Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

PÉNTEK, 1997. DEC. 12. KITEKINTŐ 7 Kedves Környékbéliek! Tja mondjuk, ha nem: tör ránk a karácsony! Már LM halljuk a rádióban, látjuk a tévében és olvassuk az újságokban. Kívánják nekünk a boldog családi idillt, amikor anyuka, apuka ül csendben s örömének bimbóztatására a népes család önfeledten viháncol. És persze minden harsány cég arra invitál, hogy a szép ünnepet egyedülien remek portékájukkal tegyük még szebbé. Sokunknak a december a szolid ellenállás ideje: miből, mennyit, hogyan, kinek? Ilyenkorra már nagy­jából kiderül, hogy a cégbeli Mikulás mit csen az ott­honi fizetéses dobozkába. Rájöhettünk, hogy a politi­kusok angyali karának csábos éneke előcsalogatja-e a politikai Megváltót, hogy együtt vegyenek visszább a nemzeti harács lendületéből A magunkfajta „nagy gyerekeknek" ilyenkor már lanyhul a klváncsiskodása. Mivel ünneprontók semmiképp se szeretnénk lenni, marad az előkészületi tennivalók legnagyobbika, a söprés. Az otthon körüli rendteremtés. Mert ha nem tesszük meg magunk, megteszi ugyan helyettünk a ter­mészet, mindent betakar fehér hóleplével. Viszont: nincs kellemetlenebb a szőnyeg alá sepert szemétnél. A hó alatt hagyott piszoknál. Erre tekintettel ajánlom Önöknek a sándorfalvi söprűsöket. F állják: új seprő - jól seper! Ha a sándorfalviak kuglipályából lett söprűgyárára gondolunk, igaz a nép bölcselete. Remélhetőleg az idő nem söpörte el teljesen a söprükötők abbéli felismerését, hogy az új igazából akkor ér sokat, ha messzi tájon - Ameriká­ban, Japánban - seper. A kistelekiek a saját házuk előtt kénytelenek söprö­getni. Ahogy beszélik egyesek, az új seprő mégse seper jól. Vagyis, inkább csak kiseper. Mint ismert a kisvá­ros általános iskolájába új igazgatót jelölt a korábbi képviselő-testület. A mostani is megerősítette az elő­dök döntését. Mindössze pár hónapig tarthatta magát ez az elhatározás, mert a minap, a témánál maradva: hibát találtak a söprésben. Amint Önök is olvashatták, az önkormányzat képviselői nagy többséggel elfogad­ták az oktatási bizottság javaslatát és posztjának elha­gyására szólították föl a tisztében nemrég megerősített iskolaigazgatót. Rákérdeztünk egyik képviselőre: mi­ért tették? Megkaptuk válaszát. Közzétételével vár­nunk mégis muszáj, mivel a helyet most a friss törté­nés foglalja: új vezetéssel vág a bűn üldözésének a kisteleki rendőrkapitányság... tCÁtcrr Oda a fasor is... A vilmaszállási fák alatt többé már nem lehet hűsölni. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Seprüsök a sándorfalvi kuglipályán A szálalt cirok mesterei Ha égnek áll ezer seprűszál - minden a legnagyobb rendben! (Fotó: Gyenes Kálmán) Amikor halljuk, látjuk a vandál pusztítás fájdalmas nyomait, elfog bennünket a kétely: hova jut a mi vilá­gunk? Fölgyújtják a templo­mot, letarolják a hűvöst adó fasort, elhajtják a keservvel nevelt állatot. Felénk a ta­nyai galádságot igazából az autó, a motoros fűrész és a rádiótelefon hozta. Ha ma valakit kirámolnak - mint tették azt Síposék kisteleki tanyájával, vagy Gyifkóék, Bárkányiék istállójával ­hiába indulnak el a jó nyomon, a tolvajbanda egérutat sze­rezhet, kézi telefonnal, gyors kocsival. Mire a rend őreit lendületbe jönnek, a lopók már minden nyomot eltüntet­nek. Amint a bajbajutottak mondják, hiába nevezik meg a föltételezett tolvajokat, a rendőrség emberei tárják karjukat. Nem lehet bizonyí­tani, hogy valóban azok tet­ték, akikre a nép gondol. Olyanok a szabályok, hogy inkább raboljanak ki tíz be­csületes családot, minthogy egy bűnös is - bizonyíték nélkül a hűvösre kerüljön. Gondolhatjuk ezt a vil­maszállási letarolt fasor lát­tán is. Belekalkulálva, per­sze, lehet hogy engedélye volt a motorosfűrészes csa­patnak, amely pillanatok alatt eltüntette a táj színfolt­ját adó nyárfákat. M. T. Az ötvenes évek ele­jén a kocsmából hamar lett üzem, most meg éppen a gyár alakul gyorsan italmérövé. Az uralmi elit vágyát ma­gunk körül is tapasztal­hatjuk: világunk in­kább a vendéglök, kocsmák meg más ivós­pénznyelő helyek soka­dalmát szüli. Szinte fe­hér holló a sándorfal­vi söprügyár, hiszen abban még mindig söp­rüket kötnek. Pedig, a helyén valaha kocsmai kuglipálya volt... - Kibírtunk minden átala­kulást, de lehet, hogy 35 év után változtatnunk lesz muszáj a szövetkezeti for­mán. . Nocsak?! Kisteleken a jövő hét­től új kapitány látja el a rendőrkapitányság ve­zetését. Szörényi Endre alezredes határozott, kemény fellépést ígér a bűnözőkkel szemben, de a fegyelmet elvárja a kapitányságon belül is, mert csak így érhet el eredményt. Szörényi Endre alezredes 25 éve rendőr. Járőrként sze­relt fel, azután körzeti meg­bízott lett. Munka közben el­végezte a rendőrtiszti iskolá­kat, 1986-ban pedig a szege­di rendőrkapitányság osz­tályvezetője lett, s mintegy 300 fős állománynak paran­csolt. 1991-től a megyei közrendvédelmi osztályve­zetőjeként került a kisteleki kapitányi székbe. Szörényi Endre előtt nem ismeretlen Kistelek és környéke, hiszen városi osztályvezetőként hozzá tartozott az akkori kis­teleki őrs. . Miért volt szükség a váltásra? - Két héttel ezelőtt a kis­teleki rendőrkapitányság munkát főkapitányi szinten értékeltük. A főkapitány elé­gedetlen volt az itteni tevé­kenységgel, s engem kért meg arra, hogy vállaljam el a tisztet. . Mi volt az elégedetlen­ség oka? - A lakosság biztonságér­- Elképzelhető, hogy kft.­vé alakulunk. . Ha jó a cégnek, akkor miért ne... - Reméljük, marad min­den, ahogy van, csak köny­nyebben jutunk majd hitel­hez. A vagyont a szövetke­zeti törvényre tekintettel osztottuk föl, de a kényszer visz rá bennünket, hogy vál­toztassunk. Mondhatnánk: magánügy, de nem mondjuk, mert szán­dékkal maguk ellen bizonyá­ra nem cselekszenek. Hor­váth János elnök említi: jó a keletje a sándorfalvi söprű­nek. Japánba, Amerikába és a nyugati országokba viszik azokat. Hogy játékos ked­vünk ne csüggedjen, hozzáte­hetjük: akkor jó a Nyugatja is. Ha már a világ gazdagabb fele a vevő a falusi portékára. zetét meglehetősen ala­csonynak ítélte a főkapitány. Ezért a bűnügyi és a köz­rendvédelmi osztályvezető­nek mennie kellett. Helyük­re került ide Nagy József őr­nagy, aki a megyei főkapi­tányság bűnügyi osztályá­nak oszlopos tagja, a köz­rendvédelmi és közlekedési osztály leendő vezetője, Vincze Sándor zászlós most végzi a Rendőrtiszti Főisko­lát. Nagyon fontos, hogy a • Hallani manapság ott­honi söprűkötőkről is ... - Az igazi mestermunkát már kevesen művelik, in­kább vállalkozók készítenek söprűket. Európa legna­gyobb söprűgyára, a szegedi már bezárt. Nagyobb meny­nyiséget csak mi gyártunk még, körülbelül hetvenfélét. Szerencsénkre az alakulá­sunk óta a termékek 99 szá­zalékát exportra. Évi 100 millió forint az árbevéte­lünk. A kocsihalmokban érkező egyszerű parasztcirok ha már az udvarba kerül, onnét hamar falja a szálazógép; te­keri, rázza, pörgeti a többi csodamasina. Csörög, csat­tog, terül, tekeredik meg csi­nál minden mindent, mire megkapja a kissöprű a vég­leges formáját. Mire söprő­kisteleki polgármester, Ott József is biztosított támoga­tásáról. • Milyen felfogásban ve­zeti majd a kapitánysá­got? - Úgy közelítem meg a közbiztonságot, hogy az ál­lampolgár hogyan ítéli meg a saját biztonságát. Ennek érdekében most folyik a ta­nyai lakosság hangulatának felmérése. Lényegesen javí­tani kell a bűnügyi munka alkalmatosság lesz, már bele is porciózzák a kívánt do­bozba. Hogy tudjuk mire megy a sándorfalvi söprűkö­tés bele kell esnünk, annak a kellős közepébe. Mondjuk épp a magológéphez. Fi­scher Józsefné a szegedi tex­tilgyár fonónője volt míg meg nem szűnt a városi munkahelye. Onnét került haza a seprűkötőkhöz. Két kézzel nyomkodja a pörgő­morgó vasfésűhöz a készre kötött söprűket. így húzza le a cirokszemeket. Átfésüli a szálakat. Minden seprű át­megy a kezén. Ami nem, az már nem is söprű - mondja. Szomszédja, Szekeres Lász­ló, pincéreket megszégyení­tő gyorsasággal pakolja tele a kezét kissöprűkkel s áll be az állványhoz s mint a leg­jobb nyílhegyvető bajnok az színvonalát, s nyrtmozás eredményességét. Most 38 százalékos az ismeretlen tet­tesek ellen indított eljárások felderítési mutatója, de ezt a számot jelentősen javíthat­juk. Amikor Kisteleken őrs működött, s a szegedi kapi­tányság alá tartozott, akkor 1988-ban 72 százalékos volt az eredményesség. Ha nem is érjük el ezt az eredményt, az 50 százalék fölöttit már sikernek értékelem, s ez tel­Eurosporton, veri föl azokat a kiálló szegvégekre. Egy dobás, egy seprű, két dobás, két seprű, s a végén mind áll a vártán, a szárítóba induló állványhoz. Naponta ezresé­vel akad a helyén a söprű. Illik rákérdezni: • Szokott dartsózni? • - Versenyezni nem járok. Nincs rá időm. Néha a have­rokkal kijátsszuk a formákat. 0 Gondolom, mindig ön a nyerő! - Mikor hogy. A játéktól függ. A bullozásnál inkább ­mondja s mint a sorozatlövő, veri ismét szöghegyre az újabb adagot. A seprűfa szépen telik, olyan idővel, mint a glédába trombitált hadtest. Szekeres úr ennek az igazi mestere. Hamar odébb is tolja az ezredet, hogy sorakoztathassa a má­sikat. Különben az előkészítő, a kötő, a varró, a szárító, a ra­gasztó, a magozó, az adjusz­táló, a festő és az osztályozó után kezes söprű lesz a kó­cos udvari cirokból. „Vá­gott" vagy éppen „högyre vert", nyeles, nyéltelen, haj­ra, hóra alkalmas, festett, festetlen meg minden, amit ember kitalálhat. Kísérőül szegődtetett He rezeg Aranka nem szól semmit, neki min­dennapos ez a munka. Olyan nagy érdekesség nincs ben­ne. - Mindegy milyen - álla­pítjuk meg a végén -, a lé­nyeg, az hogy az új söprű jól söpörjön. S amint Hor­váth János, a Sándorfalvi Vegyesipari Szövetkezet névre azonosítható Sávisz­ról elárulta, az pillanatnyi­lag három helyre is adózik. Az itteni faluvég már Szatymaz, ott az egyik tele­pük. a másik meg, ahonnét a cirkot hozzák - Mező­kovácsháza. Innen seprik a pénzt - az állam nagy buk­szájába. Az már más kérdés, hogy a kemény munkával megkeresett száz forintot, manapság miért érzik csak felig a zsebükben. Tán csak nem azért, mert a hálátlan adóztatok seprűje is kiválóan seper? Holott, már az nem is annyira új... Majoros Tibor jesíthető. A rendőrkapitány­ságon belül pedig rendet és fegyelmet szeretnék látni. Következetes számonkérő, eligazító, beszámoltató és el­lenőrző tevékenységgel aka­rom minden egyes szolgálati ágon tartani a kezemet. Soha nem tűrtem meg a lazaságot. A kisteleki kapitányságon jóLképzett nyomozók és rendőrök vannak, akikkel le­het együtt dolgozni. • Milyen bűncselekmé­nyek fordulnak elő leg­gyakrabban Kisteleken és környékén? - Rendkívüli módon el­szaporodtak az állatlopások. Például most négy ellopott lovat keresünk. Vannak biz­tató információink, beszá­moltattam az ügyet vizsgáló nyomozót, s úgy tűnik meg­kerülnek a lovak. Ez már négy eredményes ügyet je­lent. Hozzátartozik, hogy én bűnügyi szemléletű vagyok, hiszen ez számtt a legtöbbek szemében. S ezen a téren nincsenek kis és nagy ügyek, mindegyikkel egyforma in­tenzitással kell foglalkozni. Az én kapitányságom alatt a körzeti megbízottak is nyo­mozni fognak, hiszen az egyszerűbb ügyek felderíté­se során olyan kapcsolatokra tesznek szert az állampolgár­okkal, amelyekkel a későbbi munkájuk is eredményesebb lesz. Arató László „Reszkessetek, lótolvajok!" Kistelek új rendőrkapitánya, Szörényi Endre. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom