Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. DEC. 18. SZEGED 5 Megfáradt temetők • Két dudás egy csárdában? Aranyat terem a város szemete A „guberálás" nagy cégeknek is jó üzlet. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged területén négy önkormányzati és 11 fe­lekezeti temető található. Az utóbbiak közül hár­mat lezártak, s kegyeleti parkká nyilvánították. Az önkormányzati teme­tők fenntartását a Szege­di Temetkezési Kft. látja el. A cég az elmúlt évek­ben saját pénzügyi forrá­sokból jelentós fejleszté­seket és felújításokat végzett ezekben a teme­tőkben. Az önkormányzati teme­tők, a belvárosi, a tápéi, a do­rozsmai és a gyálaréti állapo­ta, gondozottsága megfelelő. Folyamatosan korszerűsítik, felújítják a ravatalozókat, a vízhálózatot, kiépítik és asz­faltozzák az utakat, valamint parkosítanak. A Belvárosi te­metőben rendelkezésre áll egy 1,5 hektáros üres terület, ez mindössze két évig ele­gendő, ezért bővítés szüksé­ges. A másik háromban sok­kal jobb a helyzet. A tápéi­ban 10-15, a dorozsmaiban 10 és a gyálarétiben pedig 20 évig lehet temetkezni. A római katolikus egyház tulajdona négy működő te­mető, a Dugonics, az alsóvá­rosi, az újszegedi és a szőre­gi, valamint három lezárt, a • Munkatársunktól Az év utolsó tanítási he­tén. valamint a szünidő első napjain is gazdag program­ajánlattal várják a gyermeke­ket, szülőket, nevelőket és a volt tanítványokat a Rókus­városi II.sz. Altalános Iskolá­ban. Tegnap az első és máso­dikos osztályosoknak vers­mondó, a harmadik és negye­dik osztályosoknak próza­mondó versenyt rendeztek. December 18-án, Kodály Zoltán születésének 115. év­fordulóján, vetélkedőn mérik Az önkormányzat pénzügyi bizottsága de­cember 15-én, hétfőn zárt ülésen foglalkozott a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok gazdálkodását kivesézö revizori jelen­téssel. A témát a mai közgyűlés napirendjére tűzi. A revizorok nem­csak súlyos hiányosságo­kat állapítottak meg, ha­nem azt is kijelentették, hogy ezekért a két intéz­mény igazgatóját, dr. Ni­kolényi Istvánt terheli a felelősség. A színház és a szabadtéri idei elsó háromnegyedéves gazdálkodását két revizor 44 napig a helyszínen vizsgálta. További tíz napig tartott a jelentés írásba foglalása. A jelentést október 31-én zár­ták le, dr. Nikolényi István november 25-én ismerte el, hogy tisztában van a benne foglaltakkal és váll'alta: há­rom napon belül magyará­zattal szolgál a jegyző szá­mára. Az összegzés megállapít­ja, hogy az 1996-os „revizori jelentésben foglalt megálla­pításokra az intézmények ré­széről lényegi intézkedések nem történtek". Az intézmé­nyi vagyon kezelésében ha­nyagság tapasztalható. „A feltárt mulasztásokért, gaz­daságtalan intézkedésekért, a bizonytalan pénzügyi hely­zet kialakulásáért, valamint a vagyon-, pénz- és készlet­felsővárosi (Gyevi), a rókusi és a tápéi. A működő teme­tők telítettsége együttesen megközelíti a száz százalé­kot, további temetés már csak rátemetéssel vagy urnás temetéssel oldható meg. A három kegyeleti park közül csak a tápéi rendezett, a má­sik kettő elhanyagolt. A kato­likus egyház tervezi a rókusi temető újranyitását, hogy csökkentse a működő teme­tők zsúfoltságát. A református egyház tulaj­donában van a belvárosi és az újszegedi temető meghatá­rozott része. A temetők ren­dezettek, az újszegediben még három évre, a belvárosi­ban pedig 5-10 évre elegendő az üres terület. A szegedi te­metők közül négyet kisebb felekezetek, a görögkeleti (szerb), az evangélista, az iz­raelita és a nazarénus egyház üzemeltet. Ezek állapotát a pénzhiány befolyásolja, de 1980-as évekhez képest ja­vult a helyzetük. Egy új na­zarénus temetőnek kijelölték a helyét, s a tervet a közgyű­lés jóváhagyta. A mai köz­gyűlésen döntenek a városa­tyák a szegedi temetők továb­bi sorsáról, arról, honnan te­remtsenek elő pénzt a korsze­rűsítésre és felújításra. K. T. össze tudásukat a versenyző csapatok. Pénteken napközis kará­csonyt tartanak - a napközis csoportok ekkor veszik át az iskola ajándékait. Ugyanaz­nap délután 16 órától meg­rendezik a hagyományos is­kolai karácsonyi ünnepséget és gyertyagyújtást. Vasárnap a Szegedi Nemzeti Színház­ban az iskola színjátszói a Dégáz dolgozóinak gyerme­keit köszöntik a Légy jó mindhalálig című zenés da­rab egyik szép részletével. kezelés súlyos hiányosságai­ért a két intézmény igazgató­ját, dr. Nikolényi Istvánt ter­heli a felelősség." • Jegyek eladásából szep­tember 30-áig közel 6 millió forint folyt be a színház kasszájába, míg az éves vár­ható jegyárbevétel mind­össze 7,8 millió. „Ez az összeg nemhogy az eredeti előirányzatot, de az előző évi 8 millió forintos teljesí­tést sem éri el" - írják a revi­zorok. Összehasonlításkép­pen megjegyzik, hogy a színház 1995-ös jegyárbevé­tele 9 millió forint volt. Érdekesen működött köz­re a bérletek eladásánál a bu­dapesti Perinola Kft. (vele először az Országos Színhá­zi Találkozó PR-tevékenysé­gével kapcsolatban találkoz­hattunk). A szerződést isme­rős név jegyezte: Büky Do­rottya SZDSZ-es országgyű­lési képviselő. „A ... megbí­zott minden költségtérítés nélkül - olvashatjuk benne -, szabadon használhatja a Szegedi Nemzeti Színház jegyirodájának helyiségeit, az ott lévő munkaeszközöket és berendezési tárgyakat, to­vábbá a színház biztosítja a feladat ellátásához szüksé­ges személyzetet." Az is ki­Örüljünk, vagy felesle­ges pazarlásnak minősít­ve bosszankodjunk, hogy a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt két csoportot is támogat a térségi hulladékhaszno­sító program végrehajtá­sára a Környzetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium, illetve a Köz­ponti Környetvédelmi Alap (KKA)?I A veszélyes hulladékról van, de ma­gáról a hulladékról még nem alkotott törvényt a Parlament, ezért a szak­emberek szerint anar­chia torzítja a Magyaror­szágon most csírázó zöld ipart. A magáncéggé vált Dél­magyarországi MÉH Rt. két sikeres KKA-pályázattal to­vább fejlesztheti hulladék­derül, hogy a Büky Do­rottya-féle kft. mindazt a plusz bevételt, amelyet az előző évadhoz képest produ­kál, a magáévá teheti. A si­kerdíj összege 1 millió 592 ezer forint, miközben költsé­gei nem keletkeztek. E tete­mes összeg levonása után állhatott elő az a helyzet, hogy a bérleteladásokból ke­vesebb pénz folyt be a szín­ház kasszájába, mint 1996­ban. A Perinola Kft. az 1997/98-as évad reklám-pro­hasznosttó tevékenységét. így akkumulátorokból évi 8 ezer tonna gyűjtőkapacitásra al­kalmas, 150 millió forintos beruházást vállalt jövó év márciusáig. Másik pályázatá­val, a 150 millió forint érté­kű, jövő év augusztusáig megvalósuló beruházással, 31 ezer 500 tonna paptr és műanyag csomagolóanyag gyűjtését és a szállítási rend­szer kiépítését vállalta. A MÉH Rt. így áttérhet a kon­ténerszállításra, a szelektív hulladékgyűjtésre, s a veszé­lyes hulladékkezelési tanács­adással szolgáltatásainak kö­rét bővíti. A másik csoport, a Szegedi Környzetgazdálkodá­si Kht. irányításával létrejö­vő Alföldi Hulladékhasznosí­tási Konzorcium 330 millió forint támogatást nyert, az összeg öt megye között osz­lik meg. így tehát az önkor­paganda feladataiból is részt vállalt, olyan szerződésnek köszönhetően, amelyben a színház önmagát zárta ki a reklámmegrendelések meg­szervezéséből. Miközben „házon belül" főállású PR­menedzsert foglalkoztat közalkalmazotti jogviszony­ban. • A kiadási oldalon szinte apróságnak tűnik a többihez képest a revizorok azon ész­revétele, miért üzemeltet a színház öt tehergépkocsit és mányzati tulajdonú, eddig csak kommunális hulladék­gyűjtéssel foglalkozó cég a hasznosítható „szemét" visz­szagyűjtésével és előkészíté­sével foglalkozó, új üzletágat kíván létrehozni. De megfér­e két dudás egy csárdában? E kérdés is meghúzódott a szemétdíj emeléséről szóló, elhúzódó közgyűlési vita hát­terében. A Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. szem­pontjait már föltártuk lapunk­ban. Most a Dél-Magyaror­szági MÉH Rt. elnök-vezér­igazgatója, Szabó Jenő állás­pontját ismertetjük. - Szándéknyilatkozat iga­zolja, hogy a MÉH Rt. évek­kel ezelőtt kezdeményezte az együttműködést a Környzet­gazdálkodási Kht.-val a hul­ladékudvarok és a válogató rendszerek közös kiépítésére és működtetésére. Ezért hal­három személygépkocsit, amikor külső szállítókat is alkalmaz. Sokkal nagyobb hibának tűnik, hogy szep­tember 30-ig több mint 15 millió forintot fizettek ki azoknak a művészeknek, akik vállalkozói jogviszony­ban részesülnek állandó havi díjazásban. A pénz produk­ciótól függetlenül és nyáron is jár. Kiadási oldalon hatalmas tétel a díszlet- és jelmezkölt­ség. Az összes úgynevezett dologi kiadás közel 46 mil­lottam meglepődve - emlé­kezett vissza az előzmények­re Szabó Jenő hogy a kht. is pályázott a KKA-támoga­tásra, majd nyert, így ugya­narra vállalkozik, mint amit a MÉH Rt. eredményesen vé­gez. Az együttműködés kizár­ta volna a párhuzamos beru­házásokat. így a város és a lakosság is jól járt volna. Szentesen és Csongrádon az együttműködésből következő szerencsés megoldás készü­lődik. Ellenben Szegeden verse­nyezni fog a Szegedi Körny­zetgazdálkodási Kht. vezette Alföldi Hulladékhasznosítási Konzorcium és a Dél-ma­gyarországi MÉH Rt. - Állunk elébe! - hangsú­lyozta a vezérigazgató, aki szerint a Pécsett, a francia ér­dekeltségű Biocommal foly­tatott „versenyből" hasznos lió forint a vizsgált időszak­ban, ebből a Mester és Mar­garita költségei 15,7 milliót tesznek ki. Vagyis egy da­rabra költötték el a dologi kiadások 34,3 százalékát. A revizorok szerint a produkci­ós költségek növekedése an­nak következménye, hogy a szakmai vezetés nem töreke­dett a költségkímélésre. Egy-egy darab előkészülete­kor előzetes költségterv nem készült. A színház mű­vészeti vezetője, Szikora Já­nos pedig az általa rendezett darabokért a megbízási díjon felül további, eseti díjazás­ban részesült. Az már csak hab a tortán, hogy az idei Országos Szín­házi Találkozó jegyelszámo­lása során július 10-én közel 3 millió forintos pénztárhi­ányt tártak föl. A munkálta­tói jogok gyakorlója felelős­ségrevonást az üggyel kap­csolatban nem kezdeménye­zett, ugyanakkor a rendőrsé­gi feljelentést ismeretlen tet­tes ellen csak 1997. október l-jén, a célvizsgálat meg­kezdését követően tette meg. • A Szegedi Szabadtéri Já­tékok bevételeivel kapcso­latban a vizsgálat megjegyzi: a bevételek általában elma­radnak az előző évitől. A Pe­tapasztalatokat szereztek, amiket itt is tudnak hasznosí­tani. A helyzet valós értéke­léséhez tartozó szempontnak minősítette Szabó Jenő ve­zérigazgató, hogy a KKA nem szórja a pénzt. Vagyis ha egy pályázó például 200 millió forinos KKA-s fejlesz­tési támogatást céloz meg, akkor a másik 200-at emellé kell tennie, illetve 300 millió értékű ingatlanra jelzálogot kell adnia. A remélt 200 mil­lió forint támogatást pedig csak akkor kapja meg, ha ki­fizette az egész beruházást, s a KKA ellenőre szerint is megvalósult a projekt. Azaz a támogatás utólag érkezik ­ismertette a körülményeket a MÉH Rt. vezérigazgatója mint sikeres és gyakorlott pá­lyázó. Az önkormányzat hon­nan teremtse elő az önrészt alkotó fejlesztés forrását? Ez itt a kérdés! A MÉH Rt. ve­zérigazgatója szerint nem biztos, hogy az a legszeren­csésebb megoldás, ha a fej­lesztés miatt megemelt lakos­sági díjból. De e döntés a mai közgyűlésre vár. Ahol a MÉH-lobby nem úgy van je­len, mint azt az egy héttel ez­előtti közgyűlési vita szüne­tében, a városházi folyosón suttogták, mert - kérdésünkre válaszolva állította a vezér­igazgató -: „mi nem politizá­lunk, nem pártokat és politi­kusokat támogatunk, hanem művészeket és a kultúrát, a sportot szponzoráljuk". A versenyhelyzetbe kény­szerülő és merevedő két cég, azaz a Szegedi Környzetgaz­dálkodási Kht. és a MÉH Rt. vezetője, valamint az önkor­mányzat elsó emberei tegnap együtt ebédeltek. Az egyezte­tés vége: mindkét fél kidol­gozza az együttműködés le­hetséges formáit... Azaz az álláspontok nem közeledtek. Ez is igazolja: a szemét ara­nyat ér. ÚfszAszi Ilona rinola Kft. itt is felbukkan, a Cyrano PR-tevékenységét és jegyértékesítését végzi - 20 százalékos jutalékért. A vizsgálat „keresztbeszámlá­zásokra" is fényt derített, a nevezett produkció reklám­bevételei ugyanis a színház­hoz futottak be, és az fizette ki a megbízási díjat is. A szabadtérin a mindössze két­szer játszott Cyrano volt a legköltségesebb darab (csak a díszletek és a jelmezek 13,4 millióba kerültek). A szabadtéri gazdálkodása la­bilis. Ahogy azt a revizorok írják, a hónapok óta húzódó tartozásállomány nagyság­rendje miatt nem látják biz­tosítottnak az intézmény tar­tós fizetőképességét. Mint tudjuk, a színház és a szabadtéri „összevonása" óta ez utóbbi csak részben önálló intézmény. A revizo­rok az új rendszerrel kapcso­latban megállapítják, hogy „a rendelkezési jogosultsá­gok fogalmilag keverednek", egymástól eltérő módon mű­ködnek a nyilvántartások, s a két külön bankszámla között olyan „pénzmozgások" ész­lelhetők, amelyek nem kap­csolódnak szolgáltatásnyúj­táshoz vagy termékértékesí­téshez. A színház 1997-ben közel 570, a szabadtéri 180 millió forintból gazdálkodik. A színház 452, a szabadtéri 74 millió forintos állami és ön­kormányzati támogatást kap ebben az évben. Fekete Klára Karácsonyi sorozat a Rókusi ll.-ben • Keresztbe is számláztak? Guruló színházi forintok Színi csatározások: a Cyrano volt a legdrágább. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom