Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 1998. JAN. 6. (Dwgffla „Irodaavató", tömegrohammal A szemétszállítás díja: sorban állás a kedvezményekért. (Fotó: Schmidt Andrea) miről írt a DM? • 75 éve Szeged sportja Az elmúlt évben derék sportifjaink sok szép sikert arattak. Igaz ugyan, hogy városunk vezető férfiai er­ről nemigen szoktak tudo­mást venni, mert talán Szeged az összes városok között az, ahol az ember­sport a legkevesebb erköl­csi és anyagi támogatást élvezi a hivatalos faktorok részéről. Kalapot kell tehát emelni azon egyesületek és sportemberek előtt, akik a közönnyel nemtörődve fáradságot, lelkesedést, anyagiakat nem sajnálva tántoríthatatlanul haladnak azon kitűzött cél felé, hogy Szegednek úgy az orszá­gos, mint nemzetközi sportkonkurenciában mél­tó helyet biztosítsanak. (1923) • 50 éve Hangverseny a hídért A rádió is közvetíti a szegedi hídért rendezendő hangversenyt. Közöltük, hogy a szegedi közúti híd javára a város nagyszabá­sú szimfonikus hangver­senyt rendez január tizen­hetedikén a Belvárosi mo­ziban, este fél tíz órakor. A hangversenyen a Szege­di Nemzeti Színház nyolc­vantagú zenekara szere­pel. A hangverseny fő védnökségét Tildy Zoltán köztársasági elnök vállalta el. Felkérik még Ortutay Gyula kultuszminisztert és Gerő Ernő elvtárs, köz­lekedésügyi minisztert is védnökségre. (1948) • 25 éve Húszesztendős a gyár Ez a gyár nem „igazi" a szó szoros értelmében. Vannak ugyan gépek, s mellettük emberek dol­goznak, ám az összképből más jut az eszünkbe: a nagy manufaktúra, amely­ben az emberi ügyesség­ből, szakértelemből, meg sok-sok apró kézi műve­letből születik meg a ter­mék. Esetünkben a finom­művű, kecses hegedű, a lágyan domborodó, férfias hangú cselló. Az alap­anyag, a selymes fenyő a Jenyiszej partjáról, a feke­te ében a még távolabbi, a kameruni őserdőből érke­zik, hogy néhány szegedi mester kezemunkájától a Szegedi Hangszergyárban az ember legbékésebb eszközévé váljon. (1973) MA A MÉH RT. Bocskai utcái székházában az ötéves Szög­Art Szegedi Művészeti Egye­sület kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők január 16-ig, munkanapokon 10 és 18 óra között. AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.). 14.30-tól 16.30-ig pszicholó­giai és életvezetési tanács­adás. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN külföldi ifjúsági cse­rékkel kapcsolatos tanács­adás 16.30 és 17.30 óra kö­zött; 17-től Amiga számító­gépes klub. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától nosztalgiabuli Poór Zsolttal. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma, 16.30-tól fazekas szakkör gyermekeknek; holnap, 15 órától hím­zés, 15.30-tól fazekas szakkör felőtteknek, ló­tól csuhé- és kosárfonás. HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Pető­fitelep) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a Lidice téri Általános Iskolában. Volán: sztrájkveszély • Budapest (MTI) Az eddigi bérmegállapo­dásokat értékelve kedden dönt arról, hogy a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) dönt arról, hogy mi­lyen szempontok szerint folytatja a megbeszéléseket a Volán-társaságokban tulaj­donos ÁPV Rt.-vel., illetve a munkáltatói szövetség képvi­selőivel - közölte Inokai Gé­za, a KKSZ elnöke az MTI érdeklődésére hétfőn. El­mondta: így továbbra is fennáll a 2 órás figyelmezető sztrájk veszélye, amit a Vo­lán-dolgozókat tömörítő szakszervezet által még a múlt év végén januárra he­lyezett kilátásba, miután nem sikerült a feleknek megálla­podniuk az 1998 évi béreme­lést illetően. A KKSZ kitart amellett, hogy idén 24 szá­zalékkal növekedjenek a bé­rek a Volán-társaságoknál. Egyezség hiányában a szak­szervezet január 20-a után fi­gyelmeztető sztrájkot tarta­nak. Inokai Géza kifejtette: a bértárgyalások a Volánnál tavaly november óta zajla­nak. Az ÁPV Rt. kezdetben 20 százalékos emelést java­solt, később ajánlatát 18 szá­zalékra mérsékelte. A KKSZ ezt végleges bérnövekmény­ként nem fogadta el, és a tár­gyalások folytatását kérte az ÁPV Rt.