Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 21. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Bátyi Zoltánnal oszthatják meg. Rovatunkat hétköznap 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívhatják a 06-20-432-663-as rádió-telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról ingyen adható föl információ. Hirdetésfölvétel: 8 és 18 óra között a Sajtóházban. Halálkanyar. A közelmúltban történt súlyos autóbaleset okán írt lapunk a szőregi halálkanyarról, amely a makói úton veszélyezteti a közlekedők biztonságát. Ábrahám Lajosné arra hívta föl a figyelmet, hogy Szőregen található még egy rendkívül veszélyes útszakasz, mégpedig a szerb templom mellett. Az autósok és a gyalogosok nagyon örülnének, ha ide is kerülhetne védőkorlát és figyelmeztető tábla. Személyiségi jog. Sz. István azt a joggyakorlatot bírálta, mely szerint a veszedelmes bűnözők személyiségi jogait úgy védi a törvény, hogy nevüknek csak kezdőbetűjét közlik az újságok. És ki vigyáz a becsületes emberek személyének, vagyonának biztonságára? Nem lenne jobb, ha a gazfickók névvel, s képpel szerepelnének a híradásokban, hogy a bűntől félő polgárok megtudhassák, kit ne engedjenek házuk közelébe? kérdezte telefonálónk. Sportuszoda. R.-né az újszegedi versenyuszodába járó szülők nevében tiltakozott a kísérójegyek árának drasztikus emelése miatt. Korábban ötven forintot kellett fizetnünk a semmiért - hiszen az edzéseket látogató anyák, s apák legfeljebb csak levegőt fogyasztottak a sátor alatt -, most pedig már egy százast. Ez a döntés aligha indokolható véli olvasónk. Balesetveszély. Tegnapi lapszámunkban írtunk a Boldogasszony sugárút és a Vitéz utca sarkánál tapasztalható közlekedési állapotokról. Tegnap is több telefonálónk vetette föl, hogy a gyermekek biztonságának érdekében valóban kellene valamit tenni a forgalom megszelídítése érdekében legalább a reggeli órákban, amikor a sok diák iskolájába érkezik e környéken. A megyei közlekedésbiztonsági tanács titkára, Mucsiné Szabolcski Ágnes is fölhívta szerkesztőségünket. Elmondta: a rendőrség korábban is igyekezett segíteni e forgalmas csomópont gondjain, s a jövőben is megpróbálnak az erejükhöz mérten mind gyakrabban rendőrkocsit vezényelni a körzetbe. Cigiárusok. Vajon meddig kell még kerülgetni azokat a cigarettaárusokat, akik a Mars téren lökdösik föl a piacra érkező emberek, kínálgatva a temérdek csempészholmit? - tette föl kérdését egyik telefonálónk. Mi pedig a piacigazgatóságon érdeklődtünk, ahol Boros Sebessi Mihály vagyonvédelmi vezető elmondta: a Mars tér fedett területeiről már sikerült kiűzni a cigiárusokat, s mivel a közeljövőben újabb szigorításokat vezetnek be, megvan az esély arra, hogy hamarosan a piac bejáratait, eldugottabb zugait is megtisztítsák a seftelőktől. PANNON ">» ll élraMl. ' GSM Segélydömping a városházán Bár a magyar makrogazdaság eredményei egyre biztatóbbak, úgy tűnik, ennek érezhető hatására még várni kell Szegeden. Az önkormányzati segélyeket kérvényezők hatalmas száma sokkal inkább fokozódó elszegényedésre utal. Mint ahogy azok a szomorú hangú panaszok is, amelyekkel nap mint nap keresik meg szerkesztőségünket a segély pénzre várók. Tegnap például egy anyuka azt panaszolta, hogy még november elején fordult az önkormányzathoz gyermekvédelmi támogatásért, ám a mai napig nem döntöttek az ügyében. S mivel más szociális segélyben nem részesül, félő, hogy elesik attól a lehetőségtől, hogy családi háztartásuk energiaköltségeihez kapjon némi árkiegészítést. Mivel a probléma aligha egyedi Szegeden, megkerestük Majláthné Lippai Évát, az önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjét aki elmondta: a jogszabályok szerint valóban kétszer harmincnapos határidőn belül kellene érdemben válaszolniuk minden kérelemre, csak éppen Szegeden van már annyi segélyt kérő, hogy a kislétszámú apparátus egyszerűen nem tud lépés tartani az igényekkel. így van ez a többi magyar nagyvárosban is - tudtuk meg az irodavezetőtől. Majláthné szolgált néhány megdöbbentő számmal is: Szegeden 1997 végéig 4800 gyerek részesült rendszeres nevelési segélyben, s ez a szám még 500-zal nőtt az elmúlt hónapokban. A törvényi előírások szerint valamennyi - legyen az új vagy régi - kérelem esetében újra meg kell vizsgálni a családi körülményeket, s e hatalmas munka négy önkormányzati alkalmazottra és kilenc olyan segítőre hárul, akik a gyermekjóléti szolgálat munkatársaiként járják körbe a várost. A népjóléti iroda egyéb tennivalóiról pedig érzékletes képet festenek a következő adatok: a január 12-étől 16-áig tartó munkahéten mintegy 2000 új ügyirat jött létre, s volt olyan nap, amikor 748 kérvényt, kérelmet, panaszt összesíthettek az ügyintézők. Mindezek figyelembe vételével kér Majláthné Lippai Éva egy kis türelmet a kérvényezőktől. Egyben egy megnyugtató, s talán sokak által nem ismert információval is szolgált: aki jogosult bármelyik segélyre is, az nem az elbírálás, hanem a kérelem beadásának időpontjától számítva fogja a pénzt megkapni. B. Z. • Felértékelődött a szülői érdekképviselet Anyák, apák összefogtak Keszei Sándor szegedi szülőkkel ült tegnap egy asztalhoz. (Fotó: Karnok Csaba) Mintegy hetven szegedi anya és apa részvételével szülői fórumot rendezett tegnap este a Deák gimnáziumban a Szegedi Szülök Egyesülete a Gyermekekért és a Magyar Szülök Országos Egyesülete (MSZOE). A kötetlen eszmecserén szakértők és laikusok többek között a szülői érdekképviselet, a pályaválasztás és a könyvtámogatás problémáiról beszélgettek. A fórumot vezető Keszei Sándor, az MSZOE elnöke köszönetet mondott a szegedi szülőknek, hogy 11 ezer aláírással járultak hozzá a tankönyvtámogatás növeléséért indított akciójuk eredményességéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szülői szervezetek szerepe az utóbbi években országszerte felértékelődött, a szülők jogosan szeretnének maguk számára minél nagyobb beleszólási lehetőséget kivívni az oktatással kapcsolatos kérdésekben. Borbola István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője - aki egyben ötgyermekes szegedi apa is arra emlékeztetett, hogy a helyi közoktatás helyzete, miként a többi közszolgáltatásé is, nem kérhető számon csupán a kormányzattól, a szakminisztériumtól, amelynek ma már nincs operatív beavatkozási lehetősége. 1980-hoz képest ma Magyarországon 400 ezerrel kevesebb gyermek jár óvodába és általános iskolába, s ez a csökkenő létszám minőségi fejlődést tehetne lehetővé az oktatásban. Ugyanakkor az ország GDPje nem növekszik olyan mértékben, mint amilyen mértékben a közoktatás iránti igények növekedtek. 2010-ig 30 százalékkal fog csökkenni a közoktatásban a tanulólétszám, ezért a NAT igyekszik mérsékelni az oktatásban az egységnyi időre jutó teljesítményt. Ezzel kitolódhat a tényleges pályaválasztás ideje, csökkenhet a gyermekek terhelése, több idejük marad játékra, sportra. A családok számára a hosszabb ideig tartó iskoláztatás nagyobb terhet jelent, ezért fontos célkitűzés, hogy a közoktatás - a ceruzától a tankönyvekig - valóban ingyenessé váljék. Szemők Árpád, a szegedi oktatási bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület a múlt héten úgy döntött: üléseire állandó tanácskozási joggal meghívja a szülők egyesületének képviselőjét. Szólt arról is, hogy Szegeden az elmúlt években szerencsés strukturális változás ment végbe: csökkent a szakmunkásképzési kapacitás és nőtt az érettségit is adó képzési formák aránya. A középiskoláknak ma nem a konkrét ismeretek megtanítására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetniük, hanem a tudás megszerzésének technikáját kell a diákokkal jól elsajátíttatniuk. A fórum második felében a szülők többek között a továbbtanuláshoz szükséges nem megfelelő tájékoztatással, a könyvtámogatási rendszer visszásságaival kapcsolatban tettek fel kérdéseket. H. Zs. Emlékkiállítás • Munkatársunktól Lehel István festőművész, művészettörténész, a JATE egykori adjunktusának emlékkiállítása látható a Bálint Sándor Művelődési Ház és a JATE Kulturális Irodájának közös szervezésében, a JATE Aulájában (Dugonics tér 13.) január 21-től február 6-ig, vasárnap kivételével, naponta 10-18 óráig. A kiállítást Kiss Ernő népművelő nyitja meg január 21-én 17 órakor. Alföldi Tükör • DM-információ A TVl-en ma 17.15-kor kezdődő műsorból kiderül, hogyan válogatnak könyvet az igazi ínyencek, hányszor kell elolvasni kedvenc könyvünket, milyen bor, milyen hangulat illik egy-egy könyvhöz, hogyan lehet otthonosságot teremteni a lakásban található könyvek révén? Végül bepillanást nyerünk abba, milyen érzések fűzték a régi könvgyűjtőket a könyvtáruk legjelesebb darabjaihoz, mit tanulhatunk el tőlük? forrás Studium Generale • Munkatársunktól A Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) egyetemi és főiskolai felvételi előtt álló fiataloknak felkészítő tanfolyamot szervez Studium Generale néven. Magyar, matematika, fizika, biológia és történelem tantárgyakból indítanak képzést. A részvételi díj ezer forint, amit azok a jelentkezők visszakapnak a tanfolyam után, akik az órák kétharmadán jelen voltak. A fiataloknak február elejétől május közepéig heti két alkalommal tartanak előkészítő előadásokat. A résztvevők az oktatókkal megbeszélik a tanórák időpontjait. A foglalkozások általában hétvégeken délelőtt, vagy hétköznapokon délután lesznek. Jelentkezni január 25-ig lehet a BIT irodáján. (Tisza Lajos körút 2-4.) Buli a hóban! • Munkatársunktól Buli a hóban! címmel Hupikék Törpikék-party-t rendeznek gyerekeknek január 24-én (szombaton), 17 és 21 óra között a Sing Sing diszkóban. A kicsiket többek között hólufifujó és hólabdataposó versennyel várják. A belépő száz forint, amiért egy Coca-Cola és egy Chio Chips is jár. Autótolvaiok orgazdája • Munkatársunktól Két, autólopással és egy, orgazdasággal gyanúsított férfit vettek őrizetbe a szegedi nyomozók. A rendelkezésre álló adatok szerint még 19%. december 11-én két makói férfi, a 30 éves K. Zsigmond és a 19 éves V. Richárd egy szegedi bérház elől ellopott egy VW Passatot. Az 1,2 millió forint értékű jármú tulajdonosa egy német férfi. Ezt a gépkocsit tavaly júliusban 300 ezer forintért eladták N. András, 26 éves makói férfinek, aki tudott arról, hogy a Passat lopott. Az autót január 18-án N. Andrásnál lefoglalták, s mindhárom személyt őrizetbe vették. K. és V. tagadó, N. beismerő vallomást tett. Fából vaskarikának mondják egyesek, mások minden pénzbajra jó orvosságnak. Ez a fura szer: a kht., azaz a közhasznú társaság. A rendszerváltást kővető intézményátalakitási láz eredményeként Csongrád megye a kht.-k számát illetően az élre került: itt van a legtöbb közhasznú társaság. A szegedi közgyűlés is elhatározta, hogy megvizsgálja, mi lenne, ha az Ifjúsági Ház „mintájára" - összes közművelődési költségvetési intézményét kht.