Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

>!lypíjí saio xa 2 KÜLFÖLD _ SZOMBAT, 1997. DEC. 27. • Ünnep a Szentföldön Az iszlám árnyékában kommentár Diáktüntetések Karátsony békéje néke legyen az emberekkel, akikel Isten szeret. D Imádkozzunk azért, hogy az egész emberiség ké­pes legyen fölismerni Mária Betlehemben született gyermekében a világ megváltóját, aki ajándékba hozza a szeretetet és a békét - üzente a világnak karácsonyi szentbeszédében II. János Pál pápa. S békéről kaptuk a hírt a mai Betlehemből is, ahol - mint a hírügynök­ségek fontosnak tartották kiemelni - zavartalanul ün­nepelhetett Izrael keresztény lakossága. Béke - örven­dezhettünk e szónak három napon át, s a család ünne­pe után, készülve a szilveszteri vigadalomra, rendkívül sikeresnek minősíthetjük idei karácsonyunkat. Lám, az emberiség kibírta robbantások nélkül, megszokott háborúinkban nem vívtak újabb csatákat. S bár a vi­lág televíziós állomásainak nagyrésze még e három napon is kötelességének érezte, hogy vérszagú akció­filmekkel bombázza a szemeket és lelkeket, mégis csak nyugalom fészkelt karácsonyfáink alatt, rotyogó ha­lászievek tűzhelye mellett. S talán még azt is elhittük, hogy lehetne ez a világ természetes állapota is. Hiszen miért ne sétálhatna egymás mellett a Szentföldön Krisztus hívője, s mond­juk, ki Allahhoz imádkozik? Miért ne dobhatná fene­ketlen kútba fegyverét, évszázados sérelmeit, aki Izrael Dávid-csillagos lobogója alatt neveli gyermekeit, s aki most igyekszik új hazát építeni palesztin araboknak? És Bosznia békéje, vagy akár csak utcánk, házunk nyugalma nem megteremthető? - kérdezgettük ma­gunktól, amikor gyerekünk már elénekelte a „Kiska­rácsony, nagykarácsony"-!, és sültekkel telt meg az asztak Miért ne lehetne erősebb a nyugalom, a béke utáni vágyunk, mint merénylők bombája, diktátorok parancsra romboló hadseregei? - sorakoztak kérdése­ink. Miért ne tudhatnánk egyszer rácsok mögött a bánt? - fészkelődött vágyaink között az indulat is, mi­közben meleg szobából bámultunk ki az utcára abla­kunkon. S közben rettegtünk, hogy megérkeznek a hétközna­pok, s velük megjönnek a válaszok is. Féltünk, s félünk, hogy Pénzisten előtt hajlongó világunkban már el sem hisszük - van, aki ajándékba hozza a sze­retetet és a békét. Pedig létezhet ilyen. Legalább őt engedjük be ezer retesszel védett ajtón­kon. ! Carlos: börtön - életfogytig A keresztény hívők kézfogásra nyújtják kezüket Jasszer Arafat palesztin elnök felé a betlehemi Születés temploma előtt. A karácsonyi éjféli misét Michel Szabbah, Jeruzsálem latin pátriárkája mutatta be, s a szertartáson jelen volt Arafat is. (MTI Telefotó) • Párizs (MTI) A Carlos néven elhíresült nemzetközi terroristát, a 48 éves venezuelai születésű Il­jics Ramirez Sanchezt a pá­rizsi esküdtszék életfogytig tartó börtönre (télte, miután bűnösnek találta az 1975. jú­nius 27-én a francia főváros diáknegyedének egyik laká­sában elkövetett hármas gyilkosságban. Az áldozatok közül ketten a francia titkos­rendőrség, a DST tisztjei voltak, a harmadik egy liba­noni férfi, akit a rendőrség korábban őrizetbe vett s szembesíteni akarták Carlos­szal. Egy további rendőrnyo­mozó súlyosan megsebesült a lövöldözésben. Az ítélet kihirdetésekor Carlos bal karját a magasba emelve kiáltotta: „Éljen a forradalom!" Carlosnak kedden este, az ítélet meghozatala előtt utol­• Szaratov (MTI) Oroszországban hadrend­be állították az első Topol-M (Nyárfa) (ípusű interkonti­nentális ballisztikus rakétá­kat. Az első két ilyen fegyvert a szaratovi területen, Tatyis­csevo körzetében állomáso­zó tamanyi rakétahadosztály egységei kapták. E két raké­ta silóban áll, de hamarosan megjelennek a mozgatható sóként joga volt szólni a per­ben elhangzottakról. Mono­lógja 4 órán keresztül tartott, s egyebek közt azt hangoz­tatta, hogy harcát közel 30 éven keresztül az elnyomot­tak, s köztük is a palesztin nép jogos érdekeiért folytat­ta. Tényként ismerte el, hogy akciói sokak vérének kiontásával jártak, de állíto­ta: tetteit soha sem pénzért követte el. Hosszú beszédét azzal zárta, hogy ő most 48 éves, „az életfogytiglani íté­let jelenthet 40, de akár 50 (börtön)évet is, de ez nem ijeszti meg." Kijelentette: „Számomra másodlagos az ítélet. Én egy forradalmár harcos vagyok, aki nem ismeri el sem az it­teni esküdtszéket, sem ítéle­tük jogosságát". A 12 esküdt hasonlóan hosszú ideig, négy órán ke­resztül ülésezett. indftóállásúak is. Igor Szer­gejev védelmi miniszter ki­jelentette, hogy a Topol-M a legkorszerűbbnek számít a maga nemében, s a jelenleg létező elhárító rendszerek nem képesek semlegesíteni ezt a harci eszközt. Az orosz miniszter hang­súlyozta, hogy 1992 óta most először állt hadrendbe olyan új rakéta, amelyet siló­ból indítanak • Betlehem (MTI) December 24-én a reggeli órákban Jeruzsá­lem óvárosában, annak is keresztény negyedé­ben nagy volt a sürgés­forgás. Nem a karácso­nyi bevásárlás utolsó pil­lanatai okozták a nagy forgalmat, hanem a pa­lesztin latin pátriárka, Michel Szabbáh készült hagyományos betlehemi útjára. Most is, mint már annyiszor, Jézus Krisztus szülővárosába indult, hogy szentmisét mutas­son be. Jeruzsálemtől Betlehem bejáratáig - vagyis Ráchel sírjáig, a vallásos zsidók za­rándokhelyéig - az izraeli • London (MTI) „Csaknem elviselhetet­lenül szomorú" ese­ménynek nevezte a walesi hercegnő halálát minden eddiginél hosz­szabb karácsonyi beszé­dében az angol királynő, aki most először nem a közszolgálati BBC, ha­nem az ITV kereskedelmi tévé adásában mondta el hagyományos kará­csonyi üzenetét a brit alattvalóknak. II. Erzsébet tízperces üze­netének első harmada a Dia­na hercegnőt ért augusztusi tragédiával foglalkozott; a beszédet hosszas filmbeját­szások szakították meg a gyászszertartásról és a teme­tésről. A királynő, aki rende­sen egy évben csak kétszer, a parlamenti évadot nyitó beszédében és karácsonykor szólal meg nyilvánosan, ép­pen az idén, Diana halála után szakított hosszú évtize­dek után először e hagyo­mánnyal, s a temetés előtt rendkívüli tévébeszédben fordult az alattvalókhoz. A szeptemberi nyilvános megjelenést példátlan sajtó­botrány előzte meg, amiért Erzsébet és családja a ka­tasztrófa után csaknem egy hétig nem mutatkozott, s egy szót sem szólt a gyászba bo­rult országhoz. A királynő, biztonsági erők földön, autón és lovon, valamint a le­vegőben kísérték az atyát. Betlehemben azonban nyoma sem maradt az elmúlt 30 évben megszokott pom­pának, nemzetközi ér­deklődésnek. Megfigyelők szerint a tömegben a keresz­tények száma elenyésző volt. Ennek egyik oka - mondják izraeli szakértők -, hogy napjainkra e területek ke­resztény lakosainak a száma erősen megcsappant. A bet­lehemi hajdani 24 ezer he­lyett ma már csak 7500 Jézus követőinek a száma. Az el­múlt években a muzulmán imaházak és mecsetek száma 6-ról 72-re nőtt. Ebben - teszik hozzá az említett szakértők - haté­amikor végre megjelent a képernyőn, gyakorlatilag magyarázkodásra szorult, mondván: unokáival, Diana gyermekeivel kellett törőd­nie, ezért vonult vissza a gyász első napjaiban a nyil­vánosságtól. Csütörtökön sugárzott ka­rácsonyi beszédében ismét szólt a walesi hercegnő halá­la felett érzett megrendülé­séről, „sokkolónak" nevezve a Párizsban történt tragédiát. Egyetlen szóval sem utalt azonban arra a rendkívül sú­lyos viszályra, amely az el­kony szerepet játszik a szélsőséges iszlám szerveze­tek - a Hamász és a Hezbol­lah - tevékenysége. A vallá­si-ideológiai hatalom felleg­várává akarják fejleszteni Arafat még meg sem alakí­tott államát. Ehhez paradox módon a mai izraeli politika is segítséget nyújt: az állan­dó területi zárlatok, az auto­nómiának járó összegek visszatartása, a palesztin munkanélküliség és nyomor az irániak által pénzelt szer­vezetek ölébe taszítja a terü­letek lakosságát. A betlehemi karácsonyi misére azonban természete­sen idén is sor került, s Izrael keresztény lakossága zavar­talanul ünnepelhette a Meg­váltó születésének évfordu­múlt két évben - különösen a Károly trónörökössel ta­valy vívott kínos válási csör­ték hónapjaiban - jellemezte Diana és az udvar viszonyát. Erzsébet érzékeltette: be­lenyugszik a munkáspárti brit kormány hatalmi decent­ralizációs terveibe, amelyek alapján az ezredfordulóra Skóciának saját, széles jog­körű parlamentje, Walesnek pedig korlátozottabb cselek­vési szabadsággal felruhá­zott, de ugyancsak saját nemzetgyűlése lesz. A Nem­zetközösség példája is azt lóját.Említést érdemel külön­ben, hogy a karácsonyi han­gulat lassan-lassan belopja magát Izraelbe is. A zsidó hagyományoknak a makka­beusok emlékét őrző téli ün­nepe, a Hanukka, idén egy­beesik a Karácsonnyal. A rabbitanács természetesen nem ismeri el a Karácsonyt, mégis egyre több izraeli csa­lád állít jelképes kis fát. Az egykori Szovjetunióból érke­zett bevándorlók jelentős ré­sze ugyanis vegyes házassá­gú családjával él a Szentföl­dön. Ők Izraelben sem mon­danak le eredeti ünnepeikről. Emellett nagyon sok Ameri­kát megjárt zsidó fiatal is magával hozza a karácsonyi béke hangulatát - és szokása­it. mutatja, hogy „a külön­bözőség és az egység együtt is megvalósulhat..., s arra a tényre, hogy Skóciának és Walesnek nagyobb beleszó­lása lesz belügyei intézésé­be, szintén ennek fényében kell tekinteni" - mondta az uralkodó. Erzsébet halvá­nyan utalt azonban a minde­nekelőtt Skóciában tapasz­talható elszakadási törekvé­sekre, mondván: az egység összecementező ereje nélkül „az egyes részek csak töre­dékként létezhetnek az egé­szen belül". • Pristina (MTI) Az anyanyelvű oktatás helyreállítását követelő ko­szovói albán egyetemisták úgy határoztak, hogy legkö­zelebb december 30-án vo­nulnak fel a Szerbiához tarto­zó tartomány egyetemi váro­saiban. A döntés azután szü­letett meg, hogy szerdán és csütörtökön több mint tízezer tüntető vonult ki Pristina, Djakovica, Pecs, Koszovszka Mitrovica és Gnjilane utcái­ra. Török nem • Ankara (MTI) A török Nemzetbiztonsá­gi Tanács hosszú vita után úgy döntött, hogy nem sza­kítja meg teljesen kapcsola­tait az Európai Unióval, és nem vonja vissza tagfelvételi kérelmét. A török lapok je­lentése szerint a Süleyman Demirel államfő elnökleté­vel ülésező legfelsőbb dön­téshozó testület arra az elha­tározásra jutott, hogy Török­ország felfüggeszti ugyan a párbeszédet az EU-val, de folytatja vele a „nyugodt" kereskedelmet, és nem tesz elhamarkodott lépéseket. Andrei Plesu esküre készül • Bukarest (MTI) Emil Constantinescu ro­mán államfő bejelentette, hogy Andrei Plesu, az új ro­mán külügyminiszter hétfőn, december 29-én teszi le az esküt a Cotroceni-palotában. 49 éves Plesut, az ismert ér­telmiségit, a Társadalmi Pár­beszéd Csoport tagját, a Di­lema című hetilap főszer­kesztőjét, aki művelődési miniszter volt az 1989 de­cemberi fordulattól 1991 ok­tóberéig, Adrián Severin le­mondása nyomán Petre Ro­mán, a Demokrata Párt elnö­ke javasolta a posztra, mi­után a külügyi tárca a koalíci­ós megállapodás alapján az ő pártját illeti meg - a minisz­teijelölt azonban nem tagja a pártnak és jelezte, hogy nem is kíván belépni soraiba. Letartóztatták Kaundát • Lusaka (MTI) Lusakai otthonában letar­tóztatták Zambia volt elnö­két, Kenneth Kaundát, és ki­hallgatásra vitték - közölték zambiai rendőrségi források. Zambia jelenlegi elnöke, Fre­derick Chiluba 1991-ben ke­rült hatalomra, s az idén no­vemberben szükségállapotot hirdetett ki, miután katona­tisztek egy csoportja megpró­bálta átvenni a hatalmat. A tisztek korrupcióval vádolták a jelenlegi zambiai kormányt. Tízmilliárd dollár • Szöul, Washington (M TI) A Nemzetközi Valutaalap és a Hetek - a világ iparilag legfejletteb hét országa ­megállapodott, hogy Dél-Ko­rea számára felszabadít 10 milliárd dollárt az országcsőd elkerülése érdekében. A hírt a szöuli tv által közvetített sajtóértekezleten bejelentő dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy hazája gazda­sági reformra vállalt kötele­zettséget. Kétmilliárd dollár folyósítását előrehozzák, és december 30-án teljesítik ­erősítette meg az IMF Was­hingtonban. Orosz rakéták • Az angol királynő karácsonyi beszéde II. Erzsébet és az „elszakadék" II. Erzsébet beszéd közben. Ilyennek látták a brit alattvalók. (MTI Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom