Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 6. • Egyszemélyes játék a kamaraszínházban • 75 éve Szabadon élö idegenek Egyetlen államban sem élnek oly szabadon az idegenek, mint nálunk. Andréka Károly budapesti főkapitány-helyettes, detektív főnök az idegenek összeírásáról, a következőket mondotta: Egyes sajtóorgánumoknak erről a kérdésről szóló közlése egészen hibás, nem történt más, minthogy végrehajtjuk a törvény rendelkezéseit. Más állam rendelkezései még szigorúbb megszorításokat tartalmaznak. Egyetlen államban sem élnek oly szabadon a külföldiek, mint Magyarországon, tehát a hatóság munkájának ily irányú kifogásolása teljesen alaptalan. (1922) • 50 éve Az ország első pedagógiai főiskolája A város, az egyetem, a pedagógus-szakszervezet, a főigazgatóság, a tanfelügyelőség és nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartották meg a megnyitó ünnepséget az első évfolyamába lépő szegedi pedagógiai főiskolán. A pusztulás mélypontjára jutott Magyarország felemelkedésének elengedhetetlen feltételévé vált a tanügy korszerű újjászervezése. Az ország szellemi újjáépítése a főiskola felállításával igén jelentős állomásához érkezett. (1947) • 25 éve A második hídról Jó néhány változatban készültek el az előzetes tervek. A szakembereknek valamennyi sokat mondhat, a laikusnak viszont csak három változat ragadja meg a figyelmét. Az első változat a pilléreken nyugvó hagyományos híd, a másik kettő a függőhíd lenne. Ervek és ellenérvek között az egyik legfontosabb, hogy a hagyományos híd a legolcsóbb lenne, több mint százmiilóval kerül kevesebbe a függőhídnál. Ha Szegednek függőhídja lesz, azt nem esztétikai szempontoknak köszönheti, hanem a folyónak. Mint mindenhez, természetesen ehhez is pénz kell. (1972) A Domján-legenda JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óiáig az MSZOSZ 7agjai részére. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A szakszervezeti tagságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell! A MUNKÁSPÁRT 16 órakor a nagy októberi szocialista forradalom 80. évfordulója tiszteletére ünnepi gyűlést rendez a Fő fasor 9. alatti Munkás Művelődési Otthonban. HOLNAP SZEMÓK ÁRPÁD, a 22-es választókerület (Új-Rókus) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Garam utcai óvodában. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától, a Római krt. 31.szám alatti irodaházban. Arany pódium • Munkatársunktól Az „Arany pódium" november 7-én (pénteken) 19 órakor ismét várja az érdeklődőket. Mostantól kezdve a pódium nem tehetségkutató vetélkedő, hanem játékos jellegű beszélgetés, de lehetőség nyílik a fellépésre. Zsűrizés a továbbiakban nem lesz, hanem a meghívott vendégek és a közönség értékeli a műsorszámot. A helyszín is megváltozik, az Égő Arany Sztékház helyett a Matáv Dankó Pista utcai Tantusz Művelődési Háza ad otthont a havonta egyszer jelentkező programnak. Műfaji és életkori határ továbbra sincs. Olyan bátor régi és új jelentkezőket várnak, akik nagyközönség előtt kívánják megmutatni tehetségüket és rátermettségüket valamilyen színpadi produkcióban. Jelentkezni lehet a Tantuszban egy órával a kezdés előtt vagy a 06-30-657-237-es mobilszámon. Az est műsorvezetője és főszervezője: Pleskonics András. Kaló Flórián: Színpadi emléket szerettem volna állítani Dómján Editnek. (Fotó: Mohos Angéla) Jelenlegi formájában eredeti bemutatónak számít az Egyedül című zenés játék szegedi premierje, hiszen a szerzők, Kaló Flórián és Aldobolyi Nagy György erre az alkalomra utójátékot írtak a 15 évvel ezelőtt készült műhöz. A negyedszázad, ami a legendáriummal övezett, nagyszérű színésznő, Dómján Edit halála óta eltelt, elég hoszszú idő ahhoz, hogy felfedhessem a titkot: személyes véleményem szerint miért vetett véget önkezével az életének - indokolta a tegnapi sajtótájékoztatón Kaló Flórián a darab átdolgozását. A másfél évvel ezelőtti • Munkatársunktól Magyar László Afrika-kutató és vadász családja Öttömösön élt, ma a községben emléknapot tartanak a tiszteletére. Az egész napos rendezvénysorozat délelőtt tíz órakor Bata Ferenc polgármester ünnepi megnyitójával kezdődik. Utána dr. Krizsán László Afrika-kutató gálaműsorban, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház akkor új vezetősége szervezett az egykori és jelenlegi szegedi művészek