Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

HÉTFŐ, 1997. DEC. 1. BELFÖLD 3 Jövőbe vezet Civilek • Jászfényszaru (MTI) Vicisz rövidítéssel Vidék­fejlesztéssel Foglalkozó Civil Szervezetek Hálózatának lét­rehozását határozták Jász­fényszarun a mezőgazdasági és falusi népfőiskolák orszá­gos talákozójának résztvevői. Arról is döntöttek, hogy a há­lózatot külön intézményesíte­ni nem akarják, az budapesti székhellyel a Magyar Nép­főiskolai Társaság égisze alatt működik. Elfogadták egy koordinációs adatbázis megteremtésére született ja­vaslatot is, abban a remény­ben, hogy ennek ismeretében nem készítenek majd párhu­zamosan egy-egy témában mezőgazdaság- és falufej­lesztő programokat, elősegít­hető lesz továbbá a progra­mok egymásra épülése. Különleges kenyér • Kaposvár (MTI) Kutatási eredményeinek hasznosításával kiemelkedő piaci lehetőséghez jutott a Kaposvárott működő So­mogy megyei Sütőipari Rt. A rákos megbetegedések és a csontritkulás megelőzését segítő szelénes, illetve kálci­umos kenyeret a megyén kí­vül Budapestre és néhány nagyobb városba is szállít­ják, s a hazai kenyérgyárak majd mindegyike szeretné megvásárolni a gyártási jo­got. Határainkon túlra is el­jutott a termék híre oly­annyira, hogy Kijevben Ma­gyar Kenyér néven leányvál­lalatot hoztak létre néhány különlegesnek számító tartós termék forgalmazására. Kiállítás • Leányfalu (MTI) Leányfalun a helyi önkor­mányzat döntése alapján ál­landó helytörténeti kiállítást rendeznek be a volt pártház­ból kialakított közösségi házban. Az elképzelés sze­rint külön szobában kapnak helyet Móricz Zsigmond személyes tárgyai, műveinek eredeti kéziratai. Az állandó kiállítás részét képezik majd a Leányfalun hosszabb időt töltő más hírességek tárgyi emlékei, így többek között a Karinthy család és a színész Rózsahegyi Kálmán hagya­tékának néhány darabja. Helytörténeti múzeum • Letenye (MTI) Letenye első írásos emlí­tésének 650. évfordulója al­kalmából helytörténeti mú­zeumot avattak. Az egykori Andrássy-kastély földszint­jén elhelyezett gazdag gyűj­temény az avar kortól a vá­rossá válásig mutatja be a te­lepülés fejlődését, régészeti leleteit és történelmi relikvi­áit. A képviselőtestület ün­nepi ülésen emlékezett meg a jubileumról, amelyet egy felirattal ellátott öt tonnás emlékkővel örökítettek meg. • Jövőre változik a nyugdíjrendszer (I.) Miért szükséges a reform? Január elseje után megváltozik a nyugdíj­rendszer. A reformot az kényszerítette ki, hogy az eddigi nem működik jól, mindenki elégedet­len vele. Nem szereti a közel három millió nyugdíjas, akik ért­hetően keveslik, amit kapnak. Nem szeretik a munkavállalók és a munkáltatók, akik jog­gal sokallják a fizetendő járulékokat. És nem sze­reti az állam sem, mivel túl drága és mégis ráfi­zetéses ez a nyugdíj­rendszer. A társadalom­biztosítás hiányát a költ­ségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből, mindnyájunk pénzéből kell pótolni. Reform nélkül a nyugdí­jak a jövőben még keveseb­bet érnének, még több járu­lékot kellene fizetni, a költ­ségvetésnek pedig még na­gyobb összeggel kellene pó­tolnia a társadalombiztosítás hiányát. A mostani nyugdíj­rendszer úgy működik, hogy a társadalombiztosítás be­szedi a járulékot az aktív dolgozóktól és a befolyt pénzt egyszerűen szétosztja a nyugdíjasok között. Miköz­ben a járulékfizető aktív dol­gozók száma csökken, a nyugdíjasok száma nő. To­vább élünk, egyre több az idős ember, öregszik a társa­dalom. Sokan a munkanél­küliség elől rokkantsági vagy korai nyugdíjba mene­külnek, ami szintén növeli a nyugdíjasok számát. Egyre kevesebb járulékfi­zetőnek kell fedeznie egyre több nyugdíjas ellátását. 1995-ben már 82 nyugdíjas jutott 100 aktív dolgozóra, és az előrejelzések szerint ez az arány tovább fog romlani. A társadalom elöregedése nem magyar sajátosság. így van ez Franciaországban, Svédországban, Németor­szágban és Olaszországban is. Európában szinte minden­ütt terítéken van a nyugdíj­rendszerek reformja. A demográfiai változások mellett azonban más érvek is szólnak a hazai nyugdíj­rendszer megváltoztatása mellett. Többek között az, hogy jó lenne, ha az állam­polgároknak minél kevesebb pénzt kellene adóként és já­rulékokként befizetni, és mi­nél inkább maguk dönthetné­nek sorsukról. Ha megtarta­nánk a jelenlegi rendszert, akkor egy 1970-ben született átlagos magyar férfi élete során 4,7 millió forint nyug­díjjárulékot fizetne, amiért csak 1,8-2,4 millió forintot kapna vissza nyugdíjként. Az új nyugdíjrendszer filozófiá­ja így szól: Ha jó nyugdíjat akarok kapni, akkor fizetek, és fordítva, ha fizetek, bizto­san magas nyugdíjat kapok. A 06-40-400-400-as pénzügyminisztériumi kék számon az érdeklődők, helyi hívás áráért, tájékoztatást kaphatnak többek között a reform lényegéről, az új nyugdíjrendszer felépíté­séről. Információkat hallhat­nak arról, hogy kinek érde­mes átlépnie az új rendszer­be és mi alapján érdemes magánnyugdíjpénztárat vá­lasztani. E mellett kilenc in­formációs iroda kezdte meg működését az országban, a szegedi címe: Szenthárom­ság u. 27. Tel.: 424-034, fax: 310-433. (Holnapi számunkban folytatjuk, a szerdai gazda­sági mellékletben, az Egy százalékban pedig részletes összeállítással jelentke­zünk.) Kovács András Kotnyeleskedök / gencsak vékonyodik az idei naptár, hiszen a 49. lapot már leszakíthattuk róla, még néhány mozdulat, és lehet hűteni a szilveszteri pezsgőt. A hétvégi virágköté­szeti kiállítás és vásár ezreket vonzott Szegeden, tényleg érezni már az ünnepek közeledtét. Nem úgy, ha az el­múlt hét politikai, társadalmi eseményeire pillantunk vissza. A tucatnyi magyar tévécsatorna valamelyikén belepillantottam egy szokványos, olyan 12 egy tucat-tí­pusú amerikai filmbe. Éppen egy rendőrről szedték le főnökei a keresztvizet, mivel a szerencsétlen munkája során olyan szakmai megoldást választott, amit ,fentről"politikainak minősítettek. Hogy'jön ő ahhoz, hogy belekotnyeleskedjen a politikába, a nagyok dolgá­ba? Való igaz, a politika mindenek előtt. Lásd: bős-nagymarosi vízlépcső ügye. A húsz éve íródó kró­nikában a héten Nemcsók János államtitkár is nyitott egy új oldalt. A hágai döntés után a szlovák-magyar tárgyalások állóvizébe kacsázott egyet egy kaviccsal: bejelentette, hogy két kisebb erőmű megépítésével tud­ná a magyar fél elképzelni a kérdés rendezését. Nyilat­kozatának hallatán nemcsak a parlamenti ellenzék kezdte ácsolni számára a keresztet, de az MSZP koalíci­ós partnere, az SZDSZ is óriási szemeket meresztett: most mi van? A hétvégére aztán kezdett körvonalazódni a válasz, hogy a szegedi professzor nem a kisujjából szopta az ötletet. A villongásokból azonban kitetszett, hogy a szakmai érvek másodlagosak, az első: miből le­het poltikai tőkét kovácsolni. Az ország érdeklődése a magyar királyok városa, Székesfehérvár felé fordult az elmúlt hét elején. Az ön­kormányzat - saját hatáskörben - hozott egy döntést, amely szerint a lerongyolódott egykori tiszti szállóból ki kell költöznie a jogcím nélkül ott tartózkodó 13 cigány­családnak. L akáshelyzetük megoldásáig konténertelepen kíván­ták elhelyezni őket megannyi gyermekükkel együtt. Télvíz idején tényleg nem lehet isten szabad ege alá ki­csapni embereket, még akkor sem, ha törvénytelenül tartózkodnak egy lakásban. És a politika keze megint „betette a lábát". Az a Kuncze Gábor, aki korábban a jogerős bírósági döntés ellenére a Parlament előtt tün­tetők rendőri erővel történő megfegyelmezését - egyéb­ként nagyon helyesen - azzal magyarázta, hogy a tör­vény mindenkire kötelező, szóval, az a belügyminiszter a rádióban arról papolt a kipakoltatás előtti reggelen, hogy nem szabad elfelejteni, családokról van szó, sok pici gyerekről, és az a konténerlakás, amelybe el akar­ják helyezni őket, az nem alkalmas erre a célra. Még azt is hozzátette (persze az is lehet, hogy ezt már másutt olvastam, nem a rádióban fogalmazott így Kuncze): ha­zudik az, aki azt állítja, hogy Bili Clinton katonáinak is megfelel ez a konténerlakás, mert azok nem ilyenek, sokkal komfortosabbak. A belügyminiszter megnyilvánulása csak olaj volt a tűzre. Eszkábálták a tiltakozó táblákat a romák, ők bi­zony nem mennek gettóba. Az érdekvédő szervezetek is bátrabbak lettek. A fehérvári önkormányzat pedig elbá­tortalanodott. Visszakozol fújt, és zsebbe nyúlt. Átme­netileg más lakóhelyre költöztették a 13 családot, ahon­nan 1 hónap múlva - erre talán még úttörő becsület­szavukat is adták az érdekeltek - elköltöznek. Ezt meg­könnyítendő majd' 2 millió forintot kaptak lakásvásár­lásra. A konténerbe pedig örömmel költöznek majd be - a hírek szerint - azok a hajléktalanok, akiknek ez is megteszi. A kérdés persze az, hogy milyen magyarázat­tal tud szolgálni a székesfehérvári polgármester a jövőben azoknak, akik kopognak nála hasonló apaná­zsért lakásgondjuk megoldása érdekében, j jetek óta az érdeklődés középpontjában áll a 11 brüsszeli, magyar származású állelkész, Pándy András ügye. Családirtással, gyilkosságokkal, vér­fertőzéssel gyanúsítják a 71 esztendős férfit. Ezúttal szerencsi ingatlanának portáján leltek csontokat, ame­lyekről még nem tudni, hogy embertől, avagy állattól származnak. Kacifántos eset - persze sorolhatnánk az elborzasztó jelzőket -, annyi biztos. Am a történet kellően kacskaringós ahhoz, hogy már most meg lehes­sen jósolni: ebből előbb-utóbb film születik. Arra is mernék tippelni, nem a hazai alkotók harapnak rá a té­mára... Végre valami, amiből viszont hiányzik a politi­ka - mondhatnánk. Erre: a hét végén röppentették fel a hírt: Pándy a '60-as években a magyar titkosszolgálat­nak dolgozott. Vasárnap már hallatszott cáfolat is. (A Számunkra az ön kényelme és biztonsága a y legfontosabb. Ezért a november 15. és december 31. között megrendelt Ford Mondeohoz most 4 db Michelin téli gumit adunk ajándékba. Papp Autóház 6721 Szeged, Berlini krt. 4. Összefogtak a polgári erők Csépé Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség országgyűlési képviselője és Pokorni Zoltán Fidesz-frakcióvezetö is jelen volt a választmány ülésén. Összefogtak. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) A Fidesz megvalósítot­ta a csaknem három esz­tendővel ezelőtt kitűzött célt: a polgári erők összefogását. A létrejöt­tét a mai naptól minden­kinek tényként kell^ ke­zelnie - jelentette ki Ader János, a Fidesz alelnöke, az Országos Választ­mány vasárnap, Buda­pesten megtartott ülésén, majd hozzátette: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Fidesz és a Magyar Keresztény­demokrata Szövetség együttműködése olyan polgári erőt alkot, amely képes elvégezni vállalt feladatát, a polgári Ma­gyarország felépítését. A Fidesz Országos Vá­lasztmányának ülésén jelen voltak a választmány tagjai és a Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség or­szággyűlési képviselői. A na­pirenden szerepelt a Fidesz következő időszakra szóló politikai stratégiájának is­mertetése, a közbiztonság helyzetének elemzése, az MDF és a Fidesz választási együttműködésének szentesí­tése és a képviselőjelölt-állí­tás követelményrendszerének ismertetése. Ader János elmondta: az elmúlt hónapok közvéle­ménykutatási adatai egyér­telművé tették, hogy az 1998-as országgyűlési vá­lasztások végeredménye a Fi­desz és az MSZP között dől el. A polgárok két párt közöt­ti választása dönti majd el, hogy a következő kormány programja a polgári Magyar­ország programja lesz-e, vagy a jelenlegi koalíció nemtörődöm politikája foly­tatódik. A Fidesz számára a kor­mányzati szerepvállalás nem cél, hanem eszköz. Kizárólag csak abban az esetben kép­zelhető el a fiataldemokraták kormányzati szerepvállalása, ha tényleges garanciák van­nak a polgári Magyarország programjának megvalósításá­ra. Az egyetlen garancia pe­dig az, ha nem kell fölösleges kompromisszumokat kötni az alapvető értékeket és cél­kitűzéseket illetően, azaz, ha a jövő évezred első magyar kormánya a polgári pártok kormánya lesz. A Fidesz a polgárokkal kötött szövetség jegyében csak egy tisztán polgári kormányban vállal szerepet. Áder János hangsú­lyozta: hosszú idő után sike­rült elérni, hogy a békés egy­más mellett élés jellemezze a Független Kisgazdapárttal való viszonyukat. „Ezzel a két párt viszonyában elértük a lehető legtöbbet: egymással békés viszonyt kialakítva mindkét párt járja a saját kü­lön útját. Ettől különböző vi­szony kialakítására sem most, sem az előttünk álló időszakban nem törekszünk" -jelentette ki Áder János. Az előadó beszélt arról, hogy a polgárok olyan Magyarorszá­gon szeretnének élni, ahol mindenkinek esélye van a jó­létre. Áder János helyzetértéke­lésében kitért az oktatás né­hány időszerű kérdésére, az idősek egyre nehezebb anya­gi helyzetére és az elburjánzó korrupcióra, amely, mint hangsúlyozta, behálózza az egész magyar társadalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom