Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
SZERDA, 1997. Nov. 5. BŰNÜGYEK 7 Mint a moziban 1 risszagondolva a vasárnapi, József Attila sugárúti V forgatagra, furcsa érzés keríti hatalmába az embert. Tulajdonképpen azóta is zarándokhely a Delhi előtti száz négyzetméter, még most is mindenki a robbanás nyomait keresi, bár gondos munkások azon vannak, hogy minél hamarább kijavítsák a sérült épületeket. Vasárnap úgy állta körül több száz ember a helyszínt, mintha moziban lenne. Valószínűleg a megdöbbenésnél sokkal erősebb volt az érdeklődés, s úgy tűnt, hogy a legtöbben nem is furcsállják a drasztikus bűncselekményt. Pár éve, a Z. Nagy család lemészárlása után érezhető volt az ijedtség, a félelem. Mára a helyzet megváltozott. Hiszen ha ma bekapcsoljuk a televíziót, annak bármelyik csatornáját, hasonló, vagy különb dolgokat láthatunk. S még csak nem is kell kivárni az éjszakai akciófilmet. Sokszor elég, ha végignézzük a hírműsort. Mini például november másodikán. A. L. • A büntetőjogász a prostitúcióról Türelmi zónákat, de hogyan? Nyomozás - kommandósok nélkül Nagy Ferenc professzor: A prostitúció szabályozása területén „semmilyen állapot" uralkodik. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársainktól Változatlanul nagy erőkkel, de a Központi Bűnüldözési Igazgatóság bevonása nélkül folyik a nyomozás a vasárnap hajnali, szegedi pokolgépes merénylet ügyében. Közben a kórházban továbbra is súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel ápolják a három sebesültet, egyiküket tegnap délután megoperálták. A Németh Zoltán meggyilkolása miatt indított nyomozás változatlanul nagy erőkkel folyik, s a rendőrök azon fáradoznak, hogy szisztematikusan felderítsék Németh üzleti kapcsolatait, tisztázzák jövedelmi viszonyait. Ennek során a nyomozók óhatatlanul eljutnak a feketegazdaság köreibe is, de korai volna látványos eredményt várni. A detektívek figyelme kiteljed a balatoni csoportokkal való kapcsolatra, mint esetleges konfliktusforrásra, illetve az augusztusi arab-roma „háború" fejleményeire. Mindenesetre nagy a csönd a bűncselekmény körül, értesüléseink szerint egyelőre nem bombázzák a rendőrséget titkos információkkal. Holott a merénylet napján, vasárnap még egymást érték a 107-es ügyeleti telefonon a .jólértesültek" hívásai, akik százszázalékosan tudni vélték, kik robbantották fel Németh Zoltánt. Ezek az állítólagos bejelentők azonban nem szolgáltak érdemi adatokkal. Megtudtuk, hogy a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság egyelőre nem tűz ki díjat a nyomravezetőnek. Egyúttal a rendőröknek meg kell küzdeniük azokkal a legendákkal, amelyek a gyilkossággal kapcsolatban szárnyra keltek a városban. így elsősorban azt cáfolják, hogy Németh besúgó lett volna, s ezért ölték meg. Rendőrségi berkekben erre a felvetésre úgy reagáltak, hogy a szegénynek egyáltalán nem mondható Németh Zoltánnak igazán nem volt szüksége besúgóként közreműködni. Ennek ellenére, mint azt már többször is leírtuk, az áldozat nemcsak az éjszakai életnek, hanem a rendőrségi aktáknak is gyakori szereplője volt. Neve még a 80-as években, az úgynevezett Cukis-perben vált ismertté, amikor egy sokszereplős prostitúciós ügyet fedtek fel a rendőrök. Ennek kapcsán Némethet devizagazdálkodás megsértése, kerítés és orgazdaság miatt két év hét hónapos börtönbüntetésre ítélték. A büntetés mindennemű következményei alól 1992-ben mentesült Németh Zoltán. Ez válasz azon telefonálóink észrevételére, akik azt kérdezték: ha a rendőrség ismeretei szerint is bűnöző volt Németh, akkor hogyan kaphatott az üzletek vezetéséhez szükséges erkölcsi bizonyítványt. Tehát a meghatározás a múltra vonatkozott, 1992 óta nem merült fel a merénylet áldozata ellen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára utaló adat. Tegnap azt is megtudtuk, hogy a Szegeden teijedő információkkal ellentétben nem jönnek Szegedre a kommandósok. Erre valóban szükség volt augusztusban, amikor joggal lehetett utcai összecsapásoktól tartani, most azonban a pokolgépes támadás egyértelműen egy személy ellen irányult. Vélhetően ezt erősíti majd meg a hivatalos tűzszerészi vélemény is, ez azonban a tegnapi napig még nem készült el. Közben a robbantás három sebesültje továbbra is súlyos állapotban van. Az 51 éves R. Jánost tegnap a bőrklinikán megoperálták - értesültünk dr. Kapitány Klára adjunktustól. A doktornő elmondta, hogy a sérült bal lábán az égett szövetek eltávolítása után ideiglenesen disznóbőrrel fedik be ezt a részt. Az operáció során a jobb láb sérüléseit is ellenőrzik. A 23 éves B. Izabellát átszállították a traumatológiára, ugyanis őt sarokcsonttöréssel kell kezelni elsődlegesen, lévén ez a domináns sérülése, esetében bőrgyógyászati beavatkozásra nincs szükség. A 29 éves B. László sérülései jelentős részét a felrobbant autóból származó szilánkok okozták. Ezeket el kell távolítani, de valószínűleg lesznek olyan törmelékek, amelyeket a testben hagynak. B. László testéből egyébként már a robbanás napján kivettek két nagyobb darab, úgynevezett idegen testet, melyek azóta már a rendőrségi szakértők kezébe kerültek. Kapitány Klára a helyzethez képest kielégítőnek ítélte a sérültek állapotát. Továbbra is mindhármuk esetében számolni kell az agyrázkódással. Úgy tudjuk, hogy a rendőrség már nem hallgatja ki a sebesülteket a kórházban. Egyrészt sérüléseik miatt kímélni kell őket, másrészt pedig vélhetően további érdemi információval nem tudnak szolgálni, a robbanás utáni percek történéseit pedig már rekonstruálták a szakértők. A három sebesült állapotát szakorvosokból álló csoport felügyeli, s fokozatosan sort kerítenek valamennyi belső szervük ellenőrzésre, s nem kizárt, hogy újabb sérüléseket fedeznek fel. Bór létezik egy kormányzati koncepció a prostitúció kezelésére vonatkozóan, ezt azonban a büntetőjogász professzor alkalmatlannak tartja a probléma megoldására - ez derült a dr. Nagy Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárral készült interjúnkból. Még tavaly decemberben nyújtott be a Belügyminisztérium egy tervezetet a kormány elé, amely arról szólt, hogyan lehet hatékonyan kezelni a prostitúció kérdését. Ez a dokumentum azonban azóta sem került a Parlament elé, semmilyen formában. A szegedi robbantásos merénylet kapcsán felmerült, hogy a háttérben a prostitúcióval kapcsolatos viták húzódnak meg. Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének vezetője szerint a kormányzati szintű elképzelések nem képesek megbirkózni a feketegazdaság ezen területével. • Milyen megoldások jöhetnek szóba egy évezredek óta létező jelenség, a prostitúció kezelése kapcsán? - A történelem során a prostitúció megítélésével kapcsolatban három alapmodell alakult ki. A reglementációs rendszer lényege, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezi az állam a prostitúciót. Például a rendőrség nyilvántartásba veszi a prostituáltat, orvosiegészségügyi ellenőrzés alá veti. Ez a modell érvényesült Magyarországon egészen 1950-ig. Az a kifejezés, hogy „bárca", a reglementáció alapján működő engedélyezési forma volt: ez jelentette a nő számára a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt. A legtöbb nyugati országban inkább ez a fajta modell érvényesül ma is, tehát kijelölt helyeken meghatározott engedély és ellenőrzés mellett gyakorolhatják a tevékenységet. A másik modell az úgynevezett prohibicionista, tiltó megoldás, amely bünteti nemcsak a prostitúció hátterét, a bordélyházakat fenntartókat, a striciket, hanem magát a prostitúciót is. 1993-ig ez a modell érvényesült a magyar jogban. Külön bűncselekmény volt az üzletszerű kéjelgés, s külön büntették annak elősegítését, a kerítést, a kitartottságot, az ide kapcsolódó élősdi magatartást. • A büntetőjog reformja után, 1993-at követően milyen fordulatot vett a szabályozás ezen a téren? - Most egyfajta „semmilyen-modell" van Magyarországon, a magyar valóságnak, a lehetetlen viszonyainknak pontosan megfelelően. Elvileg létezik a szabályozást tekintve egy harmadik megközelítése is a prostitúciónak, az abolícionista modell. Ez nagyon szép szövegezéssel áldozatnak tekinti a prostituált személyét, s mindenfajta rendőri-egészségügyi nyilvántartást, kontrollálást tilalmaz. Ebben a szellemben fogant egy 1950-es nemzetközi egyezmény, az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, amelyet 1955ben fogadott el hazánk. Az új szabályozásra vonatkozó, de nem törvényjavaslatot, hanem koncepciót megfogalmazó kormányzati előterjesztés ezt alapul véve készült a Belügyminisztériumban. Én nem szeretem a mellébeszélést: ez a minisztérium egy SZDSZ-es pártpolitikus vezetése alatt működik. Vagyis az úgymond liberális, talán álliberális vonalnak ez a szabályozási modell felel meg. Az előterjesztés kicsengése is ezt támasztja alá, bár elismerik, hogy nincs tiszta és tökéletes modell. Mint kiderült, a véleményezésre felkért szakemberek is inkább a reglementációs szabályozást támogatták. A gyakorlatban természetesen nincs olyan megoldás, amely mindenkinek és minden szempontból megfelelne. • Mi volt az ön véleménye? - A koncepció pozitívuma, hogy megpróbálta öszszesíteni a probléma történeti kezelésének kialakult modelljeit, másrészt az a tény is figyelemre méltó, hogy megszületett ez a munkaanyag. Ehhez hozzátartozik, s szokásos magyar megoldásnak kell értékelnem, hogy akkor lépnek, amikor kikerülhetetlen, illetve a jelenség olyan méreteket öltött, s olyannyira zavarta a közvéleményt, hogy már nem lehet kitérni a probléma valamilyen kezelése elől. • A Büntető törvénykönyv legutóbbi, erre vonatkozó módosításai nem hoztak megoldást? - Amikor az 1993-as Btkmódosítás kiiktatta az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt, nem teremtett egyértelmű helyzetet. Mert ha nem bűncselekmény, akkor micsoda? Azóta tart ez a felemás helyzet, hiszen bűncselekményként kiiktatták, viszont enyhébb formában, szabálysértésként meghagyták. • Miben enyhébb a szabálysértés? - Úgy szól a jogszabály,' hogy az valósítja meg a szabálysértést, „aki pénzért közösül, vagy fajtalankodik". Tehát nem ellenszolgáltatásról, hanem kifejezetten és csakis pénzről van szó. Vagyis aki kicsit is dörzsölt, s pláne ők miért ne lennének azok, azt mondhatja,- hogy kérem, én ezt egy magnóért, vagy aranygyűrűért tettem, esetleg szerelemből. S ez már nem illik bele a tényállásba, tehát a rendőr nem járhat el bűncselekmény miatt, mert olyan már nincs. Nem járhat el szabálysértés miatt sem, csak akkor, ha tudja bizonyítani az aktus után pénz átadását. Meg kell mondjam, nem ez a tipikus. • Hogyan kapcsolódik a magyar elképzelés az 1955-ben elfogadott nemzetközi egyezményhez? - Nem kiindulópontnak, hanem követendő példának tekinti, az abolícionista szellemiséget helyezi előtérbe, s teljesen elzárkózik az egyezmény felmondásának gondolatától is. Valóban, kellemetlen, apolitikus döntésnek minősülhetne adott esetben egy ilyen lépés. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban még egyéb, hasonlóan fontos érveket kell a mérleg serpenyőjébe helyezni, hogy valóban le tudjuk mérni egy-egy lépés szükségességét és apolitikus mivoltát. Ezek közül hadd említsek meg néhányat. Hogyan lehetséges az, hogy vannak, az egyezményt aláíró, fejlett országok, amelyek még a mai napig sem tudtak, vagy inkább nem akartak eleget tenni a dokumentum által támasztott valamennyi követelménynek? Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyezmény koncepciója közel fél évszázada született, és ebből következően több pontja már túlhaladottnak és nagyon vitathatónak tekinthető. Vagy: mi az oka annak, hogy néhány EUtagállam egyezményellenes gyakorlatot folytat, de ezzel a problémát hatékonyabban képesek kezelni? Az egyezmény szerint nem lehet nyilvántartásba venni a prostituáltat, holott az illetőnek érdeke a rendszeres egészségügyi, orvosi vizsgálat, sőt, ez közérdek is. Megítélésem szerint az egyetlen alternatívaként kínált szabályozási modell főbb elveit az előterjesztés hiányosan vázolja. Még kiindulási pontnak sem elegendő, hogy a javasolt, úgynevezett türelmi zónás megoldásnál két konkrétumra lehet csak szorítkozni az anyag kapcsán, vagyis: az önkormányzatoknak joga, de természetesen nem kötelessége lenne kijelölni a türelmi zónát, illetve ennek megfelelően a Btk-t, a Szabálysértési törvényt és a reklámtörvényt hogyan kellene módosítani. A türelmi zónás szabályozás legfontosabb jellemzői teljesen hiányoznak, például nem tisztázott, de kulcskérdés, hogy ezekben a zónákban hol és hogyan folytathatnák a prostituáltak a tevékenységüket. Az egyezmény szerint ugyanis a prostituált csak a saját lakását, vagy házát használhatná erre a célra. Az sincs tisztázva, hogy a türelmi zónákban mit kell és lehet ellenőrizni. Kérdés továbbá, mennyire lesz védhető a társadalommal szemben az a tény, hogy a hatalom kényszerű döntést hozva a prostitúciót teljesen nyilvánvalóan a feketegazdaságba kényszeríti. Innentől kezdve ellenőrizhetetlenek a pénzmozgások. Ezek a kérdések nincsenek megoldva, így az elképzelések szintjén is teljes a káosz. AratA László Diszkó a célpont? • Zalaegerszeg (MTI) Az egymással konkuráló városszéli szórakozóhelyek közötti ellentétek miatt figyelmeztető szándékkal lőhették ki vasárnap éjjel azt az M 57-es típusú, jugoszláv gyártmányú páncélelhárító rakétát, amely a zalaegerszegi kőolajfinomftó egyik használaton kívüli olajvezetékét szakította szét. Ez a feltételezése a rendőrségnek a vizsgálat eddigi adatai alapján. Miként a ballisztikai szakemberek megállapították: a rakétát a városszéli finomítótól nem messze lőtték ki, de az nem érte el a vélhetően célpontnak szánt, s az üzemtől párszáz méterre lévő diszkóépületet. Nem érhette el, mert ezzel a fegyverrel maximum 150-200 méter távolságra lehet célzott lövést leadni. (A diszkó egyébként vasárnap zárva tartott). Ismervén a környék szórakozóhelyei, illetve az azok tulajdonosai közötti rivalizálást, a rendőrség feltételezi, hogy nem magányos „elrettentőről" van szó, hanem megbízás alapján cselekedett a rakéta elindítója. Szerencsére nem tartózkodtak munkások a robbanás közelében, és a finomító vagyoni kára is csekély. Az ügyben tovább tart a vizsgálat - közölte kedden a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Robbanás - két halottal • Hatvan (MTI) Földgázrobbanás döntött romba kedden hajnali háromnegyed kettőkör egy lakóházat Hatvanban a Bartók B. utca 1. sz. alatt. A ház két lakója - egy idős házaspár - a robbanás következtében életét vesztette. A tűzoltók, akiket a szomszéd ház lakója értesített, két percen belül a helyszínen voltak, de már csak a melléképületek és a szomszédos lakóházak védelme adott munkát nekik. A helyszínen a Tigáz, a Hatvani Tűzoltóság és a miskolci energetikai képviselet szakértői vizsgálják a történteket. A rendőrség államigazgatási eljárás keretében folytatja az eljárást. Csuklyások • Budapest (MTI) A főváros XII. kerületében hétfőn kora reggel két ismeretlen férfi behatolt a Magasúti dűlő egyik lakásába. Hazatérő 52 éves tulajdonosnőjét lefogták és megkötözték. Ezután átkutatták a lakást, ahonnan arany ékszert, műszaki cikkeket, értékes porcelántárgyakat és ruhaneműt pakoltak össze, majd a hölgyet a fürdőszobába bezárták és elmenekültek. A két férfi csuklyát viselt, s ezért a hölgy nem tudott személyleírást adni róluk. Az anyagi kár értéke egymillió forint. Gázpermet • Budapest (MTI) A budapesti X. kerületben az Újhegyi sétány 16. számú ház előtti parkolóban egy 17 éves fiatalember gázpermettel szembe fújt egy 55 éves férfit és elrabolta annak táskáját a benne lévő 440 ezer forinttal és személyi iratokkal együtt. /