részvételével, Fekete Gizi énekelte Dómján Edit egyik dalát. Akkor hallotta őt Kaló Flórián, aki szintén szerepelt a műsorban, s akkor született a terv, hogy Dómján Edit emlékére írt egyszemélyes darabját Fekete Gizi előadásában mutassa be a szegedi színház. Méghozzá 1997 karácsonya táján. Dómján halálának 25. évfordulóján. - Színpadi emléket szerettem volna állítani Dómján Editnek - emlékezett vissza tegnap a darabírás 15 évvel ezelőtti indítékaira Kaló Flórián, aki 18 évig (a pályakezdő szegedi években is) emlékezik meg Magyar Lászlóról. A közönség először láthatja Palotás Mária festőművésznek a nagy vadászról készített festményét. élt együtt a színésznővel. Mivel egyetlen színésznőt sem akartam olyan helyzetbe hozni, hogy az akkor még csak egy évtizede hiányzó Domjánt kelljen megszemélyesítenie, a darab egy Zsuzsa nevű színésznőről szól, aki barátnője volt Editnek, s életükben, sorsukban sok a párhuzamosság. - Edit életének legszebb hét évét töltötte Szegeden, ebben egészen bizonyos vagyok - mondta Kaló Flórián. - Színészként a kibontakozás és a teljes szakmai felvértezettség éveit, s emberként is a teljesség időszakát élte ebben a városban, ahol idővel egész legendáriuma keletkezett. Most azt érzékelem, hogy alakja ma is él az emberek emlékezetében, leA Magyar László Emlékparkban megkoszorúzzák a kopjafáját, amelynél Tóth Csápek Ágnes általános iskolai tanár mond köszöntőt. Dr. gendája pedig a Fiatalokat is vonzza, akik személyesen már nem ismerhették. Az Egyedül című mű szegedi születésű zeneszerzője, Aldobolyi Nagy György kíséri zongorán Fekete Gizit a november 14-i kamaraszínházi premieren (és a további előadásokon is). Előtte Dómján művészi pályáját bemutató képkiállítást nyit meg Szakonyi Károly író, az 1991-ben létrehozott Dómján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratórium évente ítéli oda egy-egy fiatal, vidéki színházban játszó színésznőnek a Domjándíjat\ a kitüntetést az idén Szegeden adják majd át az egyszemélyes zenés játék december 16-i előadása előtt. S. e. Géczi József országgyűlési képviselő átadja az Afrikakutatóról elnevezett utcát. A közösségházban a szegedi Szépmíves Céh festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatot Nagy Károly ügyvezető nyitja meg. A nap programját a helyi Magyar László Általános Iskola diákjainak akadályversenye záija. Magyar László-emléknap Öttömösön • A máltai szeretetszolgálat kérése Adományokat várnak - rászorulóknak • DM-információ A hideg időben egyre többen fáznak a városban, és kérnek meleg ruhát, cipót a máltaisaktól. A szükséget szenvedők megsegítésére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportja adományokat gyűjt Újszegeden, a Csanádi utca 9-ben. Hétfőn, szerdán és csütörtökön 15-től 17 óráig, szombatonként 10től 13 óráig váiják mindazokat, akik meleg ruhaneműt, cipőt, sapkát, sálat, gyermekruhákat tudnak odavinni a rászorulóknak. Szívesen fogadnak - a közelgő karácsonyra az árva és szegény gyermekek javára - még használható játékokat is. Várnak tartós élelmiszereket (például konzerveket, cukrot, burgonyát, almát), s fogadnak pénzadományokat is. Tisztelettel kérik a szegedieket a máltaisak az adakozásra, s várnak, megköszönnek minden adományt és jótékony felajánlást, amivel a nehéz helyzetbe kerültek, a fázók, az éhezők sorsán könnyíthetnek. Dlusztus Imre Barcs Sándor - Horthy milyen embernek tartotta Zsilinszkyt? - Együtt indultak el Szegedről. Jól ismerték egymást. A történet egyébként azzal végződött, hogy vitéz Tövisváry Brúnó a Csillagbörtönbe került. - A dunabökényi parancsnok? - Igen, aki eltűrte vagy elrendelte ezeket a kegyetlenségeket. - A munkaszolgálatosokkal mi lett? - Mind a tízezret hazaengedték. Telefon, kávé, postás: volt időm elgondolkodni. - Sanyi bácsi, most nincs annyi időnk, hogy életed minden részletét megvilágítsuk. Nem tudom miért, talán a mindenhonnan hallható ötvenhatozás miatt az jutott eszembe, hogy megtudjam: te forradalmár voltál, népfelkelő vagy ellenforradalmár? - November 7-én megtudtam, hogy sok illetékes ellenforradalmárnak tart. - Elég hamar kiderítették rólad. - Egyhavi távollét után, október 23-án jöttem haza Kínából. Ettől kezdve végig az MTI-ben voltam mint vezérigazgató. Legtöbbször a külföldi kollégáktól - akik ott nyüzsögtek - tájékozódtam arról, hogy mi történik a városban. Nekem ott kellett lennem, ez volt a dolgom. - Ha ellenforradalmár lettél, miért nem mentél el az országból, mint sokan mások? - Hazudnék, ha azt válaszolnám erre, hogy nem gondoltam rá, hiszen nyelvi nehézségeim nem lettek volna, néhány nyelven meg tudom értetni magam, angolul fogalmazok is. De egyszerűen nem tudnék külföldön élni. Elhatároztam, elmegyek Kádárhoz, és megkérdezem, hogy tartja-e azt, amit november elsején a rádióban mondott? Azt válaszolta: az utolsó szóig. Akkor én azt mondtam: jól van, segítek. Visszamentem az MTI-be, és összehívtam a csapatot: gyerekek, nem sztrájkolunk, hanem azt adjuk ki, amit akarunk. Pártatlanul. Azt is adtuk ki. Egy darabig. Nemsokára azonban egyre erősebben működésbe lépett a felső irányítás, a belső cenzúra. Mi továbbra is kiadtuk a „Cikkek a nemzetközi sajtóból" című kiadványt, amely a nyugati sajtó anyagából adott szemelvényeket. Ezt a kiadványt közel 3 ezer példányban terjesztettük, jóllehet egy távirati iroda funkciója a hírközlő szervek (sajtó, rádió, tv) tájékoztatása. Ezt a példányszámot egyharmadára csökkentették. Ekkor folyamodtunk a „Szerkesztőségek tájékoztatására" cím alatt továbbított, kényes tartalmú anyagok terjesztéséhez, a szerkesztőségekre bízva a felhasználás módját. - Meggyőződésből követted Kádárt? - Szívvel és lélekkel. Sok témakörben nem értettünk egyet, de ezek közül kevés tartozott a hatáskörömbe is. - Mikor derült ki szá(II. rész) módra egyértelműen, hogy Kádár nem tartja magát a november elsejei beszédéhez? - Amikor Nagy Imrééket kivégezték. - Na és a munkástanácsok lefejezése, az nem volt számodra információ? - Dehogyném. Ámde a munkástanácsok vezetőit nem végezték ki... - ...viszont lefogták Bali Sándorékat. - Ez igaz, de erre Kádárnak még volt elfogadható ideológiája. Azt mondta: ezek tűi vadak, sztrájkot szítanak, pedig a munka, a kenyér kell az élet beindulásához. - És ezt te valóban elfogadtad? - Igen. Nekem is logikus volt, hogy Kádár félreteszi a munkástanácsosokat, mert abban a helyzetben az „volt a nép érdeke, hogy a termelés beinduljon. - Kádár kedvelt téged? - Nehéz kérdés. Kádár zárkózott ember volt és meggyőződéses kommunista, abban az értelemben, ahogy őr ezt a Horthy-rendszer illegalitásában megélte. Márpedig ebben rengeteg volt a merev, szektariánus elem, amelynek egyik alapkövetelménye a kollektív szemlélet, vagyis az az alapelv, hogy minden jelenséget a mozgalom szempontjából kellett mérlegelni. Ebben a koncepcióban az egyéni szimpátia is csak olyan szerepet játszott, hogy hasznos, vagy káros az illető személy a párt számára. Azt hiszem, ezzel válaszoltam a kérdésre. - Nem teljesen. - Nézd, ennek a gondolkodásmódnak egyik gyakorlati példája volt a politikai címkerendszer. Marosán, Nyers, vagy Szurdi szünet nélkül viselték a szocdem címkét, mi, Ortutay Gyulával a kisgazdát. Ezért lettünk tagjai az Elnöki Tanácsnak. Ez a címke egyébként arra is feljogosított, hogy vitatkozzunk. Vagy meggyőzzünk. Például 1972-ben, amikor Kádár nyugdíjba akart vonulni. Én is azok közé tartoztam, akik nagyon határozottan marasztalták. - Ugyan miért? - Innen visszatekintve ez biztosan hiba volt. De akkor azt néztük, hogy ki lenne az, aki képes Moszkvában nemet mondani? Ki védi meg ezt a sápadt kicsi liberalizmust? - Az örökös Biszku lett volna? - Akárki. Visszalépés lett volna Rákosi felé. - Komócsin Zoltán nem jött szóba? - Komolyan nem. Komócsin képességeit nem taksálták Moszkvában túl sokra. Kádár Moszkva számára hasznosabb volt. Ezt a többség nálunk is világosan látta. - Fordítsunk a beszélgetés menetén, mert van még itt egy alapkérdés: hogyan lettél MTK-s? - Ha jól emlékszem, 1925-ben választottam magamnak csapatot. Nagyváradon, kisebbségi létben három csapat jöhetett szóba: az Újpesti Torna Egylet, a Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Testgyakorlók Köre. A nézőpont egyértelmű volt, mivel ügy ítéltem meg, hogy én nem vagyok újpesti, sem pedig ferencvárosi, hanem magyar. Nagyváradon egyébként tízből kilenc férfi az MTK-nak szurkolt. A beszélgetés itt megszakadt. Munkatervet készítettünk, hogy legközelebb ne kapkodjunk. Sietnem kellett, sajtótájékoztatót tartott Pozsgay Imre és Horn Gyula a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. A társadalmi megbékélésről. (Folytatjuk.)