Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

I 10 HÁTTÉR > CSÜTÖRTÖK, 1997. DEC. 18. ajándékba! Lakástakarékpénztár Rt Előfizetőinknek apró mjná|soiiyi JLa jandck: Karácsonykor, a szeretet ünnepén, néhány kedves szóval gondolunk azokra a rokonokra, ismerősökre is, akikkel nem ünnepelhetünk együtt. Lepje meg szeretteit azzal, hogy üzenetét lapunk segítségével juttatja el hozzájuk. Az alábbi szelvényen, max. 12 szóban megfogalmazhatja ünnepi jókívánságait, amelyeket december 23-án megjelenő mellékletünkben olvashatnak a címzettek. Legkésőbb december 19-én. pénteken 12 óráig juttassák el hirdetési irodáinkba a kitöltött szelvényt. A lakossági üzenetek közzétételének árcu a Délmagyarországban 500 Ft, a Délvilágban 400 Ft. Ha előfizetői klubkártyáját felmutatja. 25% kedvezményben részesül! P J Az üzenet szövege: a KEDVEZMÉNNYEL közöljük karácsonyi üzeneteiket! ! A feladó neve, címe: J (A feladó neve, címe nem tartozik beie az üzenetbe.) A Budapest Bank fiókjai karácsonyig minden pénteken 17 óráig tartanak nyitva. Budapest Bank. Idejével is jól gazdálkodunk. BUDAPEST BANK RT. Ne feledje: ha még az idén köt lakás-elötakarékossági szerződést az OTP-LTP-vel, akkor az igénybe vehető állami támogatás mértéke 40%! Ne késsé le! Keresse az OTP Bank fiókjaiban! • Területi nyugdíjpénztár: Fraternité Kinek éri meg belépni? Az Országgyűlés ez év júliusában fogadta el a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a megyei önkormányzatok is alapítsanak területi pénztárat. Amennyiben azonban ezt nem teszik, pályázat útján nyilt pénztárat bízhatnak meg e teendők ellátásával. Csongrád megye képviselő-testülete ez utóbbi lehetőséget tartotta elfogadhatónak és a közelmúltban - a beérkezett 5 pályázó közül - a Fraternité Nyugdíjpénztár ajánlata mellett döntött. A törvény értelmében már ez év végéig megalakulnak, legkésőbb 1998. július l-jétől pedig működniük is kell majd a területi nyugdíjpénztáraknak. A megyei önkormányzatok ezzel kapcsolatban választhattak: maguk kívánnak-e foglalkozni azok megalapításával, vagy az Állami Pénztárfelügyeletre bízzák azt. Csongrád megye képviselő-testülete az alapítást túl költségesnek ítélte, hiszen ehhez 50-100 millió forintra lett volna szükség. Erre egyedül, illetve más megyékkel, önkormányzatokkal társulva sem lett volna képes. A legolcsóbb és legszakszerűbb megoldásnak az tűnt, hogy egy önkéntes nyugdíjpénztár - tevékenységét a magán-nyugdíjpénztári üzletággal kibővítve - vállalja fel ezt a feladatot. A pályázat győztese a Fraternité Nyugdíjpénztár lett. így a megyei önkormányzat eleget feladatának, miszerint gondoskodnia kell területén ilyen lehetőségról. A megyében nem lesz akadálya annak, hogy a jövő év június elseje után munkába álló pályakezdők számukra kötelezően - belépjenek egy, általuk szabadon választott magán-nyugdíjpénztárba. Most már a Fraternité is bővíti a választás lehetőségét. A már aktív dolgozók 47 éves korukig dönthetnek úgy, hogy tagjai lesznek-e a rendszernek. Nekik két esztendő áll rendelkezésre e lehetőség mérlegelésére és ezen időn belül vissza is léphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe. Közülük a harminc évnél fiatalabbaknak mindenképpen célszerű az új megoldás mellett dönteni, míg a 35-40 évesek esetében a jövedelemtől függ, hogy érdemes-e átlépniük. Akinek az átlagosnál magasabb a jövedelme és a 40-47 éves korosztályba tartozik, annak is előnyösebb a magán-nyugdíjpénztári tagságot választani. A hagyományos felosztó-kirovó tb-nyugdíjrendszer és a tőkefedezeti egymással párhuzamosan működik majd. A nyugellátások 3/4-ét továbbra is a ma érvényben lévő rendszerből kapják a polgárok. A fennmaradó rész - természetesen állami garancia mellett származik majd a magánnyugdíjpénztárból. Ez olyan befektetési, illetve járadékszolgáltató non profit tőketársulás, amely a munkavállaló nyugdíj célú befizetéseit összegyűjtve, tőkét képez, és azt be is fekteti. A felhalmozódó nyugdfjtőkéről a tagok részére egyéni nyilvántartást vezet, valamint gondoskodik az egyéni megtakarításon alapuló nyugdíjjárulék-szolgáltatásról. Á pénztárak legkorábban csak 2013-ban nyújthatnak szolgáltatást tagjaiknak. Fontos tudni: az új rendszer óriási előnye, hogy az összegyűlt nyugdíjtőke örökölhető is. Előnyt jelent az, ha a munkavállaló által a jövedeleme alapján - 1998tól kötelezően fizetendő 6 százalékos nyugdíjjárulékot a munkáltató további 4 százalékkal kiegészíti. Ezen összeget ugyanis semmiféle járulékos költség sem terheli, annak 50 százaléka az adóból visszaigényelhető! N. Rácz Judit Legendák a tőkeáramlásról • MTI Press A rendszerváltás óta a magyar gazdaságpolitika irányitói azt állítják, hogy a kor gazdasági fejlődésének a kulcsa az idegen töke becsalogatása. Ennek az igyekezetnek rendelnek alá minden gazdasági, sőt külpolitikai döntést is. Mint annyi más fontos kérdésben, itt sem vetik fel: mit igazolnak ebben a tekintetben a kor adatai? Ezért tarthatja magát meg a szakmai közvélemény előtt is az a hiedelem, hogy a világ felzárkózásra váró országai csak abban reménykedhetnek, hogy a gazdagoktól majd hozzájuk áramlik a tőke. Ez száz évvel korábban volt igaz, ma a tények ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A századforduló idején a világgazdaság centruma, amibe akkor még egyértelműen csak Anglia, a mai Benelux államok, részben Franciaország tartoztak, évente a nemzeti jövedelmük 4-6 százalékát vitték nagyrészt a félig fejlett országokba, kisebb részt a gyarmatokra. Ez a világgazdasági centrum akkor kicsi volt. a mainak alig negyede, de fajlagosan, a nemzeti jövedelméhez viszonyítva, tízszer annyi tőkét vitt a felzárkózásra váró térségekbe, mindenek előtt Közép- és Kelet-Európába. Jelenleg a világgazdaság megnagyobbodott centrumában nincs olyan ország, amelyik pár éves távlatban a nemzeti jövedelmének akár egyetlen százalékát a külföldön fektetné be, és ennek ötöde sem megy a náluk lényegesen fejletlenebb térségekbe. Korunkban a tőke a fejlettek között áramlik! A tőke nagy többsége oda megy, ahonnan jön is. A legnagyobb tőkeexportálók egyúttal a legnagyobb tőkeimportálók, a legnagyobb hitelezők a legnagyobb adósok. Ebből következik, hogy a tőkeáramlás egyenlege a világgazdaság számára egyre jelentéktelenebb lesz. A száz év előtti tőkemozgás iránya sok esetben az ellenkezőjére változott. Csak két példa ennek a bizonyítására. A 70-es években tele volt a világsajtó azzal, hogy mennyi hitelt kapnak az Egyesült Államoktól a pénzügyi bajba jutott dél-amerikai országok. De arról hallgattak, hogy a Dél-Amerikában azért volt nagy a pénzügyi hiány, mert az ottani tőkések amerikai bankokba, részvényekbe fektették a pénzüket. A nagyvonalú hitelek többsége is oda vándorolt vissza. Az olajárak robbanását követően sok százmilliárd dollárnyi tőke ment az olajtermelő országokból a nyugati bankokba, illetve vásároltak azon nyugati részvényeket. Többek között ezekből az olaj milliárdokból adtak olcsó hitelt nekünk is azért, hogy lazítsuk a szocialista tábor gazdasági és politikai fegyelmét. Még izgalmasabb az elmúlt tíz év nemzetközi tőkeáramlásának a története. Az elmúlt tíz év során a legtöbb tőke az Egyesült Államokba ment, egyenlegében több mint 1000 milliárd dollárt! A 80-as években még 200 milliárddal több amerikai tőke volt külföldön, mint amennyi külföldi tőke ott. Ma közel 900 milliárddal több külföldi tőke van ott, mint amennyi amerikai külföldön. Ezt a minden más tőkeáramlást elhomályosító amerikai tőkeigényt lényegében egyetlen ország, Japán fedezte. 1981-ben Japánnak még nem volt nettó külföldi tőkeállománya, ma 900 milliárd van. Ha valami fenyegeti a világ pénzügyi egyensúlyát, az az Egyesült Államok eladósodása Japán felé. Ezt ők jól tudják, csak nem merik bevallani, és inkább a tizednyi pénzügyi feszültségekkel etetik a közvéleményt. Angliának a nettó külföldi tőkéje a század elején még jóval meghaladta a nemzeti jövedelmét. Ez 1980-ra a tizedére, 13 százalékra zuhant, mára pedig nullává változott. Németország nettó külföldi tőkéje, a német egyesítés költségei miatt, a nemzeti jövedelem 20 százalékáról a 6 százalékára csökkent. Vagyis az a német külföldi befektetésekre irányuló tőke, amire mi is a leginkább számíthatunk, a rendszerváltás óta mintegy 600 milliárd dollárral csökkent. Az elmúlt tíz év során Nyugat-Európa, ezen belül elsősorban Anglia és Németország a nemzetközi tőkepiacokról 1500 milliárdnyi tőkéjét vonta vissza. Mindez azért jutott az eszembe, mert egy mai milliárdosunk. a hallgatóságát azzal szórakoztatta, hogy korunkban csak az az ország számíthat gazdasági felzárkózásra, amelyiknek sikerül viszonylag sok külföldi tőkét becsábítania. Ha már ő nem tudott időt szakítani magának arra, hogy megnézze: miből gazdagodott meg nálunk háromszor gyorsabban a szomszédos Ausztria, legalább mi tegyük meg, mielőtt vakon hinnénk a közgazdasági lepelbe burkolt valótlanságban. Dr. Kopátsy Sándor Csak az első lépést kell megtenni, a többi a mi dolgunk.