Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

IV. EURÓPA-KAPU HÉTFŐ, 1997. DEC. 29. Az új NATO - olasz szemmel • Róma (MTI) A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera egyetlen szót sem írt arról, hogy Brüsszelben Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal aláírták a NATO-csatlakozási jegyzökönyveket. A La Republica a török kérdésről készített hosszú interjút Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel, s az ehhez illesztett keretes írásban adott htrt arról, hogy „három kelet-európai ország belép a NATO-ba". A lapnak adott interjújában az olasz külügyminiszter keményen fogalmazott. Mint mondta, „Görögország és Németország egyetértésének megszerzése érdekében megsértettük Törökországot". Dini szerint hiba volt, hogy a luxemburgi csúcs záródokumentumában szerepelt az a mondat, miszerint a területi vitákat a hágai nemzetközi bíróság előtt kell rendezni. Olaszország hiába harcolt azért, hogy ez a mondat ne kerüljön be a dokumentumba. „A reagálás előre várható és látható volt. A törökök tudnak olvasni, a csúcs állásfoglalása kemény volt velük szemben" - mondta Dini. Az olasz külügyminiszter nyugtalanttónak tartja, hogy az EU bővítése földrajzilag kiegyensúlyozatlan folyamattá válhat. „A délebbre fekvő országokat, például Romániát, vagy Törökországot, nem szabad feláldozni. A jelenlegi rendszer alapján Európa bővítése észak-keleti irányba tart. Ám a déli szárnyon olyan biztonsági veszélyek vannak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az itteni országokat, beleértve Belgrádot is, fel kell zárkóztatni, ellenkező esetben keletre csúszunk. Megjegyzem, a NATO figyel a mediterrán térségre" -, mondta. A La Stampa címú torinói lap kommentárjában Boris Biancheri, az olasz külügyminisztérium volt vezető diplomatája, jelenleg az ANSA hírügynökség vezetője, immár az újságíró szabadságával fogalmazott: „Az iszlám országai mozgásba lendültek, új csoportosulási formákat keresnek. Irán kikerült az elszigeteltségből, s ennek jeleit még az Egyesült Államokban is fogták. Európa ugyanakkor kizárólagos keleti orientációjával nem tud jobbat kitalálni, mint becsapja az ajtót az egyetlen valóban laikus nagy iszlám állam. Törökország előtt, amikor az komoly modernizációs tervekkel bebocsátást kér az európai klubba. Kétséges, hogy ez a politika bölcsnek nevezhető lenne". ELŐFIZETŐINK lakossági apróhirdetéseiket 10% kedvezménnyel > adhatják fel!/ Védett környezetben Víz, víz, tiszta víz A víz minősége: ez itt a legnagyobb gond. (Fotó: Gyenes Kálmán) „Miközben Magyarország környzetvédelmi problémái nem annyira súlyosak, mint a környező országokéi, és a határokon belüli különbségek kevésbé hangsúlyozottak, mégis szembe kell nézni azzal a kihívással, hogy a víz- és levegőminőség, valamint a hulladék-gazdálkodás területén előírásait az EU követelményeihez igazítsa." így kezdődik az Agenda 2000, az Európai Bizottság véleménye hazánk környzetvédelméröl. E sorok üzenetérái és a regionális ügyekről Baja Ferenc környzetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel beszélgettünk. A területfejlesztés megmutatja: milyen lesz ez az ország. A környzetvédelem: idea - is. • Magyarország a régiók Európájához fog csatlakozni. Ugyanakkor vitatott, Magyarországon mit kell régió alatt érteni. E két pólus között mi a legifjabb eurorégió, a Duna-Maros-Tisza regionális együttműködés jelentősége? - A régióról szóló szakmai és politikai vitát 2000-ig le kell zárni. Ugyanis már az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt megnyílhatnak az onnan származó, a területfejlesztést tápláló anyagi források. Magyarország fölismerte a „régiók Európája" szlogen lényegét. Mi Európa számára azért is külön értéket jelenthetünk, mert nem egy szigetországként csatalkozunk az Európai Unióhoz, hanem a környező régiókkal békésen egybefonódva. E minta a szomszédos Ausztria és Nyugat-Magyarország között is él, elismeri a határszéli funkció különlegességét. A DMT együttműködési megállapodás is világosan bizonyítja: a határmenti régiók együtt akarnak működni. Az ilyen együttműködés keretében kialakulnak azok a jogi és párbeszédes keretek, melyek később a közös projektek hordozói lehetnek, Fenntartható fejlődés • Munkatársunktól Az Európai Unió környzetvédelmi politikája a fenntartható fejlődést célozza meg. Ez a környzetvédelemnek az EU ágazati politikáiba való integrálásán, a megelőzés és a „szennyező fizet" elvén, a környezeti kárnak a károkozás eredeténél történő orvoslásán, valamint az osztott felelősségen alapul. Az acquis körülbelül 200 jogszabályt tartalmaz, különböző területeket lefedve. így például a víz- és levegőszennyezést, a hulladék és vegyi anyag gazdálkodást, a biotechnológiát, a sugárvédelmet és a természetvédelmet. A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy egyes köz- és magánberuházások jóváhagyása előtt megtörténjen a környzeti hatásvizsgálat. Az Európai Megállapodás előírja, hogy a magyar fejlesztési politikát a fenntartható fejlődés elvének kell vezérelnie. A Fehér könyv a környezetvédelmi acquisnak csak egy kis részét, a termékekhez fűződő jogalkotást, foglalja magába. Magyarország környzetvédelmi beruházásainak a GDP-hez viszonyított részaránya éppen csak alatta van az EU-tagországok átlagának. melyeket az EU mint „határmenti programokat" kiemelten finanszíroz. % Hátrány-e, hogy Jugoszlávia, azaz olyan ország is szerepel a DMT dokumentum aláírói között, mely valószínűleg csak a második-harmadik körben lehet tagja az EUnak? - Ez Magyarország belügye, s a tény inkább előnyt, mint hátrányt jelent. 0 E térségen belül versenyeznek a nagyvárosok, többen is vezető szerepre törnek. Szeged betölthetie régió-központ szerepét? — Magyarországon történelmet írunk. Tehát nem tudni, melyik modellt követjük. Mert Európában arra is van példa, hogy a régióközpont a legnagyobb és legdinamikusabb város. De arra is, hogy a két nagy modernizációs centrum közötti semleges kisváros az adminisztrációs központ. Máshol a rotációs megoldást díjazzák. A régiók között is verseny van, vagyis az adott térség érde•ke, hogy a központról a kompromisszumon alapuló döntést mielőbb meghozzák. • A területfejlesztési intézményrendszert az utófinanszírozás és a kincstári ellenőrzés jellemzi. Kiszűrhetők-e a megalapozatlan elképzelések? - Az országos és megyei területfejlesztési koncepcióba foglalt célrendszert lehet programba foglalni, a garanciát az elfogadott rendezési terv adja. A piac jól szűr az irreális és valós projektek között, ezért fontos a gazdasági kamarák véleménye. A program és a valóság harmóniája így teremthető meg. • A környezet állapotát is értékelő Agenda 2000 kijelölte tennivalók közül melyek a legfontosabbak? - A környzetvédelem jogi és irányítási rendszere alapján fölkészültünk az uniós csatlakozásra. Hátralékokként tartjuk számon a különösen veszélyes anyagok, a szennyvíz és a víz kezelését, a levegő minősége rendezését. Ezek komoly feladatok, melyek megoldása jelentős anyagi forrást is igényel. El kell fogadtatni, hogy szigorítani szükséges a határértékeket és növelni az erre a területre szánható fórrásokat. Ennek megkerülhetetlen formája az állampolgári dfjak növelése, az ipar jelentős környzetvédelmi beruházásainak megvalósítása és a költségvetési források minél jelentősebb növelése. Ennek eredményeként tudunk megfelelni az Unió környzeti normáinak. • A strukturális alapokból és a területfejlesztési forrásokból is ,Javítható" a környzetvédelem. A szegedi szennyvíztisztító miből épülhet föl? - Szeretném, ha a város elindítaná ennek építését! A szennyvíztisztító műszaki szempontból két ütemre tagolható. A második ütem támogatásáról a Központi Környzetvédelmi Alap ígérvényt adhat ki, mert indokolt, hogy jelentős összeget, legalább kamatmentes hitel formájában, megkapjon a város. Ugyanakkor Szegednek is meg kell tennie a magáét, hiszen vizekkel körülvett, nagy település. • A környezetvédelem és a mezőgazdaság érdekei összefésülhetők ? - Magyarországon a természetvédők és a mezőgazdászok között „ádáz harc dúl" a földért, holott a természetvédelmi és a mezőgazdasági „magterületek" elférnek egymás mellett. Tehát a mezőgazdaság területén az ország 80 kisrégiójában nyugodtan vállalhatjuk a legversenyképesebb szabályozást is, mert nem fog problémát jelenteni. Mfg máshol nem érdemes intenzív mezőgazdasági termelést folytatni. Az EU lényege: nem a „spontán piac". Ott tervezik a folyamatokat. • Mi lesz velünk az EUban? - Mielőbb kerüljünk be az EU-ba, ez a cél. Mert ha a mérce világos, akkor a magyar nagyon hatákonyan reagál. Nem a félelmeinket kell szabályozni. Föl kell pörgetni magunkat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a derogációk minél kisebb idejűek legyen, s minél előbb bent legyünk az EU-ban. Mi 20 éve kinyitottuk az országot. Eddig leginkább a hátrányokat éreztük, most itt az ideje, hogy az előnyöket is élvezzük. Ezeket csakis belül lehet megélni. Aki bízik a magyar versenyképességben, az nem fél az EU-tól. Ú. I. EU-lexikon Az Európai Unió elődjének számító Európai Közösségek történetét a három Közösség (Európai Gazdasági Közösség, Európai Szén- és Acélközösség - Montánunió, Európai Atomenergia Közösség - Euratom) létrejöttétől, azaz a Római Szerződés 1957. március 25-i aláírásától számithatjuk. Ezt a dokumentumot hat állam, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország írta alá. Elsősorban a francia de Gaulle ellenállása miatt a bővítés folytatása - amelynek potenciális alanya lett volna Nagy-Britannia - elmaradt, egészen addig, amíg a francia elnök 1968-ben lemondott tisztjéről. (De Gaulle attól tartott, hogy az Egyesült Államok NagyBritannián keresztül alapozta volna meg európai befolyását.) Utódja George Pompidou lett, egy egészen új Európa-politikával, amelynek lényeges vonása, hogy Pompidou rájött: az egyre erősödő német gazdaságot ellensúlyozni kell, s erre többek között a szigetország tűnt kívánatos partnernek. 1969-ben tehát döntés született Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia csatlakozásáról, azonban 1973. január 1től csak három állam lépett az Közösségekbe, ugyanis Norvégiában egy referendum elvetette a tagságot. A hetvenes évek közepén három mediterrán ország szabadult meg katonai diktatúráitól: Görögország, Portugália és Spanyolország. A politikai demokrácia helyreálltása után mindhárom állam úgy látta, hogy stabilitásuk és gazdasági fejlődésük záloga az EK-tagság. 1975-ben Görögország, két év múlva pedig a két ibériai ország nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Az EK tagállamok számára nyilvánvaló volt (s ez a helyzet hasonlít a bővítés bennünket is érintő, jelenlegi szakaszára), hogy a csatlakozással minőségileg új helyzet jön létre. Írországtól eltekintve még nem volt példa arra, hogy a bővítéssel ennyire megnöveljék a térség gazdasági különbségeit, hiszen alacsonyabb jövedelmű, elsősorban mezőgazdasági országokról volt szó, ami mind a regionális, mind az agrárpolitikát megterhelte. Azonban a politikai belátás, hogy az új demokráciákat meg kell védeni az EK-tagsággal, erősebb volt, mint gazdasági kényelmetlenségektől való félelem. A csatlakozási szerződés 1979 májusi aláírása után 1981. január l-jétől Görögország, az 1985 júniusi szerződésaláfrás után 1986. január l-jétől pedig Portugália és Spanyolország nyert bebocsátást. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején az EFTA-tagállamok egymás után jelentkeztek tagsági kérelemmel. 1995. január l-jétől három új tagállammal bővült a már Európai Unió nevet viselő intézmény: Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal. Norvégiát immár másodszor tartotta távol egy népszavazás. A bővülés mostani folyamata soha nem látott változásokat eredményezhet az EU életében. A luxemburgi csúcs kimondta, hogy a bővítés folyamatát mind a 11 állammal (a tfz volt szocialista országgal és Ciprussal) meg kell kezdeni. Közülük azonban Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal intenzív és konkrét formában kell tárgyalni, s számukra a jövó évezred elején megnyílik a taggá válás lehetősége. Az EU azonban addig intézményi reformra szorul, hiszen a hat tagállam mintegy negyedével növelné az EU lakosságát, az összterméket azonban mindössze 5-6 százalékkal. • NATO-csatlakozási jegyzőkönyv Dokumentum 1997. december 16-án Brüsszelben a 16 NATO-tagállam külügyminisztere aláírta a Magyarország és a NATO közötti csatlakozási jegyzőkönyvet. íme a dokumentum szövege: „A NATO tagállamai, meggyőződve arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozása a szövetséghez növeli az észak-atlanti térség biztonságát, az alábbiakról állapodtak meg: I. cikkely — A csatlakozási jegyzőkönyv hatálybalépésekor az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára az összes részes állam nevében - meghívást intéz a magyar kormányhoz, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon a NATO-hoz. Magyarország - a szerződés 10. cikkelyének megfelelően azon a napon válik részes tagállammá, amikor csatlakozási okmányát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. II. cikkely - A csatlakozási jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az észak-atlanti szerződés minden egyes részes tagállama értesttette az amerikai kormányzatot arról, hogy a saját részéről megerősítette azt. Az Amerikai Égyesült Államok kormánya értesíti az észak-atlanti szerződés valamennyi részes államát minden ilyen értesítés kézhezvételéről, továbbá arról, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv mely napon lépett hatályba. III. cikkely - A csatlakozási jegyzőkönyvet az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában helyezik el. Hitelesített másolatait az amerikai kormány eljuttatja a szerződés valamennyi részes államának kormányához." Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona