Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

10 kbRIZONT HÉTFŐ, 1998. JAN. 19. Gyilkosság a Rákóczi úton • Budapest (MTI) Homlokához szorított fegyverrel lőtték le szomba­ton a főváros VII. kerületé­ben, a Rákóczi út 68. szám alatti ház udvarában nemrég nyflt Budmil üzlet tulajdono­sát. Az 56 éves férfi délelőtt 10 órakor nyitotta ki a boltot, majd háromnegyed 1-kor az öccse talált rá. A rendőrség megállapította, hogy az áldo­zatot 6.35-ös fegyverrel lőtték fejbe. A pénztárgép mellett kutatási nyomok ta­lálhatók, és abban csak apró­pénzt találtak. A regisztráció szerint ezer forint körüli be­vétel volt a nyitás óta az üz­letben. Leszúrtak egy díjbeszedőt • Gencsapáti (MTI) Ismeretlen tettes a nyflt ut­cán mellbe szúrta a Vasvtz Rt. díjbeszedőjét a Vas me­gyei Gencsapátiban szomba­ton délután. Az áldozatot a mentők súlyos sérüléssel szállították kórházba. Szem­tanúk személyleírása alapján a rendőrség egy magas ter­metű, barna hajú, szakadtas zöld dzsekit, vagy munkaru­hát viselő férfit keres. A sér­tettnél csupán 3 ezer forint­nyi aprópénzt találtak, a nála lévő számlák alapján azon­ban feltételezhető, hogy az őt ért támadás előtt ennél jóval nagyobb összeg lehetett nála. Vérbe fagyott holttest • Budapest (MTI) Egy 50 év körüli férfi vér­be fagyott holttestére találtak a járókelők szombaton este 7 óra után Budapesten, a XIII. kerületben, a Teve utca és a Gömb utca sarkán. Az áldo­zaton több ütésnyomot talál­tak. arca összeroncsolódott, az első vizsgálat alkalmával az orvos borda- és mellkassé­rüléseket fedezett fel rajta. Személyazonosságára utaló iratokat vagy tárgyakat nem találtak nála. Ukránt fogtak • Budapest (MTI) Egy 1996 óta többszörö­sen körözött bűnözőt sikerült elfogniok a rendőröknek Bu­dapesten. Az ukrán állampol­gárságú Igor K. ellen rablá­sok és zsarolások miatt adtak ki elfogatóparancsot. A gya­núsított igazoltatásakor ha­misnak tűnő görög útlevelet és jogosítványt mutatott fel. A POSTABANK PRESS Rt. - mint Magyarország vezető lapkiadójának reklámügynöksége ­Csongrád megyei képviseletére (Szeged) felvételre keres két fő területi képviselő munkatársat. Elvárások: középfokú végzettség, jó kommunikációs készség, vállalkozói igazolvány. Az elbírálásnál felsőfokú végzettség és nyelvismeret előnyt jelent. ABCDE FGHIJK IMNO POSTABANK PRESS BAvebb tájékoztatás: 62-323-310, 423-919, 423-921 • A politikai fertőzöttség nem bizonyítható Anna-víz: kincs, ami nincs? t Lesz-e a kút mellett palackozó? (Fotó: Miskolczi Róbert) A viz: az élet. Ám a viz magánzsebeket duz­zasztó pénz is, ha az ügyeskedőket szabadjá­ra engedi egy politikától fertőzött, lomha városi testület. így okoskodhat az a szegedi, aki tiszta Anna-vizet akar önteni a poharába, de hiába vá­sárolná az 1938 óta pa­lackozott gyógyvizet, mert az jó egy éve eltűnt a boltok polcairól. Az Anna-vizet, de piacról való elszivárgásának történetét is a forrásnál kell keresni. A szegedi közkifolyónál csúcsidőben óránként 50-60 liter vizet csurgatnak kanná­jukba a hűséges Anna-vtz fo­gyasztók. Ez „ingyért" van! Nem úgy a palackba zárt gyógyvíz. Annak ára nagyon sokat emelkedett. Ez, a víz díjának emelése a bajok egyik forrása. A másik: a szegedi közgyűlések rossz döntéssora és a mindent fertőző politika. A rendszerváltás idején a csapvíz áráért adta a 944 méterről magától föltörő, 49 fokos gyógyvizet a Szegedi Vízművek és Fürdők Válla­lat az azt palackozó Dél-al­földi Pincegazdaságnak. Ön­kormányzati döntés, hogy létrejött a Fürdő és Hőforrás Kft., akire az Anna-vlzkincs bízatott. Ez az önkormányza­ti tulajdonú kft. létrehozta a Dóra Kft.-t, melynek 51 szá­zalékban az önkormányzat volt tulajdonosa. E kft. azért lett Dóra, mert tgy nevezték el a Partfürdőn lelt, 70 fokos gyógyvizet adó kutat, ami­nek hasznosítása is szerepelt az új cég nagyratörő tervei között. Ám a jóformán csak papíron létező Dóra Kft. csu­pán az Anna-vízzel foglalko­zott. De azzal se igaziból, mert bár megalakulásakor a Dóra Kft. ígérte, palackozót mégsem vásárolt, s nem is épített. A Dél-alföldi Pince­gazdaság árverésen kínált Madách utcai palackozóját a Dóra orra elől vitte el Pintér József így előállt egy fura helyzet: a gyógyvizet kiter­melő Fürdő és Hőforrás Kft. és a palackozóval rendelkező Pintér úr cége közé ékelődött a Dóra Kft., mely szinte csak egy számlatömbbel és go­lyóstollal rendelkezett, az ak­kori közgyűlés döntése követ­keztében mégis megtehette, hogy a fürdőtől 130 forintért kapott gyógyvizet egyre drá­gábban, az utolsó időszak­ban már 1250 forintért (!) adja el a palackozónak. E harc vége: a gyógyvíz árának folyamatos és drasztikus emelése miatt a palackozó Pintér milliós adósságot hal­mozott Völ, s csődöt jelentett; továbbá az 1 millió forintos tőkével létrehozott Dóra Kft. 49 százalékát több tízmillió forintért visszavásárolta „tu­lajdonostársától" a jelenlegi közgyűlés, majd beolvasztot­ta saját cégébe, a Fürdő és Hőforrás Kft.-be. Az ily „ügyes, nagyon üggyess" módon magánzsebekbe ván­dorló millióktól eltekintve a legnagyobb veszteség mégis az, hogy jó egy éve, egyik napról a másikra eltűnt a bol­tokból az Anna-víz. Miközben Magyarorszá­gon folyamatosan nő az ás­vány vízfogyasztás, tavaly már fejenként 14 literre ug­rott, illetve megjelent két új szegedi ásványvíz is. A sze­gedi Szent László-víz és a Pick-víz „föltörésének" oka is a díj, pontosabban a rész­ben önkormányzati tulajdonú Vízmű Kft. által kierőszakolt hálózati víz díjának emelése. Amire például a Pick Rt. sa­ját kútjának mélyíttetésével reagált, s gyógyvizet talált. Most palackba zárni, s ér­tékesíteni az Anna-vizet? Az önkormányzat „próbálko­zik": a múlt évben kél pályá­zatot is kiírt az Anna-víz hasznosítására. Mint hírlik: a legutóbbit is eredménytelen­nek kell nyilvánítania a csü­törtöki közgyűlésnek. Erre mi lesz a következő lépés? Ki tudja, hiszen bár bizonyí­ték nincs, de úgy mondják: Fidesz- kontra MSZP-, s leg­újabban MSZDP-érdekelt­ségtől, azaz politikától fertőzött az Anna-víz. E kincs, ami nincs. Újszészi Ilona • Gyula (MTI) Bár rengeteg bejelentést tett a lakosság a szerdán es­te Gyulán eltűnt hétéves kisleány, Szathmáry Niko­lett Edit ügyében, a rendőr­ség eddig semmi nyomra nem akadt. Szombat este a békési vá­rosba érkezett három kutyá­val a miskolciak hat tagú különleges földerítő és Nyoma veszett a kisleánynak mentőcsoportja, a kutatásba vasárnap reggel bekapcsoló­dott egy speciális egység is. A szerda este kezdődött keresést folytatva a hétvé­gén a rendőrség Gyulán több mint félszáz rendőr közreműködésével tovább ellenőrizte a lakossági beje­lentéseket. A kutatás során kiterjesztették a vizsgálatot a korábban is ismert és a mostani esemény kapcsán földerített aberrált és elme­beteg, a gyermekekhez be­teges módon kötődő szemé­lyekre. A vasárnap bevetett kü­lönleges kutyás földerítő és mentőcsapat Gyula külterü­letein a nádasokat, a bokros, elhanyagolt részeket, a vá­rosban a szerdán nyomave­szett kisleány mozgásának valószínű útjába eső házak alagsorait, garázssorait is át­vizsgálja, hogy nyomára akadjon a négy napja eltűnt gyulai, első általános isko­lás kisleánynak. GARZON BÚTOR Nagy IRODAISZÉK­VÁSÁR GARZON IRODABÚTOR-STÚDIÓBAN Egyes típusok 10% árengedménnyel kaphatók január 19-től 30-ig Szeged, Attila u. 17-19. Tel ./fax: 62/329-499 Pályázat A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ tanúsítvánnyal rendelkező képző intézmények részére felhívást tesz közzé intenzív (minimum heti 20 óra oktatással) számítógép-kezelő+angol nyelvi tanfolyam megszervezésére. A program résztvevői érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A tanfolyam indftásának tervezett időpontja: 1998. február 16. A képzési ajánlatokat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ titkárságán (6721 Szeged, Bocskai u. 10-12.) két példányban, 1998. január 30-ig kell benyújtani. Ajánlattételi adatlapok a képzési csoportnál szerezhetők be. További felvilágosítás kérhető Kószó Éva képzési vezetőnél, a 485-285-ös telefonszámon. 1. Chamonix (1914. január 24.-február 5.) Téli olimpiák A Mont Blanc lábánál fekvő előkelő üdülőhely békés „telelői" 1924 ja­nuár végén egy plakát­ra figyeltek fel, amely a Nemzetközi Téli Sport­hetet hirdette. Önmagá­ban az esemény is szen­zációt sejtetett, de külö­nös légkört adott a ha­vas-jeges versenyek­nek, hogy a felhívás a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság védnöksége alatt jelent meg. A ver­senyzők és a nézők ak­kor még nem gondol­ták, hogy az első téli olimpia résztvevői vol­tak. A NOB már az alapító okiratában is megemlítette a téli sportokat a javasolt műsorszámok között. Ebből azonban sokáig nem lett semmi, csak 1908-ban, a londoni olimpián jelenhetett meg a műkorcsolyázás. Ér­dekes, hogy éppen az északi országok tiltakoztak a „téli" olimpia ellen, mivel féltet­ték a hagyományos rendez­vényeiket (például a svéd Északi Játékokat vagy a norvég Holmenkollen-i sí­versenyt). Coubertin báró és csapata az 191 l-ben - és éppen Budapesten - tartott NOB-közgyűlésen újból megvitatta a téli játékok ügyét. De csak annyit értek el, hogy az 1920-as antwer­peni olimpián a műkorcso­lya mellett a jégkorong is szerepelhetett. Az 1924-es párizsi olimpia ismét időszerűvé tette a téli olim­pia gondolatát, de a „lausan­ne-i urak" csupán annyit en­gedélyeztek, hogy Chamo­nix-ban nyílt téli sporthetet rendezhetnek, ez azonban olimpiai bajnokságnak nem tekinthető. Végül tizenhat országból - néhány híján - háromszáz versenyző indult a francia üdülőhely rendezvényein, köztük tizenhárom hölgy. Meglepő, hogy az addig til­takozó északi országok va­lamennyien eljöttek, és kitű­nően szerepeltek (a tizen­négy számból kilencet meg­nyertek). A megnyitó ha­sonló külsőségekkel tarkítva zajlott le, mint a nyári olim­piákon (felvonulás, eskü, zászlók stb.), a rendezést azonban „franciás nagyvo­nalúság" jellemezte. A nor­végok nyerték a síszámokat, míg gyorskorcsolyázásban — egy amerikai győzelem ki­vételével - a finnek diadal­maskodtak. A harmincon túli Clas Thunberget joggal nevezték a „korcsolyázás Nurmijá­nak", hiszen mind az öt számban (ötszáz méteren, ezerötszázon, ötezren, tízez­ren és összetettben is) elin­dult, hármat megnyert és szerzett egy második és egy harmadik helyezést is. A „síkirály" a norvég Thorleit Haug lett, aki az ugrás kivé­telével minden számban győzedelmeskedett. Síug­rásban a szintén norvég Ja­Felrobbant a gázpalack • Vecsés (MTI) Gázrobbanás következté­ben kigyulladt egy vecsési családi ház. A robbanást fel­tehetően egy Siesta gázkészü­lék szivárgása okozta. A tu­lajdonos holttestére a födém alatt találtak rá. cob Tullin-Thams végzett az első helyen, az általa képvi­selt új aerodinamikus tech­nikát ekkor láthatta elször a szakma. Szerencséjük volt a ren­dezőknek az időjárással: az egy hét óta tartó alpoki esőzés a megnyitó előtti éj­jel állt el és fagyott, így a jeges sportolók is színre léphettek. Jégkorongozás­ban a kanadaiak taroltak: hat mérkőzésükön 132:3-as gólaránnyal nyerték a tor­nát, ez azóta is Guinness-re­kord. Műkorcsolyázásban a háború óta először indultak nemzetközi versenyen ausztriai sportolók, három­ból két számban győztek. A női első helyezett osztrák Planck Szabó Herminének csak a neve magyar. Sajnos, a század első két évtizedé­ben a több világbajnokságot is nyert leányaink - Kron­berger Lili és Meray-Hor­váth Opika - már „asszony­korba" léptek és nem indul­tak az olimpián. Besiklott viszont a jégre egy akkor még csupán tizenegy éves kislány. Műsorával nagy si­kert aratott, bár az utolsó helyen kötött ki. Később Sonja Henie néven vonult be a sporttörténelembe. Magyarországot négy síelő képviselte: Déván Ist­ván, Háberl Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla. Ma már szokatlan, de akkor nem volt olyan feltűnő, hogy ketten atléták voltak: Déván 1922-ben a stockhol­mi olimpián kétszáz méte­ren a középfutamig jutott, Szepes pedig 1928-ban ezüstérmet szerzett gerely­hajításban. Sítalpon viszont gyengébben szerepeltek, sőt, feladni kényszerültek a versenyt. Egyedül a mun­kássíelő hagyományokon nevelkedett Németh Ferenc ért be a célba élete első 50 km-es távján és kölcsönléc­cel, mínusz húsz fokban az igen jónak mondható husza­dik helyen végzett. Volt még egy érdekes magyar próbálkozás, amit ma már kevesen ismernek. Dr. Rácz Vilmos vállalkozó szellemű sportember apróhirdetésben keresett bobversenyzőket a téli játékokra: „Felkérem mindazokat, akik Chamo­nix-ban a bobsleigh-verse­nyen részt akarnak venni, jelentkezzenek nálam (Váczi u. 40. I. e. 8.) akár sze­mélyesen, akár írásban." A nevezés elment, a csapat nem. Feltehetően anyagi ne­hézségek miatt. Lecsúszni talán tudtunk volna, csak odáig eljutni nehéz. A versenyek befejeztével Coubertin báró úgy nyilat­kozott, hogy „ez a hóborí­totta előjáték minden tekin­tetben sikerült". Egy év múlva a prágai 23. NOB ülésszakon a 62 éves elnök lemondotl, de előtte meg­szavaztatta, hogy fogadják el a chamonix-i sportheteket az első téli olimpiának. Bútorvásár termelői áron Szegeden, a Helyőrségi Klub színháztermében (Vidor Hugó u. 6.) 199X. január 19-20-21-én (hétfőn, kedden, szerdán). Nyitva: 9-18-ig Közvetlenül a gyártótól! Kárpitozott garnitúrák, étkezősarok, szekrénysorok. Hitellevélre is! Januári, februári megrendelésekre további 10 000 forint kedvezményt adunk (100 (XX) Ft feletti megrendelés esetén).

Next

/
Oldalképek
Tartalom