Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

SZERDA, 1997. DEC. 3. UNIVERSITAS 7 • Öntevékeny csoportok a JATE-n (8.) A Szegedi Egyetem A Szegedi Egyetem közel négy évtizede jelenik meg mint a József Attila Tudományegyetem lapja. Az újságot jelenleg diákok készítik, szigorú munkarend szerint dolgoznak a tervezéstől egészen a tördelésig. A lap elsősorban felsőoktatási témákat dolgoz fel, olvasói pedig főleg egyetemisták és oktatók, de a szerkesztők szeretnék, ha a város élete is teret kapna az oldalakon. A Szegedi Egyetem idén lépett harminchetedik évfolyamába. Kezdetben főállású újságírók készítették, majd amikor 1993-ban elindult a kommunikáció szak. a lap a hallgatók kezébe került. Azóta a Szegedi Egyetemet kommunikáció szakos diákok írják, szerkesztik, tördelik és terjesztik. A lap ezáltal gyakorlati lehetőséget biztosít a leendő újságírók számára. A cikkek szerzői többnyire elsőéves hallgatók, akik a szak tanterve által előírt kötelező gyakorlatukat töltik a Szegedi Egyetemnél. Rajtuk kívül a felsőbbéves szerkesztők és rovatvezetők is publikálnak a lapban. Ám az újság - amint azt Sulyok Máté főszerkesztő elmondta nem zárkózik el a nem kommunikáció szakos hallgatók elől sem. Az újság arculatát a szerkesztőbizottság határozza meg. A szerkesztőket a kiadói tanács választja a felsőbb éves hallgatók közül. A kiadói tanácsban a mindenkori tanszékvezető, az elméleti és gyakorlati képzésért felelős tanár, a főszerkesztő és a szerkesztőbizottság egy tagja foglal helyet. A Szegedi Egyetem kéthetente kedden jelenik meg tizenhat oldalon. A József Attila Tudományegyetem lapjaként elsősorban a JATE és a többi szegedi felsőoktatási intézmény ügyeivel foglalkozik. Evek óta törekszenek azonban arra, hogy ne csak a főiskolák és egyetemek, hanem a város élete is teret kapjon az újságban, s ne csupán diákok és tanárok, hanem szegedi polgárok is olvassák. A feldolgozott témák egy része tehát Szegeddel foglalkozik. Mivel a napilapokkal a gyorsaságban nem tudnak versenybe szállni, ezért nem az aktualitásra törekednek, inkább egy-egy témát részletesebben mutatnak be. A munka meghatározott rend szerint folyik. A megjelenés előtti hétfőn lapindítót tartanak, ahol a szerkesztők és a rovatvezetők kiosztják az általuk gyűjtött aktuális témákat a jelenlévőknek. Minden lapszámot egy felelős szerkesztő állít össze, ő koordinálja munkát, meghatározza, hogy mely témákból készüljenek a vezető anyagok. A lapzárta a következő héten szerdán van, bár a cikkek - a főszerkesztő szerint - gyakran csúsznak, és csak a hét végére érkeznek be. Az írásokat a korrektor, a rovatvezető, a felelős szerkesztő, a főszerkesztő és az etikai felelős is elolvassa. A rovatvezetők és a felelős szerkesztő megtervezik az oldalakat, ezeket az ugyancsak kommunikáció szakos tördelőszerkesztő számítógépen betördeli, majd a lapot levilágítják, és végül a levilágított filmet a nyomdába viszik. A lap kiadásához szükséges pénz nagy részét az egyetem biztosítja, ezen kívül a hallgatók is próbálnak forrásokat találni. A hirdetésekből és az eladásból is származik bevétel, ez azonban nem elegendő, ezért különböző pályázatokat nyújtanak be. Legutóbb például a JATE kulturális irodájától nyertek 10 ezer forintot, amiből papírt vásároltak. A szűkös anyagi feltételek miatt a szerzők nem kapnak honoráriumot a megjelenő írásokért, a hallgatók részben kötelességtudatból, részben kedvből csinálják. Békefi Anett Személyi változások • DM-információ A József Attila Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa a múlt csütörtöki ülésen személyi változásokat hagyott jóvá. Dr. Rácz Attila főiskolai tanárnak (Államigazgatási Főiskola, Budapest) magántanári címet adományoztak. Dr. Soós Katalint, AZ új- és legújabbkori magyar történeti tanszék egyetemi tanárát nyugdíjazták. Dr. Gutman Ivánt (fizikai kémiai tanszék) felmentették egyetemi tanári tisztsége alól. Dr. Burger Kálmánt, a szervetlen és analitikai kémiai tanszék egyetemi tanárát megbízták a habilitációs bizottság elnöki teendőinek ellátására. Dr. Mezősi Gábort, a természeti földrajzi tanszékének egyetemi tanárát megbízták habilitációs bizottság tagjaként a földtudomány szakterületen, ár. Becsei József egyetemi tanárt pedig póttagként. Dr. Süli-Zakar Istvánt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docensét a habilitációs bizottság külső tagjaként bízták meg szintén a földtudomány szakterületen. Vegyülj velünk! • Munkatársunktól A JATE kémia tanszékcsoportja által középiskolásoknak szervezett Vegyülj Velünk! című előadássorozat következő rendezvényén a szakma különböző területein dolgozók mesélnek arról, miért lettek kémikusok, mélyek voltak pályájuk során azok az események, amiért érdemesnek találják, hogy valaki kémiával foglalkozzon. Az előadás vendégei Boa János, az Unikem Kft. társtulajdonosa, Dombiné Ujhiáy Klára középiskolai tanár és Kiricsi Imre egyetemi tanár. Az előadás helye a JATE TTK Szabó Zoltán tanterme (Dóm tér 7. III. emelet), ideje december 4., délután 5 óra. A belépés díjtalan, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. • Felsőiskolások Szegedről A város gyönyörű és élhető, de... Szeged egyetemein és főiskoláin körülbelül tizenötezer nappali tagozatos hallgató tanul. A felsőévesek - lakjanak Győrött, Dunaújvárosban, Szolnokon, Békéscsabán, vagy bárhol az országban - tanévkezdéskor hazajönnek a Tisza partjára. A felsőiskolás diákoknak ugyanis négy, öt, hat - kinek mennyi - évig a Napfény városa jelenti az otthont. Milyennek látják a várost a nem szegedi hallgatók? Egyáltalán hogyan érzik magukat a dél-alföldi megyeszékhelyen, az egyetemen, a főiskolán? Erre voltunk kíváncsiak. A József Attila Tudományegyetem negyedéves magyarszociológia szakos hallgatója, Matiscsák Attila 1993 őszén Győrből érkezett Szegedre. Mint mondta, imádja a várost, de ma már másképpen lát bizonyos dolgokat. Véleménye szerint a hallgatói létszámnövekedéssel elpárolgott az az egyetemi hangulat, amit gólyaként tapasztalt. A felduzzasztott évfolyamokkal ugyanis megszűnt a bensőséges légkör. „Én még hatvanfős magyar évfolyamon kezdtem. Ma ugyanezen körülbelül százötvenen vannak. Mi még a szemináriumi órákon öten-hatan ültünk; a létszám miatt azonban ma már a szemináriumi órák is inkább előadások. Meggyőződésem, hogy az emberek hidegebbek és tartózkodóbbak lesznek, ha tömegben gondolkodnak. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy mindenki megtalálja a maga baráti körét." Matiscsák Attila Szegedet nem tudja különválasztani az egyetemtől. Elmondta: ha elszakad az egyetemtől, akkor elszakad a várostól is. Egy esetben maradna Szegeden: ha állást kínálnának neki a JATE-n. Ha ez nem történik meg, egy szép napon elhagyja a várost. „Huszonnégy esztendősen azt várom, hogy peregjenek körülöttem az események. A passzív életmód, életvitel ellenemre van. Azt akkor sem vállalnám, ha abból jól megélnék. Tapasztalatom szerint Szegeden nem könnyű karriert építenie egy fiatalembernek, ugyanis a Otthon vannak-e itthon az egyetemisták? (Fotó: Miskolczi Róbert) megcsontosodott szokásrendet nehéz megbontani." A negyedéves hallgató úgy látja, hogy Szegeden nincs igazán látványos gazdasági fejlődés. Szemben Győrrel, amely bár kicsit sznob város, rendkívül dinamikusan fejlő; dik. Matiscsák Attila a bűnözéssel kapcsolatosan elmondta. hogy nem tartja Szegedet a bűn városának. Négy esztendeje él a városban, de még ma is nyugodtan hazasétál hajnali három órakor egy buliból Szilléri sugárúti albérletébe. Véleménye szerint az egyetemistáknak nem kell tartaniuk a bűnözőktől. Horváth Ágnes - aki szintén győri és szintén negyedéves már másképpen vélekedik erről. A Delhi bár előtt történt robbantásig nem érzékelte, hogy a bűn városa lenne Szeged. A robbanás azonban őt is felébresztette a József Attila sugárúti albérletében, s azóta másképpen szemléli a dolgokat. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola latinmagyar szakos végzős hallgatója egy véletlen folytán került a Tisza partjára. Eredetileg ugyanis a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára jelentkezett. Ott azonban nem indult el a szak, mivel kevesen voltak az évfolyamon. így átirányították a vasi székhelyről Szegedre. „Ma már örülök annak, hogy itt kezdtem el a tanulmányaimat. Ennek két oka van: a város és a főiskola. Bár a város nagy, s zajlik benne az élet, mégis olyan, mint egy hatalmas falu. Az emberek kedvesek és segítőkészek, nem úgy, mint például Budapesten. Az oktatás színvonala pedig piagasabb, mint más tanárképző főiskolákon. " Horváth Ágnes szerint Szegedre még nem tört be az a rongyrázós, rohanós, nagyzolós és magamutogatós életforma, mint ami az ország nyugati régiójában tapasztalható. Horváth Ágnes úgy tervezi, hogy a főiskola elvégzése után még egy évet tölt majd a Tisza partján. Ez idő alatt szeretne megtanulni egy élő idegen nyelvet valamelyik magániskolában. Csoporttársa, Müller Gabriella már most tudja, hogy elhagyja a várost. „A diplomám átvétele után visszamegyek szülőhelyemre, Dunaújvárosba, mert bár szeretem Szegedet, túlságosan balkáninak tartom." Halasi Orsolya, Büki Éva és Zeller Dalma három hónapja élnek Szegeden. Az elsőéves biológiakörnyezetvédelem, illetve biológia-kémia szakos tanárképzős lányok köszönik szépen, jól érzik magukat a városban. A gólyáknak eleddig minden bejött, amit Szegedről és a felsőiskolás életről elképzeltek. Komfortérzésüket csak tetézte, hogy igen sok területen - utazás, vásárlás, klubok stb. - kapnak kedvezményeket. A kaposvári Büki Éva szerint Szegeden, a hallgatók között már igazi egyéniségek vannak, nem pedig divatmajmok, mint például szülőhelyén. Mindemellett állítja, hogy az alföldi nagyváros polgárai szegényebbek, mint a kaposváriak. Ez látszik például az emberek öltözködésén és az üzletek kirakatain. Az orvostanhallgatók akik kérték nevük elhallgatását - elégedettek azzal a hellyel, ahol élnek. A Szolnokról és Békéscsabáról érkezett medikusok szerint szép, lakható és élhető a város. Az egyetemi élettel, annak feudális rendszerű felépítésével kapcsolatosan azonban kritikus véleményt fogalmaztak meg. Szerintük nincs társasági élet a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezt jelzi, hogy mind az évfolyamok között, mind pedig az évfolyamon belül szinte nulla a kapcsolat. Ezt a hiányt pótolják a három-négy-öt fős baráti társaságok. A külföldi hallgatók közül például többen panaszkodnak arra, hogy nincs barátjuk, nem tudják kivel megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat. A hallgatók szerint mindez azzal is magyarázható, hogy nincs egy olyan hely, ahol találkozhatnának az emberek. Ez az egyik. A másik: az orvostudományi egyetem intézményei szétszórtan helyezkednek el a városban, így napközben nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak a diákok. Szabó C. Szilárd • Vezet a természettudományi kar JATE-oktatók külföldön 120 100 80 60 40 20 0 • ,TTK • AJTK 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem külkapcsolatairól nemrég elkészült jelentés foglalkozik az egyetem oktatóinak külföldi vendégelőadói, kutatói tevékenységével. Az adatokból kiderül, a három kar közül a természettudományi kar oktatói jártak a legtöbben külföldön. Második a sorban a bölcsészettudományi kar, a legkevesebben a jogászok közül oktatnak és kutatnak külföldön. A kilencvenes évek közül kiemelkedik az 1993-as, amikor a legtöbb, majd 120 JATE-s oktató töltött egy hónapnál több időt külföldi intézményben. Az 1997-es év e tekintetben messze elmarad az előzőektől; a külföldön vendégeskedő oktatók száma nem éri el a negyvenet. Mentálhigiéné • Munkatársunktól Az oktatás és a média a mentálhigiénében - a mentálhigiéné az oktatásban és a médiában címmel rendeznek konferenciát december 5-én, pénteken a városháza dísztermében és a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A regionális rendezvényt délelőtt 10 órakor Szalay István polgármester nyitja meg, amely után húszperces előadások következnek'. Veér András, a mentálhigiéné miniszteri biztosa Súlypont az országos mentálhigiénés mozgalom programjában, Réz András filmesztéta Média és mentálhigiéné, Havas Henrik újságíró, a Média Intézet igazgatója A virtuális ember mint médiatermék, Pankucsi Márta, az MKM államtitkára A kisebbségi lelki egészség, Csepeli György szociológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára Ki neveli a médiát?, Benkő Zsuzsa, a JGYTF tanszékvezető főiskolai tanára pedig Egészségfejlesztésmentálhigiéne a felsőoktatásban címmel tart előadást. Délután fél 2-től a SZABszékházban folytatódik a program. Az oktatási szekcióban felszólal egyebek mellett Csertő Aranka pszichológus és Gáspár Zsuzsa, a Mentálhigiénés Programiroda oktatási igazgatója. A média szekció vendégei többek között Krasznai Éva, a Mentálhigiénés Programiroda PR-igazgatója és Bede Zsóka újságíró. Petritanitványok ülése • DM-információ A Petri Tanítványok Baráti Köre XII. tudományos ülését tartja december 6-án 10 órától a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottságának székházában. Az ülés dr. Kovács Gábor elnöki beszámolójával kezdődik, majd dr. Gál György beszél a tranzfuziológia időszerű kérdéseiről. Ot követi dr. Kecskés László, aki A trachea carina resectiós műtét helye az egyébként inoperabilis bronchus carcinoma kezelésében címmel tart előadást. A 1 f. órakor beiktatott szünet után a kísérletes sebészet új eszközét, az intravitalis mikroszkópot mutatja be dr. Boros Mihály. Ezt követően dr. Gergely Mihály Aspiráns voltam a Petri-klinikán című előadását hallgathatják meg a résztvevők, majd dr. Baradnay Gyula nosztalgiázik így láttuk, hallottuk című beszámolójában. A programot állófogadás zárja délután egy órakor. Nyelvészeti konferencia • DM-információ Szegeden rendezték meg az első nyelvészeti doktorandusz konferenciát november 28-29-én a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A kétnapos program keretében a résztvevők számos előadást hallgathattak meg, így például M. Ivaskó Lívia „A sikertelen kommunikáció. A sikertelenség okai és típusai relevanciaelméleti megközelítésben", és Navracsics Judit „Kódváltás és kódkeverés többnyelvű gyermekek interakcióiban" című értekezését.