Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

2 KÜLFÖLD " PÉNTEK, 199*. DEC. 12. kommentár légbe kiáltott szó A környezetvédelem minden, csak nem szakmai kér­dés. Politikai szempontok éppúgy befolyásolják, mint gazdaságiak. A környezetvédelmi alapelveket, a levegő, a vizek, a talaj tisztaságának megőrzését min­denki fontosnak tartja és elfogadja. Környezetvédőnek lenni ugyanis népszerű dolog. Am amikor arra kerülne a sor, hogy a konkrét intézkedéseket megszavazzák a képviselők, előtérbe kerülnek a politikai és a gazdasági szempontok. Amelyek rövid távon, pénzben és szavaza­tokban mérve ellentétesnek tűnnek a környezetvédelem érdekeivel. Ez történt Kiotóban is. A környezetvédelmi konferencián az üvegházhatásért felelős veszélyes gá­zok kibocsátásának csökkentéséről tárgyaltak a 160 résztvevő állam képviselői. Hosszas huzavona után jött létre a megállapodás: az Európai Unió országai átlago­san nyolc, az USA hét. Japán hatszázalékos csökken­tést vállalt 2010-ig. A jegyzőkönyvet azonban mégsem sikerült ratifikálni, mert a fejlődő országok képviselői nem fogadták el a megállapított kvótákat. Végül a kon­ferencia meghosszabbításával és késhegyig menő vita után tegnap is csak felemás megoldás született: a fejlődő országokat képviselő 77-ek még az önkéntes vállalást is elvetették, és csak az ártalmas gázokkal és azok kvótáival való kereskedelem kérdéséhen engedtek. Magyarország álláspontja egyértelmű: elfogadható a ránk szabott korlátozási kötelezettség, ha érvényesíteni tudjuk sajátos szempontjainkat. Olyan egyezségre tö­rekszünk, amely az erőművek korszerűsítésére késztet, de nem kötelez az atomerőmű-kapacitás bővítésére és lehetővé teszi a hazai lignitvagyon hasznosítását. A csökkentést elutasító fejlődő országok természete­sen gazdasági szempontokra hivatkoznak, mondván, a gázkibocsátás korlátozása ellentétes az ipari növekedés­sel. Fennáll annak a veszélye is, hogy az amerikai kongresszus megvétózza a megállapodást. Japánban pedig máris jelezték az ipari körök, kétségeik vannak a vállaltak teljesíthetőségét illetően. Míg a politika és a gazdaság a „túlvállalás" miatt aggódik, a környezetvé­delmi szakma elégedetlen. Szerintük azonnali és jóval nagyobb mértékű korlátozásra lenne szükség. A kiotói alku nem elhanyagolható eleme a kvótákkal való kereskedelem. ww a erről a következő konferencián megegyezés /i születik, a levegőt nagyobb mértékben szennyező állam megveheti a csökkentési kvótát a kevésbé szenny­ezőtől, és nyugodtan eregethet tovább. A levegő­szennyezésnek és -tisztaságnak ára lesz, mely pénzben és politikai árfolyamon egyaránt jól mérhető. A gazda­ság közvetlen szempontjaival, a jólét rövid távú ígéreté­vel ellentétes intézkedést, úgy tűnik, nem lehet simán keresztülvinni. Hogy ki képviseli akkor az „itt és most"­on túlmutató érdekeket, ki vállalja magára a jövő fe­lelősségét, nem tudni. A környezetvédelmi szakma fi­gyelmeztetése pedig továbbra is légbe kiáltott szó ma­rad. ILLCU^t ^ÚJJ- H tlO^ Nobel-díjasok e Kiotói megállapodás a környezetvédelemről Az ipari lobbyk diktálnak nak megfelelő mennyiséggel kellene csökkenteni. Raul Estrada-Oyuela argentin küldöttségvezetőt, a nézeteltérések nyomán megalakított egyeztető bizottság elnökét, megtapsolták a küldöttek a „kiegyezés" után. (MTI Telefotó) hírek Kivégzések Irakban • Stockholm (MTI) XVI. Károly Gusztáv svéd király Stockholm­ban átadta az idei tudo­mányos és irodalmi No­bel-díjakat. A svéd uralkodó Szilvia királyné jelenlétében átnyúj­totta az irodalmi Nobel-dfjat Dario Fo olasz drámaírónak. A 71 éves szerző „a közép­kori vásári komédiások ha­gyományait követve a hatal­mat ostorozta, visszaállította a gyengék és megalázot­tak méltóságát" - indokol­ta azon döntését a Svéd Aka­démia, hogy az irodalmi Nobel-díjak történetében először egy kizárólago­san színpadi szerzőt tüntetett ki. A díjazottak között az idén is az amerikaiak voltak többségben: a 10 Nobel-díj­ból 6 az Egyesült Államokba került. A szivacsos agy­velőgyulladás terén végzett kutatásaiért az amerikai Stanley B. Prusiner amerikai tudós kapta az orvosi Nobel­díjat. A kémiai Nobel-díjat megosztva kapta a 79 éves amerikai Paul D. Boyer, az 56 éves brit John E. Walker és a 79 éves dán Jens C. Skou mikrobiológus a sejtek energiaellátásáról végzett munkásságáért. A fizikai Nobel-dfjat egy módszer, az atomok lézersu­gárral való hűtésének és be­fogásának kifejlesztéséért a 49 éves, amerikai Steven Chu, a 65 éves, francia Cla­ude Cohen-Tannoudji és a 49 éves, amerikai William D. Phillips vehette át. A Ki­rályi Svéd Akadémia indok­lása szerint a fizikusok meg­világították a sugárzás és az anyag közötti kölcsönhatást, egyben „elegyengették az utat a gázok alacsony hő­mérsékleten megfigyelhető, kvantumfizikai magatartásá­nak mélyebb megértése fe­lé". A közgazdasági Nobel-dí­jat szintén két amerikai tu­dós vihette haza. Az 53 éves Róbert C. Merton, a bostoni Harvard Egyetem és az 56 éves Myron S. Scholes, a ka­liforniai Stanford Egyetem professzora a pénzpiaci szár­mazékos ügyletek, például a részvényopciók értékelésére kifejlesztett módszereiért ré­szesült kitüntetésben. • Tokió (MTI) Kiotóban 160 ország képviselői csütörtökre nagy nehezen megálla­podtak a Föld felmele­gedéséért okolt gázok kibocsátásának mérsék­lésében. Az elfogadott jegyzőkönyv szerint az ipari országok átlago­san 5,2 százalékkal csökkentik 2008 és 2012 között hat ártal­mas gáz kibocsátását, 1990-hez képest. A jegyzőkönyvben nyolc Csúcsra járatás Luxemburgban Az Európai Unió tagjai­nak állam- és kormányfői évente kétszer paroláznak egymással hivatalosan a csúcstalálkozókon. A ma kezdődő kétnapos luxembur­gi fórum központi témája az unió bővítése, s Magyaror­szág meghívása is. A Luxemburgban megje­lenő lapokat a helyszínen böngészve kiderült, hogy Szlovéniával, Észtországgal, Lengyelországgal, Csehor­szággal, Magyarországgal és Ciprussal hamarabb kezdik meg a részletek tisztázását, mint a többi jelentkezővel. Ezen túl: különös elbánás járna a törököknek, akik már régóta dörömbölnek az EU­kapuján. Nagy úr a diplomá­cia! A kiszivárogtatásokból kiderül, hogy tavasszal a tagállamok 11 országgal kezdik meg a tárgyalásokat, bár hallgatólagosan tudomá­sul veszik, hogy az első kör­ben csupán a már emlftettek rúghatnak labdába. A nyugati lapok híradá­saiból kiderül, hogy a téma közel sem olyan fontos a tagállamok számára, mint azoknál, akik szeretnének bekerülni a „klubba". A ma kezdődő tanácskozáson, amely gördülékenyek ígér­kezik, 1200 újságíró várako­zik információra éhesen Lu­xemburgban. A helyszínen minden esz­köz rendelkezésre áll, hogy lapunk olvasóihoz is eljussa­nak a legfontosabb hírek. Amit már tudni lehet: hazán­kat Horn Gyula miniszterel­nök és Kovács László kül­ügyminiszter képviseli a ta­nácskozáson. Arató László csoportba sorolták az orszá­gokat. Az Európai Unió és valamennyi közép-európai ország - Horvátország, Len­gyelország és Magyarország kivitelével - az összességé­ben 8 százalékkal csök­kentők csoportjába került. Az Egyesült Államok 7 szá­zalékos, Japán 6 százalékos mérséklést vállalt. A kormányok képviselői méltatták a történelmi meg­állapodást, a környezetvé­delmi szakértők viszont ki­fogásolják, hogy az nem eléggé hatásos a katasztrófá­val fenyegető klimatikus változások megakadályozá­sára. Egyes ENSZ-szakértők szerint azonnali 60 százalé­kos csökkentésre lenne szük­ség. Közben, meglehet, az amerikai kongresszus még ehhez a megállapodáshoz sem fog hozájárulni. Japán­ban az ipari körök a kormá­nyuk által vállalt 6 százalé­kos csökkentési norma telje­síthetősége miatt aggódnak. Szerintük ehhez 20 új atom­erőművet kellene építeni, az olajfogyasztást pedig a la­kosság egy évi fogyasztásá­Az ipari országok szerdai egyetértése után még kudarc fenyegetett, mert az ipari or­szágok szembekerültek a fejlődő világ országaival, elsősorban Kínával, Indiával és Szaúd-Arábiával. A fej­lődőket képviselő 77-ek cso­portja a gazdasági növeke­dés fenntarthatóságára hivat­kozva elutasította kötelezett­ségek vállalását és emiatt