Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

SZERDA, 1997. DEC. 10. UNIVERSITAS 7 • Algyő jövője a számok tükrében Bértároló és erömü • Programvezérelt intézetek A holland egyetem: nagyüzem Holland-magyar dilemma: tudomány kontra költségvetés. (Fotó: Miskolczi Róbert) A hazai termelés szerepe a szénhidrogén-fogyasztásban folyamatosan csökken. Túlélési stratégiaként a bértárolással, az erömü-épitéssel, és a jelenlegi technikák mellett felszínre nem hozható készletek kinyerésével számol a Mol. Az algyői szénhidrogén-bányászat jövőjéről Valastyán Pál, a Mol Upstream Üzletág vezetője, a szegedi bányászati üzem egykori igazgatója tartott előadást a múlt héten a SZAB tudósklubjában. A Dél-Alföldön három komoly szénhidrogénmező van; az algyői mellett a Békés megyei Kardoskút és a Bács-Kiskun megyei Szánk térségében. Ezek a hatvanas évek óta termelnek; megnyitásuk óta 40 millió tonna kőolajat és 80 milliárd köbméter földgázt. Jellemző, hogy a hazai szénhidrogénfogyasztásban egyre kisebb szerep jut a hazai bányászatnak. A 8.5 millió tonnás éves kőolaj-felhasználásból 1,5 milliót termelünk itthon, az 11,5 milliárd köbméter felhasznált földgázból 4,5 milliárdot biztosítanak a hazai mezők. Biztos tehát a prognózis, hogy a hazai szénhidrogén-bányászat a jelenlegi formájában visszaszorul. E problémára többféle válasz kínálkozik. Az első a termeléscsökkentés, a második a „profilváltás", vagyis a bértárolás és az erőműépítés, a harmadik pedig a kutatások jelentette lehetőségek új készletek feltárására és a hagyományos módszerekkel ki nem termelhető készletek felszínre hozatalára. Ha csökken a termelés Az ipari kőolajkészletekből 4 millió tonna, a földgázból 20 milliárd köbméter vár kitermelésre. A geológiai készletekből 60 millió tonna olaj és 25 milliárd köbméter gáz az, amelyet a jelenlegi eljárásokkal nem lehet a felszínre hozni. A tervek szerint az ipari készleteket 2015-ig, folyamatosan csökkenő mértékben fogják kitermelni. A folyamatos termeléscsökkentés komoly beruházásokat igényel, hiszen a mező-rekonstrukció keretében földgáz-előkészítő üzemet létesítenek, a mezőfelszámolás során pedig az eredeti állapotokat kell visszaállítani. A Mol 2000-ig évente 5 milliárd forintot, azután pedig 3-4 milliárdot fordít majd ezekre a beruházásokra. Az egyik túlélési stratégia lehet: a kimerült mezők átalakítása föld alatti tárolókká. A lehetőség alapja, hogy a jövőben jelentősen megnő a szénhidrogén tárolókapacitás iránti piaci kereslet. Egyrészt azért, mert a Magyarországon keresztül bonyolított földgázszállítás bértárolást igényel, másrészt, mert a hazai termelés csökkenésével egyre nagyobb lesz a szénhidrogénimport. A bértárolás üzlet A jelenlegi 1 milliárd köbméter mobilkészletű tárolókapacitás 2000-re várhatóan 5-6 milliárdra nő. Algyőn most létesítenek egy 150 millió köbméter mobilkapacitású földalatti gáztárolót az Ukrajnából Szerbiába szállított gáz bértárolására. Jelenleg évente 2 milliárd köbméter földgázról van szó, amely hamarosan 5-6 milliárdra emelkedik. Ezért a fejlesztés, Algyő után a deszki és az üllési kimerült földgáztelepeken. A bértárolás egyébként jó üzlet, mert a tárolt gáz 25 százaléka itt marad „bérleti díjként". A bértárolás mellett az erőműépítés lehet a másik jövőbeli fejlesztési irány. A Dunántúlon osztrák partnerekkel egy olyan erőmű épül, amely magas széndioxid-tartalmú gázokat hasznosít. Az Algyőre tervezett erőmű 192 megawatt kapacitású, a mező olyan gázait hasznosítaná, amelyek más célra gazdaságosan nem használhatók. Az erőmű várhatóan 2001-ben lép üzembe, jelenleg előzetes létesítési engedéllyel rendelkezik a Mol. A beruházás belga partner bevonásával történik, aki 65 százalékos tulajdonrésszel bír majd. Az algyői lesz az első villamoserőmű az Alföldön. Segíthet a kutatás A fejlesztés másik iránya a kőolajkihozatal növelése a jelenleginél korszerűbb technológiával. A Mol-nál már folyik a korszerű, vízszintezett kútszerkezetek kialakítása. Ezek 2000-2500 méter függőleges szakasz után 800-1000 méteres vízszintes szakaszban folytatódnak, tgy öt-hatszoros hozamot produkálnak a hagyományos, függőleges kutakhoz képest, és a korábbi megoldásokkal felszínre nem hozható készletek is kitermelhetők. Az új típusú kutak mellett úgynevezett harmadlagos eljárásokkal is próbálkoznak. Vegyszerek és gázok (etán, szén-dioxid és nitrogén) alkalmazásával pótlólagos készletek termelhetők ki. E téren jelentós szerepe van a kutatásoknak - egyebek között a JATE Kolloidkémiai Tanszékével folytatott együttműködésnek. Vegyszerek és gázok alkalmazásával ugyanis mindössze 4-5 százalék pótlólagos kitermelés érhető el, ráadásul a jelenlegi olajárak mellett ezek meglehetősen drága eljárásoknak számítanak. Kitörést tehát csak merőben új módszerek hozhatnak. Éppen ezért a Mol évente kétmilliárd forintot költ a hazai kutatásokra. Termelésbővülést várnak a szakemberek a korszerű, szeizmikus méréstechnikától, az új geológiai adatfeldolgozástól és a mélyszinti kutatásoktól is. A tavaly Szegeden és környékén végzett szeizmikus mérések 14-15 olyan geológiai formációt mutattak ki, amelyekről korábban nem tudtak. Folyik az adatok feldolgozása; eredmény a jövő év elejére várható. K. G. A Magyar Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége és a Hollandiai Egyetemek Szövetsége (VSNU) együttműködési megállapodása keretében novemberben konferenciát rendeztek magyar egyetemi-főiskolai vezetők részére. Az utrechti találkozó célja az volt, hogy a holland kollégák átadják tapasztalataikat arról, milyen megoldásokkal próbálnak megfelelni a századvég kihívásainak. A konferencia tapasztalatairól az egyik résztvevő, Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója számolt be. A holland modell sok szempontból tanulságos számunkra, mivel az ország mérete, a korábbi erős állami irányítás, a központi tervezés hagyományai olyan adottságok, amelyek megkönnyítik az összehasonlítást - mondja Szabó Gábor. - A legfontosabb kihívás, amellyel az utóbbi tíz évben szembe kellett és ma is szembe kell néznie a holland felsőoktatásnak, az a költségvetési megszorítások kezelése, ennek következtében a gazdálkodás gondolatának bevezetése. Logikus és meggyőző volt az előadásokon a szakértők által bemutatott alapvető filozófia • Munkatársunktól A holland állam 1997ben összesen 5327 millió guldent költ kutatásfejlesztésre. (Egy gulden jelenlegi árfolyamon hozzávetőleg száz forint, vagyis az összeg több mint 500 milliárd forint). E támogatások jelentős részét az oktatási minisztérium biztosítja, ám a többi szaktárca is kiveszi a részét a K plusz F finanszírozásában. Legnagyobb szerep az oktatási mellett a gazdasági minisztériumnak jut, de a közlekedési, egészségügyi, környezetvédelmi, mezőgazdasági, területfejlesztési, honvédelmi tárcák költségvetésében is jelentős fejezet jut a kutatásfejlesztésre. - a felsőoktatási intézmények gazdálkodó nagyüzemként való kezelése. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyiben fogadja el ezt az egyetemek tudományos közege, mennyiben kell mindenképpen megőrizniük a felsőoktatási intézményeknek, a tudományos kutatásnak bizonyos sajátos vonásokat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miközben Hollandiában a felsőoktatási intézmények egyértelműen a gazdálkodási filozófia irányába mozdulnak el, az állami költségvetés továbbra is mintegy kérharmados arányban vesz részt az egész ágazatban, és a magán típusú felsőoktatás kiterjesztése nem kerül komolyabban szóba. A két ország felsőoktatási rendszerének összehasonlításakor számolni kell azzal, hogy azok más-más fázisban vannak. Hollandiában már elérték a tömegesség szintjét, túljutottak a nagy expanzión, az intézményi autonómia nagyobb hagyományokkal rendelkezik. Alapvető különbség továbbá, hogy ott a felsőoktatásban dolgozók magas anyagi és társadalmi megbecsültségnek örvendenek, úgyszólván ismeretlen a fizetésen túlmenő további jövedelem szerzésének kényszere és gyakorlata. így a felsőoktatási karrier, annak anyagi és jogi szabályozása egészen más társadalmi környezetben történik és csak ennek figyelembe vételével értelmezhető. A konferencián mindazon lényeges kérdések szóba kerültek, amelyek ma a magyar felsőoktatási és közoktatási rendszerben is jelentkeznek. Ilyen például az alsó- és középfokú iskolarendszer és a felsőoktatás (ezen belül az egyetemi és szakképzés) kapcsolatrendszerének kialakítása, a klasszikus demokratikus egyetemi működési modell eltolódása a vállalati menedzsment struktúrájának irányába, vagy a tömeges képzés és az elitképzés megoldási módjai. A hollandokat és minket egyaránt érdekel az állami és társadalmi kontroll és az egyetemek autonómiája közötti konfliktusok megoldása, a felsőoktatás finanszírozási rendszere, az oktatás és kutatás mérhető paramétereinek és minőségi szintjének figyelembe vétele, az egyetemi oktatók és kutatók alkalmazásának és teljesítményük értékelésének módjai. Ezekben a kérdésekben a holland törvényalkotás és egyetemszervezés a nyolcvanas évektől kezdve egyre több új megoldást alkalmazott. Az operatív irányítás szintjét ez a szabályozás a karokhoz helyezi, olyan jogosítványokkal, amelyekkel a magyar rendszerben ma az egyetemi (rektori) szint rendelkezik. Ennek megfelelően a dékánok szerepe alapvetően változik, professzionista menedzserként, határozatlan időre kinevezve kell szervezniük a munkát. A kutatást (a PhD képzéssel összekötve) kutatási igazgató, az oktatást oktatási igazgató szervezi, a klasszikus tanszéki struktúra felolvadni látszik az ezen igazgatók által szervezett úgynevezett programvezérelt intézetekben. A holland partner tapasztalatai,- törekvései számos hasznos információt jelentenek a magyar felsőoktatás számára. A kiszámítható és hasznos költségráfordítás megoldása a minőségi követelmények egyidejű érvényesítésével elkerülhetetlennek látszik a magyar felsőoktatásban is. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a holland egyetemek financiális ellátása abszolút értékben mintegy tízszerese a magyarokénak. Ebben a helyzetben egyértelmű számunkra, hogy az előremutató törekvések pozitív diszkriminációja a magyar út, nem pedig a restrikciók és túlhajszolás révén a minőségre törekvés lehetőségének visszaszorítása. Keczer Gabriella Börtönlelkész a JATE-n • DM-információ A halálbüntetés és a börtönélet lesz a témája annak a beszélgetésnek, amelyet ina 19 órától tartanak a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának első emeleti VIII. számú termében. A meghívott vendég Kretovics László plébános, a Csillag börtönlelkésze. A beszégetést a Magyar Evangéliumi Keresztény Diákközösség szervezi. Irodalmi teaház • Munkatársunktól Szerda esti irodalmi teaházat szervez a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ és a Juhász Gyula Művelődési Központ. A est „...a líra szelleme" címmel ma 19 órakor kezdődik a művelődési központ dísztermében. A rendezvényen dr. Szigeti Lajos Sándor irodalomtörténész, a József Attila Tudományegyetem tanára Baka István költészetéről beszélget Gajdó Ágnes egyetemi hallgatóval. A teaházi esték a jövő év januárjában folytatódnak. Scene House a Tantuszban • DM-információ A Scene House egyetemi angol nyelvű színjátszó társulat december 11-én este fél 8-kor a Tantusz Házban lép fel. A csoport Bemard Slade „Same Time Next Year" című művét adja elő Pápai Sarolta rendezésében. A darabban Doris szerepében Szilágyi Enikőt láthatjuk, George-ot pedig Vékony Attila alakítja. Jótékonysági est • Munkatársunktól Jótékonysági estet rendez az Our Group, a József Attila Tudományegyetem angol nyelvű színjátszó csoportja és az Országos Gyermekvédő Liga Csongrád megyei szervezete december 12-én 19 órakor a Százszorszép Gyermekházban. Az esten dr. Szél Éva. a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karának tanára mond megnyitó beszédet. Majd az Our Group bemutatja A. A. Milne Kaland a nászúton című darabját Bódis Klára rendezésében. A szerepekben Galántai Ritát, Pergajeva Raiszát, Tárcsái Gábort, Pápai Lászlót, Andrássy Boglárkát, Faniszló Norbertet, Czentye Szilviát és Dallmann Dávidot láthatja a közönség. Az előadás bevételét hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére ajánlja fel a színtársulat. Könyvbemutató • Munkatársunktól Berecz András népdalénekes „...Bú hozza, kedv hordozza..." című könyvének műsoros bemutatóját december 15-én 18 órától tartják a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri épületének aulájában. A szerzővel Kovács Imre Attila irodalmár beszélget. A könyvbemutatót a Bartók Béla Művelődési Központ és a Solymossy Sándor Néptáncegyüttes szervezi. Kutatásfejlesztési támogatás Németalföldön Mindenki beszáll Oktatási és Tudományos Minisztérium 62,9% 3327 millió gulden Gazdasági Minisztérium 16,9% 894,8 millió gulden Egészségügyi Minisztérium 1,5% 77,3 millió gulden Mezőgazdasági Minisztérium 6,4% 337,4 millió gulden Területfejlesztési Minisztérium 3,1% 162,2 millió gulden Környezetvédelmi Minisztérium 1,8% 97,3 millió gulden Közlekedési Minisztérium 4,0% 213 millió gulden Honvédelmi Minisztérium , 3,3% 1176,9 millió gulden