Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 6. TINIVILÁG 11 Ax oldalt irta ás szerkesztette: Farkas Csaba Zsákmadzag O

lvasni jó, csakhogy aki az istennek sem akar olvasni, annak ezt hiába mondjuk - miképp a kosztól ragadó hátrányos helyzetű is visítva szalad a víz és szappan előL A felső tagozatos általános iskolások olvasási szokásairól szóló összeállításunk nem mutat alapjaiban kedvezőtlen képet, de ez mindenekelőtt azért van, mert - a tárgyból adódóan - pedagógusokat, könyvtárost, könyvesboltost kérdeztünk meg, szakmájukban nagyon elismerteket, kiknek környezete objektív okok miatt sokkal több olvasó tizenévest tartalmaz, mint ellenben más környezetek. Mit is írt Heisenberg a fizikáról? „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az, amit megfigyelünk, nem maga a természet, hanem a kérdésfeltevésünknek alávetett természet. Tudományos munkánk abban áll: kérdéseket teszünk fel a természetről olyan nyelven, amilyennel rendelkezünk, s igyekszünk a kérdésekre választ kapni a rendelkezésünkre álló eszközökkel végzett kísérlet útján". Nekünk ez az újságoldal állt rendelkezésre a témával kapcsolatos nem tudományos, hanem hírlapírói munkához, és megnyugodva vettük tudomásul, a technika, a képi kultúra előretörése nem fenyegeti a Gutenberg-galaxist. Ugyanakkor halljuk, sok iskolás bármely digitális órát fél perc alatt visszaigazlt a téli időszámításra, ám a kötőszóról csak az jut eszébe, mint tán Móránál Cintulának: zsákmadzag. F. Cs. Ki jár bibliotékába? • Tudósítónktól A gyermekkönyvtári látogatók közt akadnak, kik saját maguktól, szabadidejükben, érdeklődésük és ismeretigényük kielégítéséért olvasnak. Sokan azonban csak azért jutnak el ide, mert házi feladatuk megoldásához, felelethez nélkülözhetetlen az itt beszerzett könyv; illetve iskolai csoportfoglalkozások keretében. A két utóbbi kategóriából azonban szerencsés esetben - a könyvtárosok s pedagógusok értó segítségével - át lehet kerülni az elsőbe. Miért járnak a gyerekek könyvtárba? - Három csoportjuk különíthető el mondta Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyikönyvtár gyermekkönyvtárának vezetője. Máig sokan különösebb külső késztetés nélkül, szabadidejükben járnak könyvtárba, szerencsés otthoni hatásra - vagy nem. Próbálkoznak, válogatnak, az érdeklődésüknek megfelelőt viszik ki. Van, aki szép-, és van, aki szakirodalmat választ. A szépirodalom terén kevés az új ifjúsági olvasmány, ami mai témát dolgoz föl, mai gyermek- s kamaszhősökkel, pedig ezek iránt nagy lenne az érdeklődés. A régebbi kiadású, a ma felsőtagozatos általános iskolásához szóló könyvek közül megemlíthető Sohonyai Edit Macskaköröm c. kötete, és folytatása, a Szerelemlék. E kilencvenes évek elején megjelent, naplóformátumú könyvek iránt akkora volt az érdeklődés még nemrég is, hogy hatásukra minden egyéb, szintén naplószerű könyvet is vittek az ötödik-hetedikesek. - Ilyesmi kellene új, csakhogy nemigen van folytatta Palánkainé Sebők Zsuzsanna. Hozzáteszi: a szépirodalmi érdeklődésűek között van egy „könyvfaló" típus is, amely nem kötődik csak a saját világához közelállónak érzett könyvekhez. A legtöbbet mégis a szakirodalomból kölcsönzik ki a tizenévesek, ezen belül is főleg a természettudományok felé orientálódnak. Leginkább a sok információt tartalmazó, rövid, ugyanakkor- lehetőleg nagy, színes, látványos - képekkel kiegészített olvasmányokat kedvelik. A képek gyakran meghatározzák, hogy elolvassák-e a tizenévesek a szöveget, vagy nem. A szabadidejük során könyvtárban búvárkodókon kívül sokan jönnek ide, akiknek iskolában kapott házi feladataik megoldásához szükséges a könyv. Akik iskolai csoporttal jönnek ide, azokra vagy hat a foglalkozás, vagy nem; előfordul - főleg az ötödik-hatodik osztályban -, hogy nagy erőkifejtést igényel a gyerektől, mire elolvas egyegy rövid szöveget. Az intézményes könyvtárba járás eredményeként akkor válnak könyvbaráttá a gyerekek, ha eleve van bennük annyi érdeklődés: ne csak azt lapozzák föl, amit muszáj. A pedagógusoknak s a könyvtárosoknak nagyon nagy szerepe lehet e kezdeti érdeklődés fölkeltésében. A szülőké pedig fölbecsülhetetlen. • Ajándék az Arany János iskolának Tolkien izgalmas világa • Romantika, humor, tudomány Örkénytől a fizikáig • Munkatársunktól A számítógép használatának terjedése nem veszélyezteti az olvasást, mint személyiségfejlesztő időtöltést, sót új szövegek létrehozására ösztönzi a tizenéveseket fejtette ki lapunknak a Szegedi Rókusi I. Sz. Altalános Iskola egyik, magyar-történelem szakos pedagógusa. Elmondta még a szegedi oktatási intézmény tanára, hogy a tanulókban megvan a kultúraigény, ám a felnőttek gyakran „zanzásított" müveket adnak kezükbe. Ugyanitt oktató, matematika-fizika szakos kollégája arról számolt be: nagyon sok gyerek olvas hozzá az iskolai tananyaghoz, meró érdeklődésből. - A számítógépesítettség terjedése, a „virtuális valóság" nem ellensége, hanem ösztöntője az olvasásnak: a gyerekek kreativitását növeli - mondta dr. Kühn Jánosné, magyar-történelem szakos tanár. - Nagyon sokuk ír, jóval nagyobb örömmel, mint korábban, például rövid elbeszéléseket, verseket, egyértelmű az összefüggés a számítógép használatának lehetősége s az alkotói kedv között. És az írás egyik alapföltétele az olvasás. Általában is rendkívül információéhesek a tizenévesek, ám számos, általuk kedvelt olvasmány különösen némely ifjúsági folyóiratoké - stílusa és szemlélete ízlésmódosulást hoz létre körükben. Ezt ők is érzékelik, így például az órai s az órán kívüli kifejezésmódjuk élesen elválik. A tanárnő kifejtelte: nagy örömmel fedezik föl a nyolcadikosok az irodalomban a humort (Karinthy, Örkény, Nagy Lajos), de megemlíthető Sue Taonzend Adrián Mole-je is. Szintén megvan bennük a romantika igénye, szívesen olvassák például az Egri csillagokat. Igaz, teljed a szokás, miszerint zanzásított változatát olvassák el a klasszikusoknak - ám gyakran a felnőttek adják ezeket a gyerek kezébe. Az ún. olcsó irodalom egyébként nem kelendő a fiatalok körében, ezek sematizmusát hamar fölismerik. Ám az irodalom „nem téma" a felnőttek közt - gyakran csak a megélhetésre, az üzletre szorítkozik a társalgás, ha van -, s heti két irodalomóra kevés ahhoz, hogy a gyerek ne csak mint tananyagot szemlélje az irodalmi művet, hanem mint ami hitelesen bemutatja az emberi világot. - Meggyőződésem: minden tantárgyból nagyságrenddel eredményesebbek lennének a gyerekek, ha anyanyelvüket jobban ismernék, jobban művelnék mondta Juhász Nándor matematika-fizika szakos pedagógus. - Ennek egyik eszköze pedig az olvasás. Olvassanak a gyerekek szinte bármit (lehetőleg igazi irodalmat), minél többször találkoznak az anyanyelv különféle kifejezési lehetőségeivel nyomtatott formában, annál jobb. Az értő olvasás hozzásegíti őket ahhoz, hogy gondolataikat pontosan fogalmazzák meg, ami az egzakt tudományok esetében létkérdés. A pedagógus dolga kellő minőségű olvasnivalót adni a gyerek kezébe. - E tekintetben a természettudományok terén szerencsés helyzetben vagyunk, mert a tananyag maga inspirálja a gyereket a további búvárkodásra, s egyébként is sok igényes ismeretterjesztő munka áll rendelkezésre az Öveges-könyvektől a Mi micsoda?, a Szemtanú, a Tudósok, akik megváltoztatták a világot-sorozatig. Gyakran számolnak be a diákok otthoni, könyvtárbeli hozzáolvasásuk eredményeként föllelt ismeretekről - mondta a tanár úr. Hozzátéve: az érdeklődő tanulóknak a tanórákon kívül a szaktárgyi versenyek is lehetőséget adnak gondolkozásra, kutatásra; ilyenek az e rovat keretében rendszeresen közölt matematika- és fizikaverseny feladatai is. Szürke Gandalf és a gyerekek. Tolkien mesevilága sok tizenévest is érdekel. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Igazi olvasó korosztály - mondja az általános iskolák felső tagozatosairól a szegedi Tolkien Könyvesház üzletvezetője. Tóthné Nyári Zsuzsannától azt is megtudtuk az izgalmas belvilágú boltban: minél magasabb intellektusú egy fiatal, annál nagyobb az esélye arra, érdeklik Tolkien könyvei, s ha azok érdeklik, akkor más is. A Tolkientáborokat rendező Szegedi Arany János Altalános Iskolát egyébként könyvekkel támogatja az üzlet. A Tolkien Könyvesház más, mint a könyvesboltok általában. Aki belép a széles, ugyanakkor színvonalas kínálatú szegedi üzletbe, mesevilágban érzi magát. A mennyezetről hatalmas cseppkövek lógnak, egy fönti sarokban tűzokádó sárkány torkában piros villanykörtével -; arrébb az emberarcú, roppant törzsű Fűzfa Apó; nem messze a bejárattól Szürke Gandalf fogadja a betérőket, hóna alatt vaskos kötet, Titkok Könyve is lehet akár... Az asztalon, amely mellett beszélgetünk, mesefigurákat ábrázoló kerámiák. Aki ismeri a Gyűrűk ura c., és a többi Tolkien-könyvet (Tolkiennél Ganfalf a pozitív hős), tudja: az ő alakjai elevenednek meg a nevét viselő üzletben. J. R. R. Tolkien művei nem „gyerekkönyvek" a szó szokásos értelmében, a tizenéves korosztálynak a legfejlettebb intellektusú képviselői veszik e köteteket a magasan képzett fiatal felnőtteken kívül. - Az Arany János Általános Iskola sokat tesz azért, hogy tanulói ilyenné váljanak. Például a felsőtagozatosoknak rendezett Tolkien-táborok segítségével, melyeket Doba Mihály, az iskola egyik pedagógusa szervez mondta Tóthné Nyári Zsuzsanna üzletvezető. Az iskolát könyvadományokkal is támogatja az üzlet: számos ízben adományozott ifjúsági regényeket, ismeretterjesztő sorozatokat, enciklopédiákat e szegedi oktatási intézménynek. - Az iskoláknak 20 százalékos kedvezményt biztosítunk, bármikor vásárolnak nálunk. Egy nemrég pedig kezdődött akciónk keretében pedig harminc százalék árengedményt adunk mindenkinek, ez mintegy hónapig fog tartani. Itt beváltható vásárlási utalványokat ugyancsak árusítunk, emellett elfogadunk JATE-utalványokat is - folytatta Tóthné Nyári Zsuzsanna. Minden könyv beszerezhető itt, ami színvonalas. És hogy az üzletvezető milyen a tapasztalatokat szerzett az általános iskolák felső tagozatosainak olvasási szokásairól? Elmondta: a közvélekedéssel ellentétben - annak ellenére, tagjai szűkében állnak a szabadidőnek - igazi olvasó korosztályról van szó. • Apátfalvi válasz: könyv és számítógép „Mindenolvasó" gyerekek • Munkatársunktól Apátfalván a nyomtatott és a virtuális úton megjelenitett ismeretek egyaránt kapósak. A köxségi és az iskolai könyvtár nemrég egyesült, a tanulók az eddiginél gazdagabb állományból válogathatnak. Ezzel párhuzamosan a számítógépesítettség is mindinkább fejlődik a községben. Baka Zsanett, Bakos Andrea, Czirják Mária, Hullman Anikó... Kik ők? Néhányan az Apátfalvi Általános Iskola tanulói közül, akik ún. mindenolvasók. És korántsem csak ők alkotják az olvasni imádók táborát... - Apátfalván ez évben megújult a községi könyvtár, a falu központjába került mondta Balázs Katalin magyar-történelem szakos tanár. - A könyvállomány kiegészült az iskolai könyvtáréval, sokkal több könyv közül válogathatnak a gyerekek. Tanulóink 90 százaléka könyvtári tag, rendszeresen kölcsönöznek könyveket. Legnépszerűbbek az ismeretterjesztő kötetek, a tudományos-fantasztikus könyvek; a klasszikus irodalomBibliotékában. Az apátfalvi iskolások nagy többsége könyvtárlátogató. (Fotó: Karnok Csaba) bői elsősorban azokat keresik a tanulók, amelyek az órai olvasmányokhoz kötődnek. Szívesen forgatják a képes újságokat, de van lehetőség a könyvtárban zenehallgatásra, filmek megtekintésére is. A könyvtár egyébként e tanévben megnyújtotta nyitvatartási idejét, hétfőn is lehet kölcsözözni, iskolai órákra készülni. Az Internet is elérhető itt. - A középiskolai korosztály máris ismeri az Internetet, az apátfalvi fiatalok „Perec" nevű egyesületének tagjai ugyancsak interneteznek fűzte hozzá mindezekhez Oláh Sándor iskolaigazgató. Tervezik közel 50 ezer könyvtári egység számítógépre vitelét, ez nemsokára meg is valósul. Az iskolának több, mint tíz gépből álló rendszere van, s nemsokára indul a pedagógusok számftógépkezelői, és rendszergazda-tanfolyama is. A kérdés tehát nem úgy szól, hogy „könyv vagy számítógép?", hanem: „könyv és számítógép?". A válasz pedig: igen.