Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24 / 300. szám
SZERDA, 1997. DEC. 24. KRÓNIKA '97 13 Mi történt a világpolitikában 1997-ben? Nagy-Britannia az idén búcsúzhatott egykori gyarmatbirodalmának egyik legfényesebb ékkövétől - Hongkong Kína része lett. Ezt köszönhették tapsviharral a szigetre bevonult kínai katonák szankciókat és embargót fogadott el Sierra Leonéval szemben. Szeptember 1-18. - Oslóban a gyalogsági aknák betiltásával foglalkozó nemzetközi értekezleten 80 ország elfogadta a szerződés szövegét, de az Egyesült Államok, Oroszország, Kfna és a legtöbb közel-keleti ország bejelentette, hogy nem írja azt alá. 3. - Costa Rica, Nicaragua. Honduras, Salvador és Guatemala államfői a Costa Rica-i San Jóséban megállapodtak abban, hogy KözépAmerikái Unió néven integrációt hoznak létre. 9. - A legnagyobb ulsteri radikális katolikus mozgalom, a Sinn Fein lemondott az erőszak további alkalmazásáról. 11. - Népszavazáson Skóciában a többség igent mondott arra, hogy legyen-e önálló törvényhozása a tartománynak, s legyen-e a testületnek adómódosítási jogköre. 12-18. - Pekingben a Kínai Kommunista Párt XV. kongresszusán Csiang Cömin főtitkár vetélytársait kirostálták a vezető szervekből, miközben a tanácskozás megnyitotta az utat az állami vállalatok széles körű privatizációja előtt. Az új KB első ülésén újraválasztotta tisztségében Csiang Cö-mint. 15. - Umberto Bossi, az olasz Északi Liga vezetője Velencében bejelentette a „Padán Föderatív Köztársaság" megszületését. 16. - New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlésének ötvenkettedik ülésszaka, melynek elnökévé Hennagyij Udovenko ukrán külügyminisztert választották. 12. és 18. - Skóciában és Wales-ben igent mondott a lakosság arra a kérdésre, hogy legyen-e a tartománynak saját nemzetgyűlése. 23-24. - Hongkongban tartották a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését. 25. - A hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett a bősnagymarosi vízlépcső ügyében kialakult magyar-szlovák jogvitában, hogy egyoldalú lépéseivel mindkét ország megsértette az 1977-ben kötött államközi szerződést. A feleknek kölcsönösen kártérítést kell adniuk egymásnak, és újabb környezetvédelmi vizsgálatokat kell végezniük. - Joseph Ratzinger bíboros, a Szentszék hittani kongregációjának vezetője bocsánatot kért azért, hogy az elmúlt századokban az egyház máglyára küldte az eretnekeket. Október 1. - Az 1997. évi Alternatív Nobel-díjat a francia Mycle Schneider, a japán Takagi Dzsinzaburo, a német Michael Succow, az amerikai Cindy Duehring és a Burkina Faso-i Joseph Ki-Zerbo kapta. 2. - A Tizenötök külügyminiszterei aláírták az amszterdami szerződést, amely az Európai Unióról szóló maastrichti szerződés helyébe lépett. Az egyezmény megnyitotta az utat a belépési tárgyalások 1998-as beindításához az EU-tagjelöltek közül kiválasztott országokkal. November 19-én az Európai Parlament is elfogadta az amszterdami szerződést. 6-16. - Stanley B. Prusiner amerikai tudósnak ítélték oda az 1997. évi orvosi Nobel-díjat. Dario Fo olasz drámaíró nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, az amerikai Róbert Merton és Myrton Scholes a közgazdasági Nobel-díjat, az amerikai Steven Chu és William Phillips, valamint a francia Claude Cohen-Tannoudji a fizikai Nobel-díjat, míg a dán Jens Skou, az amerikai Paul Boyer és a brit John Walker kémiai Nobeldíjat. 7. - Az ír sziget megosztása óta először ültek hivatalos béketárgyalások keretében egy asztalhoz teljes létszámban az északír katolikus és lojalista közösségek képviselői Belfastban. - Ausztria és Olaszország a Schengeni Egyezmény teljes jogú tagja lett a tagországok Végrehajtó Bizottságának bécsi ülésén. Az egyezmény Olaszországban október 26-án, Ausztriában december 1 -jén lépett életbe. 8. - Kim Dzsong Ilt a Koreai Munkapárt főtitkárává választották. 8-10. - Havannában a Kubai Kommunista Párt V. kongresszusán újraválasztották első titkári tisztségében Fidel Castrót, aki öccsét, Raúlt jelölte utódjául. 10. - Az 1997. évi Nobelbékedíjat a Taposóaknák Betiltását Kezdeményező Nemzetközi Kampány (ICBL) nevű civilszervezet, és annak koordinátora, Jody Williams nyerte el. 10-11. - Strasbourgban a második Európa:csúcson az Európa Tanács 40 tagállamának 25 állam- és 19 kormányfője, valamint az ET négy tagjelöltjének vezetői vettek részt. Jelcin orosz elnök bejelentette, hogy aláírja a gyalogsági aknák gyártását és alkalmazását betiltó egyezményt. Jelcin, Chirac francia elnök és Kohl német kancellár évenkénti oroszfrancia-német csúcstalálkozó tartását határozfa el. 14. - Bahreint, Brazíliát, Gabont, Gambiát és Szlovéniát választották meg New Yorkban titkos szavazással a Biztonsági Tanács új nem állandó tagjává. 1998. január l-jével Bissau-Guineát, Chilét, Dél-Koreát, Egyiptomot és Lengyelországot váltják fel. 16. - Denis Sassou Nguesso volt kongói elnök csapatai elfoglalták a fővárost, Brazzaville-t. Nguesso fegyveresei csaknem öt hónapos polgárháborút követően arattak győzelmet Pascal Lissouba elnök katonáival szemben. 21-november 13. - Párizsban az ENSZ Nevelésügyi. Tudományos és Kulturális Szervezetének 29. (kétévenkénti) közgyűlése elsősorban etikai jellegű problémákat és kezelésük módját tárgyalta (az emberiség génrendszerének védelme, a klónozás szabályozása, a bioetikai oktatás és a genetikai sokféleség stb.). 11 évi távollét után Nagy-Britannia visszatért a szervezetbe. Október 29-én a világörökségegyezmény 151 tagállama hét új tagot (köztük Magyarországot)választott a világörökség bizottságába. November 13- án az UNESCO Végrehajtó Tanácsa a magyar UNESCO-kép viselet vezetőjét, Pataki Pált választotta meg elnökévé. 23. - Conakryban a nyugat-afrikai országok külügyminiszterei béketervet dolgoztak ki Sierra Leone számára. Az országban hatalmon lévő katonai junta beleegyezett abba, hogy lemond, és lehetővé teszi Ahmed Tejan Kabbah államfő visszatérését. 27. - Az ázsiai papírpiacokon mutatkozó válságjelenségek hatására 554 pontot zuhant a Dow Jones ipari átlagindex a New York-i tőzsdén. Ez volt minden idők legnagyobb pontcsökkenése egy nap leforgása alatt. - Nairobiban három évi szünet után először kezdett béketárgyalásokat a szudáni kormányzat és az ellenzék, hogy megkísérelje lezárni a tizennégy év óta zajló polgárháborút. 29-30. - A bagdadi kormány kiutasította az országból az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság amerikai tagjait. A BT elítélő állásfoglalása után november 3-án az UNSCOM mind a négy ellenőrző csoportja elhagyta az országot. November 6. - Az Európa Tanács külügyminiszterei Strasbourgban határozatot fogadtak el az emberek klónozásának betiltásáról. (Ez a klónozásra vonatkozó első, kötelező érvényű nemzetközi dokumentum.) 8-9. - A venezuelai Porlamarban tartott ibér-amerikai csúcsértekezleten Kubán kívül a kereskedelmi problémák, a kábftószer-kereskedelem elleni harc, valamint a sajtószabadság előmozdítása szerepelt a napirenden. 9-11. Borisz Jelcin orosz elnök pekingi látogatásán Csiang Cö-min kínai államfővel közös nyilatkozatot írt alá a két ország határvitájának lezárásáról. 13. - Egy amerikai esküdtszék bűnösnek mondta ki a pakisztáni Ramzi Juszefet a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett merényletben. - Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülése nagy többséggel elítélte zsidó lakóegyüttesek létrehozását a nyugati Jordán-vidéken és Kelet-Jeruzsálemben. 14-16. - Hanoiban tartották a frankofon csúcsértekezletet, melyen a résztvevők Butrosz Gáli személyében megválasztották a szervezet főtitkárát. 17. - 68 ember, közöttük 58 turista halt meg az egyiptomi Luxorral átellenben lévő Királyok Völgyében, ahol ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak külföldi turistákra. - Csődöt jelentett be Japán 10. legnagyobb bankja, a Hokkaido Takusoku Bank. Egy hét múlva, 24-én Japán negyedik Jegfontosabb értékforgalmi háza, a Jamaicsi is csődöt és önfeloszlatást jelentett be. 20. - A BT úgy foglalt állást, hogy az ENSZ szakértőinek vissza kell térnie Irakba. Nizar Hamdun iraki ENSZ-nagykövet még aznap hivatalosan tájékoztatta a világszervezetet: Bagdad engedélyezi az ENSZ-ellenőrök tevékenységének azonnali felújítását. Az ENSZ fegyverzetellenőrei 22-én ismét megkezdték tevékenységüket Irakban. 20-21. - Az Európai Unió állam-és kormányfőinek testülete, az Európai Tanács rendkívüli értekezletet tartott Luxembourgban a munkanélküliség elleni harcról. 25-26. - Tizennyolc ország állam- és kormányfőinek részvételével a kanadai Vancouverben tartották az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóját, melynek központjában az ázsiai pénzügyi válság megvitatása állt. 27. - A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége sevillai tanácskozása felhívásban kérte a világ kormányait, hogy tiltsák meg gyermekek fegyveres szolgálatát. 28-29. - Szarajevóban a Közép-európai Kezdeményezés kormányfői találkozóján a küldöttségvezetők elfogadták a tizenhat tagállamot tömörítő szervezet idei munkáját értékelő beszámolót, a következő két év feladatait meghatározó tervezetet, valamint az új európai válaszfalak felépítésének megelőzését szorgalmazó szarajevói nyilatkozatot. 28-30. - Az OPEC olajminiszterei Jakartában a napi termelést 27,5 millió hordóra emelték a négy éve folyamatosan fenntartott 25,033 millió hordóról. 29. - Több mint 300 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő „puskagolyóvonatot" helyeztek üzembe Japánban. December 1. - A madridi Legfelsőbb Bíróság hétéves börtönre és félmillió pezeta pénzbüntetésre ítélte az ETÁ baszk terrorszervezet politikai pártja, a Herri Batasuna vezetőségének mind a 23 tagját, fegyveres bandával való együttműködés vádjával. - Hágában a vegyi fegyverek betiltásáról kötött egyezmény végrehajtását ellenőrző szervezet, az OPCW második kongresszusa áttekintette a szerződés teljesítésének eddigi menetét. 1-4. - Párizsban a Nyugat-európai Unió közgyűlése határozatban javasolta a szervezet vezetésének, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokkal egy időben hívja meg hasonló tárgyalásokra Cseh-, Lengyei- és Magyarországot a WEU-ba történő integrálásuk céljából. 1-10. - Kiotóban a globális felmelegedés problémakörével foglalkozó ENSZ-konferencián az ipari országok megállapodtak abban, hogy bevezetik az üvegházhatásért felelős gázok kvótáinak adásvételét. 2-4. - Londonban 41 ország részvételével nemzetközi konferenciát rendeztek a II. világháború idején Németország által összerabolt arany sorsáról, s a kártérítés módozatairól. 2-5. - Ottawában nemzetközi értekezlet keretében megnyitották aláírásra a gyalogsági aknák alkalmazásának, tárolásának, gyártásának és forgalmazásának betiltásáról intézkedő nemzetközi egyezményt. A dokumentumhoz a helyszínen 121 ország csatlakozott. 3-5. - Bécsben ülésezett az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének, az UNIDO-nak a VII. Közgyűlése. 4. - Strasbourgban az Európai Parlament úgy határozott: javasolja az EU államés kormányfőinek, hogy az integráció bővítési folyamatát minden tagjelölttel egyszerre kezdjék meg. - A Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadott határozatában újabb fél évre meghosszabbította az Irak számára 1996 decemberben indított „élelmiszert kőolajért" programot, készségét fejezve ki egyúttal a Bagdad által eladható olajmennyiség növelésének megfontolására egy későbbi időpontban. 9. - A két Korea, az USA és Kína béketárgyalásokat kezdett a koreai-félsziget helyzetének rendezése, az 1950-53-as háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény hivatalos békeszerződéssel való felváltása érdekében. Az MTI alapján összeállította: Bátyi Zoltán Három kelet-európai országot hívtak meg az idén a NATO-ba. Aleksander Kvasnieswski lengyel, Vadav Havel cseh államelnök és Horn Gyula magyar kormányfő ebből az alkalomból parolázott Madridban