Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 21. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Bátyi Zoltánnal oszthatják meg. Rovatunkat hétköznap 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között hívhatják a 06-20-432-663-as rádió-telefonszámon. El­veszett tárgyakat kereső olvasóink hirdetés­ben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról ingyen adható föl információ. Hirdetésfölvétel: 8 és 18 óra között a Sajtóházban. Halálkanyar. A közel­múltban történt súlyos autó­baleset okán írt lapunk a szőregi halálkanyarról, amely a makói úton vesz­élyezteti a közlekedők biz­tonságát. Ábrahám Lajosné arra hívta föl a figyelmet, hogy Szőregen található még egy rendkívül veszé­lyes útszakasz, mégpedig a szerb templom mellett. Az autósok és a gyalogosok na­gyon örülnének, ha ide is kerülhetne védőkorlát és fi­gyelmeztető tábla. Személyiségi jog. Sz. István azt a joggyakorlatot bírálta, mely szerint a ve­szedelmes bűnözők szemé­lyiségi jogait úgy védi a tör­vény, hogy nevüknek csak kezdőbetűjét közlik az újsá­gok. És ki vigyáz a becsüle­tes emberek személyének, vagyonának biztonságára? Nem lenne jobb, ha a gaz­fickók névvel, s képpel sze­repelnének a híradásokban, hogy a bűntől félő polgárok megtudhassák, kit ne en­gedjenek házuk közelébe? ­kérdezte telefonálónk. Sportuszoda. R.-né az újszegedi versenyuszodába járó szülők nevében tiltako­zott a kísérójegyek árának drasztikus emelése miatt. Korábban ötven forintot kellett fizetnünk a semmiért - hiszen az edzéseket láto­gató anyák, s apák legfel­jebb csak levegőt fogyasz­tottak a sátor alatt -, most pedig már egy százast. Ez a döntés aligha indokolható ­véli olvasónk. Balesetveszély. Tegnapi lapszámunkban írtunk a Boldogasszony sugárút és a Vitéz utca sarkánál tapasz­talható közlekedési állapo­tokról. Tegnap is több tele­fonálónk vetette föl, hogy a gyermekek biztonságának érdekében valóban kellene valamit tenni a forgalom megszelídítése érdekében ­legalább a reggeli órákban, amikor a sok diák iskolájá­ba érkezik e környéken. A megyei közlekedésbizton­sági tanács titkára, Mucsiné Szabolcski Ágnes is fölhív­ta szerkesztőségünket. El­mondta: a rendőrség koráb­ban is igyekezett segíteni e forgalmas csomópont gond­jain, s a jövőben is megpró­bálnak az erejükhöz mérten mind gyakrabban rendőrko­csit vezényelni a körzetbe. Cigiárusok. Vajon med­dig kell még kerülgetni azo­kat a cigarettaárusokat, akik a Mars téren lökdösik föl a piacra érkező emberek, kí­nálgatva a temérdek csem­pészholmit? - tette föl kér­dését egyik telefonálónk. Mi pedig a piacigazgatósá­gon érdeklődtünk, ahol Bo­ros Sebessi Mihály vagyon­védelmi vezető elmondta: a Mars tér fedett területeiről már sikerült kiűzni a cigi­árusokat, s mivel a közel­jövőben újabb szigorításo­kat vezetnek be, megvan az esély arra, hogy hamarosan a piac bejáratait, eldugot­tabb zugait is megtisztítsák a seftelőktől. PANNON ">» ll élraMl. ' GSM Segélydömping a városházán Bár a magyar makro­gazdaság eredményei egyre biztatóbbak, úgy tűnik, ennek érezhető ha­tására még várni kell Szegeden. Az önkor­mányzati segélyeket kér­vényezők hatalmas szá­ma sokkal inkább foko­zódó elszegényedésre utal. Mint ahogy azok a szomorú hangú panaszok is, amelyekkel nap mint nap keresik meg szer­kesztőségünket a segély ­pénzre várók. Tegnap például egy anyu­ka azt panaszolta, hogy még november elején fordult az önkormányzathoz gyermek­védelmi támogatásért, ám a mai napig nem döntöttek az ügyében. S mivel más szociá­lis segélyben nem részesül, félő, hogy elesik attól a le­hetőségtől, hogy családi ház­tartásuk energiaköltségeihez kapjon némi árkiegészítést. Mivel a probléma aligha egyedi Szegeden, megkeres­tük Majláthné Lippai Évát, az önkormányzat népjóléti irodá­jának vezetőjét aki elmondta: a jogszabályok szerint való­ban kétszer harmincnapos ha­táridőn belül kellene érdem­ben válaszolniuk minden ké­relemre, csak éppen Szegeden van már annyi segélyt kérő, hogy a kislétszámú apparátus egyszerűen nem tud lépés tar­tani az igényekkel. így van ez a többi magyar nagyvárosban is - tudtuk meg az irodave­zetőtől. Majláthné szolgált néhány megdöbbentő számmal is: Szegeden 1997 végéig 4800 gyerek részesült rendszeres nevelési segélyben, s ez a szám még 500-zal nőtt az el­múlt hónapokban. A törvényi előírások szerint valamennyi - legyen az új vagy régi - ké­relem esetében újra meg kell vizsgálni a családi körülmé­nyeket, s e hatalmas munka négy önkormányzati alkalma­zottra és kilenc olyan segítőre hárul, akik a gyermekjóléti szolgálat munkatársaiként jár­ják körbe a várost. A népjóléti iroda egyéb tennivalóiról pe­dig érzékletes képet festenek a következő adatok: a január 12-étől 16-áig tartó munkahé­ten mintegy 2000 új ügyirat jött létre, s volt olyan nap, amikor 748 kérvényt, kérel­met, panaszt összesíthettek az ügyintézők. Mindezek figye­lembe vételével kér Majláthné Lippai Éva egy kis türelmet a kérvényezőktől. Egyben egy megnyugtató, s talán sokak által nem ismert információ­val is szolgált: aki jogosult bármelyik segélyre is, az nem az elbírálás, hanem a kérelem beadásának időpontjától szá­mítva fogja a pénzt megkapni. B. Z. • Felértékelődött a szülői érdekképviselet Anyák, apák összefogtak Keszei Sándor szegedi szülőkkel ült tegnap egy asztalhoz. (Fotó: Karnok Csaba) Mintegy hetven szege­di anya és apa részvéte­lével szülői fórumot ren­dezett tegnap este a De­ák gimnáziumban a Sze­gedi Szülök Egyesülete a Gyermekekért és a Ma­gyar Szülök Országos Egyesülete (MSZOE). A kötetlen eszmecserén sza­kértők és laikusok töb­bek között a szülői ér­dekképviselet, a pályavá­lasztás és a könyvtámo­gatás problémáiról be­szélgettek. A fórumot vezető Keszei Sándor, az MSZOE elnöke köszönetet mondott a szegedi szülőknek, hogy 11 ezer alá­írással járultak hozzá a tan­könyvtámogatás növeléséért indított akciójuk eredményes­ségéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szülői szerveze­tek szerepe az utóbbi években országszerte felértékelődött, a szülők jogosan szeretnének maguk számára minél na­gyobb beleszólási lehetőséget kivívni az oktatással kapcso­latos kérdésekben. Borbola István, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője - aki egyben öt­gyermekes szegedi apa is ­arra emlékeztetett, hogy a he­lyi közoktatás helyzete, mi­ként a többi közszolgáltatásé is, nem kérhető számon csu­pán a kormányzattól, a szak­minisztériumtól, amelynek ma már nincs operatív beavat­kozási lehetősége. 1980-hoz képest ma Magyarországon 400 ezerrel kevesebb gyer­mek jár óvodába és általános iskolába, s ez a csökkenő lét­szám minőségi fejlődést te­hetne lehetővé az oktatásban. Ugyanakkor az ország GDP­je nem növekszik olyan mér­tékben, mint amilyen mérték­ben a közoktatás iránti igé­nyek növekedtek. 2010-ig 30 százalékkal fog csökkenni a közoktatásban a tanulólét­szám, ezért a NAT igyekszik mérsékelni az oktatásban az egységnyi időre jutó teljesít­ményt. Ezzel kitolódhat a tényleges pályaválasztás ide­je, csökkenhet a gyermekek terhelése, több idejük marad játékra, sportra. A családok számára a hosszabb ideig tar­tó iskoláztatás nagyobb terhet jelent, ezért fontos célkitűzés, hogy a közoktatás - a ceruzá­tól a tankönyvekig - valóban ingyenessé váljék. Szemők Árpád, a szegedi oktatási bizottság elnöke beje­lentette, hogy a testület a múlt héten úgy döntött: üléseire ál­landó tanácskozási joggal meghívja a szülők egyesületé­nek képviselőjét. Szólt arról is, hogy Szegeden az elmúlt években szerencsés strukturá­lis változás ment végbe: csök­kent a szakmunkásképzési ka­pacitás és nőtt az érettségit is adó képzési formák aránya. A középiskoláknak ma nem a konkrét ismeretek megtanítá­sára kell a legnagyobb hang­súlyt fektetniük, hanem a tu­dás megszerzésének techniká­ját kell a diákokkal jól elsajá­títtatniuk. A fórum második felében a szülők többek kö­zött a továbbtanuláshoz szük­séges nem megfelelő tájékoz­tatással, a könyvtámogatási rendszer visszásságaival kap­csolatban tettek fel kérdése­ket. H. Zs. Emlékkiállítás • Munkatársunktól Lehel István festőmű­vész, művészettörténész, a JATE egykori adjunktusá­nak emlékkiállítása látható a Bálint Sándor Művelődé­si Ház és a JATE Kulturális Irodájának közös szervezé­sében, a JATE Aulájában (Dugonics tér 13.) január 21-től február 6-ig, vasár­nap kivételével, naponta 10-18 óráig. A kiállítást ­Kiss Ernő népművelő nyit­ja meg január 21-én 17 óra­kor. Alföldi Tükör • DM-információ A TVl-en ma 17.15-kor kezdődő műsorból kiderül, hogyan válogatnak könyvet az igazi ínyencek, hányszor kell elolvasni kedvenc köny­vünket, milyen bor, milyen hangulat illik egy-egy könyv­höz, hogyan lehet otthonos­ságot teremteni a lakásban ta­lálható könyvek révén? Vé­gül bepillanást nyerünk abba, milyen érzések fűzték a régi könvgyűjtőket a könyvtáruk legjelesebb darabjaihoz, mit tanulhatunk el tőlük? forrás Studium Generale • Munkatársunktól A Baloldali Ifjúsági Tár­sulás (BIT) egyetemi és főis­kolai felvételi előtt álló fia­taloknak felkészítő tanfolya­mot szervez Studium Gene­rale néven. Magyar, mate­matika, fizika, biológia és történelem tantárgyakból in­dítanak képzést. A részvételi díj ezer forint, amit azok a jelentkezők visszakapnak a tanfolyam után, akik az órák kétharmadán jelen voltak. A fiataloknak február elejétől május közepéig heti két al­kalommal tartanak előké­szítő előadásokat. A részt­vevők az oktatókkal megbe­szélik a tanórák időpontjait. A foglalkozások általában hétvégeken délelőtt, vagy hétköznapokon délután lesz­nek. Jelentkezni január 25-ig lehet a BIT irodáján. (Tisza Lajos körút 2-4.) Buli a hóban! • Munkatársunktól Buli a hóban! címmel Hu­pikék Törpikék-party-t ren­deznek gyerekeknek január 24-én (szombaton), 17 és 21 óra között a Sing Sing disz­kóban. A kicsiket többek kö­zött hólufifujó és hólabdata­posó versennyel várják. A belépő száz forint, amiért egy Coca-Cola és egy Chio Chips is jár. Autótolvaiok orgazdája • Munkatársunktól Két, autólopással és egy, orgazdasággal gyanúsított fér­fit vettek őrizetbe a szegedi nyomozók. A rendelkezésre álló adatok szerint még 19%. december 11-én két makói férfi, a 30 éves K. Zsigmond és a 19 éves V. Richárd egy szegedi bérház elől ellopott egy VW Passatot. Az 1,2 mil­lió forint értékű jármú tulajdo­nosa egy német férfi. Ezt a gépkocsit tavaly júliusban 300 ezer forintért eladták N. And­rás, 26 éves makói férfinek, aki tudott arról, hogy a Passat lopott. Az autót január 18-án N. Andrásnál lefoglalták, s mindhárom személyt őrizetbe vették. K. és V. tagadó, N. be­ismerő vallomást tett. Fából vaskarikának mondják egyesek, má­sok minden pénzbajra jó orvosságnak. Ez a fura szer: a kht., azaz a köz­hasznú társaság. A rend­szerváltást kővető intéz­ményátalakitási láz eredményeként Csong­rád megye a kht.-k szá­mát illetően az élre ke­rült: itt van a legtöbb közhasznú társaság. A szegedi közgyűlés is el­határozta, hogy meg­vizsgálja, mi lenne, ha ­az Ifjúsági Ház „mintájá­ra" - összes közmű­velődési költségvetési in­tézményét kht.-vá for­málná át. A cél: „jelentős mértékű és tartós költségmegtakarí­tás, vagy jelentős mértékű színvonal növekedés " - derül ki abból a levélből, melyet a Bartók Béla Művelődési Központ, a Százszorszép Gyermekház, a Vadaspark és a részben önálló művelődési házak vezetői kaptak a pol­gármesteri hivatal közoktatá­si és közműveldési irodájától. Szondáztuk a szakmát. • Intézményből közhasznú társaságot?! Áru-e a közművelődés? hogy megtudjuk: a kht.-s öt­let milyen fogadtatásra talál. - A szegedi közgyűlés „kht.-s döntésével" szinte egyidőben fogadta el az Or­szággyűlés a közművelődési törvényt - hangsúlyozta kiin­dulópontját Orbán Hedvig, a Művelődési Otthonok Szö­vetségének (MOSZ) soros el­nöke, a Százszorszép Gyer­mekház igazgatója. - Ez szá­munkra azért fontos, mert a törvény helyi rendeletek alko­tására kötelezi az önkor­mányzatokat. Azaz szakmai szervezeteink, a MOSZ, illet­ve az önkormányzat kulturá­lis bizottsága mellett tevé­kenykedő Kulturális Önkor­mányzat felajánlja segítségét, hogy mielőbb és minél jobb helyi rendelet születhessen a közművelődési intézmé­nyekről. Véleményünk sze­rint e rendeletalkotást követ­heti, hogy az önkormányzat megvizsgálja, hogy az intéz­ményrendszer teljes átalakítá­sa mibe kerül, mekkora ha­szonnal jár. Szegeden az Ifjúsági Ház már kht., épp ezért érdemes lenne nagyító alá tenni, hogy az új formában jobb vagy ol­csóbb lett-e az ottani szolgál­tatás? De azt sem ártana tisz­tázni, mi a végső cél: a jobb vagy az olcsóbb, illetve hogy az önkormányzat jól ellássa például közművelődési fel­adatait? Mi lesz a falusias jellegű peremkerületekben a helyi közösségi színtérként élő intézményekkel, melyek sem adottságaikat, sem funk­ciójukat tekintve nemigen „üzletiesíthetőek"? - A közművelődési iroda által kért „önátvilágítást" per­sze elvégeztük - tudtuk meg Hajdú Gézától, a legnagyobb intézmény, a Bartók Béla Művelődési Központ igazga­tójától. - Ennek az lett a vég­kicsengése, hogy ha az ön­kormányzat „ tőkeinjekció­val" versenyképessé teszi in­tézményeit, s ha vállalja a feladatfinanszírozással járó többletköltségeket, akkor szá­munkra elfogadható működé­si forma a kht. is. Mert így biztosítva látjuk a szakmai színvonal megőrzését, illetve növelését. Az átalakítás azonban va­lószínűleg pénzigényes - az önkormányzat és a közműve­lődési szolgáltatásokat igény­be vevő felnőttek és gyere­kek számára egyaránt. A Bar­tók adatsora: a szegedi mű­velődési központ tavaly 20,2 millió forintból gazdálkodha­tott, ám versenyképessé, azaz kht.-vá alakításához egyszeri 5,5 millió forintos beruházás­ra lenne szüksége, s akkor a jelenlegi feladatok finanszí­rozásához az önkormányzat­tól 21,6 millió forintra lenne szüksége. A Bartók jelentette intézményhálózat esetében a számok: tavaly 9,9 millió fo­rintból gazdálkodtak, a kht.­vá alakítás 111 millió forint­nyi „tőkeinjekciót", a kht.-s feladatfinanszírozás pedig 20,8 millió forintot igényelne az önkormányzati kasszából. A közművelődési intézmé­nyek ugyanis eddig is kiegé­szítették az önkormányzattól kapott támogatást saját bevé­teleikkel és a pályázatokon elnyert összegekkel. A Száz­szorszép Gyermekház tava­lyi, 17,6 millió forintos költ­ségvetésének 44%-át (7,8 millió) kapta az önkormány­zattól, a többi: „saját erő". Ha a gyerekháznak, közhasznú társaságként működtetve, je­lenleg fölvállalt feladatait fi­nanszírozná az önkormány­zat, akkor a ház költségveté­séhez 21 millió forintot kelle­ne adnia. Látható: az önkor­mányzat számára a saját in­tézménynél többe kerülne a közhasznú társaság. De a la­kosok is számíthatnának a „piacszerű", azaz emelt szol­gáltatási díjakra. A szakma véleményt mon­dott, a közgyűlés pedig el­dönti, hogy legyenek-e Sze­geden újabb önkormányzati közhasznú társaságok. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom