Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

SZOMBAT, 1998. JAN. 31. A HELYZET 7 • Az OMVH vezetői Szegeden Müemléksorsok • A modernizáció nem elegendő A román kormány dilemmája Bodó Barna temesvári közíró szerint Romániában a kormány európaibb, mint a közvélemény. (Fotó: Gyenes Kálmán ) Tegnap Csongrád me­gyébe látogatott az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal három vezetője: Kalmár Péter elnök, Ba­lázsi István gazdasági igazgató és Halmi Nán­dor műemlék-felügyeleti igazgató. A megyei ön­kormányzat vezetőivel a térség műemlékvédelmi helyzetéről, az aktuális tennivalókról esett szó. Csongrád megye számára - az eurorégiós célokat is fi­gyelembe véve - fontos a térség idegenforgalmi von­zerejének javítása. Ennek egyik alkotóeleme - termé­szetesen a nemzeti értékek tiszteletével együtt - a mű­emlékek óvása, illetve felújí­tása. Az új műemlékvédelmi törvény azonban változtatott a korábbi gyakorlaton: rész­ben megszüntette az állam korlátlan, gondoskodó fele­lősségét, hiszen azt elsősor­ban a tulajdonosokra hárítot­ta. Ezzel együtt az önkor­mányzatok feladatává tette ­függetlenül attól tulajdono­sai-e az ingatlannak vagy sem hogy rendeletalkotás­sal ösztönözzék a műemlé­kek tulajdonosait ezen érté­kek óvására. Emellett a tele­pülési rendezési tervek ké­szítésénél is maximálisan te­kintettel kell lenni a műem­lékvédelem szempontjaira. Mindenekelőtt erre tért ki Kalmár Péter, az OMVH kö­zelmúltban kinevezett, űj el­nöke. Az állam és»így a mű­emlékvédelmi hivatal szere­pe pedig a szakmai szem­pontok érvényesülését előse­gítő, illetve bizonyos anyagi támogatást is nyújtó együtt­működésben nyilvánul meg. A megyei önkormányzatok viszont - túl azon. hogy tu­lajdosai jó néhány műemléki • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 7421,65 ponton zárt pénte­ken. mindössze 17,76 ponttal alacsonyabban, mint csü­törtökön. Néhány vezető részvény (Richter, Matáv) azonban jelentősen veszített értékéből. A Matáv piacán • DM-információ A közelmúltban elhunyt szegedi költőre emlékeznek művészbarátai és tisztelői a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.) hétfőn délután fél 6-kor, az alkotó legszebb verseinek fel­épületnek - a koordinálás­ban, a műemlékvédelmi ter­vezésben vesznek majd részt. Hiszen sajnos az igaz­ság az, hogy az önkormány­zatok gavallériáján is múlik, mennyit szánnak a települé­sükön található, de más tu­lajdonában lévő műemlékin­gatlanok megmentésére. Csongrád megye közgyűlése éppen ezért kezdeményezni szeretné egy önkormányzati társulás életre hívását, amelynek tagjai azok a tele­pülések lennének, amelyek területén vannak műemlé­kek. A szervezett, szakmai szempontból is összehangolt tervezés ugyanis sokat segít­het a pályázati lehetőségek kihasználásában is. Lapunk kérdésére a szak­emberek azonban elismer­ték: a jelenlegi szűkös pénz­források miatt kialakult, részbeni kényszerhelyzet eléggé kétségbeejtőnek tűn­het. Mégis bíznak abban, hogy a helyi érdekek megfe­lelő katalizátor szerepet ját­szanak majd abban, hogy ne szoruljon háttérbe a műem­lékvédelem ügye. Ezenkívül a januártól hatályba lépett műemlékvédelmi bírság is ezt a célt szolgálja. Termé­szetesen, hangsúlyozta Balá­zsi István gazdasági igazga­tó, a kormányzat is biztosít az idén mintegy 900 millió forintot műemlékek felújítá­sára, rekonstrukciójára. Ez a keret - egyéb forrásokkal ki­egészítve - elérheti az 1,2 milliárdot, amelyből Csong­rád megye is részesedik majd. Ennek az összegnek azonban a 3-5-szörösére lenne szükség, ahhoz, hogy a 30 százalékban erőteljesen leromlott állapotú műemlék­ingatlanok helyreállítását megoldják. N. Rács Judit óriási tételek cseréltek gaz­dát, jóval a piaci ár fölött, miközben a papír árfolyama 980 forintig esett le. Végül 982 forinton zárt a Matáv. de az átlagáraz elmúlt napokban megszokott 1000 forint körül alakult. A Richter árfolyamát az eladók 19 ezer 850 forint­ra nyomták le zárásra. idézésével. A Don Quijote a Kárpát-medencében című szereplői: Markovits Bori. Flórián Antal, Sinka Károly, Kiss Ernő és Sándor János. A költő életéről és munkássá­gáról dr. Apró Ferenc mond rövid összegezést. A héten lezajlott román elnöki látogatás kapcsán Bodó Barna temesvári közíró, egyetemi tanártól annak elemzését kértük, hogy a román kormány bizalomkeltő magyar po­litikáját milyen mérték­ben támogatja az otthoni társadalom. • A hét eleji román nyi­latkozatok kimondottan biztatónak tüntették fel a magyar-román viszony jövőjét. Ennyi idő után lehet-e hinni abban, hogy Romániában valódi politikai változás történt? - Azzal, hogy egy válasz­tás eredményeképpen Romá­niában új összetételű parla­ment és új kormány alakult, még nem biztos, hogy a po­litikai mentalitás is megvál­tozott. Több ország tapaszta­lata, hogy az átmenet idősza­kának szavazati eredményei gyakran inkább a régi eluta­sítását, mint az új elfogadá­sát tükrözik. Ha nincsenek hiteles politikai szereplők a színen, márpedig ez inkább a konszolidációs időszakokra jellemző, akkor előfordul, hogy a kormányra jutást az új pártok nem programjuk­nak köszönhetik, hanem an­nak, hogy a választók nem kérnek már a régiekből. Ro­mániában ez azt jelenti, hogy a román nép nem azért voksolt az új politikai erők­re, mert azt kívánta, hogy azok megbékéljenek Ma­gyarországgal és a romániai magyarokkal. Sőt, a tanügyi törvény kapcsán kiderült, hogy a nemzeti parasztpárt, a legnagyobb román kor­mányzati erő, még a saját képviselői gárdáját sem volt képes befolyásolni ebben az ügyben. Ugyanakkor az országnak nincs más útja, mint az euró­pai integráció, és a jelenlegi román kormány pontosan tudja, mi a teendője ennek érdekében. Csakhogy a múlt hordaléka, amely a közmeg­ítélést is meghatározza, nincs eltakarítva. Ezért az a politikai erő, amely haladni szeretne egy európai integrá­ciós pályán, veszélyes hely­zetbe kerül, mert nem tart vele a társadalomnak az a ré­sze sem, amelyik rá szava­zott. • Ez azt jelenti, hogy a román kormánynak rej­tett legitimitási problémái vannak? - Romániában minden politikai erő számára dilem­ma, hogy a külföldön „elad­ható" politikai program ne­hezen fogadtatható el belföl­dön, és fordítva. A kormány a társadalomtól kapja a bel­földi legitimitást, és ez egyelőre sokban különbözik a külföldi legitimitástól, • Munkatársunktól A MDF kormányra ke­rülése esetén tisztessé­gesen gyarapodó Ma­gyarországot szeretne felépíteni, s ennek érde­kében harcot kíván hir­detni a feketegazdaság, a korrupció ellen ­hangzott el a párt teg­napi sajtótájékoztatóján. Az MDF kormányzati programjáról tartott sajtótá­jékoztatót tegnap Szegeden dr. Sepsey Tamás ország­gyűlési képviselő, a párt or­szágos választmányának el­nöke, Póda Jenő országgyű­lési képviselő és Balogh H amely az ország európai ér­vényesülését biztosítaná. • A román politikai ve­zetők Magyarország szá­mára biztató nyilatkoza­tait otthon mégsem lehet letagadni... - Ezt nem is teszik. A gond azzal van, hogy sokkal európaibb a kormány, mint a parlament, és sokkal európa­ibb a parlament, mint a tár­sadalom. Ebben a helyzet­ben vannak politikusok, akik megtanulták, miként le­het Európa-párti nyilatkoza­tokat tenni, és közben kika­csintani a nép felé. • Mintha a román kor­mány egy modernizációs folyamatba burkolva próbálná be- és eladni egyes nemzetiségi kérdé­sek megoldását. A felső­oktatás magyar helyei­nek növelését például egy amúgy is esedékes általános keretszámbőví­téssel köti össze. - Az iskolakérdés jól szemlélteti, hogy míg a mo­dernizációra igent mond a kormány, mert esélye van arra. hogy elfogadtassa az emberekkel, addig például az önálló kolozsvári magyar egyetem már tabu. Nem me­rik vállalni, mert tudják, hogy a román közvélemény ellene van. Egyes tanügyi kérdéseket vállalnak ugyan, de csak politikai alku kere­tében, és csak addig, amíg ez az alku tart. • Mit gondol, mi a táv­László, az MDF szegedi szervezetének elnöke. A párt választási programját híven tükrözi a dokumentum címe: Rend, Biztonság, Gyarapo­dás - mutatta fel a hetvenol­dalas, sűrűn gépelt progra­mot Sepsey Tamás. Hozzá­tette, ügy határozták meg té­ziseiket, hogy azok ne vá­lasztási ígéretek legyenek. Mint mondotta, az MDF programja megfontolt gaz­dasági okszerűségeken ala­pul, s az a szándékuk, hogy lata ennek a helyzetnek? Megváltozhat-e a román közvélemény? - Meg kell változnia, hi­"szen az európai integráció célját elfogadta. A problé­mát abban látom, hogy a modernizációs célkitűzés európai fogalmainak helyé­be sajátosan román értelme­zésük kerül. A román kor­mány által hangoztatott mul­tikulturalitás elve például nem azonos azzal, amelyet a romániai magyarság a saját fennmaradása érdekében szükségesnek ítél. így a mo­dernizációs pálya pillanat­nyilag kisebbségi szempont­ból nem elégséges. • Az integrációhoz Ro­mániának nyilvánvalóan érdeke, hogy Magyaror­szággal jó viszonyt mu­tasson. Egyesek szerint azonban a román kor­mány a jószomszédi imá­zsért taktikázik, Magyar­ország pedig nem nyújtja be neki a számlát. - Tudtommal Horn Gyula megkérdezte Emil Constan­tinescutól, hogy az alapszer­ződés végrehajtása miért nem halad. Igaz, a román el­nök a szegedi sajtótájékozta­tón már azt nyilatkozta, hogy bár vannak tennivalók, a végrehajtás ügye nem annyira rossz, mint ameny­nyire a Horn-féle tárgyalás után gondolta. Magyaror­szág esetében a számla be­nyújtását a kormány „há­romlábú" külpolitikája ga­egy tisztességesen gyarapo­dó Magyarországot építse­nek fel. Ennek érdekében, amennyiben kormányzati pozícióba kerülnek, harcot hirdetnek a látható és a tisz­tességes embereket irritáló feketegazdaság ellen. Póda Jenő kifejtette, külö­nösen az állami pénzek szé­tosztásánál tapasztalható sok visszaélés, ezért javasolni fogják, hogy a közbeszerzési pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt, rantálná, ám kiderült már, hogy e politika három pillé­re közül nem mindegyik egyformán erős. • Mit gondol, egy foko­zottabb gazdasági kap­csolat a két ország között megszüntetheti-e idővel ezeket a problémákat? - Nem hiszem, hogy megszüntetné, de a közvéle­ménnyel talán elfogadtathat­ja, hogy Magyarország nem Románia első számú ellen­sége. Az emberek között ki­alakuló bármilyen, nem fentről irányított kapcsolat elősegítheti a fal lebontását. # Mennyire van tisztá­ban a román társadalom azzal, hogy Magyaror­szágnak szerepe lehet Románia európai integ­rációjában ? - Egy bukaresti közvéle­ménykutatói intézet egy gazdasági lap kérésére nem­rég felmérést végzett arról, hogy a román emberek mennyire használják ugyan­azt a mércét a megszerzett Erdély és az elvesztett Besszarábia ügyében. Kide­rült, hogy a megkérdezettek 7 százaléka határozottan fél attól, hogy Magyarország még mindig Erdélyt akarja, és jelentős azoknak az ará­nya, akik tartózkodással ke­zelik a nyugati szomszédot. Úgy tűnik, a közember még nem jött rá, hogy Nyugat fe­lé mindig csak a szomszéd­dal együtt mehet. Panek Sándor aki több adót fizet. Ezzel a szabályozással azt is el lehet érni, hogy a külföldi tulajdo­nú nagyvállalatok egyébként jelentős tőkebefektetését ne haladja meg a tőkekivitelük. Balogh László a program címének első szavára, a „Rend"-re helyezett hang­súlyt, mondván: „A bűnözők személyiségi jogvédelme he­lyett az áldozatok jogvédel­me valósuljon meg". A sajtótájékoztatón el­hangzott az is, hogy az MDF programját folyamatosan egyezteti a Fidesz elképzelé­seivel, s ez is példázza a két párt szoros, egyéni érdeke­ket félretévő szövetségét. • Olvasástársaság és Kincskereső Történelmi regény­pályázat • Budapest (MTI) A Magyar Olvasástár­saság (HUNRA) és a Kincskereső című folyói­rat történelmi regénypá­lyázatot hirdet az ezeré­ves magyar állami­ság ünnepe alkalmából - közölték a szervezők pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság alelnöke sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy a túlzott televízió­zás következtében háttérbe szorult az írott kultúra szere­pe, a nyomtatott betű tiszte­lete, az olvasás jelentősége. Mindennek pedig az lett a súlyos következménye, hogy egyre több fiatal küzd olva­sási zavarokkal. Az ilyen gyerekek nehezen találnak örömet a könyvekben, tehát nem is lesznek barátai az irodalomnak. Rigó Béla, a Kincskereső című folyóirat főszerkesztő­je kifejtette: a Magyar Mil­lennium Emlékbizottság tá­mogatásával meghirdetett nyílt és meghívásos pályáza­ton egyaránt részt vehetnek hazai, valamint határokon túli alkotók. A kiírók a kortárs magyar literatúra ötven képviselőjét - bizonyos szerény összeget is biztosítva - szeretnék megnyerni új történelmi mű­vek megírására. Mint mond­ta: a már megörökített histó­riai témákon kívül - úgy­mint Mátyás király és a re­neszánsz, a török világ, a ku­ruc kor - remélik, hogy a XX. századi magyar történe­lem sorsfordító eseményei végre elfogulatlan szerzőkre találnak. A pályázati feltéte­lekről elhangzott: a névvel vagy jeligével beküldött munkák - amelyek még nem láthattak napvilágot nyomta­tásban - maximális terjedel­me 15 szerzői ív lehet. A meghirdetők jelenlegi elkép­zelései szerint az első díjas mű szerzőjét másfélmillió forintos pályadíjjal jutalmaz­zák. A történelmi regényt vagy novella-ciklust a Kincskere­ső című folyóirat címére (6701 Szeged, Pf. 453.) kell eljuttatni 1999. február 15­éig. A legjobb művek meg­jelentetését előzetesen há­rom kiadó, a Móra, a Heli­kon és az Oziris vállalta ­hangzott el a sajtótájékozta­tón. A meghirdetők gondos­kodnak arról is, hogy a díja­zott és a millenniumi soro­zatba bekerülő munkákon kívül valamennyi írásmű az elektronikus archiválást kö­vetően hozzáférhető legyen a rádió, a televízió, valamint a könyvkiadók számára is. Atalante Kft. Orosháza. Csendes u. 5. Tel.: 68-312-186. 68-413-871. 62-293-746, 60-384-667.60-304-727 1998, február l-jétől érvényes vágómarhaárai: Hústípusú és MT bika 450-650 kg között, exportra (8'7 levonás) I. A oszt. 267 Ft/kg 1. B oszt. 256 Ft/kg I. C oszt. 245 Ft/kg II. oszl. 235 Ft/kg III. oszt. 210 Ft/kg Hústlpusú és MT üsző 450 kg felett: K oszt. 252 Ft/kg 1. oszt. 242 Ft/kg II. oszt. 215 Ft/kg Tejelő HF típusú bika 500 kg felelt K oszt. 236 Ft/kg 1. oszt. 225 Ft/kg II. oszl. 210 Ft/kg Vágótehén és selejt üsző a legmagasabb napi áronI Pályázati felhívás Kiskunmajsa város jegyzője pályázatot hirdet építésügyi igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselői állásra. Az álláshely betöltéséhez szükséges: - építészmérnöki vagy szerkezet-építőmérnöki vagy magasépítő üzemmérnöki, vagy városgazdálkodási üzemmérnöki végzettség - erkölcsi bizonyítvány, szakmai önéletrajz. Bérezés: a köztisztviselői bértáblázat szerint és utazásiköltség-térítés. A pályázat benyújtásának határideje: 1998. február 15., helye: Kiskunmajsa város jegyzője 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. A pályázat elbírálásának határideje: 1998. február 20. Az állás betöltésének kezdő időpontja: 1998. március 1. Szabadesésben a Richter és a Matáv Emlékest • Rend\ Biztonság, Gyarapodás Az MDF nem ígérget

Next

/
Oldalképek
Tartalom