Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

/ PÉNTEK, 1997. DEC. 5. A HELYZET 9 • Ismét az idegenforgalomról Kinek a dolga? Csongrád megye - és benne különösen Szeged - idegenforgalmi vonzerejének növelése régóta foglalkoztatja a szakembereket, az eredmény mégsem kielégítő. Ennek legfőbb oka - a felelősségérzet hiányosságai mellett - az egyre keményedő konkurenciaharc. A baj az, hogy közben csak a vesztesek köre bővül. Túlzások nélküli, de igen kritikus hangvétel jellemezte a megyei idegenforgalmi klub legutóbbi összejövetelét. A Royal Szálló különtermében egybegy lt - az utazás, illetve a vendéglátás különböző területein érdekelt szakemberek ugyanis nemcsak a rajtuk kívülálló, az ügyben mégis kulcsszerepet játszó „partnereik" kifogásolható közrem ködésére mutattak rá, de a vendégekért folyó küzdelem árnyoldalait sem hallgatták el. Avitaindítónak is nevezhető tájékoztató - amelyet Roczkov György, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5. osztályának elnöke tartott - ezért remek katalizátornak bizonyult. Mint a jelenlévők - többek között - megtudták: a kamara vendéglátással, idegenforgalommal, szállodaiparral foglalkozó osztálya - BácsKiskun és Békés megyével együtt - regionális intézőbizottság létrehozásával kíván egy, a régió idegenforgalmi lehetőségeit tartalmazó programot összeállítani. A kamara feladatának tekinti a feszültségek oldására - a régi és az új vendéglátósok párbeszédének elősegítését éppen úgy, mint a továbbképzések szervezésében, megtartásában, illetve a vendéglátás színvonalának javítását szolgáló ellenőrzéseken való részvételt. Csongrád megye idegenforgalmának alakulására várhatóan jelentős hatással lesz majd a szállodák új, minőségi besorolása, amelyek meghatározásába bekapcsolódnak a kamara szakemberei is. A hozzászólók mindenekelőtt az önkormányzatok együttműködési készségének hiányosságait emelték ki, azt, hogy nem tekintik egyenrangú partnernek a kamarát. De nem támogatják megfelelően a beutaztatást, a régió fejlődését elősegítő, ismertető kiadványok megjelentetését sem. Egy térség népszerűsítése, „eladása" ugyanis nem a vállalkozók feladata. A kamarát is hiába bombázzák, mindössze néhány szóróanyag, esetleg könyv megjelenését tudja támogatni. Ezért is szeretnék meghívni a megye polgármestereit, országgyűlési képviselőit az e kérdések tisztázását szolgáló találkozóra. A megye vendégcsalogató értékeinek bemutatását elősegítő, Utazás '98 kiállításon pedig saját standot állít majd fel a kamara. Ebben 50 százalékos fizetési kedvezmény mellett - az idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt cégek, vállalkozók is elhelyezhetik szórólapjaikat, illetve kiadványaikat. A klub tagjai nemcsak nagy érdeklődéssel hallgatták és egészítették ki az elhangzottakat, de megállapodtak abban is, hogy Szeged idegenforgalmi gondjainak enyhítése csak &z önkormányzattal való szoros együttműködéssel képzelhető el. Ezért a következő, január 6-ai összejövetelükre meghívják az önkormányzat e témakörben érintett szakembereit is. N. Rácz Judit Ajándékkosár • Munkatársunktól Jótékonysági koncertet rendeznek ma este fél 8-tól a Szegedi Nemzeti Színházban Moldován Stefánia és barátai fellépésével. A közreműködő művészek között lesz például Agai Karola, Pászthy Júlia, Clementis Tamás, Ilosfalvy Róbert, Kováts Kolos és Miller Lajos is. A Salieri Kamarazenekart Pál Tamás vezényli, műsorvezető: Kovács P. József. tőzsde Erőteljes emelkedés • Budapest (MTI) Az erőteljes árfolyamemelkedések hatására több mint 208 ponttal nőtt csütörtökön á Budapesti Értéktőzsde részvényidexe. A BUX néhány ponttal 7000 pont alatt nyitott, és a kereskedés végére 7126 pontig jutott. A határidős BUX-árak változása azonban elmaradt az azonnali index emelkedésétől: 140-210 ponttal lettek magasabbak az elszámolóárak. Az idei december 7204 ponton, a jövő decemberi lejárat 9174 ponton zárt. Ezen a napon lehetett először kereskedni a BAV Bizományi Kereskedőház Rt. részvényeivel. Az október elején 1400 forinton forgalomba hozott részvények tőzsdei ára 1800 és 2090 forint között mozgott, záráskor 2080 forintot értek a BÁVpapfrok. Ujabb rekordot ért el a Matáv, 915 forinton fejezte be a napot, de a kereskedés elején 927 forinton is születtek üzletek a telefontársaság papírjaira. Egy 925 ezer darabos Matáv-részvénycsomag pedig 910 forinton került új tulajdonoshoz. Csaknem 200 forinttal drágultak a Mol-részvények: 4595 forintot értek záráskor. A TVK árfolyama szerényebben emelkedett, 3460 forintról 3510 forintra nőtt. A BorsodChem viszont 425 forintos árfolyamerősödést könyvelhetett el, 6405 forintot ért záráskor. Jelentős nyereséget értek el a gyógyszergyári részvények is: a Richter 20 ezer 505 forinton, az Égis 9850 forinton zárt. A bankpapírok közül az OTP-nek kisebb mértékben emelkedett az árfolyama, 6550 forinton fejezte be a napot. Az IEB-részvények ára 16 ezer 50 forintra csökkent. • Szeged: a konzorciumban egyenlők között az első Startol a zöld ipar A szelektálással kezdődik a hulladékgazdálkodás. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az élet, a fogyasztás szeméttermeléssel jár. Egy szegednyi városban egyetlen esztendőben 80-100 ezer tonna hulladék terem. Am e szemétmennyiségből legalább 40 ezer tonna jó minőségűnek és újra hasznosíthatónak számít. Jelenleg azonban szemétre dobjuk azt is, amit átalakíthatnánk és újból feldolgozhatnánk. A használt csomagolóanyagok, a gumiabroncsok környzetkímélő összegyújtésénak, szállításának és tárolásának, illetve hasznosításra való előkészítésének programjára 330 millió forintot nyert el az Alföldi Hulladékgazdálkodási Konzorcium. Hogyan született meg a Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét összefogó hulladékgazdálkodási vállalkozás? Mi ebből a szegediek haszna? Többek között e kérdésekről is beszélgettünk Básthy Gáborral, Szeged gazdasági alpolgármesterével és Szabó Ferenccel, a Szegedi Környzetgazdálkodási Kht. igazgatójával. • A „zöld üzlet", vagyis a hulladékgazdálkodás dinamikusan fejlődő. De mit keres e terepen egy önkormányzati tulajdonú közhasznú társaság? Sz. F.: - A koncepció kiindulópontja, hogy azok a szolgáltatók, amelyek a hulladék nagy tömegével gazdálkodnak, bekapcsolódjanak a hulladékgazdálkodási folyamatba a szelektív hulladékgyűjtés révén és részesüljenek azokból a forrásokból, amelyeket a központi kormányzat erre elkülönített. B. G.: - Óriási dolognak tartom, hogy a környzetkárosító anyagok forgalomba hozatala kapcsán befizetett termékdíjból képződő, évi több milliárd forint környzetvédelmi alap, az e termékek hulladékai által okozott károk felszámolására pályázatot írt ki az illetékes minisztérium, s e lehetőséggel az alföldi térség, az országban másodikként, élni tudott. De arra is fölhívom a figyelmet, hogy ez nem csupán hulladékgazdálkodási és környzetvédelmi projekt, hanem területfejlesztési program is. Mert a zöld ipar indulását segíti. Szeged komolyan veszi környzetvédelmi programját. Ugyanis a lakosság életminőségét meghatározó szolgáltatás megoldása az önkormányzat felelőssége azokon a területeken, amelyeken ez a feladat radikális díjemelés nélkül nyereségesen nem látható el, és monopol jellegű. A hulladékgyűjtés és gazdálkodás ilyen terület. • Mire való, miért alakították meg az Alföldi Hulladékhasznosítási Konzorciumot? Sz. F.: - Ez a nagy, a megyei, lakossági hulladékgyűjtő és szállító cégek gazdálkodási együttműködése. Debrecen, Szolnok, Békéscsaba és Szeged összefogásával szeretnénk egy nagytérségi együttműködést megvalósítani, melynek lényege, hogy egységes alapelvek szerint szervezzük meg a szelektív gyűjtést és a hulladéknak a hasznosításra történő előkészítését. Ez figyelembe veszi a papírgyárak, a múanyagfeldolgozók, az üveggyárak igényeit, illetve hogy bizonyos típusú hulladékoknak milyen lesz a piaci ára. Hiszünk a regionalitásban. Sőt: országos koncepció mentén kellene e szakmát megszervezni. 9 Az újra hasznosítható hulladék gyűjtésével foglalkozó, országos hálózatú vállalat mellett mi lesz a szerepe a zöld üzletbe most bevonuló, eddig csak szolgáltatással foglalkozó cégeknek? B. G.: - A zöld ipar feltételezi és ösztönzi az összefogást. A város és a tulajdonában lévő cég nyitott arra, hogy bárkivel együttműködjön. Sz. F.: - Természetes, hogy az alapszolgálatást nyújtó cégek is be kívánnak kapcsolódni a fejlesztési folyamatba. így Szegeden a hulladék lerakása mellett, a hasznosítható hulladék visszagyűjtésével, előkészítésével új üzletágat hoznunk létre. A konzorcium pedig az öt megye területére pályázta meg és nyerte el a programgazdai feladatkört. 9 A dunántúli modell alapján készült, ahhoz hasonló e program. Am fele annyi pénzt kaptak az alföldiek, mint az elsőként lépő dunántúliak. Mire elég ez a támogatás? Sz. F.: - A koncorcium a pályázat sikeres elbírálásával jött létre, hiszen eddig csak szándéknyilatkozat alapján létezett. Ha valamennyi tag elfogadja a bírálók feltételeit, akkor megkötjük a központi környzetvédelmi alappal a szerződést, s attól kezdve használható a pénzforrás. Az első éveben lehívható támogatás: több mint 40 millió forint. Jövőre és 1999-re körülbelül 150 millió forint, két részletben. Egyébként Szeged két pályázója összesen körülbelül 200 millió forint támogatást nyert, körülbelül annyit, mint Baranya megye. 9 Milyen változást tapasztal majd az itteni polgár? Sz. F.: - A program lényege, hogy a szelektív gyújés infrastruktúráját fejlesztjük. A közterületen több szelektív hulladékgyújtó edény jelenik meg. Kiskundorozsmán és Szentmihálytelken megépül a hulladékudvar. A program szakmailag legfontosabb része, a szemétválogató mű, ami a szeméttelepen jelent 60 millió forintos beruházást. Az ide beérkező válogatott vagy vegyes hulladékot szállítószalag mentén, kézzel válogatják szét a dolgozók. Ezzel 20-30 új munkahely is teremtődik. Az sem mellékes, hogy ebben az egyesülésben Szeged az egyenlők között az első, mert a konzorcium megszervezője és hivatalos képviselője. 9 A környzetvédelmi alap pályázatának jellemzője, hogy az elnyert támogatás a beruházásnak 55 százalékát jelenti, tehát azt az érintett önkormányzatoknak ki kell egészíteniük 45 százalékkal. Vagyis például Szegeden két év alatt körülbelül 90 millió forint saját forrást kell előteremteni ehhez a programhoz. Sz. F.: - Számítunk arra, hogy az inflációs veszteséggel emeli a közgyűlés a hulladékszállítási díjakat, s akkor külön önkormányzati támogatás nélkül biztosítani tudja a cég a beruházás költségeit. B. G.: - Két módon lehetséges a város saját forrásának előteremtése. Egyrészt a hulladékszállítási díj emeléséből, másrészt a városi költségvetés környzetvédelmi alapjának megteremtésével. A cél az, hogy a rendszer finanszírozása - a regionális és európai támogatások mellett - a hulladékszállítási és kezelési díjakból és a másod nyersanyaghasznosítás bevételeiből megoldható legyen. De ehhez az új üzletágához, az újrahasznosításhoz az indító lökést meg kell adnia a városnak. Ú. I. Ha Internet, akkor MATAVnet! Megnézheti, kipróbálhatja, megvásárolhatja Szegeden, a MATÁV Képviseleti Irodájában. 6747 Szeged, Tisza Lajos krt. 41. Érdeklődni lehet a MATÁV ingyen hívható zöld számán: Telefon: 06-80/470-020 Karikatúrakiállítás A Délmagyarország karikatúrapályázatára beérkezett rajzok kiállítása 1997. december 8-án, 17 órakor nyílik a Sajtóház klubjában. A kiállítás megtekinthető 1997. december 8-án. este 9 óráig. Elismerés Kalmár Lászlának • Budapest (MTI) A számítástechnikában maradandót alkotó szakembereknek járó Computer Pioneer Award-díjban részesítette az amerikai IEE Computer Society Kalmár Lászlót, a szegedi József Attila Tudományegyetem, valamint Kozma Lászlót, a Budapesti Műszaki Egyetem néhai professzorát - jelentette be Mario R. Barbucci, a Computer Society elnöke. A díjátadást megelőző budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön az elnök elmondta: a 100 ezer tagot számláló számítástechnikai szervezet díját 1996-ig csak élő, nyugati tudósok kapták. Az ideológiai megosztottság évtizedeiben a nyugati tudósok nem ismerhették a szocialista országokban dolgozó kollégáik munkáját. A társaság 50 éves fennállása alkálmáből, 1996-ban határozták el,-högy az elismerést kiterjesztik áz egykori Varsói Szerződés országaira is. Kovács Győző, a Neumann János Számítógéptudj)mányi Társaság alelnöke a díjazottakról elmondta: Kalmár László akadéfTíítnis 1905-ben született, 1976-:bán hunyt el. Nevéhez fűződik a szegedi programozó matematikusképzés és at. 1963-bán beindított számítástechnikái központ létrehozása. Munkássága révén számos tudóssal gyarapodott a magyár számítástechnika. Kozma László (1902-1983) villamosmérnökként automatikus telefonközpontok fejlesztésével szerzett nemzetközi hírnevet. A világon elsőként készített távolból működtethető számolóberendezést. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1955-1957 között elkészítette az ország első programvezéreltjelfogós számítógépét. Sima Dezső, az NJSZT elnöke az elismerés nemzetközi jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta: a Computer Society tagjai publikálják a világ informatikai irodalmának kétharmadát. A viliig legjelentősebb számítástechnikai szervezete most olyan magyar tudósok munkáját ismerte el, akik kutatásaikat Magyarországon végezték. Böllérnap Mórahalmon • Munkatársunktól Immáron a hagyományoknak megfelelően december 6án, szombaton ismét böllérnapot rendeznek Mórahalmon. A reggel fél 8-as polgármesteri megnyitó, illetve főbölléri „ítélethirdetés" után, 8 órakor kezdődik a disznóvágás, valamennyi hagyományos formában - lesz szalmával, fával, illetve gázzal pörzsölés, s nem maradhat el koppasztás sem. Az „áldozati" sertések sem „akárkik" lesznek: a házisertés őse, mangalica, duroc, magyar nagyfehér, s egy vaddiszó (ez utóbbi csak „csendes szemlélőként" bemutatva). A disznóvágás második szakaszában a bontási (karajra és oijára), illetve feldolgozási (hurka- és kolbásztöltés, zsírsütés stb.) technikákat figyelhetik meg az érdeklődők. A böllérnap teljességéhez a toros reggeli, ebéd. vacsora, s az esti böllérbál is hozzátartozik. A rendezvény helyszíne a Pótkerék csárda és udvara (55-ös út, 22-es km-tábla).