még az „önkéntes vállalásra" vonatkozó felhívást is töröl­ték a jegyzőkönyvből. Az amerikai kongresszus arra kötelezte a Clinton-kor­mányt, hogy csak a fejlődő országok érdemi hozzájáru­lásával köthet Kiotóban megállapodást. A fejlődő országok en­gedtek viszont az ártalmas gázokkal, illetve azok kvó­táival folytatandó kereskede­lem kérdésében, ennek rész­leteiről a következő világér­tekezleten tárgyalnak majd. A szennyezés adásvéte­léről folytatott vita olyan he­ves politikai szópárbajjá fa­jult Kína és az Egyesült Ál­lamok között, hogy az éjjel meg kellett szakítani a tár­gyalást. Az Egyesült Álla­mok a vállalások teljesít­hetősége fontos feltételének tartja, hogy kereskedni le­hessen a csökkentési kvóták­kal, a kfnai delegáció vezető viszont ezt az ügyet az „em­beri jogok kategóriájába" so­rolta, vélhetően abból a megfontolásból, hogy a gaz­dagabb országok a kereske­dés révén befolyásolhatják más országok környezetvé­delmi politikáját. • Ankara/Dubaj (MTI) Irakban különböző ellen­zéki csoportok több mint 800 tagját végezték ki az utóbbi két hét alatt - állította csütörtökön az Iraki Nemzeti Kongresszus nevű ellenzéki szervezet. A szervezet An­karában kiadott közleménye szerint a kivégzett emberek között arabok, kurdok és tur­kománok (török származású irakiak) voltak. A veszteség­mérleg várhatóan növekedni fog, mert a kivégzési hullám folytatódik. A kivégzéseket a „börtönök tisztogatási kampánya" keretében hajt­ják végre, amit Szaddam Hú­széin iraki elnök kisebbik fia, a titkosszolgálatokat fel­ügyelő Kuszaj rendelt el. Befejeződött a teheráni csúcs • Teherán (MTI) Záróüléssel befejeződött a teheráni csúcstalálkozó. A küldöttek megállapodtak ab­ban, hogy az OIC követ­kező, 2000-ben tartandó csúcstalálkozóját az apró perzsa-öbölbeli arab állam, Katar rendezi. Mohammed Hatami iráni elnök záróbe­szédében párbeszédre szólí­totta fel az OCI tagországait, mert az a "béke, az együtt­élés és a bizalom kulcsa, és erősíti polgári társadalmunk alapjait. A párbeszéddel kö­zeledik egymáshoz az iszlám országok álláspontja nem­zetközi kérdésekben, s a ci­vilizációk, a különböző val­lások és gondolatrendszerek közötti párbeszéd révén csökkenthetők a világ bajai" -jelentette ki. Michal Kovác igaza • Pozsony (MTI) A szlovák alkotmánybí­róság döntése szerint Mi­chal Kovác államfő 1998. március 2-áig maradhat hi­•vatalában. Ez azt jelenti, hogy a legfelsőbb jogi testü­let nem adott igazat a Vladi­mír Meciar nevével fémjel­zett véleménynek, mely sze­rint Michal Kováénak már két héttel március 2-a előtt fel kell állnia az elnöki székből. Meciarék azt állít­ják: Kovác csak a megvá­lasztását követő öt év lejár­táig maradhat hivatalában. Kovác véleménye az, hogy megbízatása nem az elnök­választást, hanem az elnöki eskü elhangzását, tehát a hi­vatalba lépés napját követő öt évre szól. Nincs ok aggodalomra • Moszkva (MTI) Renat Akcsurin orosz szívsebész szerint Jelcin el­nök jelenlegi légúti vírus­fertőzése „egyszerű meg­hűlés", s nincs kapcsolatban az egy éve, 1996. november 5-én éppen általa végrehaj­tott úgynevezett éráthidaló (bypass) szívműtéttel. Az orosz professzort - aki Jel­cint legutóbbi külföldi útjai­ra is elkísérte - személy sze­rint „nem nyugtalanítja sem­mi, s megftélese szerint nem ad aggodalomra okot az ál­lamfő általános egészségi ál­lapota sem. A szívműtét se­gített a könnyebb életvitel­ben, és javított munkaképes­ségén is" - jelentette ki Ak­csurin. SSíS KARACSONYIYASAR AZ ELEKTRO­HÁZBAN! ÜNNEPELJEN VELÜNK! Whirlpool olajradiátor Whirlpool Nyitva tartás: november 24.-december 23-ig a hét minden napján 9-18 óráig, szombaton és vasárnap is, december 24-től hétköznap 9-18-ig, szombaton 9-13 óráig VÁRJUK KEDVES • VÁSÁRLÓINKAT! r 8 999 FI PHILIPS SONY 109 999 FI 79 990 Ft helyett 74 999 Ft 19 999 Ft IÍ1ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 9-12. (Nagykörút) A FOTÓK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰEK minl-hlfl teljes távvezérelhetőség 74 999 Ft PHILIPS

Next

/
Oldalképek
Tartalom