Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

PÉNTEK, 1998. JAN. 16. KITEKINTŐ 3 m röviden Az épített környezetről az Eko-parkban • Munkatársunktól Az újszegedi Eko-parkban, mintegy 150 érdekelt részvételével a VÁTI Kht., valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából és szakembereinek együttműködésével szakmai tanácskozást tartottak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. számú törvényről. Ezen Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékből az első és másodfokú hatóságok részéről építési, hatósági, településrendezési feladatokat ellátó szakemberek, valamint az építészkamarák, a Csongrád Megyei Agrárkamara képviselői és építész-tervező vállalkozók vettek részt. Céljukat elérték: a felmerülő számos gyakorlati, jogalkalmazói kérdést helyben tisztázták, hozzájárulva az országosan egységes joggyakorlat kialakításához a hatósági jogalkalmazás szak- és jogszerűségének biztosítása érdekében. Munkatársunk első díja • Tudósítónktól Az EU-csatlakozás a sajtó tükrében címmel a Külügyminisztérium írt ki országos pályázatot. Az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának szakmai javaslata alapján Az integráció bel- és külpolitikai kérdései kategóriában az első díjat lapunk munkatársa, Újszászi Ilona nyerte el. Az elismerést tegnap délelőtt Budapesten, a Külügyminisztériumban vette át. Pharedemokrácia • Békéscsaba (MTI) A magánalkalmazottak érdekvédelmével kapcsolatos szakszervezeti tevékenység segítésére kapott 1,4 millió forint támogatást az Európai Unió Phare demokrácia-fejlesztő alapjából a békéscsabai székhelyű Magész - közölte Bánhunyadi Róbert, a Magánalkalmazottak Érdekvédelmi Szervezetének vezetője. Az Autonómia Alapítvány közvetítésével meghirdetett pályázaton szerzett összegből a Magész a kisvállalkozóknál többnyire egyedül foglalkoztatott, s gyakorlatilag szervezetlen munkavállalók érdekérvényesítő és érdekfelismerő képességének fejlesztéséhez járul hozzá. Finn gyár épül • Pécs (MTI) Az elektronikai késztermékeket és alkatrészeket gyártó finn Elcoteq Network Oy cég legújabb, immár hatodik gyárát építi meg Magyarországon Pécsett, az ipari park területén. A 30 millió dolláros befektetésről szóló dokumentumot a finn beruházó, a pécsi önkormányzat és a Pécsi Ipari Park Rt. vezetői csütörtökön írták alá Budapesten. Az ez alkalommal tartott sajtótájékoztatón elmondták: az építkezés márciusban kezdődik, a befektető tervezi a vámszabadterületi státus megszerzését is. Az elektronikai termékek és alkatrészek gyártása októberben kezdődik meg, • Tanyatelefónia Százötvenezer plusz áfa? ók vajon vállalnák-e a 150 ezer forintos szerelési költséget? (Fotó: Gyenes Kálmán) A Déltáv Rt.-nek - a koncessziós szerződés értelmében - az idén már a tanyákon élők telefonigényét kellene kielégítenie. Ugyanakkor a külterületi telefonhálózat-fejlesztésekre vonatkozó, időközben módosított miniszteri rendelet következtében ez óriási, alkalmanként akár a százezer forintot is meghaladó költséget róna az igénylőkre. Csongrád megye külterületen élő lakosságának egy jelentős részét érzékenyen érintené, ha több tízezer forintért juthatnának telefonhoz. A Szeged környéki, homokháti tanyavilág lakói hasonlóan a szentesi, vásárhelyi és Makó környékiek is - éppen ezért néhány héttel ezelőtt megdöbbenéssel vették kezükbe a Déltávtól kapott levelet, amelyben tájékoztatták őket a telefonállomás várható költségéről. Abban ugyanis mintegy 150 ezer forint (plusz áfa) szerepelt. A felbolydult igénylők közül néhányan, valamint az érintett - főként a homokháti - önkormányzatok vezetői éppen ezért országgyűlési képviselőjük segítségét kérték a számukra elfogadhatatlan körülmény tisztázása érdekében. Dr. Botka László képviselőtől az iránt érdeklődtünk, hogy sikerült-e megoldást találni az évtizedek óta telefonra várók gondjának enyhítésére? - Az érintett térségek polgármestereinek első gondolata az volt, hogy a telefontársaság e riasztóan magas összeg meghatározásával kíván kibújni a nagy költségráfordítást igénylő külterületi telefonhálózat-fejlesztésre vállalt koncessziós kötelezettsége alól - emlékezett vissza az országgyűlési képviselő. • Vélhetően e feltételezésre választ kértek a Déltáv illetékesétől. - Természetesen. Dr. Lednitzky Péter vezérigazgató nem csak nekünk, de a mórahalmi és makói körzetben tartott lakossági fórumokon is elmondta: talán félreérthető volt a levél, mivel abban egy átlagköltség szerepelt, de az a helyi adottságok függvényében zömében csökkenhet majd. Az azonban tény, hogy sokba kerül a telefonvonalak kiépítése, ha a tanyák egymástól és a városoktól, falvaktól nagy távolságra vannak. • Mit tehetett ön e magyarázatot hallva? - Benyújtottam a Parlament elé, dr. Lotz Károly KHMV-miniszternek címezve az ezzel összefüggő kérdéseket. Mindenekelőtt jogi értelmezést kértem arra, hogy a társaság a koncessziós szerződésnek megfelelően jár-e el, és ha igen, akkor mi indokolja a külterületi és belterületi bekötések közötti közel ötszörös térítésidíj-különbözetet? Amennyiben pedig mindezek jogszerűek, akkor van-e lehetőség arra, hogy az érintett önkormányzatok - a Déltáv Rt.-vel közösen - pályázhassanak a Hírközlési Alaphoz, a lakosságra terhelt költségek mérséklése érdekében. • Milyen válasz érkezett a minisztériumból? - A miniszter egyrészt utalt arra, hogy a módosult kormányrendelet értelmében: „Ha a belépési díj a szolgáltató közvetlen költségeit nem fedezi, az igénylő a belépési díjon túl köteles a külterület-belterület határától, a szolgáltatáshozzáférési pont létesítési helyéig terjedő áramköri szakaszra ráfordított tényleges költségeinek 50 százalékát a szolgáltató részére megfizetni." Ezenkívül bár túlzottnak nevezte a Déltáv által jelzett költségigényt - hangsúlyozta, hogy a minisztérium és a helyi koncessziós társaságok közösen keresik a befizetendő összeg csökkentésének lehetőségét. Az igazán jó hír mégis az, hogy az önkormányzatok pályázatot nyújthatnak be a Hírközlési Alaphoz a magasabb bekapcsolási díj egy részének kompenzálására. El kell még mondanom azt is, hogy Üllés község kezdeményezte azon kormányrendelet módosítását, amely a tanyai telefonhálózat fejlesztésére vonatkozóan jelenleg nem tartalmazza a 15 százalékos közműfejlesztési támogatás visszaigénylését. Erre pedig Kuncze Gábor miniszter válaszát várom. Remélem, kedvező reagálás érkezik e felvetésre is, és akkor jelentős kedvezményt vehetnek igénybe a külterületek lakói. N. Rácz Judit 1997: Tíz százalékkal több bűncselekmény • Budapest (MTI) Tavaly minden eddiginél több, összesen 514 ezer 403 bűncselekmény vált ismertté, ami tíz százalékkal meghaladja az 1996. évit - derül ki a BM Adatfeldolgozó Hivatalának előzetes jelentéséből. Zala és Heves megyében 30-32 százalékkal, Fejérben 46 százalékkal, míg Baranyában 88 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Hajdú-Bihar megyében viszont 6 százalékos, míg a bűncselekmények egynegyedét „produkáló" fővárosban 10 százalékos a csökkenés. Összességében a megyékben tavaly 20 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma 1996-hoz képest. Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt évben százezer lakosra 5056 bűncselekmény jutott, 493-mal több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben 281 emberölés történt, 14-gyel több, mint 1996-ban. A robbanóanyaggal való visszaélések száma 156 volt, ami 29-cel haladja meg a megelőző évit. Kedvező viszont, hogy valamelyest csökkent a személyautólopások száma: tavaly 14 ezer 480 autót tulajdonítottak el, míg egy évvel korábban 16 ezer 178-at. Vagyon elleni bűncselekményekkel 78,2 milliárd forint kárt okoztak, ez 8 százalékos csökkenést jelez. Az eljárások során viszont mindössze 7,3 milliárd forint értékű kár térült meg. A tavaly befejezett nyomozásokban 131 ezer bűnelkövető vált ismertté - közte ötezer külföldi - ami 7 százalékos emelkedést jelent. Figyelemre méltó, hogy a nem büntethető gyermekkorú elkövetők száma (4287) 16 százalékkal növekedett. A rendőri eljárások 49 százaléka volt eredményes, ami 2 százalékpontos csökkenést mutat. A fővárosban ugyanakkor az átlagosnál jóval alacsonyabb, mindössze 33 százalékos volt az eredményes nyomozások aránya. Alkotmánybírósághoz fordulnak a reformátusok • Budapest (MTI) Várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyarországi Református Egyház az egyházfinanszírozási törvény kapcsán felmerülő alkotmányos aggályok miatt - közölte az egyház zsinatának világi elnöke csütörtökön. Kálmán Attila elmondta: számos egyházfinanszírozással kapcsolatos törvényi rendelkezés - amint azt az egyeztetések során is több esetben jelezték - számukra elfogadhatatlan, ezért az új parlamentnél kezdeményezni fogják a törvény módosítását. A zsinat világi elnökének megítélése szerint alkotmányellenes például az állam és az egyházi iskolák fenntartói között korábban kötött 141 közoktatási megállapodás egyoldalú felbontása. Ezek érvénytelenítését a református egyház tiltakozása ellenére hajtották végre - mondta. Kálmán Attila a kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán úgy vélekedett, hogy az egyházak képviseletének megteremtésére a kétkamarás parlament létrehozása adna lehetőséget. Az egyik testület a társadalom pártok szerinti megoszlását, a másik egy másfajta keresztmetszetét mutatná. Ez utóbbiban foglalhatnának helyet az egyházak mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek képviselői. Megítélése szerint a kétkamarás parlament elvét nehéz lenne elfogadtatni a pártokkal. Kálmán Attila ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a református egyház a történelmi egyházakkal való egyeztetés után felveti e javaslatot, két kisebb létszámú (150150 tagú) képviselő-testületre gondolva. jegyzet 4 szenvedélybeteg jrz7 minek a rabja? - tette fel a kérdést a műsorvezető l\ az egyik kereskedelmi rádió éjszakai beszélgetős műsorában. Sokan telefonáltak. Például az anyuka, aki hiába várta haza előző férjét esténként, az nem akart megérkezni, csak valamikor hajnalban jött mindig, így a kétgyermekes asszony rákapott a rumra, megivott egy kupicát, nem többet, és már nem is várta úgy az urát, azt a disznót, aki váratlanul mégis jó útra tért, az anyuka is leszokott az italról, de az „ex" megint kimaradozott, a nő viszont megállta és nem nyúlt többé a rumosüveghez, hanem a gyógyszeresfiókot húzta ki és nyugtatót keresett, előbb egy negyedet, aztán felet, majd egy egészet, később már marokszámra szedte és már nem is várta az urát, nem csoda hát, hogy elváltak, de jött az álmok hercege, akivel imádják egymást és aki segített leszoktatni őt a nyugtatókról, már csak néha napján isznak meg együtt egy pohárka pezsgőt, de azt szabad, nem? Telefonált a rekedt hangú vidám nagymama is, aki naponta három és fél doboz cigarettát szív el és „csakazértsem" akar leszokni káros szenvedélyéről. És telefonált a magamutogató hülye is, aki szeret kioktatni mindenkit, nem érti, hogy' lehetnek az emberek ilyen állatok, hogy rászoknak minden szarra, neki ugyan nincs semmilyen káros szenvedélye, pedig tudom, hogy van, hiszen ha egy rádióműsorba be lehet telefonálni, akkor ő betelefonál és jól megmondja. w~is akkor jelentekezett egy srác Békéscsabáról. „Egy Hí hete jöttem haza az elvonóból, de nem tudok leszokni a kábítószerről" - csak ennyit mondott, de olyan hangon, mintha ezt mondaná: Segítsetek emberek, mert meg fogok halni. A műsorvezető nem is kívánhatott volna magának jobb interjúalanyt egy olyan adásban, melynek a szenvedélybetegség a témája. Mikor és miért szokott rá? Mennyit költ kábítószerre? Hogyan keresi meg a rávalót? Milyen szert használ? Hogyan szerzi be? - kérdezhette volna. De nem. Úgy reagált a „palackpostára", mint egy rádióhallgató. „Erre nem voltam felkészülve. Hát, remélem, hogy sikerül leszokni. Találj magadnak valami hasznos elfoglaltságot. És nagyon köszönöm, hogy hívtál, nagyon köszönöm, hogy elmondtad ezt a súlyos dolgot. Szervusz! A következő szám neked szól" És már lökték is a Barbie girl-t vagy valami hasonlót a drogos srácnak Békéscsabára, aki csak fogta a kagylót, de nem szólt, vagy ha mondott is valamit, nem tudhatjuk, hogy mit, mert lekeverték. Pedig nem őt kellett volna TcfA- ^s-zj^x' Am^L • Egyeztetés a választások időpontjáról A pártok többsége ragaszkodik május tizedikéhez • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Párton kívül a Munkáspárt is azt szeretné, ha május 3án rendeznék meg az 1998as országgyűlési választások első fordulóját. A Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint az Agrárszövetség elfogadhatónak tartja az eddig szóba került mindkét dátumot, a többi - Göncz Árpádhoz január 21-ére hivatalos - párt ragaszkodik a május 10-i időponthoz. Az államfő kezdeményezésére megrendezendő egyeztetésre tizenegy párt - az MSZP, az SZDSZ, az MDF, az FKGP, a Fidesz, az MDNP, a KDNP, az Agrárszövetség, a MIÉP, a Munkáspárt és a Köztársaság Párt - kapott meghívót. Az Agrárszövetség az első forduló időpontjával kapcsolatos végső álláspontját a választásokon vele együttműködő szervezetekkel egyeztetve hozza meg, a MIÉP pedig az eszmecsere során véglegesíti véleményét. A Magyar Szocialista Pártot Kósáné Kovács Magda alelnök, az SZDSZ-t Szent-Iványi István frakcióvezető, az MDF-et Lezsák Sándor pártelnök, a kisgazdákat Lányi Zsolt alelnök, a Fideszt Kövér László ügyvezető alelnök, az MDNP-t pedig Szabó Iván pártelnök képviseli majd az egyeztetésen. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében Füzessy Tibor ügyvezető alelnök vesz részt a megbeszélésen, a Köztársaság Pártot pedig Magyar György ügyvezető elnök képviseli majd. Az Agrárszövetség részéről Mayer Bertalan ügyvezető alelnök megy el az egyeztetésre, a MIÉP véleményét pedig Csurka István pártelnök tolmácsolja majd. Kalasnyikov-ügy • Budapest (MTI) A Fővárosi Főügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el az úgynevezett Kalasnyikov-ügyben. A Fővárosi Főügyészség az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága által az 1990-es fegyvereladás körülményeinek felderítése céljából indított vizsgálat anyaga és pótlólag beszerzett egyéb adatok alapján rendelte el a nyomozást a feltételezhető büntetőjogi felelősség tisztázása érdekében.