonban mindig van. aki ön­magából képes meríteni. Ter­mészetesen sok becsületesen építkező ember van. aki vall­ja, hogy lassabbakat lép. Én inkább azok közé tartozom, akik hanyatt esnek és felkel­nek, orra esnek és megint fel­kelnek. Ahhoz, hogy tiszta mű szülessen, mindvégig fű­teni kell itt benn ezt a kohót. Panelt Sándor Pataki Ferenc festőmű­vésznek a magyar kultúra napján Zalaegerszegen nyílt kiállítása abból az alkalom­ból, hogy a Hevesi Sándor Színház előadta Baka István: A korinthoszi menyasszony című darabját. filmmezö 5. O. 5. - Titanit Segítség! Valaki segít­hetne megírni ezt a kriti­kát. Mert számtalan jó és rossz élmény kavarog a filmmel kapcsolatban. Nincs vezérfonál, ami se­gíthetné a pontos ketté­osztást. Vagyis dereng valami, ahonnan el lehetne in­dulni. Csak nem tudom, van-e ilyen, van-e ez a kérdés: a rendezői indít­tatás? Mert amint egy film érzelmei a rendező érzel­mei, a film „hangja" az ó hangja, abban a pilla­natban csakis odaadás­sal lehet egy ilyen gran­diózus filmet nézni; ami nem sikerült benne, azt meg lehet bocsátani, és ahol meg pontossá vált minden, óriási teljesít­ményt könyvelhetünk el. Csakhogy jelen esetben szó sincs arról, hogy a rendező ilyen alapállás­ból dolgozott volna. Olvasott egy könyvet, ami elragadta a fantáziá­ját. Éppen ezért, ahol vontatottá vált a film, kö­rülményessé és, mond­hatnám, naivan szirup­szerűvé, azt nem lehet neki elnézni; nem lehet neki elnézni, hogy tudta, a szerelmi történetszál csak az óriási és meg­döbbentően érzékivé tett katasztrófa miatt válik nézhetövé. Ám ha köz­ben képesek vagyunk sutba dobni a kliséket, nem bepöccenni rajtuk, csak átalengedni magun­kat a lassan és megren­dítően pontosan közelgő végkifejletnek, akkor dermesztően valóságos élményben lesz részünk. Én még mindig vaco­gok a jeges tengervíztől. S amint a katasztrófa egy harangszóval kezdetét veszi, az idő tényleg meg­áll, s éppen az eddigi las­sú haladás, a részletek­ben való elidőzés minden eddig látottnál mélysége­sebben beenged, bele a katasztrófába. Nem csak fel-felvillan néhány részlet, hanem elegendő időt kapunk, hogy átéljük a végközel­gés minden döbbenetét. A film a Titanic pusz­tulására épül, amit ennél érzékletesebben, azt hi­szem, nehezen lehetne filmre vinni. Ami a hajó pusztulá­sához vezető utat kívánja felrajzolni, azzal szem­ben támadhatnak kétsé­geink. Am ez a kétség, remé­lem, elenyészhet a tragé­dia valóságosan lassú sodrában. Podmaniczky Szilárd SZENZÁCIÓ! SZENZÁCIÓ! BEVÁSÁRLÓHET A CONTEXT ÜZLETEKBEN Szeged, Fekete sas u. 28., Szeged, Somogyi B. u. 15. Szeged, Teréz u. 3., Hódmezővásárhely, Andrássy u. 9. 1998. január 26-31-ig egész héten AKCIÓ! MINDEN: * férfi- és női télikabátot * férfinadrágot * férfiflanelinget * női aljat * frottírtörülközőt # flanel és krepp ágyneműt, * és egyes függönyöket. 20% engedménnyel adunk! A nagy választék üzletcinkben biztosíték arra, hogy megtalálja az igényeinek megfelelő árut. Ne higgyen a reklámnak, saját szemével győződjön meg arról, hogy a Context üzletekben a választék az átlag felett, Mf r® AZ írtát az átlag alatt! SZOFI EDUCATION Középfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára, Certified Information Technologist' fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés! Szoftverüzemeltető rendszergazda Ügyfélszolgálatunkon vagy térítésmentes tájékoztatónk segítségével örömmel adunk segítséget a választáshoz. Időtartam: 1 félév. Ár: 50 000 Ft/félév A Szofi Számítástechnikai Oktatóközpont, a Szofi Algorithmic Research Inc. és a New York-i Szofi USA Inc. tanterveit a térség nagyvállalatai akkreditálták és ajánlják Önnek. A err a Szofi USA Inc. bejegyzeu védjegye Tel.: 48-77-65. Fax: 48-77-66. wvvw.SZOFI.HU E-mail: szofi@szofi.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom