Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

2 KÜLFÖLD — HÉTFŐ, 1997"DEC. 22. m kommentár A Kreml mint siralomház? m lem gyakori a történelemben, hogy aktív államfőt a 1V szakadárok egyik vezére halálra ítéljen, az ítéletet világgá kürtölje, sorsosait pedig, bárhol éljenek is a világban, az ítélet végrehajtására szólítsa fel. A csecsen-orosz gazdasági-függetlenségi háború ezzel fölvette a vallási köntöst. A világpolitika számára is kétségtelenné vált, hogy a csecsenek nem az olaju­kat, a földjüket és szikláikat, meg a függetlenségüket akarják visszaszerezni az oroszoktól, hanem - funda­mentalista - iszlám hifiiket is védelmezik a Kaukázus­ban is agresszíven nyomuló pravoszláv egyházzal szemben. A párttitkárból visszapravoszlávosodott Borisz cár, az őt halálra Uélő Radujev iszlám bíróságának szemé­ben a nagyorosz imperializmust testesíti meg, s ennek az imperializmusnak a pravoszláv egyház még az ate­ista, szovjet időkben is része volt. Annál inkább műkö­dő alkatrésze most. Radujev a dzsihad, a szent háború nevében, valójá­ban törvényen kívül helyez/e Jelcint. Nemcsak büntet­lenül megölheti minden moszlim, hanem kötelességük megölni, akkor követnek el bűnt, ha nem élnek a kí­nálkozó lehetőséggel. Márpedig a csecsenek szívós harcosok, akik az alkalmat nemcsak várják, hanem keresik, teremtik is. Bármennyire védett életet éljen is, nem jó annak, akit a kaukázusiak halálra Uélnek. Meglesz-e, vagy ezek után elmarad Jelcin januári látogatása Csecsnyában? Nem csupán az orosz elnök bátorságpróbája a döntés, hanem minősíti az orosz tit­kosszolgálatokat is: vajon ki merik-e majd mondani, hogy Jelcin biztonságát ilyen halálos körülmények kö­zött is szavatolják? r\e minden elnöki ciklus véget ér egyszer, s olyankor L7 csökken a hivatalos őrzés is. I^het, hogy Jelcint a modzsahedektől majd csak a vodkahalál menti meg? • „Halálos ítélet" Jelcinre Allah nevében • Groznij (MTI) Groznijban a Szalmán Ra­dujev hírhedt csecsen osztag­parancsnok által szervezett nagygyűlés „halálos ítéletet" szabott ki Borisz Jelcinre. Az orosz elnök januárra ter­vezett csecsenföldi látogatá­sa kapcsán Radujev - aki ne­vét a Kizljar és Pervomajsz­koe elleni túszejtő támadá­sokkal tette ismertté - folya­matos tiltakozó megmozdu­lásokat hirdetett Csecsenföl­dön. A csecsen fővárosban tar­tott megmozduláson a „Kau­kázus legfelső iszlám bírósá­ga" és Allah nevében hirdet­ték ki az orosz államfőre rótt súlyos ítéletet. Az indoklás szerint a modzsahedeknek joguk van a bosszúra a mu­zulmánok és a Kaukázus la­kói ellen elkövetett népirtás miatt, továbbá „meg kell akadályozni az újabb go­nosztetteket az orosz biroda­lom vezetésének részéről". A halálos ítélet „nem évül el", végleges, és fellebbezésnek sincs helye. Az ítélet egyben minden hívő muzulmánt a bosszú teljesítésére szólít fel. Radujev állítása szerint a Kaukázus iszlám bíróságát az itt élő népek pártjai, társ­dalami szervezetei és moz­galmai hozták létre. Közölte azt is, hogy a grozniji nagy­gyűlést saját pártja, a „Dzso­har útja" rendkívüli kong­resszusának kell tekinteni. Szalmán Radujev követelte egyben a csecsen kormány távozását, s megvonta bizal­mát Aszlan Maszhadov cse­csen elnöktől is. • Se Seselj, se Milutinovics Albán bojkott • Belgrád (MTI) Vasárnap este nyolc óra­kor véget ért a megismételt szerbiai elnökválasztás máso­dik fordulója, s bár egyelőre még nem hoztak nyilvános­ságra adatokat a pontos rész­vételi arányról, az első jelen­tések szerint úgy tűnik, hogy a választás ezúttal is érvény­telen volt, mert a szavazáson nem vett részt a mintegy 7,2 millió választópolgár több mint ötven százaléka. A va­sárnapi szavazáson Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke és Milán Milutinovics, a hatalmon lévő baloldali pár­tok jelöltje vett részt. Koszo­vóban, Szerbia túlnyomó többségében albánok lakta tartományában ezúttal is szin­te yojiazaMi vite-.. tók bojkottja. Az albánok a nyolcvanas évek vége, a tar­tomány autonómiájának elvé­tele óta bojkottálják a szerbiai és jugoszláviai választásokat, s azzal magyarázzák döntésü­ket, hogy Szerbiát nem tekin­tik hazájuknak. Nem hivata­los közlések szerint délután négy óráig csak a választók 29,51 százaléka járult az ur­nákhoz, ami azt jelenti, hogy a választások etső kilenc órá­jában hét százalékponttal ke­vesebb választó szavazott, mint a december 7-ei forduló­ban. A választást több inci­dens is zavarta: a radikális párti választási ellenőrök sze­rint Koszovó több körzetében úgy kezdődött meg a válasz­tás, hogy az urnák már tele JfílI^K ^yazatokka)..,., _ .... Keleti György Félixfürdőn Magyarországnak érdeke Románia NATO-tagsága Keleti György és Victor Babiuc a sajtótájékoztatón. A Bercsényi dandárról is egyeztettek. (MTI-Telefotó) • Nagyvárad-Félixfürdö (MTI) Magyarországnak ér­deke, hogy Románia megfeleljen a NATO-tag­ság követelményeinek, s Szlovéniával együtt a bővítés második körében bekerüljön az észak-at­lanti szervezetbe. Ezt Ke­leti György mondta szombaton a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tar­tott magyar-román vé­delmi találkozót követő nemzetközi sajtótájékoz­tatón. Keleti György és Victor Babiuc román nemzetvédel­mi miniszter immár rendsze­resnek mondható találkozó­ján áttekintették a katonai együttműködés időszerű fel­adatait. Mindketten úgy vél­ték, hogy a katonai együtt­működés továbbra is példaér­tékű és meghatározó a ma­gyar-román kapcsolatokban. Keleti György és Victor Babiuc szombaton katonai szállítási egyezményt írt alá, amely első ízben szabályozza a két ország közötti közúti és vasúti szállításokat. Egyebek mellett kiterjed a dokumen­tum a különleges szerelvé­nyek, robbanóanyagok és fegyverzetek szállításának kölcsönös engedélyezési sza­bályaira is. A sajtótájékoztatón beje­lentették: várhatóan február­ban Budapesten írják alá a magyar-román közös béke­fenntartó zászlóalj létrehozá­sáról szóló megállapodást. A közös katonai egységben ma­gyar részről a hódmezővásár­helyi Bercsényi dandár, ro­mán részről pedig az aradi alakulat vesz részt. A védel­mi miniszteri találkozón dön­töttek arról is, hogy előkészí­tik a két ország közötti lég­ügyi egyezményt, 1998 feb­ruárjában pedig Budapesten háromoldalú osztrák-ma­gyar-román katonai találko­zót tartanak. Megállapodtak abban is, hogy kiszélesítik a kapcsolatokat a romániai 4. hadsereg parancsnoksága és a magyarországi szárazföldi vezérkar között, amely sok irányú, konkrét katonai együttműködéshez vezethet. A félixfürdői miniszteri találkozó keretében Keleti György és Korsós László, a hadtörténeti intézet és múze­um főigazgatója átadta a ro­mán küldöttségnek azokat a dokumentumokat, amelyeket a 6. román zuhanóbombázó osztály 1940 és 1944 közötti bevetéseiről eddig Budapes­ten őriztek. Az átvételt köve­tően Ilié Schipor, a román nemzeti katonai múzeum igazgatója szép karácsonyi ajándéknak nevezte a doku­mentumok átadását, s beje­lentette, hogy a gesztust hús­vétkor viszonozzák, amikor is a jelenleg román katonai levéltárban őrzött magyar honvédségi dokumentumokat adnak át a magyar félnek. A román nemzetvédelmi miniszter a találkozón kezde­ményezte egy, a határ menti területeken esetlegesen bekö­vetkező katasztrófák esetére vonatkozó kölcsönös elhárí­tási megállapodás kidolgozá­sát. Keleti György a sajtótá­jékoztatón közölte: a kérést továbbítja a belügyminiszter­hez, aki ebben a kérdésben il­letékes. • Brasília (MTI) A Medicor szereli föl a brazil szárazföldi hadsereg kórházait és rendelőinté­zeteit új gyógyászati és di­agnosztikai berendezések­kel. Az erről szóló megáll­apodást pénteken írták alá a brazil fóvárosban a magyar A Medicor brazíliai üzlete cég és a brazil kormány képviselői. A szállítások értéke 50 millió dollár. A kétoldalú kapcsolatok történetében ez a második legnagyobb szer­ződés. A tárgyalások ápri­lisban gyorsultak fel. A hi­telfelajánlások alapján to­vábbi 120-160 millió dollár értékű brazil megrendelé­sekről folynak megbeszélé­sek. A magyar szállítások fi­nanszírozásában az Exim­bank, a kockázatok viselé­sében pedig a MEHIB vál­lal szerepet. Nincs Iliescu-dosszié*. • Bukarest (MTI) A Ion Iliescu volt ál­lamfő szerepére vonat­kozó viták jegyében folynak továbbra is az 1989. decemberi román forradalom és fordulat eseményeire vonatkozó megemlékezések Romá­niában. Temesváron szombaton ünnepi gyűléssel emlékeztek meg arról, hogy ebben a vá­rosban nyolc éve győzött a diktatúra elleni felkelés. Bu­karestben az SZDRP a parla­menti palota kistermében rendezett külön szemináriu­mot, amelyen az ex-elnök pártja és hívei a maguk tézi­seit fejtették ki a máig tisztá­zatlan nyolc évvel ezelőtti eseményekről. Idén először fordult elő, hogy ezt a válto­zatot a joghatóságok kétség­be vonják, ugyanis Ion Voi­nea katonai főügyész a héten bejelentette: az akkori ese­mények .vizsgálata során, a Televízió körül történt ese­ményekkel kapcsolatban Ion Iliescu volt államfőt nem csupán tanuként, hanem tet­tesként is kihallgatják. Sorin Moisescu, Románia főügyé­sze pénteken kijelentette, tá­mogatja Voineát, bár a maga részéről azt mondotta, nincs Iliescu-dosszié az ügyészsé­gen. A volt elnök és pártja számos nyilatkozatban tilta­kozott „a hatalom által" az ex-államfő ellen indított „kampány" miatt. Tiltakozá­sul nem vesznek részt a par­lament hétfői ünnepi ülésén és nemzetközi szervekhez fordulnak a „jogsértéssel" kapcsolatban. Victor Ciorbea miniszter­elnök szombaton cáfolta, hogy a jelenlegi hatalom bár­mely ága, a kormány, a par­lament vagy az államelnök állna a katonai ügyész mö­gött, de hozzáfűzte, hogy az igazságszolgáltatásnak „telje­sítenie kell kötelességét". Az SZDRP által rendezett „sze­mináriumon" viszont a szó­nokok az 1989. decemberi események „spontán forra­dalmi jellegét" hangsúlyoz­ták, cáfolták bármiféle „for­gatókönyv" létezését és he­vesen támadták az új hatal­mat, amely „el akarja távolí­tani Ion Iliescut az ország po­litikai életéből". A vita középpontjában az áll, hogy december 22-én, a Ceausescu-házaspár elmene­külése után miért tört ki min­denfelé a fővárosban - és az országban - lövöldözés, kik voltak a rejtélyes „terroris­ták", akik, mint Iliescu 1989. december 23-án kijelentette, „minden irányból lőnek" ­miért kellett mintegy ezer embernek, s konkrétan a Te­levízió épülete körül nyolc­vannak meghalnia ezekben a napokban? A katonai ügyész szerint Iliescu is felelős azért, hogy felfegyverezték a civile­ket és anarchikus helyzet ala­kult ki, mert egyes vallomá­sok szerint Iliescu erre pa­rancsot is adott, bár még nem volt hivatalos funkciója. Maga Iliescu tagadja, hogy ő személyesen bármilyen utasí­tást adott volna, s azt, hogy a tömegeket hívták a rádió és a televízió védelmére, a még életben lévő Nicolae Ceau­sescu hívei által képviselt fe­nyegetéssel indokolta - vi­szont ő maga is a forradalom egyik megoldatlan rejtélyé­nek nevezte, hogy „kik vol­tak a terroristák?". A Romania Libera szom­bati, „1989 december, egy agyonlőtt álom" című vezér­cikkében azt fejti ki, hogy amennyiben a terroristák „mindenfelől lőttek", a fele­lős válasz az lett volna, hogy az embereket hazaküldik és a hadseregre bízzák a védelmet - akkor azonban nem lett volna értelme a Nemzeti Megmentési Front létrehozá­sának, amelynek élén Iliescu állt és később párttá alakulva megnyerte a választásokat és „elkobozta a forradalmat'!,, Megegyeztek az ENSZ-szel • Bagdad (MTI) Irak az olajért élelmiszert program keretében sikeresen megállapodott az ENSZ-szel a segélyek elosztásának újabb tervéről. Ezt Mahdi Szaleh iraki kereskedelmi miniszter jelentette be. Az olajat élelmiszerért program tavaly kezdődött, amelynek értelmében Irak hat hónap alatt 2 milliárd dollár érték­ben exportál olajat, amiért cserébe élelmiszert, gyógy­szert vásárolhat a lakossága számára. A program máso­dik szakasza december 5-én ért véget, és a Biztonsági Tanács újabb hat hónapra megújította azt. Elfogott terroristák • Zágráb (MTI) A bosnyák-horvát föderá­ció ügyészsége nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Abu Hamza, Omar Hilal és Ahmed Zuhair ellen terroris­ta támadások és gyilkosság vádjával. Az ügyészség azt követően tájékoztatta a köz­véleményt, hogy az utóbbi hetekben nagyszabású bel­ügyi akciót hajtottak végre robbantásokkal, rablásokkal és gyilkosságokkal vádolt terroristák ellen. Néhány hét alatt több tucatnyi gyanúsí­tottat vettek őrizetbe, akik közül egy öngyilkosságot követett el a börtönben. A vizsgálati adatok arra utal­nak, hogy a lefogottak jól szervezett és kiképzett cso­portnak voltak a tagjai és 1995 végétől több terrortá­madást hajtottak végre kato­likusok és katolikus templo­mok ellen. Reformterv • New York (MTI) Az ENSZ Közgyűlése lét­rehozta az általános főtitkár­helyettesi posztot. A tisztség legesélyesebb várományosa Loiuse Frechette kanadai vé­delmi miniszterhelyettes asszony. Kofi Annán felszó­lalásában megerősítette, hogy mindenféleképpen nőt szeretne kinevezni az új be­osztásba. A kanadai politi­kusnőt régebbről ismeri, 1992 és 1994 között egymás mellett dolgoztak, amikor a ghánai diplomata az ENSZ békefenntartó műveleteit irá­nyította. A tisztség létreho­zása része annak a nagysza­bású reformtervnek, amelyet a főtitkár terjesztett elő a nyár folyamán. Hadurak • Kai rá (MTI) Közös kormány létreho­zásában állapodott meg a Szomáliában évek óta a ha­talomért harcoló két ellensé­ges csoportosulás. A hírt az egyiptomi külügyminisztéri­um közölte, mivel Kairóban tárgyaltak a megbékélésről a küldöttségek, november kö­zepe óta. Szomáliában 1991-ben felbomlott a köz­ponti hatalom, amikor meg­buktatták Mohamed Sziad Barré tábornok rendszerét. A polgárháborút az ENSZ­nek sem sikerült lezárnia: a helyszínre küldött nemzet­közi békefenntartó erőt sú­lyos veszteségek után ki kel­lett vonni. A két hadúr köré csoportosuló frakciók abban állapodtak meg, hogy „Nemzeti Frontban" egye­sülnek és megosztják a ha­talmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom