Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-14 / 11. szám

SZERDA, 1998. JAN. 14. BELFÖLD 3 • Vágási Kálmán: „Azonnali megoldást várok" Parkolópályáit a rádió A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának hétfői sürgetése nyomán Vágási Kálmán, a szegedi stúdió vezetője azt reméli, hogy a Hírközlési Főfelügyelet végre - legalább ideiglenes megoldással - lehetővé teszi adásaik elérését. (Fotó: Nagy László) jegyzet Vidéki dolgok jfi a felelős azért, mert két hete eltűnt az éterből a MA. szegedi rádió hangja? Ez a kérdés: anakroniszti­kus. Megtanulhattuk volna már, hogy ne keresgéljünk felelősöket a média-káoszban. Se. És egyáltalán: skandalum-e egy vidéki rádió hallhatatlanná válásá­nak ügye a kitört Xénia-láz mellett? Legyünk realisták, lássuk, hogy a Magyar Rádió igenis valahogy könyedebben, elegánsabban viseli, szenvedi, alakítja legújabbkori sorsát, mint a Magyar Televízió. A szegedi ügyben sem látszik, hogy a rádió különösebbet hibázott volna. Így kívülállóként inkább azt lehet gyanítani, hogy a roppant elfoglalt tisztelt testület, az ORTT késlekedett, hiszen csak december közepén hozott határozatot az ideiglenes megoldásról. Amely megmenthette volna a körzeti stúdiót - ha a másik tekintélyes testület végrehajtja a határozatot. De az mintha túl udvarias lenne a füle botját se moz­dító, Genfre fittyet hányó szomszéddal. Ha engem nem zavar, hogy Ásotthalmon kizárólag e déli szom­szédok nyelvén tudok rádiózni, feltehetően a szabad­kaiakat sem zavarná, ha bejönne nekik a szegedi adás. Am ez így túl civil, belátom. Végtére lehetnek távlatos, nagy hírközlési célok, amelyeket nem zavarhat meg egy vidéki rádió érdeke. A vidéken lakó érdeke. Vagy a fene tudja, kinek az érdeke. M ert itt van például a tévés híradó-ügy. Informá­cióink szerint ugyancsak január l-jén volt a te­metése élénk emlékezetű Matuzné élete főművének, a vidéki híradós stábok hálózatának. Minden különö­sebb papírmunka nélkül, csak úgy folyosói szóbeszéd­re - megszűntek létezni Kit beleolvasztottak a körzeti tévéstúdiókba, kit meg csak megfosztottak a techniká­jától. A pesti szerkesztőséggel napi, közvetlen kapcso­latban állt kollégák csak néznek, mint a moziban. Nem tudják, ki a főnökük, honnan kapnak ezután fi­zetést, egyáltalán kellenek vagy sem és kinek és med­dig és főleg: mi a dolguk? Vagy átevickélnek valaho­gyan a zavaroroson vagy belefulladnak, tény, hogy mi nézhetjük azt a közszolgálati híradót, amit kapunk: vagy benne lesz, hogy Magyarország a vidék is vagy nem. S hogy mibe kerül nekünk mindez? Anakronisz­tikus kérdés. Megírta az újság, hogy a Xénia-hölgy, aki nyerésre játszott és nyert is: szegedi. Nem kell le­becsülni a vidéket, kérem! Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491 -022. Dorozsmai út S. Tel.: 466-092 "MOOUIIAU ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL TETŐIG fagyállá padlóburkolók 1 280 Ft/nm, I. o. csemperagasztók, fugázók, élvédők, szilikonok Parlamenti találkozó Kastélyvita • Baktalórántháza (MTI) Horn Gyula miniszterel­nökhöz fordult segítségért a baktalórántházi önkormány­zat a helyi Dégenfeld-kastély adás-vételi vitájában. Azt ké­ri, hogy a kormány vizsgálja felül korábbi döntését, mi­szerint elővásárlási jogával élve a kabinet megvásárolja a létesítményt, s az egyházi tulajdonrendezés keretében csereingatlanként a főváros birtokába adja, pszichiátriai intézet kialakítására. Nem a gyógyintézet létesítése ellen tiltakoznak. Készek helyet adni a pszichiátriának, de nem a műemlék, idegenfor­galmi szempontból fontos Dégenfeld-kastélyban, amely a szabolcsi kisváros legérté­kesebb épülete. A létesít­mény a híres Baktai-erdő szélén, egy ősparkban talál­ható, így akár turistaköz­ponttá is átalakítható lenne. Rendház • Eger (MTI) Egerben az ország egyik legnagyobb konferenciaköz­pontjának kialakítását tervezi az önkormányzat egy olyan templomban, ahol soha nem tartottak istentiszteletet. A barokk templomot eredetileg liturgikus célokra emeltette a Trinitárius Rend. Mire elké­szült, II. József, 1884-ben fe­loszlatta a rendet. Ezt köve­tően katonai raktárként, szín­házként, moziként, sőt leg­utóbb diszkóként is üzemelt a ház. Az önkormányzat a konferenciaközpont megva­lósításának költségeit 600 millió forintra becsüli. Pénzes fiú • Gödöllő (MTI) A gödöllői rendőrkapi­tányság vezetője 50 ezer fo­rint jutalmat tűzött ki annak a nyomravezetőnek, aki ér­demleges adatot tud szolgál­tatni a gépkocsilopásokkal gyanúsított 21 éves Horváth Attila hollétéről és tevékeny­ségéről. A mintegy 165 cen­timéter magas, fekete hajú, kékszemű, jól öltözött és át­lagos testalkatú férfi alkal­manként működési területét vidékre is kiteijeszti, főként Vácrátótra, Vác környékére, ám budapesti szórakozóhe­lyeken is gyakran előfordul. Jellemző, hogy feltűnően sok pénzt tart magánál. Cserbenhagyó orvos • Tárnáméra (MTI) Kelemenné Rácz Katalin büntetőtanácsa immár jog­erősen egy év börtönbünte­tésre Ítélte dr. Dányi Gyulát, Tarnaméra község háziorvo­sát. A bíróság megállapítot­ta, hogy 1994. szeptember 27-én Tarnaméra belterüle­tén halálra gázolta özvegy Farkas Istvánnét, majd segít­ségnyújtás nélkül továbbhaj­tott a baleset helyszínéről. Az orvos felesége az eljárás folyamán mindvégig azt állí­totta: ő vezette a gépkocsit. A bíróság bizonyosságot szerzett arról, hogy az autót nem a nő vezette, hiszen még a váltót sem tudta meg­felelően kezelni. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet megerősítve, mellékbünte­tésként két évre eltiltotta Dá­nyi doktort az autóvezetés­től, ugyanakkor az elsőfokú határozattal szemben nem egy, hanem két évre tiltotta el a háziorvost hivatása gya­korlásától. A kissé bonyolult tör­ténetet olvasóink végig­követhették: beszámol­tunk róla, hogy az or­szágos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) feljo­gosította a Magyar Rá­dió szegedi körzeti stú­dióját a 87,9 vagy a 93,1 MHz-es frekvencián való sugárzásra, ám a Hírközlési Főfelügyelet nem hajtotta végre a ha­tározatot. Ennek követ­keztében a szegedi stú­dió műsorai, köztük or­szágos kisebbségi és nemzetiségi adások ja­nuár 1-tól nem hallgat­hatók az elterjedt nyu­gati URH sávban. A szentesi adó sugározza ezeket a Kossuth 66,29 MHz-én; a ma forgalomban lévő készülékeken nem sze­repel ez a frekvenciasáv. Ja­nuár l-ig a 94,9 MHz-es hullámhosszon szólt a szege­di rádió; a frekvenciát a Da­nubiussal együtt - eladták. # A médiatörvény óta le­hetett tudni, hogy a Danu­biust privatizálják. Ho­gyan történhetett, hogy egy állítólag fontos ma­gyar nyelvű regionális adás, plusz a nemzetiségi országos műsorok nem kaptak frekvenciát? - kér­deztem Vágási Kálmánt. - A kérdést nem nekem kellene feltenni, mert én két éve folyamatosan kérek: fi­gyeljenek, a Danubiust priva­tizálni fogják! A Magyar Rá­dió figyelt is, az ORTT tudott a problémáról. Ebben az új­ságban jelent meg a Hírközlé­si Főfelügyelet illetékesének nyilatkozata, mely szerint ők is időben elkezdték a nemzet­közi egyeztetést. Ez egy genfi konvenció alapján kötelező: az új frekvenciákat kölcsönös alapon egyeztetni, vélemé­nyeztetni kell a szomszédos országokkal. Déli szomszé­dunkkal máig nem sikerült, mert a háború következtében megszakadtak a kapcsolatok. Február végére várják a frekvenciákat egyeztető dele­gációt - mondta a főfelügye­let a Délmagyarország mun­katársának. Ez eddig megért­hető. De a rádió kuratóriuma most azért emelt szót, mert a nemzetközi megegyezésig ja­vasolt ideiglenes megoldást nem biztosította a szegedi rá­dió számára a főfelügyelet, mondván, ez barátságtalan lé­pés lenne déli szomszédaink­kal szemben. Január 1-től emiatt nem hallgathatók a szlovén, a ruszin, a bolgár, a görög, az ukrán, az örmény, a lengyel nemzetiségi műsorok és a napi harminc perces ro­ma program. • Tudják-e mérni mennyire csökkent a hall­gatottságuk? - Pontosan nem, de a tele­fonos visszajelzések száma sokkal kevesebb, ebből kö­• Budapest (MTI) A kisgazdák elfogadha­tatlannak tartják, hogy Horn Gyula miniszterelnök kép­ernyő előtti pártpropagandá­ja olyan kérdésekben is megnyilvánuljon, mint a májusi választások időpont­jának MSZP-s érdekeket szolgáló ismertetése a köz­szolgálati televízióban. Az FKGP a kormányfő hétfő esti televíziós beszédével kapcsolatos véleményét kedden közleményben hozta az MTI tudomására. Az ellenzéki párt vezető­sége a közleményben rámu­vetkeztetünk. Tehetelenek vagyunk! - tárja szét a kezét Vágási Kálmán. - A legna­gyobb baj, hogy a Dél-Alföld rádió nélkül maradt, nincse­nek olyan nemzetiségi műso­rok, amelyekhez az illető nemzetiségeknek pedig joguk van, végül gazdasági kárt szenved a Magyar Rádió. • Elfogytak a hirdetők? - El nem fogytak, de... Ki az, aki olyan rádióban hirdet, amelyet csak a régi készülé­keken lehet hallani? • Mi lenne az a bizonyos átmeneti megoldás? - A Hírközlési Főfelügye­let jogszerűen adhatna frek­venciaengedélyt csökkentett adóteljesítménnyel. Ezzel nem sértene senkit. Február végéig azért nem várhatunk, hiszen amikor megkezdődik a parlamenti ülésszak, a Kos­suthnak azon a frekvenciáján fogják közvetíteni, amelyiken most mi adunk... S. E. tat, hogy az alkotmány ér­telmében a köztársasági el­nök jogkörébe tartozik a vá­lasztások időpontjának meghatározása. Ezért alkotmányjogilag elfogadhatatlan a kormány­fő magatartása, amellyel a televízió nagy nyilvánossá­ga előtt népszerűsítette a május 3-í választási időpon­tot és olyan megoldást ve­tett fel, miszerint az első fordulót három héttel köves­se a második. Az FKGP szerint a mi­niszterelnöki akarat ellenté­tes a törvényes előírással. • Budapest (MTI) Göncz Árpád január 21­ére találkozóra hívta a par­lamentbe a legutóbbi, az 1994-es országgyűlésikép­viselő-választásokon leg­alább 1 százalék szavazatot kapott 11 párt vezetőit - kö­zölte az MTI-vel kedden Faragó András, a köztársas­ági elnök szóvivője.El­mondta: a köztársasági el­nök meghívó levelében ­amelyet kedden kézbesítet­• Budapest (MTI) Az enyhébb télnek kö­szönhetően kevesebb fűtési energiát fogyaszt a fűtéshez az ország - nyilatkozta az MTI-nek Richter Lajosné, az Energia Információs Ügynökség osztályvezetője kedden. „Az év első tizen­egy napján számításunk sze­rint 35-40 százalékkal keve­sebb fűtési energia fogyott, mint tavaly ugyanezen idő­szak alatt" - jelentette ki Richter Lajosné. A többéves gyakorlati ta­pasztalatokat figyelembe véve az elmondható, hogy az átlagos külső középhő­mérséklet 1 Celsius fokos tek - jelzi, hogy a megbe­szélésen szeretné megismer­ni a pártok véleményét az 1998. évi országgyűlésikép­viselő-választások első, il­letve második fordulójának időpontjáról. Göncz Árpád a mostani találkozóval foly­tatja azt a korábbi gyakorla­tot, hogy a választások idő­pontjának kitűzése előtt tá­jékozódik: a politikai pártok mely időpontot tartják alkal­masnak. változása körülbelül 5 szá­zalékkal mozdítja el az energiaszükségletet. Az mostani 8,6 fokos átlagos középhőmérséklet emelke­dését alapul véve január el­ső tizenegy napján a fűtési energiaigény mintegy 35-40 százalékkal mérséklődhe­tett. Egy napra vetítve tavaly 1,8 petajoule volt az ország fűtési célú energiaigénye. Ez mérséklődött 35-40 szá­zalékkal. vagyis az év első tizenegy napjában 6,5-8 pe­tajoule-nyi - kőolajban kife­jezve 160-190 kilotonna ­energiahordozót takarítha­tott meg az ország. Az SZDSZ és a kopogtatócédulák • Budapest (MTI) Annak érdekében, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megünneplé­se ne a választási kampány idejére essen, az SZDSZ tá­mogatja a Millenniumi Em­lékbizottság azon javaslatát, hogy a választások első for­dulójára május 10-én kerül­jön sor - közölte kedden az MTI-vel Hack Péter szabad­demokrata ügyvivő, az Or­szággyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. A politikus kifejtette: május 3-i időpont esetén már március 11-én, tehát néhány nappal a március 15-i ünnep előtt megkez­dődne a kopogtatócédulák összegyűjtése. Ez nyilvánvalóan rá­nyomná bélyegét a megem­lékezésekre. A kisebbségek parlamen­ti képviseletének biztosítá­sáról, illetve a tavaszi ülés­szak esetleges előrehozásá­ról szólva Hack Péter el­mondta, hogy álláspontjuk kialakítása előtt tájékozódhi kívánnak az MSZP elképze­léseiről. • Szegeden és Röszkén kötött ki az „osztrák" benzin Nem tagadlak az argazdák • Tudósítónktól Öt tartálykocsiban 471 ezer liter, 56 millió 457 ezer forint értékű benzin érkezett - Ausztria helyett - az elmúlt év áprilisában Budapestről Sarkadra. Onnan tankerautók szál­lították főként szegedi és röszkei benzinkutakhoz, amelyek tulajdonosai nem 134, hanem mindössze 94 forintot adtak literjéért. Még 1995-ben jegyezték be a cégbíróságon a taszá­ri-kaposvári illetőségű FI­OL Kft.-t, hamis személyi igazolványok alapján. Dr. Kovács lászló, Békés me­gyei főügyész elmondta, hogy tulajdonképpen köz­vetett bizonyítékok révén emelt vádat 12 esetben a Gyulai Városi Ügyészség, csupán az orgazda benzin­kút-tulajdonosok, T. Z„ H. K„ D. A. és S. F. nem ta­gadták tettüket. Minden va­lószínűség szerint a külö­nösen nagy értékre elköve­tett lopás végrehajtói, F. Gy. I. rendű és K. J. II. ren­dű vádlottak kerültek rend­őrkézre, a terv kiagyalói szintén szabadlábon van­nak. • Közszolgálatiság és politika Az FKGP tiltakozik Enyhe tél - kevesebb energia

Next

/
Oldalképek
Tartalom