-tői. A Volán-társa­ságoknál így január l-jétől egyelőre csak 14 százalékkal emelik a béreket. Derekas sor kígyózott tegnap reggel a színház épületével szemben. A tömeg a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. frissen megnyílt ügyfél­szolgálati irodáját roha­mozta meg a szemétdí­jak ügyében. A cég ve­zetése szerint azonban pánikra semmi ok, a nyilatkozatokat elég postán elküldeni, az éves díjakat pedig a hó­nap végéig még be lehet fizetni. Csodálkozva nézte még a troli közönsége is hétfőn délelőtt a Vörösmarty és a Dózsa György utca sarkán álló tömeget. Vajon mit osz­Huszór András, haty­tyasi vízvezetékszerelő, amikor nem a minden­api rutinmunkáját végzi, akkor feltaláló. Ö azon­ban már régen letett ar­ról, hogy legújabb kori alkimista módjára ara­nyat gyártson valahogy, ehelyett olyan hasznos dolgokat talál fel, ame­lyet elsősorban a pénz­tárcát kímélik. Javasla­tai egyaránt megfonto­landók magánházban és lakótelepen élők számá­ra. Huszár András 1989-től készít újításokat, s amikor 1990-ben megalakult a Ma­gyar Feltalálók Egyesülete, ő alapító tagként jelentke­zett. Több praktikus szerke­zet feltalálása fűződik a ne­véhez, így például elkészített egy műszaki tervet, amely­nek segítségével a kertes-há­zas övezetekben gazdaságo­sabb csatornarendszert lehet­ne kiépíteni. A terv tulajdon­képpen rendkívül egyszerű. A hagyományos megoldás szerint üzemelő csatorna­csőhálózatok az úttengely alatt épültek, Huszár András viszont azt javasolja, hogy a kertek végében, a telekhat­árokon alakítsák ki a csator­narendszert. így kevesebb utat tesz meg a szennyvíz, nem kell az utakat feltúrni, s lógathatnak itt, hogy a zuho­gó eső ellenére kitartóan vá­rakoznak... - morfondíroztak a járókelők. Dehogy osztogatnak, sőt... - riposztozott a sor vé­gén álló idős férfi. A tömeg ugyanis a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. frissen megnyílt irodája előtt állt, s kivétel nélkül a szemétdíjak ügyében jöttek - egy részük az éves díjat szerette volna befizetni, mások pedig a nyugdíjas vagy a társasházi kedvezményre jogosító ira­tokat hozták. A felháborodás azonban közös volt, hiszen karácsony előtt kapták meg a levelet, melyből megtud­ták, ha jövőre kedvezményt szeretnének, akkor ezt de­akadályokat létrehozni, a csatornatisztítás pedig a ke­resztező utcákban megépített tisztító-aknából elvégezhető. Ezzel a módszerrel egy telek szennyvízelvezetési gondjait 50 ezer forintból meg lehet oldani, ugyanakkor a talál­mányi leírás szerint környe­zetvédelmi előnyökkel is ke­csegtet ez a megoldás, lévén nem kell derítőket alkalmaz­ni. Huszár András gondolt a panellakásokban élők pénz­tárcájára is. Abból indult ki, hogy a panelépületek távhő­vezetéke az építési elrende­cember 31-ig jelezni kell. Igen, ám de a Pacsirta utcá­ból a Belvárosba költözött ügyfélszolgálati iroda csak január 5-én nyitotta meg ka­puit. A tömeg hétfőn idege­sen próbált bejutni az irodá­ba. Fotósunk testi épségét tette kockára, amikor szere­tett volna bent is néhány ké­pet készíteni, néhány sorban álló dühödten védelmezte helyét, mindenkiben besur­ranó ellenséget gyanítva. - Türelmet kérünk, pánik­ra semmi ok. Az éves dijakat január végéig még be lehet fizetni, a kedvezmények igényléséről szóló nyilatko­zatokat pedig nem kell be­hozni, elég, ha postán elkül­dik őket. Most elsősorban zés miatt hosszú utat tesz meg, eközben pedig szigete­lési hiányosságok, valamint a nyitva hagyott, vagy betört alagsori, lépcsőházi nyílá­szárók miatt jelentős hőener­gia megy veszendőbe. A ta­lálmány lényege, hogy a hő­enegiát lakrészen belül, egy parapettes kombinált gázka­zánnal állítják elő, tgy kizárt a hőveszteség, a lakás pedig a függőleges csőhálózatról leválasztható. A találmány tartalmazza azt a módszert, amelynek segítségével a pa­nelépületekbe kéményépítés és a teherhordó falak átvágá­azok jelentkezését várjuk, akik az éves díjat egy ösz­szegben szeretnék kifizetni ­fogadott bennünket Szabó Ferenc, a Környezetgazdál­kodási kht. ügyvezető igaz­gatója. Az elhúzódó közgyű­lési döntés miatt került idő­zavarba a cég, hiszen az éves befizetések és kedvez­mények összesítése általá­ban november és december folyamán lezajlik. Most azonban a rendkívüli hely­zetre való tekintettel meg­hosszabbították a határidőt, s a kiküldött - már korábban elkészített - levelekkel szemben január végéig lehet rendezni a szemétdíjjal kap­csolatos ügyeket. T. V. sa nélkül is lehet gázkazánt beépíteni és üzemeltetni. Eközben a lakások csőházló­zatának felújítását is fokoza­tosan el lehet végezni. Ehhez Huszár András szerint az szükséges, hogy az érintett lakóközösség egységes aka­ratra jusson, s közös döntés eredményeként alakítsák sorsukat - és kiadásaikat. A leleményes Huszár úr a fentieken kívül más ötletek­kel is jelentkezett. A földfel­szín alatt lévő, elrozsdáso­dott vascsövek nagy föld­munkával járó kicserélését sem tartja ésszerűnek. He­lyette azt javasolja, hogy egy hajlékony műanyagcsövet fűzzenek keresztül a csövön. Ez a megoldás 10 éve „pa­naszmentesen" üzemel a Csongrádi sugárút 72. számú ház esetében. Szintén a taka­rékosság és a környezet vé­delme által ihletett találmány a „termálkútba süllyeszthető függőleges hőcserélő". En­nek lényege, hogy a föld mélyében a tiszta vízzel fel­töltött hőcserélő a környezet melegétől felmelegszik, és így egy melegvíz-fűtésű ke­ringető rendszer jön létre. A rendszer keringető szi­vattyúk beállításával a léte­sítményekhez csatlakoztat­ható, s a cirkulálás közben egyes-egyedül a geotermi­kus energiát aknázzák ki. A. L. • Budapest (MTI) A meddő házaspárok a jelenlegi hárommal szemben öt, egyes ese­tekben pedig hat alka­lommal kérhetnek mes­terséges megterméke­nyítést az idei eszten­dőtől. Ugyancsak janu­ártól a foglalkozás­egészségügy orvosai csak akkor küldhetik a dolgozókat szakrende­lésre, ha arra munka­egészségügyi okokból van szükség. A tervek­kel ellentétben ugyan­akkor 1998-tól még­sem kell többet fizetni­ük a fogorvosnál azok­nak, akik az előző év­ben nem vettek részt fogászati szűrővizsgála­ton. Magyarországon a házas­párok 10-15 százaléka med­dő. Azok, akiknél a hor­monkezelés vagy a műtéti beavatkozás sem hoz ered­ményt, csak a mesterséges megtermékenyítésben bíz­hatnak. Nálunk évente 250-300 lombikbébi jön a világra ­hangzott el egy nemrégiben megrendezett budapesti konferencián. Az ilyen há­zaspárok mostantól az eddi­ginél nagyobb eséllyel néz­hetnek a várt gyermekáldás elé: 1998-tól három helyett öt, egyes esetekben hat al­kalommal téríti meg helyet­tük a mesterséges megter­mékenyítés költségeit az egészségbiztosító. Mint Székely Tamás, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, egy-egy ilyen beavatkozásért körül­belül 200 ezer forintot fizet a tb a kórházaknak. Tavaly Magyarországon mintegy 1400 alkalommal végeztek mesterséges megterméke­nyítést. A foglalkozás-egészség­ügy orvosai januártól csak akkor küldhetik szakrende­lésre a betegeket, ha arra munkaegészségügyi okok­ból van szükség. A rendel­kezés célja részben az, hogy a betegekért alapvetően ne a foglalkozás-egészségügyi, hanem a pácienst elvileg jobban ismerő háziorvos le­gyen felelős. Nem mindegy ugyanakkor az sem, hogy ily módon valamelyest csökkenthetők az indokolat­lan vizsgálatok, ezen ke­resztül pedig a biztosító ki­adásai. Erről Hargitai Mária, a szaktárca főosztályvezetője beszélt az MTI-nek. A Nép­jóléti Minisztériumtól szár­mazó információ az is, hogy a tervekkel ellentétben nem ettől az évtől, hanem csupán 1999-től kell többet fizetni­ük a fogorvosoknál azok­nak, akik nem voltak az el­múlt egy évben fogászati szűrővizsgálaton. így bár most még a korábbi árakon vagy esetenként térítésmen­tesen igénybe vehetők a ke­zelések, aki jövőre sem akar túl mélyen a zsebébe nyúlni, annak az idén mindenkép­pen érdemes felkeresnie a fogorvost. • Huszár András praktikus találmányai A cél: a gazdaságosság A feltaláló és a találmányok gyűjteménye. (Fotó: Karnok Csaba) • Mesterséges megtermékenyítés Meddő házaspárok: öl próbálkozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom