Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1997. Nov. 4. tőzsde • Állami delegáció a boldoggá avatáson Vatikáni kitüntetés Bratinka Józsefnek Bratinka József: A Szentatya hétfőn délben külön audiencián fogadja a magyar zarándokokat. (DM-fotó) Élénk forgalom, emelkedő index Ősbemutató a konzervatóriumban A héten rangos elismerést vehetett át Bratinka József, aki az előző ciklusban az MDF szegedi képviselőjeként tevékenykedett a parlamentben, jelenleg pedig a Magyar Köztársaságot képviseli nagykövetként a Vatikánban. II. János Pál pápa a Piusz Lovagrend Nagykeresztjét adományozta a szegedi politikusnak, ezzel nemcsak a Magyarország iránt érzett tiszteletét jelezte a Szentatya, de a nagykövet több mint kétéves munkája iránti megbecsülését is kifejezésre kívánta juttatni. Bratinka Józsefet a vatikáni rezidencián hívtuk fel telefonon, hiszen fontos program előkészítésén dolgozik, november 9én avatják boldoggá Rómában Apor Vilmos püspököt. • Nagykövet úr, gratulálunk az elismeréshez• A pápa figyelmességének köszönhető, hogy épp nemzeti ünnepünk után tüntették ki Ont a Piusz lovagrend Nagykeresztjével? - Azt hiszem, hogy sok mindennel összefügg a kitüntetésem. 'A szentszéki nagykövetek általában a harmadik év során kapják meg ezt az elismerést. Annak örülök a legjobban, hogy a Szentatya nevében Sodano bíboros államtitkár által fogalmazott levélben személyemnek szóló üzenet, elismerés is szerepel. Azt hiszem, emellett néhány más tényező is közrejátszik az időpont kiválasztásában. Természetesen a nemzeti ünnepünkre lehet gondolni, illetve arra a fontos eseményre, amelynek az előkészítésével foglalkozunk, november 9-én lesz Apor Vilmos mártír püspök boldoggá avatása. • A Piusz-renddel a pápa azok fáradozását szokta elismerni, akik az egyház és az állam közötti kapcsolatok előmozdításában szereztek érdemet. Ez jelzi Horn Gyula és a pápa közötti kapcsolatfelvétel kedvező fogadtatását is? - A rendszerváltás óta, amikor a Magyar Köztársaság első szabadon választott parlamentje, illetve kormánya újraindította a Szentszékkel való kapcsolatokat, ezek egyenletesen fejlődnek. Folyamatosan magas szintű találkozók jellemezték kapcsolatainkat, a kormány delegációi minden alkalommal kifejezték, hogy az egyház fontos szerepet tölt be a magyar társadalom életében és szükség van a munkájára. Természetesen a Vatikán nagy örömmel fogadta, hogy Magyarország egy átfogó megállapodást dolgozott ki, és a dokumentumot parlamenti ratifikálásra terjesztette elő. Horn Gyula látogatása ennek az okmánynak ünnepélyes aláírása és átadása volt. A megállapodás elfogadása szintén jelentős állomás lesz a kapcsolatok történetében. • Hasonlóképpen fontos alkalmat jelent november 9-e, ekkor avatják boldoggá Rómába Apor Vilmos püspököt. Kik vesznek részt a szertartáson? - Magas rangú állami küldöttség érkezik Rómába. Most már nyilvánosságra hozhatjuk, hogy köztársasági elnökünk is jelezte, részt kíván venni ezen a szertartáson. Várhatóan két miniszter is jelen lesz, körülbelül 20 országgyűlési képviselő és más fontos közéleti személyiségek. Az Apor Vilmos Emlékbizottság tagjai, az Apor Vilmos Alapítvány és az Apor család tagjai is kiutaznak. Épp a résztvevők létszáma miatt kértem egy magyar szektor, díszpáholy létesítését. A hivatalos küldöttség mellett püspökeik és plébánosaik vezetésével mintegy 4000-4500 zarándok is Rómába utazik. • Hogyan zajlik a boldoggá avatás, milyen rendezvények kísérik még e jelentős eseményt? - Az ünnepi szertartást a zarándokok nagy létszámára való tekintettel a Szent Péter téren, tehát a Bazilika előtt celebrálják. A magyar Apor Vilmos mártír püspök mellett Vincentia Chavez Orozco mexikói szerzetesnővért Giovanni Battista Scalabrini olasz lelkész is boldoggá avatják. Hétfőn délután pedig az igen impozáns Szent Pál templomban lesz hálaadó mise. Nagykövetségünk természetesen más rendezvényeket is szer-" vez, így hétfőn délután felkeressük Apor Gábor, 1945ben az utolsó szentszéki magyar nagykövet sírját. A Szentatya hétfőn délben külön audiencián fogadja a magyar zarándokokat. Takács Viktor • Budapest (MTI) Élénk forgalom mellett emelkedtek az árak hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsdeindex 7375 ponton, 241 ponttal magasabban zárt, mint pénteken. A határidős piacokon is élénkülés volt tapasztalható, így nyitásban a decemberi BUX 7648, a jövő évi decemberi pedig 9600 pontról indult. Zárásra azonban az idei december 7697,5, a jövő évi pedig 9840 pontot ért el. A vegyipari papírok mindegyike értéknövekedéssel zárta a kereskedést, így a Mol záróára 4405 forint, a TVK-é 4270 forint lett. A Borsod• Munkatársunktól Ma este fél 8-kor a Szegedi Konzervatórium hangversenytermében a Weiner Kamarazenekar koncertjével kezdődik a Szegedi Kamarazenekari Napok rendezvénysorozata. A a ma esti hangverseny műsorában Purcell, Mozart Chem 260 forinttal magasabban fejezte be a kereskedést, záróára 7200 forint. A bankpapíroknál az Inter-Európa 300 forintot veszített értékéből, záróára 19 ezer 100 forint. Az OTP viszont valamivel magasabban, 6365 forinton fejezte be a kereskedést, de 6500 forinton forgott. A gyógyszergyári papírok esetében érdekesség, hogy a Human-nál a vételi és eladási ajánlatok nem találkoztak, így e papírra nem is született üzlet. Az Égis változatlan, 9140 forinton, a Richter viszont értéknövekedéssel 18 ezer 600 forinton zárt. és Csajkovszkij művei csendülnek fel, valamint ősbemutatóként előadják az Erkel-díjas, Érdemes művész zeneszerző. Hidas Frigyes Vonószene című darabját. Közreműködik: Gottlieb O. Wallisch osztrák zongoraművész, vezényel: Weninger Richárd. Kék manta aranya • DM-információ Az idei év egyik legnagyobb búvárszenzációja volt, hogy Szegedről, a síkság kellős közepéről expedíció utazott az Indiai-óceánban föllehető Maldfv-szigetekre. A háromhetes út élményeiről már beszámultunk lapunkban. Most azt tehetjük közzé, hogy a Kék mantások produkciójában készült búvárfilm aranyérmet nyert a IV. nemzetközi búvárfilmfesztiválon, amit Szlovákiában, Tátralomnicon rendeztek. A többek között német, spanyol, osztrák és török természetfilmeket megelőző, díjnyertes, kétszer 35 perces alkotást ma, kedden este 8 órakor bemutatja a Szegedi Városi Televízió. • 1956-ról beszél Végh Antal „Kis falu, kis forradalom" A neves írót sportkönyveiről és mezőgazdasági témájú írásairól ismeri a közvélemény. Azt már kevesebben tudják, hogy tavaly jelent meg regénye arról, mi történt egy magyar faluban 1956. október 23-án. Azt pedig még kevesebben, hogy az akkor huszonhárom eszendős tanítót nemsokára letartóztatták és a kistarcsai internálótáborba vitték... • A negyvenedik évforduló alkalmából látott napvilágot a Fekete szivárvány című regény, az első kísérlet arra, hogy valaki megörökítse a falusi eseményeket ötvenhatban. Tulajdonképpen mit csinált egy Végh Antal nevű tanító pontosan negyvenegy évvel ezelőtt? - A gáborjáni iskolában megtartottam az óráimat. Aznap hatot, kettőt történelemből és négyet irodalomból. Aztán szaladtam az iskolaigazgatóhoz, a lakásán volt ugyanis egy néprádió. Meghallgattuk, hogy mi történik Pesten. 0 Mit tudtak akkoriban az országos történésekről egy bihari faluban, a román határ mellett? - Tudtuk, hogy Pesten utcára ment a nép. Az első pillanattól kezdve jogosnak éreztük a felvonulást, nem láttunk mögötte csőcseléket. Bár nem voltam tagja a Rákosi-pártnak, az MDP-nek, tudtam, hogy a helybéli szervezetben is megindult az erjedés. És hát persze, Rajk László újratemetése, tehát október hatodika óta árgus szemmel figyeltük az újságokat. Elsősorban a debreceni Naplót. Arra már nem emlékszem, hogy éppen akkor mi volt a neve, mi megyeszerte csak Naplónak hfvtuk. És olvastam az ország legnagyobb példányszámú napilapját, a Szabad Népet is. Akkor már azt vehettük ki belőlük, amit a magunk mindennapjaiban szintén tapasztalhattunk: Rákosiék bajban vannak. • Javaslom, térjünk vissza egy párszáz lelkes magyar faluba! Mit csinált október 23-a délutánján? - Meghívtak az egyik gazdához újbort kóstolni. Az Otelló termését kortyolgattuk vagy tizen-tizenöten, megbeszéltük az ország dolgait. Szó szót követett, ott nyomban átalakultunk falugyűléssé. A gáborjániak hangadót kerestek maguknak és engem találtak. Sosem rejtettem véka alá a véleményemet, ráadásul az események minden moccanatát figyelemmel kísértem. Esténként összejöttünk, s megbeszéltük, hogy ki mit hallott a berettyóújfalui piacon, a megyeszékhelyen, Debrecenben ^agy a Kossuth Rádióban. Ekkoriban már a pesti nép túl volt a rádió ostromán, a Parlament előtti sortűzön. A vérengzések hatására alakult meg a Gáborjáni Forradalmi Bizottság. Engem választottak meg a titkárává. • Egy nadrágos ember a titkár, az elnök pedig egy helybéli gazda? - Egy idős és tekintélyes gazda. Csakhogy neki szántani-vetni kellett, rám hagyta a forradalmat. De mielőtt kifordult volna a határba, magához intett és azt mondta: „Tanító úr, kis falu, kis forradalom!". Hát én aztán rajta tartottam ujjamat a gáborjáni forradalom ütőerén. Fejés, etetés után minden este összeültünk és intézkedtünk. Az egyik gazdának például meghalt a felesége, s azt kérte, hogy fát hozhasson az erdőből, különben a rokonságnak nagykabátban kellett volna virrasztani a koporsónál. Egy másik gazda férjhez adta a lányát, s azt kérte, hogy a lakodalmat a községháza nagytermében tarthassa. Minden törvényesen ment, kivéve azt az egyet, amit utólag számon is kértek rajtam. A járásból megérkeztek az októberi fizetések. Kiadtuk a pedagógusokank, az állatorvosoknak, a tanácselnöknek, a begyűjtő járandóságát azonban visszatartottuk. Nem a személyével volt bajunk, hanem a funkciójával. • A regényből tudhatni, hogy közben a járási székhelyen nagy események történtek. - Csakúgy, mint a valóságban. Kikiáltoták a Berettyóújfalu és Vidéke Köztársaságot, menten az ENSZ gyámsága alá is helyezték. A város határában volt egy katonai repülőtér, ott kiképzett katonák tartózkodtak, onnan akarták megverni a szovjet hadsereget. • Szavaiból szomorkás humort érzek kicsendülni. Visszatetsző, ha én, az akkori kisgyerek most föltételezem, hogy 1956 Magyarországán a fenséges társult provinciálissal, a nagyszerű a kisstílűvel? - Uram, ez volt a forradalom! Mondok egy példát. Gáborjánban megalakítottuk a Községi Forradalmi őrséget. Én, mint az MHSZ lövész-szakosztályának helyi vezetője, ünnepélyesen átadtam a szervezet egyetlen leventepuskáját, s került valahonnan egy vadászfinta is. Mindkét fegyverre madzagot kötöttünk, hogy éjszakánként vállon hordva vigyázhassuk a határt. Addig járőröztünk, mígnem november 3-án érkezett a hír Debrecenből, hogy dübörögnek a szovjet tankok. • Ezzel ért véget a Gáborjáni Forradalmi Bizottság története? - Még volt egy szép utójátéka. Tudtuk a rádióból, hogy a pesti népnek nincs ennivalója. Szereztünk egy teherautót a téesztől, megpakoltuk krumplival, kenyérrel, szárnyasjószággal, s a nélkülöző fővárosba vittük. • Volt egy tragikus utójáték is. - Ha akkor józanul gondolom végig a dolgokat, az első perctől kezdve tudnom kellett volna, hogy az októberi forradalom hasonlatos a májusi esőhöz. Megmos és felüdít, de aztán jön a sirokkó. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy megúsztam néhány hónapnyi internálással. A kistarcsai táborban találkoztam két falumbéli legénnyel, az egyik szobrot döntött Jánkmajtison, a másik meg kukorékolt a párttitkár kapujában. Tőlük tudtam meg, hogy mi történt Szatmárban. Hát bizony, ha otthon élem meg október végét, aligha úszom meg ennyivel. Szabadulás után Szabolcsba kerültem. Sikerült elhelyezkednem Újfehértón. Örültem, hogy vissszavettek a szakmámba. Úgy éreztem, hogy nekem bizonyítanom kell: nem követtem el bűnt, alkalmas vagyok tanítónak. Magához hivatott a helybéli párttitkár, s azt mondta, hogy nem lesz semmi bajom, ha nem hivatkozom ötvenhatra. Betartotta a szavát. Hamarosan fölvettek az egri főiskolára, közben edzettem a diák-focistákat és kézilabdázókat, majd bekerültem tanítani a nyíregyházi gimnáziumba. Az íróságom már egy másik történet. • Miért várt csaknem negyvenévig ötvenhat megírásával? - Ha én Kádár alatt írom meg a Fekete szivárványt és házalok a kéziratával, akkor minimum Szibériában kötök ki. • Vajon mivel magyarázható még, hogy negyven évvel a történtek után született meg az első és mindmáig egyetlen regény a falusi ötvenhatról? - Azzal, hogy még a legfiatalabb írók is Pesten csellengtek, géppisztollyal a kezükben. Az ötvenhatos élménykör leszűkült a Corvinközre, az Üllői útra és a Széna térre. Egyébként nem is lesz következő regény a falunk történtekről. A mi nemzedékünk tagjai felnőtt fővel élték meg az eseményeket, de már leszálló ágban vagyunk. A fiatalabbak meg honnan tudnák, hogy mi történt akkoriban? • Regénye éppen egy éve jelent meg. Milyen visszajelzéseket kapott róla? - Azt hittem, több lesz a sértődött ember. Néhány hónapja meghívtak Berettyóújfaluba. A művelődési ház igazgatója borzasztóan izgult, hogy nem demonstrál-e valaki ellenem. Sok egykori tanítványom jött be Gáborjánból, idősödő asszonyok és meglett férfiak. Letanítóuraztak, s elmondták, hogy az igazat írtam. Ettől nemcsak a népművelő nyugodott meg, hanem én is. Zöldi László