Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

SZERDA, 1997. DEC. 24. KRÓNIKA '97 13 Mi történt a világpolitikában 1997-ben? Nagy-Britannia az idén búcsúzhatott egykori gyarmatbirodalmának egyik legfényesebb ékkövétől - Hongkong Kína része lett. Ezt köszönhették tapsviharral a szigetre bevonult kínai katonák szankciókat és embargót fo­gadott el Sierra Leonéval szemben. Szeptember 1-18. - Oslóban a gyalog­sági aknák betiltásával fog­lalkozó nemzetközi értekez­leten 80 ország elfogadta a szerződés szövegét, de az Egyesült Államok, Oroszor­szág, Kfna és a legtöbb kö­zel-keleti ország bejelentette, hogy nem írja azt alá. 3. - Costa Rica, Nicara­gua. Honduras, Salvador és Guatemala államfői a Costa Rica-i San Jóséban megálla­podtak abban, hogy Közép­Amerikái Unió néven integ­rációt hoznak létre. 9. - A legnagyobb ulsteri radikális katolikus mozga­lom, a Sinn Fein lemondott az erőszak további alkalma­zásáról. 11. - Népszavazáson Skó­ciában a többség igent mon­dott arra, hogy legyen-e önál­ló törvényhozása a tarto­mánynak, s legyen-e a testü­letnek adómódosítási jogkö­re. 12-18. - Pekingben a Kí­nai Kommunista Párt XV. kongresszusán Csiang Cö­min főtitkár vetélytársait ki­rostálták a vezető szervekből, miközben a tanácskozás megnyitotta az utat az állami vállalatok széles körű privati­zációja előtt. Az új KB első ülésén újraválasztotta tisztsé­gében Csiang Cö-mint. 15. - Umberto Bossi, az olasz Északi Liga vezetője Velencében bejelentette a „Padán Föderatív Köztársa­ság" megszületését. 16. - New Yorkban meg­kezdődött az ENSZ Közgyű­lésének ötvenkettedik ülés­szaka, melynek elnökévé Hennagyij Udovenko ukrán külügyminisztert választot­ták. 12. és 18. - Skóciában és Wales-ben igent mondott a lakosság arra a kérdésre, hogy legyen-e a tartomány­nak saját nemzetgyűlése. 23-24. - Hongkongban tartották a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését. 25. - A hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett a bős­nagymarosi vízlépcső ügyé­ben kialakult magyar-szlovák jogvitában, hogy egyoldalú lépéseivel mindkét ország megsértette az 1977-ben kö­tött államközi szerződést. A feleknek kölcsönösen kártérí­tést kell adniuk egymásnak, és újabb környezetvédelmi vizsgálatokat kell végezniük. - Joseph Ratzinger bíbo­ros, a Szentszék hittani kong­regációjának vezetője bocsá­natot kért azért, hogy az el­múlt századokban az egyház máglyára küldte az eretneke­ket. Október 1. - Az 1997. évi Alterna­tív Nobel-díjat a francia Mycle Schneider, a japán Ta­kagi Dzsinzaburo, a német Michael Succow, az amerikai Cindy Duehring és a Burkina Faso-i Joseph Ki-Zerbo kap­ta. 2. - A Tizenötök külügy­miniszterei aláírták az amsz­terdami szerződést, amely az Európai Unióról szóló maast­richti szerződés helyébe lé­pett. Az egyezmény megnyi­totta az utat a belépési tár­gyalások 1998-as beindításá­hoz az EU-tagjelöltek közül kiválasztott országokkal. No­vember 19-én az Európai Parlament is elfogadta az amszterdami szerződést. 6-16. - Stanley B. Prusi­ner amerikai tudósnak ítélték oda az 1997. évi orvosi No­bel-díjat. Dario Fo olasz drá­maíró nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, az amerikai Ró­bert Merton és Myrton Scho­les a közgazdasági Nobel-dí­jat, az amerikai Steven Chu és William Phillips, valamint a francia Claude Cohen-Tan­noudji a fizikai Nobel-díjat, míg a dán Jens Skou, az ame­rikai Paul Boyer és a brit John Walker kémiai Nobel­díjat. 7. - Az ír sziget megosztá­sa óta először ültek hivatalos béketárgyalások keretében egy asztalhoz teljes létszám­ban az északír katolikus és lojalista közösségek képvi­selői Belfastban. - Ausztria és Olaszország a Schengeni Egyezmény tel­jes jogú tagja lett a tagorszá­gok Végrehajtó Bizottságá­nak bécsi ülésén. Az egyez­mény Olaszországban októ­ber 26-án, Ausztriában de­cember 1 -jén lépett életbe. 8. - Kim Dzsong Ilt a Ko­reai Munkapárt főtitkárává választották. 8-10. - Havannában a Ku­bai Kommunista Párt V. kongresszusán újraválasztot­ták első titkári tisztségében Fidel Castrót, aki öccsét, Ra­últ jelölte utódjául. 10. - Az 1997. évi Nobel­békedíjat a Taposóaknák Be­tiltását Kezdeményező Nem­zetközi Kampány (ICBL) nevű civilszervezet, és annak koordinátora, Jody Williams nyerte el. 10-11. - Strasbourgban a második Európa:csúcson az Európa Tanács 40 tagállamá­nak 25 állam- és 19 kor­mányfője, valamint az ET négy tagjelöltjének vezetői vettek részt. Jelcin orosz el­nök bejelentette, hogy aláírja a gyalogsági aknák gyártását és alkalmazását betiltó egyezményt. Jelcin, Chirac francia elnök és Kohl német kancellár évenkénti orosz­francia-német csúcstalálkozó tartását határozfa el. 14. - Bahreint, Brazíliát, Gabont, Gambiát és Szlové­niát választották meg New Yorkban titkos szavazással a Biztonsági Tanács új nem ál­landó tagjává. 1998. január l-jével Bissau-Guineát, Chi­lét, Dél-Koreát, Egyiptomot és Lengyelországot váltják fel. 16. - Denis Sassou Ngues­so volt kongói elnök csapatai elfoglalták a fővárost, Braz­zaville-t. Nguesso fegyvere­sei csaknem öt hónapos pol­gárháborút követően arattak győzelmet Pascal Lissouba elnök katonáival szemben. 21-november 13. - Pá­rizsban az ENSZ Nevelésü­gyi. Tudományos és Kulturá­lis Szervezetének 29. (két­évenkénti) közgyűlése első­sorban etikai jellegű problé­mákat és kezelésük módját tárgyalta (az emberiség gén­rendszerének védelme, a kló­nozás szabályozása, a bioeti­kai oktatás és a genetikai sokféleség stb.). 11 évi távol­lét után Nagy-Britannia visszatért a szervezetbe. Ok­tóber 29-én a világörökség­egyezmény 151 tagállama hét új tagot (köztük Magyar­országot)választott a világ­örökség bizottságába. No­vember 13- án az UNESCO Végrehajtó Tanácsa a ma­gyar UNESCO-kép viselet vezetőjét, Pataki Pált válasz­totta meg elnökévé. 23. - Conakryban a nyu­gat-afrikai országok külügy­miniszterei béketervet dol­goztak ki Sierra Leone szá­mára. Az országban hatal­mon lévő katonai junta belee­gyezett abba, hogy lemond, és lehetővé teszi Ahmed Te­jan Kabbah államfő visszaté­rését. 27. - Az ázsiai papírpiaco­kon mutatkozó válságjelensé­gek hatására 554 pontot zu­hant a Dow Jones ipari át­lagindex a New York-i tőzsdén. Ez volt minden idők legnagyobb pontcsökkenése egy nap leforgása alatt. - Nairobiban három évi szünet után először kezdett béketárgyalásokat a szudáni kormányzat és az ellenzék, hogy megkísérelje lezárni a tizennégy év óta zajló polgár­háborút. 29-30. - A bagdadi kor­mány kiutasította az ország­ból az iraki leszerelést el­lenőrző ENSZ-bizottság amerikai tagjait. A BT elítélő állásfoglalása után november 3-án az UNSCOM mind a négy ellenőrző csoportja el­hagyta az országot. November 6. - Az Európa Tanács külügyminiszterei Strasbo­urgban határozatot fogadtak el az emberek klónozásának betiltásáról. (Ez a klónozásra vonatkozó első, kötelező ér­vényű nemzetközi dokumen­tum.) 8-9. - A venezuelai Porla­marban tartott ibér-amerikai csúcsértekezleten Kubán kí­vül a kereskedelmi problé­mák, a kábftószer-kereskede­lem elleni harc, valamint a sajtószabadság előmozdítása szerepelt a napirenden. 9-11. Borisz Jelcin orosz elnök pekingi látogatásán Csiang Cö-min kínai ál­lamfővel közös nyilatkozatot írt alá a két ország határvitá­jának lezárásáról. 13. - Egy amerikai es­küdtszék bűnösnek mondta ki a pakisztáni Ramzi Jusze­fet a New York-i Világkeres­kedelmi Központ ellen elkö­vetett merényletben. - Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülése nagy több­séggel elítélte zsidó lakó­együttesek létrehozását a nyugati Jordán-vidéken és Kelet-Jeruzsálemben. 14-16. - Hanoiban tartot­ták a frankofon csúcsértekez­letet, melyen a résztvevők Butrosz Gáli személyében megválasztották a szervezet főtitkárát. 17. - 68 ember, közöttük 58 turista halt meg az egyip­tomi Luxorral átellenben lévő Királyok Völgyében, ahol ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak külföldi turis­tákra. - Csődöt jelentett be Ja­pán 10. legnagyobb bankja, a Hokkaido Takusoku Bank. Egy hét múlva, 24-én Japán negyedik Jegfontosabb érték­forgalmi háza, a Jamaicsi is csődöt és önfeloszlatást je­lentett be. 20. - A BT úgy foglalt ál­lást, hogy az ENSZ sza­kértőinek vissza kell térnie Irakba. Nizar Hamdun iraki ENSZ-nagykövet még aznap hivatalosan tájékoztatta a vi­lágszervezetet: Bagdad en­gedélyezi az ENSZ-ellenőrök tevékenységének azonnali felújítását. Az ENSZ fegy­verzetellenőrei 22-én ismét megkezdték tevékenységüket Irakban. 20-21. - Az Európai Unió állam-és kormányfőinek tes­tülete, az Európai Tanács rendkívüli értekezletet tartott Luxembourgban a munkanél­küliség elleni harcról. 25-26. - Tizennyolc or­szág állam- és kormány­főinek részvételével a kana­dai Vancouverben tartották az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműkö­dés csúcstalálkozóját, mely­nek központjában az ázsiai pénzügyi válság megvitatása állt. 27. - A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége se­villai tanácskozása felhívás­ban kérte a világ kormányait, hogy tiltsák meg gyermekek fegyveres szolgálatát. 28-29. - Szarajevóban a Közép-európai Kezdeménye­zés kormányfői találkozóján a küldöttségvezetők elfogad­ták a tizenhat tagállamot tö­mörítő szervezet idei munká­ját értékelő beszámolót, a kö­vetkező két év feladatait meghatározó tervezetet, vala­mint az új európai válaszfa­lak felépítésének megelőzé­sét szorgalmazó szarajevói nyilatkozatot. 28-30. - Az OPEC olaj­miniszterei Jakartában a napi termelést 27,5 millió hordóra emelték a négy éve folyama­tosan fenntartott 25,033 mil­lió hordóról. 29. - Több mint 300 kilo­méteres óránkénti sebesség­gel közlekedő „puskagolyó­vonatot" helyeztek üzembe Japánban. December 1. - A madridi Legfelsőbb Bíróság hétéves börtönre és félmillió pezeta pénzbünte­tésre ítélte az ETÁ baszk ter­rorszervezet politikai pártja, a Herri Batasuna vezetőségé­nek mind a 23 tagját, fegyve­res bandával való együtt­működés vádjával. - Hágában a vegyi fegy­verek betiltásáról kötött egyezmény végrehajtását el­lenőrző szervezet, az OPCW második kongresszusa átte­kintette a szerződés teljesíté­sének eddigi menetét. 1-4. - Párizsban a Nyu­gat-európai Unió közgyűlése határozatban javasolta a szer­vezet vezetésének, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozási tárgyalásokkal egy időben hívja meg hasonló tárgyalásokra Cseh-, Len­gyei- és Magyarországot a WEU-ba történő integrálásuk céljából. 1-10. - Kiotóban a globá­lis felmelegedés problémakö­rével foglalkozó ENSZ-kon­ferencián az ipari országok megállapodtak abban, hogy bevezetik az üvegházhatásért felelős gázok kvótáinak adás­vételét. 2-4. - Londonban 41 or­szág részvételével nemzetkö­zi konferenciát rendeztek a II. világháború idején Német­ország által összerabolt arany sorsáról, s a kártérítés módo­zatairól. 2-5. - Ottawában nemzet­közi értekezlet keretében megnyitották aláírásra a gya­logsági aknák alkalmazásá­nak, tárolásának, gyártásának és forgalmazásának betiltásá­ról intézkedő nemzetközi egyezményt. A dokumen­tumhoz a helyszínen 121 or­szág csatlakozott. 3-5. - Bécsben ülésezett az ENSZ Iparfejlesztési Szer­vezetének, az UNIDO-nak a VII. Közgyűlése. 4. - Strasbourgban az Eu­rópai Parlament úgy határo­zott: javasolja az EU állam­és kormányfőinek, hogy az integráció bővítési folyama­tát minden tagjelölttel egy­szerre kezdjék meg. - A Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadott ha­tározatában újabb fél évre meghosszabbította az Irak számára 1996 decemberben indított „élelmiszert kőola­jért" programot, készsé­gét fejezve ki egyúttal a Bagdad által eladható olaj­mennyiség növelésének megfontolására egy későbbi időpontban. 9. - A két Korea, az USA és Kína béketárgyalásokat kezdett a koreai-félsziget helyzetének rendezése, az 1950-53-as háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény hivatalos békeszerződéssel való felváltása érdekében. Az MTI alapján összeállította: Bátyi Zoltán Három kelet-európai országot hívtak meg az idén a NATO-ba. Aleksander Kvasnieswski lengyel, Vadav Havel cseh államelnök és Horn Gyula magyar kormányfő ebből az alkalomból parolázott Madridban

Next

/
Oldalképek
Tartalom