-vá formálná át. A cél: „jelentős mértékű és tartós költségmegtakarítás, vagy jelentős mértékű színvonal növekedés " - derül ki abból a levélből, melyet a Bartók Béla Művelődési Központ, a Százszorszép Gyermekház, a Vadaspark és a részben önálló művelődési házak vezetői kaptak a polgármesteri hivatal közoktatási és közműveldési irodájától. Szondáztuk a szakmát. • Intézményből közhasznú társaságot?! Áru-e a közművelődés? hogy megtudjuk: a kht.-s ötlet milyen fogadtatásra talál. - A szegedi közgyűlés „kht.-s döntésével" szinte egyidőben fogadta el az Országgyűlés a közművelődési törvényt - hangsúlyozta kiindulópontját Orbán Hedvig, a Művelődési Otthonok Szövetségének (MOSZ) soros elnöke, a Százszorszép Gyermekház igazgatója. - Ez számunkra azért fontos, mert a törvény helyi rendeletek alkotására kötelezi az önkormányzatokat. Azaz szakmai szervezeteink, a MOSZ, illetve az önkormányzat kulturális bizottsága mellett tevékenykedő Kulturális Önkormányzat felajánlja segítségét, hogy mielőbb és minél jobb helyi rendelet születhessen a közművelődési intézményekről. Véleményünk szerint e rendeletalkotást követheti, hogy az önkormányzat megvizsgálja, hogy az intézményrendszer teljes átalakítása mibe kerül, mekkora haszonnal jár. Szegeden az Ifjúsági Ház már kht., épp ezért érdemes lenne nagyító alá tenni, hogy az új formában jobb vagy olcsóbb lett-e az ottani szolgáltatás? De azt sem ártana tisztázni, mi a végső cél: a jobb vagy az olcsóbb, illetve hogy az önkormányzat jól ellássa például közművelődési feladatait? Mi lesz a falusias jellegű peremkerületekben a helyi közösségi színtérként élő intézményekkel, melyek sem adottságaikat, sem funkciójukat tekintve nemigen „üzletiesíthetőek"? - A közművelődési iroda által kért „önátvilágítást" persze elvégeztük - tudtuk meg Hajdú Gézától, a legnagyobb intézmény, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatójától. - Ennek az lett a végkicsengése, hogy ha az önkormányzat „ tőkeinjekcióval" versenyképessé teszi intézményeit, s ha vállalja a feladatfinanszírozással járó többletköltségeket, akkor számunkra elfogadható működési forma a kht. is. Mert így biztosítva látjuk a szakmai színvonal megőrzését, illetve növelését. Az átalakítás azonban valószínűleg pénzigényes - az önkormányzat és a közművelődési szolgáltatásokat igénybe vevő felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A Bartók adatsora: a szegedi művelődési központ tavaly 20,2 millió forintból gazdálkodhatott, ám versenyképessé, azaz kht.-vá alakításához egyszeri 5,5 millió forintos beruházásra lenne szüksége, s akkor a jelenlegi feladatok finanszírozásához az önkormányzattól 21,6 millió forintra lenne szüksége. A Bartók jelentette intézményhálózat esetében a számok: tavaly 9,9 millió forintból gazdálkodtak, a kht.vá alakítás 111 millió forintnyi „tőkeinjekciót", a kht.-s feladatfinanszírozás pedig 20,8 millió forintot igényelne az önkormányzati kasszából. A közművelődési intézmények ugyanis eddig is kiegészítették az önkormányzattól kapott támogatást saját bevételeikkel és a pályázatokon elnyert összegekkel. A Százszorszép Gyermekház tavalyi, 17,6 millió forintos költségvetésének 44%-át (7,8 millió) kapta az önkormányzattól, a többi: „saját erő". Ha a gyerekháznak, közhasznú társaságként működtetve, jelenleg fölvállalt feladatait finanszírozná az önkormányzat, akkor a ház költségvetéséhez 21 millió forintot kellene adnia. Látható: az önkormányzat számára a saját intézménynél többe kerülne a közhasznú társaság. De a lakosok is számíthatnának a „piacszerű", azaz emelt szolgáltatási díjakra. A szakma véleményt mondott, a közgyűlés pedig eldönti, hogy legyenek-e Szegeden újabb önkormányzati közhasznú társaságok. Ú. I.