Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

SZOMBAT, 1998. JAN. 3. BELFÖLD 3 Iparűzési adó • Győr (MTI) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara arra kérte a térség ön­kormányzatait, hogy 1998-ban ne éljenek az iparűzési adók emelésének törvényben bizto­sított lehetőségével, inkább a már meglevő vállalkozások megerősítésére, illetve újak bátorítására törekedjenek. A növekvő bevételek, a foglal­koztatás, a személyi jövede­lemadó révén ugyanis a tele­pülések így is többletbevéte­lekhez jutnának. A kamara azt is szorgalmazza, hogy az ön­kormányzatok vizsgálják felül a külföldiek beruházásaihoz nyújtott adókedvezményeket és 1998-ban a versenysemle­gesség betartása érdekében már ne adjanak ilyeneket. Ba­logh József győri polgármester elmondta: Győrnek nagy szük­sége van a helyi adókból szár­mazó bevételekre, emelés azonban csak az iparűzési adó­nál történt. Tisza Cipő • Martfű (MTI) Közösen vág neki az 1998­as esztendőnek a martfűi Tisza Cipő Rt. és a német Salaman­der cég. Az új vállalkozás a Salamander és Tisza márkane­vek ötvözetéből a Saltisz nevet kapja, az általa gyártandó új cipőmodelleket a jövő év ele­jén mutatják be. A hazánkban 17 éve bérmunkát végeztető Salamander AG. az idei év vé­gén megkötött szerződés sze­rint ingatlanokat, gépeket vá­sárol meg a Tisza Cipő Rt.-től és csaknem ezer munkavállaló foglalkoztatását vállalja. A né­met társaság az üzletbe 10 millió márkát fektet, ezt a pénzt épületek felújítására, korszerű gépek beszerzésére és új munkaformák honosítá­sára fordítja. Felújítják a múzeumot • Kaposvár (MTI) Hamarosan megkezdődik és 2000 tavaszáig tart majd Ka­posvár több mint 150 éves Rippl-Rónai Józsefről elneve­zett múzeumának rekonstruk­ciója. A munkálatokat négy pályázó közül a legjobb ajánla­tot tevő kaposvári Középület­kivitelező és Kereskedelmi Kft. nyerte el. A helyreállítás és korszerűsítés mintegy fél­milliárd forintba kerül, ehhez a fenntartó Somogy megyei ön­kormányzat címzett támogatás kapott. A műemléképületben a pincétől a tetőszerkezet cseré­jéig teljes helyreállítást hajta­nak végre megszüntetik a vize­sedést és korszerűsítik a fűtést is. Az itt működő levéltár tete­mes mennyiségű anyagát és a múzeum féltett kincseit a ka­posvári laktanyában helyezik el a munkálatok idején. Rádiá utca 11. • Székesfehérvár (MTI) Visszaköltözött Pátkáról Székesfehérvárra a Rádió utca 11 -bői önként kihurcolkodott családok számára kijelölt ide­iglenes szálláshelyre a Varga­család. A kilenctagú família ­amely egyébként másodikként vette birtokába a székesfehér­vári önkormányzat anyagi tá­mogatásával vásárolt új ottho­nát - azért kényszerült erre a lépésre, mert miközben ők Székesfehérvárott töltötték az év végi ünnepeket, ismeretlen tettesek szinte lakhatatlanná tették a házukat. Betörték az ajtót, az ablakokat. Elvitték né­hány használati tárgyukat. • A „bárányfelhősök" már betankoltak... Kúttájkép, áremelés után S még mondja valaki, hogy az áremelést követően a kutya se ment a benzinkútra... (Fotó: Gyenes Kálmán) Van egy jó hírünk, s persze mellé egy rossz. A jó hír szerint január else­jével nem lett drágább a benzin. A rossz meg arról tudósít, hogy mégis töb­bet kell érte fizetnünk. Áremelésekben járatos magyar polgár ebből már pontosan tudja: megint nem a nafta kerül többe, hanem a hozzá rendelt adók, útalapok, s egyéb díjak mértékén változtattak. Mi pedig annak jártunk utána, mennyire fogadta ezt örömmel - netán beletö­rődéssel - benzinkutas, s tud-e még cifrán károm­kodni mérgében az au­tós? A második kérdésre máris kínáljuk a választ: a magyaros szitkozódásnak tegnap dél­előtt nyomát sem találtuk benzinkutas körutazásunk so­rán. Volt ugyan olyan hölgy, aki tőlünk értesülvén az ár­emelésről, elrebegte - hát ez borzasztó! -, de aztán közöl­te: régi jó szokásán, miszerint ha már egyszer beáll a kút­hoz, ő bizony teletankolja a járgányt, most már csak azért sem változtat. - Lehet, hogy én leszek a egyetlen, aki ilyet tesz? - mo­solygott, miközben a kút számlálója országos csúcsot futott tengelye körül. Könnyen elképzelhető, hogy szavaival telibe lőtte a igazság céltábláját, ugyanis tegnap volt oly nagy üresség Szeged kútjainál, hogy éppen csak autóval nem lehetett ta­lálkozni. Mint a tapasztalt benzinszakértőktől megtud­tuk: nincs ezen semmi csodál­nivaló. A bárányfelhős autó­sok - vagyis akik csak jó idő­ben gurulnak ki garázsaikból féltve őrzött kincsük „nyergé­ben", már december utolsó napjaiban teletankolták az au­tójukat, s egy hónapig aligha mutatkoznak benzinkút kör­nyékén. Ám ez sem szolgál sok újdonsággal, ugyanis az elmúlt években hozzászokha­tott az ország a kötelező ja­nuári benzinár-emelésekhez, s ezt a tényt mind illedelmeseb­ben veszik tudomásul. - Valaha egy-két forintos árváltozás után is szidták a kutast, meg annak az anyuká­ját, ma pedig rezzenéstelen arccal veszi tudomásul min­denki, hogy megint többet kell fizetnie - foglalta össze tapsaztalatait egy kedves hölgy, aki még akkor kapcso­lódott be a naftaszakmába, amikor 2 forint és 70 fillér el­lentételeként adtak egy liter benzint. - S akkoriban még adtak ugyebár borravalót is a kuta­soknak. Hát ez napjainkra szép lassan kiment a divatból. Hó elején, amikor még tele tankot rendel a kuncsaft, még csak-csak nyomnak egy hú­szast a kútkezelő markába. De hónap végén, amikor csak egy ezresért csöpögtetik a benzint, a borravaló bizony elfelejtő­dik - kaptuk az összecsengő információt minden fölkere­sett kútnál. Majd találkoz­tunk egy optimista szegedi polgárral is. Aki közölte: leg­frissebb információi szerint Németországban 1 márka 72 pfennig a 95-ös ólmozatlan benzin ára, míg nálunk még az 1 márka 60-at sem éri el. Ha nem tesszük mellé a fize­tési szalagokat, már akár örül­hetünk is, nem igaz? - mo­solygott ki a fejéből. S ezzel a bicegő igazsággal dehogy volt kedvünk vitat­kozni... Bátyi Zoltán • Egerlövő (MTI) Egyértelműen templom­gyalázásnak minősttette a község templomával történte­ket Gordos Attila, a Bor­sod-Abaúj-Zenjplén megyei Egerlövő református lelké­sze. Mint az MTI-nek nyilat­Templomgyalázás kozva pénteken elmondta: bár a pontos időpontot csak behatárolni tudják, a karácso­nyi és az újévi ünnepek kö­zött valaki, vagy valakik csá­kánnyal megbontották a mű­emléki templom román kori részén, az egykori bejáratnál a falat. Itt két ácskapocsból és egy fémtüskéből összehe­gesztett keresztet helyeztek el. A lelkész egy őrült, eset­leg sátánista elkövetőre gya­nakszik. A rendőrséget érte­sítették, éppen ezért a mesteri munkával összeállított vaske­resztet nem távolították el a templom falazata mellől. Havi húszezernél kevesebb ASK FOR ­PIACKUTATAS Egy magyarországi egye­temistának havonta átlago­san 18 339 forint bevétele van és átlagosan 12 559 fo­rintot költ. A kiadás rubri­kában az élelmiszer és a la­kás viszi el a legtöbbet. Jel­lemző eredmény, hogy a kultúrát és a szórakozást ugyanolyan nagy számú hallgató (90 százalék) neve­zi meg kiadásként, de az utóbbira jóval kevesebbet képesek költeni. A kollégi­um és albérleti árak magas szintjét jelzi, hogy a kiadást megnevező 72 százaléknyi hallgató alig költ kevesebbet erre a célra, mint amennyit élelmiszerre költenek húsz százalékkal többen. A bevé­telforrások tekintetében a szülői támogatás valamivel elmarad a tanulmányi ösz­töndijak mögött. AZ EGYETEMISTÁK KIADÁSAINAK ES BEVETELEINEK SZERKEZETE 100 A kiadást A kiadás Ttegnevezók átlaga aránya {%) (Ft/hó) KIADÁS Élelmiszer Kutúra, Kollégium, Ruházkodás szórakozás albérlet 100­BEVETEL A bevételt A bevétel megnevezők átlaga aránya (%) (Ft/hó) Forrás: Oktatáskutató Intézet 50 • Tanulmányi ösztöndíj Szülői Munkavégzés támogatás jegyzet Benzinpohár F ajon hányan tudják kies e honban, hogy mit is je­lent a KKKSZ? Ám senki ne aggódjon, máris szál­lítjuk az információt - a kőolajtermékek kötelező kész­letezési díját jelölik e rövidítéssel. S hogy e széphangzá­sú fogalomhoz mi köze a magyarnak? Hát ez se marad­jon válasz nélkül: többek között ennek is köszönhetjük, hogy január elseje óta újfent többet kell fizetnünk a benzinért. Hogy tavaly még csak útalapot, fogyasztási adót és környezetvédelmi dijat szidhattunk? Lám, mint a KKKSZ is mutatja: fejlődésünk töretlen, s a lelemény is kifogyhatatlan, ha a benzin árát emelni kell. Mert hogy Magyarországon éppenséggel kötelező. Történhet bármi a világ kőolajpiacán, csökkenhet akár fél fityingig a nyersolaj hordónkénti ára, a ma­gyar nafta úgy szívja magába a pénzt, az adókat, s a dijakat mint szomjas szivacsok teszik a vízzel. Immá­ron évtizedek óta nincs olyan magyar kormányzat, amelyik legelőbb ne az autósokon akarna méreteset ütni egy kis (kis...?) áremeléssel, ha nincs pénz családi pótlékra, nincs nyugdíjemelésre, vagy éppenségel a napközisek papírszalvétájára. A benzin, a gázolaj iz­mos Jolly Joker a nagy magyar ártornászok ama kár­tyajátékában, amelyben nekünk, magyar autósoknak már régen nem osztanak értékelhető lapot. S lám mégis játszunk, s megtanultunk mosolygós arcot vág­ni. Miért is ne tennénk? T jiszen tessék csak átlapozni az elmúlt napok ár­ai. emelésekről szóló krónikáit. S tessék azon s nyomban örvendezni. Ugyanis a postai, a szemétszállí­tási, a víz-, a távbeszélő-, s egyéb dijak emeléséhez ké­pest a benzin egyhelyben toporog. Nem is beszélve ar­ról, hogy e sokat szidott termék Albániában például gyakran nincs is, Németországban pedig drágább, mint nálunk. Vagyis, ha pohár derekáig lötyögő vízről azt vesszük észre, hogy a csupor félig immár teli, s nem azt, hogy félig még üres, szétrepeszJieti arcunkat végre a mosoly. Csak azt a poharat... Azt tudnánk valamiből kifizet­! Sikeres volt a Hajrá, Hazai! • Pécs (MTI) Sikerrel zárult a piac­képes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösz­tönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piac­védelmi akciósorozat 1997-es, első szakasza, melyet a Pécsett működő Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület indított tavasszal. Weinreich László, az 1995-ben alakult egyesület elnöke az MTI-nek elmond­ta: a kampány társadalmi méretekben tudatosította a reformkori magyar politiku­sok, Széchenyi és Kossuth által felismert törvényszerű­séget, hogy a magyar termé­kek vásárlói hosszú távon a hazai gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrejöttét tá­mogatják. Az akció ismertté tette a piacképes hazai ter­mékek megkülönböztető védjegyét, a piros-fehér-zöld négyzetet, melynek jobb al­só sarkában hazánk nemzet­közi jele, a H betű látható. Szeretnék ugyanakkor elér­ni, hogy ez legyen a magyar termékek országosan - ké­sőbb pedig akár világszerte - használt megkülönböztető védjegye. A felmérések szerint a megkérdezett vásárlók csak­nem hatvan százaléka fontos­nak tartotta, hogy magyar árut vegyen, ám csak alig több mint egyharmaduk vá­laszt hazait. A MÁK ezért fontosnak tartja az egységes termékvédjegyet, amely első pillantásra megkülönbözteti a hazait a külfölditől. Hazai terméknek tekintendő egyéb­ként, amelyet teljes egészé­ben Magyarországon termel­tek, termesztettek, tenyésztet­tek vagy állítottak elő, továb­bá amelynek előállításához felhasznált importanyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49 százalékát. Giczy és az átülések • Budapest (MTI) Giczy György nem tarta­ná célszerűnek, ha másik parlamenti képviselőcso­portba ülnének át a meg­szűnt KDNP-frakció ma független tagjai. Elsőrendű szempontnak tekinti ugyanis a párt önállóságának fenn­tartását. Erről a pártelnök nyilatkozott pénteken a távi­rati iroda munkatársának. Mint elmondta: a válasz­tásokig már nincs hátra annyi idő, hogy az átülő honatyák hatékonyan be­kapcsolódjanak valamelyik képviselőcsoport munkájá­ba. Emlékeztetett arra is, hogy a KDNP választmánya nemrég elfogadott ajánlásá­ban „nem tanácsolja" ezt a lépést a Kereszténydemok­rata Néppárt tagjainak. Giczy ugyanakkor úgy nyi­latkozott: figyelmük közép­pontjában most nem a máju­sig tartó, hanem az azt kö­vető időszak áll - azon munkálkodnak ugyanis, hogy „tisztességes emberek­ből álló erős frakciót" ala­kíthasson a KDNP a válasz­tások után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom