Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 6. BŰNÜGYEK 7 Születőben a bírósági hatalom A napokban válasz­tották meg a magyar bíróságok új, önálló csúcsszervét, az Orszá­gos Igazságszolgáltatá­si Tanácsot (OIT), amely december 1-jétöl kezdi meg hivatalosan a mű­ködését. A nem csupán szakmai irányító sze­reppel felruházott tes­tületnek tagja lett dr. Fedor Attila, a Csong­rád Megyei Bíróság kollégiumvezetője is. Vele beszélgettünk az új szervezet munkájá­ról, hatásköréről, arról, hogy milyen módon fogják irányítani a bí­róságok tevékenysé­gét. Az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben nem az Igazságügyi Minisztérium dönt majd a bíróságokat érintő sorskérdésekben, ha­nem az igazságszolgáltatási tanács. A 15 tagú testületbe a 25 jelölt közül 9 bírót vá­lasztottak, közöttük dr. Fedor Attilát, a Csongrád Megyei Bíróság kollégium­vezetőjét. • Milyen céllal hozták létre a hivatalosan no­vember közepén meg­alakuló, december 1­jétől „munkába álló" Országos Igazságszol­gáltatási Tanácsot? - A bíróságok külső igazgatását, irányítását ed­dig az Igazságügyi Minisz­térium és a miniszter látta el - magyarázta dr. Fedor Attila. - Az Országos Bírói Tanácsnak - amely meg­szűnt az OIT létrejöttével ­korlátozott volt a jogköre, a költségvetés kérdéseiben egyetértési jogot ruháztak rá, egyébként pedig véle­ményezhetett. Az alkot­mány is hangsúlyozza, hogy a bíróságoknak önálló hatalmi ágat kell képvisel­niük. Eddig tulajdonképpen a végrehajtói hatalom egyik tagja, az Igazságügyi Minisztérium felügyelte a bíróságot, tehát igazából nem beszélhettünk önálló bírói hatalomról. Ez a ta­nács tényleg teljes jogkör­rel rendelkezik a bíróságok irányításában. • A kinevezésektől a költségvetés felosztásá­ig? - Pontosan. Dönt az íté­lőtáblák, a megyei bírósá­gok elnökeinek, elnökhe­lyetteseinek, kollégiumve­zetőinek személyéről, fe­gyelmi jogkört gyakorol fe­lettük. A tanács ellenőrzi a vezetők igazgatási tevé­kenységét. A bírákat a köz­társasági elnök nevezi ki. A pályázatok felterjesztése azonban a testülethez tarto­zik. Kötelező pályázat lesz, amelyről a megyei bírói ta­nács és az elnök is véle­ményt mond, ám a felter­jesztés a testület joga. Bár a költségvetési kér­désekben az országgyűlés mondja ki a végső szót, de azt az OIT állásfoglalása szerint teszi. Amennyiben a kormány nem értene egyet az előterjesztéssel, akkor azt indokolnia kell. Ha a parlament rábólint a költ­ségvetésre, akkor a tanács osztja el az összeget a bíró­ságok között. Mi döntünk a létszámelosztás kérdései­ben is. Lesz egy hivatal, amely vélhetően februártól működik majd, a tanács munkáját segítendő. • Óriási falat jutott az fjlT-nak. Milyen mun­kamódszerrel óhajt dol­gozni a 15 tagú tanács, hiszen ezen túl minden­kinek - a szervezet veze­tője a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, a 9 bíró mellett tagja még az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, az Or­szágos Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Par­lament alkotmányügyi és a költségvetési bizott­sága által delegált egy­egy képviselő - megvan a saját munkaterületén a feladata? - Lényegében ez vala­mennyiünk számára egy társadalmi megbízatás, én is maradok kollégiumveze­tő. Az OIT-tagságért nem jár fizetés, tiszteletdíj. Va­lamennyien komoly szak­mai elismerésnek tekintjük, hogy a testületben dolgoz­hatunk. Az tény, hogy az első egy esztendőben sokat kell majd üléseznünk, ugyanis rengeteg a feladat. Már az elején rengeteg probléma merült fel. 0 Óhatatlanul megfo­galmazódik a kérdés: ebben a pozícióban va­jon tudja-e segíteni Csongrád megyét? Hi­szen említette: kinevezé­sekről, költségvetésről, létszámok odaítéléséről szavaznak... - Kezdettől fogva hang­súlyozták, hogy az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai területi, regio­nális érdekeket nem képvi­selhetnek - hívta fel a fi­gyelmet Fedor Attila. - Or­szágos léptékben kell gon­dolkodnunk. Különös te­kintettel arra, hogy össze­sen csupán hét megyéből van tagja a testületnek. A többieket ki képviselné, ha lobbizások lennének? Az egyetlen megye Csongrád, ahonnan tag és póttag is van, dr. Heidrich Gábor, a megyei bíróság elnökének személyében. Egyébként pedig: nyilván nem tud ki­bújni az ember a saját bőré­ből. Ha egyenlő arányok adódnának jogosultság szempontjából - amennyi­ben egyáltalán lehetséges ilyen -, akkor az országos érdekek képviselése mellett bizonyára tudat alatt dol­gozna az is, hogy én már negyven éve itt vagyok. Természetesen a régióhoz tartozó Békésről, Bácsról és Szolnokról sem feledke­zem meg. • Ezután már tényleg a szakma irányítja a mun­kát, hiszen 10 bíró tagja a tanácsnak. Az OIT lét­rejöttéből mit kamatoz­tathatnak majd a bíró­ságok, mit az ügyfelek? Gyorsabb lesz-e az ügy­intézés? - Tudtam, hogy a gyor­saságra rákérdez - vála­szolta mosolyogva dr. Fedor Attila. - A tanács létrejötte nem fogja gyor­sítani az ügyeket. Az eljá­rási szabályok a döntőek, amelyeket módosítottak, módosítanak a jövőben, mint például az új büntető­eljárási törvény, amelyet a parlament elé terjesztették. Aminek valóban jelentősé­ge lehet: bírák fognak bí­rókat ellenőrizni, nem egy kívül-álló hatalmi ághoz tartozó személy, testület. Az OIT szakmailag is jo­gosultnak érezheti magát a külső irányítás kézben tar­tására. V. Fákat* Sándor • Szegediek vélekedése a merényletről A maffia és a kormány a felelés? A robbantás helyszínén koszorúk emlékeztetnek a vasárnap hajnali robbantásra. (Fotó: Sehmidt Andrea) A Délmagyarország felkérésére az ASK FOR Piac- és Közvéleményku­tató felmérést végzett arról, miként ítélik meg a szegediek a vasárnapi robbantásos merényle­tet. Mintegy 500 lakos véleményét kérték, ösz­szegezték. Az adatokból egyebek mellett kiderül, honnan értesültek az emberek a robbantás­ról, kit tartanak felelős­nek érte. Vasárnap reggel óta alig­ha akad gyakoribb beszédté­ma Szegeden, mint a hajnali fél 4-kor, a Delhi bár előtt történt merénylet. Szerkesz­tőségünk kíváncsi volt rá, vajon miként vélekednek a városlakók a történtekről, ezért bízta meg az ASK FOR Piac- és Közvélemény­kutatót egy felmérés elkészí­tésére. A cég november 3-án és 4-én 472 szegedit kérde­zett meg arról, hogy hallott-e a robbantásról, kit tart érte felelősnek, milyen intézkedésekkel lehetne elejét venni az ilyen eseteknek. A válasz­adók 56 százaléka nő, 44 férfi, 48 százaléka 18-30 év közötti, 28 százalék a 31-45 év közöttiek aránya, az idő­sebbeké pedig 24 százalék. A robbantás híre szinte az egész várost bejárta, hiszen százból 91-en hallottak róla. A Delhi klub környékén élők nem csupán a hírét, de magát a detonációt is hallot­ták, ugyanis a megkérdezet­tek 6 százaléka közvetlenül, az említett módon értesült a történtekről. És a többiek? A lakosság kétharmada a sajtó­ból tudta meg. Először a rá­diók röpítették az éterbe a negatív szenzációt, a televí­zió már képekkel is szolgál­ni tudott. A hétfői lapokban, miként a Délmagyaror­szágban is, vezető helyen szerepelt a vasárnapi me­rényletről szóló beszámoló. A lakosság majd' egyharma­da az ismerősök elbeszélése alapján szerzett tudomást ar­ról, mi is történt a körút sar­kán. Magyarul a „pletyka" azért ma is elég gyorsan ter­jed, az emberek nem tudják magukban tartani az efféle információkat, a hogy vagy? - kérdés feltevése után rög­tön az következik, hallottad, hogyan járt N. Zoltán...? Kit tart felelősnek? - így szólt a lényegre tapintó kér­dés. A fiatalok és a férfiak a maffiát okolják elsősorban, az idősek - akiknek amúgy is van elég bajuk, nem kell, hogy ilyen drasztikus rob­bantások hírével borzolják idegzetüket — inkább a kor­mányt teszik felelőssé. Az átlagember az alvilágot job­bára csupán hírből, játékfil­mekből ismeri, ám a jelen­ség vészesen hasonlít a ré­gebben oly távolinak hitt gengsztervilághoz, talán ez­zel magyarázható a maffia 19 százalékos elsősége. A kormány 16 „pontja" tehe­tetlenségének számlájára fr­20% •15% ható, hiszen a társadalom napról napra szembesül a növekvő bűnözéssel, ame­lyet képtelenek az ország szekerét irányítók visszaszo­rítani. Elgondolkodtató: a felelő­sök említésének sorában a dobogó harmadik fokán a külföldiek foglalnak helyet. A rendszerváltást követően nem csupán átjáróházzá vált az ország és a megye, hanem a külföldi bűnözés színterévé is. Az utóbbi néhány eszten­dőben számos bűncselek­mény szálai vezettek ukrá­nokhoz, szerbekhez, romá­nokhoz, kínaiakhoz, arabok­hoz, így nem csoda, ha a megkérdezettek gyorsan elő­húzták tarsolyukból az emlí­tett vélekedésüket. Az ORFK-ra jobban ráhúzták a vizes lepedőt, mint a helyi rendőrségre, amely többet is tehetne a közbiztonságért, ha a lehetőségei, feltételei job­bak lennének. A rendőrség nyomába sorolták a listán az APEH-et. Ha komolyan ven­nék az adóztatást, nem a 3000 forintos hátralékon rá­gódnának a szakemberek, ha­nem a feketegazdaság lovag­jait csípnék fülön, akkor nem itt tartanánk, nem lennének ilyen jellegű merényle­tek. Kommentár nélkül a tények: mindössze 5 szá­zalék hangsúlyozta az áldo­zat, 3 pedig a robbantást végrehajtó személy felelős­ségét. Az utolsó kérdés azt bon­colgatta, szükség lenne-e az osztrákokéhoz hasonló ide­genrendészeti intézkedések bevezetésére. A válaszadók harmada amellett kardosko­dott, hogy szigorítsák a kül­földiek itt tartózkodásának feltételeit. Huszonkét száza­lék javasolta a vízumkényszer bevezetését a kelet-, és dél-európai ál­lampolgárok részére. A fia­talok liberálisabb gondolko­dását tükrözi, hogy szerintük az európai normákhoz kell igazodni, nincs szükség ví­zumokra. ám időszerű lenne növelni a rendőrség ellenőr­zésének hatékonyságát. A megkérdezettek 13 százalé­ka szerint az ilyen jellegű problémák szigorúan ma­gyar (bel)ügynek számíta­nak. V. Fekete Sándor 10% 5% 0% 10110 maffiát kormányt kütföl- az ORFK-t a helyi az APEH-t akit aki egyéb dieket rendőrséget megöltek robbantott Kiket vélnek felelősnek a szegediek? Százból 19-en az alvilágot, s mindössze hárman a robbantát. (DM-grafika) .,„.„•„ Rablás, sfisapkában A keddi nap nem mindennapi feladatok­kal lepte meg a rend­őröket: orvhorgászokat, késelót, rablót és vere­kedőket kellett utolérni­ük - több, kevesebb si­kerrel. Kedden délután fél ötkor L. Lajost és testvérét, L. Lászlót, valamint B. Ernőt tessékelték ki a Szegedi Me­zőgazdasági Kft. majsai csa­tornájának közepéről, ahol a három úriember engedély nél­kül horgászott: erre bizonyí­ték a csónakjukban talált „halállomány". Az orvhorgá­szok lopásért felelnek majd. Életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt indítottak eljárást a 69 éves, kis­zombori O. János ellen. Az idős férfi a lakásán, feltehe­tően ittas állapotban, szóvál­tást követően egyszer hasba szúrta albérlőjét, a 43 éves B. István alkalmi munkást. A szúrás áthatolt a hasfalon és a gyomron is, s életve­szélyt okozott. O. János el­len szabadlábon hagyása mellett indítottak eljárást. Kedden este az újszegedi vasútállomáson rablás tör­tént. Az utolsó vonatot is út­jára indító forgalmista béké­sen baktatott vissza az állo­más épületébe, amikor az egyik bokor mögül egy sí­sapkát viselő férfi ugrott elé, a sapkát azonban álarcként használta. Spray-vel szem­befújta a vasutast, s arra kényszerltette, hogy adja át a pénztár kulcsait. Miután ez megtörtént, az álarcos rabló az újszegedi állomás aznapi összes bevételével, 3785 forinttal távozott... A rendőrség nagy erőkkel nyo­moz az ügyben. Két kínai férfit is előállí­tottak ezen a mozgalmas na­pon, akik Gyík utcai lakásu­kon bántalmaztak egy har­madik kínai személyt. Utób­bi súlyos sérüléseket szen­vedett. A. L. Keresd a nőt! • Baja (MTI) A lakosság segítségét kéri a rendőrség az országos kö­rözés alatt álló Zatkó Attila megtalálásához. Az újvidéki születésű, Bajára települt 22 éves fiatalembert azzal gya­núsítják, hogy hétfőn kilenc­millió hétszázezer forintot vett fel a Mezőbank bajai fi­ókjánál egy Jopott bélyegző és egy szintén lopott kész­pénzfelvételi utalvány fel­használásával. Ezekhez ­mint ezt az eddigi nyomozás megállapította - a 22 éves bajai H. Lívia segítségével jutott hozzá. A lányt - aki munkahelyéről, a Diamant Internacional Malom Kft.-től lopta el a bélyegzőt és az utalványt - már őrizetbe vet­ték, Zatkó hollétéről azon­ban a csaknem tízmillió fo­rint felvétele óta ő sem tud semmit - közölte Deczki Im­re, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvi­vője. Zatkó Attila 175-180 cen­timéter magas, közepes tes­talkatú, hosszúkás arcú, szögletes állú, haja oldalra fésült, rövid, barna. A rend­őrség kéri, hogy aki tud va­lamit Zatkó Attila tartózko­dási helyéről, tegyen beje­lentést vagy a bajai rendőr­kapitányság 79/321-955, a Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság 76/484-684 telefonszámán, vagy a leg­közelebbi rendőrnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom