Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

.2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1997. NOV. 28. kommentár Hadiüzlet rrrezhetően felgyorsultak az események. Tegnap el­EL küldték a meghívókat, amelyekben a lengyel, a cseh és a magyar külügyminisztert invitálják Brüsszel­be, ahol december 16-án a jelenlegi 16 tagállam külü­gyérével egyetemben aláírják a NATO-csatlakozási szerződést. Amennyiben ezen a héten a 16 tagország ­hallgatni fog. Ez azt jelenti, hogy nincs kifogásuk az elkészült csatlakozási jegyzőköny ellen. A december közepi aláírás után minden tagország­ban a ratifikáció következik, s amikor a 16 dokumen­tum összegyűlik az amerikai külügyminisztériumban, akkor a NATO-főtitkár meghívja a három országot a szövetség tagállamai sorába. Ezután jön a lengyel, a cseh és a magyar ratifikáció. A három országgyűlés által szentesttett dokumentumokat is Washingtonba kell küldeni, s megérkezésüktől lesz hivatalosan a NA­TO-tagja a három közép-európai állam. Egyebütt is lázas munka folyik. Szintén tegnap ír­ták alá a luxemburgi Capellenhen székelő NAMSA, a NATO Ellátási és Karbantartási Ügynöksége és Ma­gyarország megállapodását. A luxemburgi ügynökségi központban mintegy ezren dolgoznak; mostantól Ma­gyarország szakértőket küldhet oda, akik teljes bete­kintést nyerhetnek a NATO beszerzési intézményének munkájába. Kivétel egy elektronikus mail-box, amely csak a csatlakozáskor tárul majd fel az újak előtt, s amelyben a tagországok közös beszerzéseire vonatko­zó tranzakciókat tárolják. Ezek száma havonta mint­egy félmillió ügylettel gyarapodik... A Z alapvető megfontolás az volt a NAMSA életre hí­vásakor (1958), hogy sokkal olcsóbb, ha közösen, nagy tételben vásárolják meg a nemzeti hadseregek számára az „ellátmányt" - a kenőolajtól a lőszerig. A katonai infrastruktúra fenntartásáról gondoskodó ügynökség munkájára a tagországok képviselőiből ál­ló igazgatótanács, arra pedig az Észak-atlanti Tanács felügyel. Figyelnek a nemzeti érdekekre. Hiszen egy NAMSA-megrendelés: óriási üzlet! tUch Orosz-finn csúcstalálkozó • Koszovói válság Robbanásveszély • MTI Panoráma Az utóbbi napokban elkö­vetett újabb koszovói merény­letek következtében ismét robbanésveszélyes helyzet alakult ki a Szerbiához tarto­zó, többségében albánok lakta tartományban. A válságot sú­lyosbítja, hogy mfg az albáni­ai belpolitikai válság okozta káosz miatt jelentős mennyi­ségű fegyver jutott át Koszo­vóba, addig sem a belgrádi vezetés, sem pedig a függet­lenség párti koszovói albán hatalmi elit nem hajlandó a valódi kompromisszumra. A kedden és szerdán elkö­vetett támadások új fejezetett jelenthetnek a koszovói albán terrorista csoportok tevékeny­ségében: m(g korábban az éj leple alatt érkező támadók egy-két géppisztolysorozat le­adása után elmenekültek a megtámadott rendőrőrs kör­nyékéréi, addig - legalábbis nem hivatalos belgrádi értesü­lések szerint - a terroristák kedden 15 órán keresztül tar­toták gyűrűben a Srbicében megtámadott rendőrjárőrt. Ugyancsak a terrorista cso­portok önbizalmának növeke­désére utal, hogy Pristina köz­pontjában elrabolták az egyik koszovói város, Obilic szerb rendőrparancsnokát. Belgrádi vélemények sze­rint az évek óta tartó válság nyomán sem Slobodan Milo­sevics jugoszláv elnök, sem pedig az eddig egyeduralko­dónak hitt Ibrahim Rugova koszovói albán vezető nem tartja teljes mértékben kezé­ben a szerb, illetve az albán felet. HOGY ERRE VÁGYOTT? HÍVJA A ZÖLD SZÁMOT! • • DECEMBER 1-JÉTŐL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK Ú) SZÁMA 06-80-820-220 naponta 8-18 óráig Csongrád megyéből ingyen hívható ÜÉLMAQYARORSZÁQ Nincsenek területi követeléseik Borisz Jelcin (jobbról) és Martti Ahtisaari tessékelik egymást. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Oroszország kész rendezni kapcsolatait valamennyi balti köztársasággal - ahogy ez megtörtént Litvániával -, s most Észtországnak is „kezet nyújt" - jelentette ki Borisz Jelcin orosz államfő csütörtö­kön Moszkvában, Martti Ah­tisaari finn elnökkel folytatott tárgyalásait követően. Jelcin ügy vélekedett, hogy Moszk­va Tallinn-nal olyan viszonyt alakíthatna ki, mint például Helsinkivel, s ezért üdvözöl­né Lennart Meri észt elnök moszkvai látogatását, ha Észtország követné Litvánia példáját. Az orosz-finn csúcstalál­kozón Észak-Európa bizton­sága volt a fő téma a kétol­dalú politikai és gazdasági együttműködés kérdései mellett, s a két elnök me­gerősítette, hogy országaik kölcsönösen tiszteletben tartják egymás érdekeit. „Ha Kelet- és Közép-Európa töb­bi országai is a Finnország által választott utat követ­nék, akkor szoros barátságba kerülnének Oroszországgal" - jelentette ki Jelcin, a NA­TO-bővítéssel kapcsolatos kérdésekre utalva. A Kremlben tartott meg­beszéléseket követően adott sajtónyilatkozatukban Jelcin és Ahtisaari megerősítette, hogy a két országnak nincse­nek területi követelései egy­mással szemben. Az orosz elnök külön megkérte a finn újságírókat arra, hogy ne foglalkozzanak a „területi kérdéssel" lapjaikban, illetve tv-műsoraikban, mert Moszkvának és Helsinkinek „nincsenek, és nem is lesz­nek" területi követelései egymással szemben. • NATO-csatlakozás Postázták a meghívóleveleket • Brüsszel (MTI) A NATO csütörtökön elküldte a meghívóleve­leket a cseh, a lengyel és a magyar külügyminisz­ternek. Ebben a levélben invitálják a három érin­tettet NATO-beli kollégá­iknak arra a találkozójá­ra, ahol aláírják a három ország csatlakozási jegyzökönyvét a szerve­zethez. Mindezt Javier Solana je­lentette be csütörtökön, a len­gyel kormányfővel folytatott találkozója után. Pénteken be­fejeződik a csatlakozási jegy­zőkönyvek jóváhagyása úgy­nevezett hallgatásos eljárás­sal. Amennyiben a hátralévő időben a tagországok nem je­leznek kifogást a jegyző­könyv szövege ellen, az aláír­hatóvá válik. Nem hivatalos forrásból az szivárgott ki, hogy a jegyző­könyv három bekezdésből áll, mint a korábbiak. Nem tartal­maz tehát ez a dokumentum semmiféle utalást arra, hogy az új tagok nem gördítenek akadályt a további bővítés elé - egy effajta paragrafus bevé­tele korábban a sajtóban fel­merült. • A NATO tagországainak képviselői csütörtökön elfo­gadták azt a tanulmányt, amely szerint a közös költség­vetésből tíz év alatt összesen 1,3-1,5 milliárd dollárt kell a bővítés finanszírozására fordí­tani - erősítette meg egy NA­TO-forrás. A tanulmányt a szövetség védelmi miniszterei hagyják majd jóvá jövő heti brüsszeli találkozójukon. A tanulmány a NATO főparancsnokságainak számí­tásai alapján készült. További számokat egyelőre nem hoz­tak nyilvánosságra belőle, de minden bizonnyal hasonló megosztást tartalmaz, mint amit a szövetségből korábban már kiszivárogtattak. Eszerint Lengyelországra, mintegy 700, Csehországra 266, Ma­gyarországra 315 millió dollár jut belőle. A kiadások fedezé­sében az új tagoknak is részt kell venniük, a közös költség­vetésben vállalt részesedésük arányában. Az említett költségek túl­nyomó része a katonai költ­ségvetést terheli majd, a kö­zös büdzsé másik két ága, a polgári és az infrastruktúra­fejlesztési költségvetés csu­pán kisebb részben kénytelen fedezni a szükséges kiadá­sokat. Megfigyelők emlékez­tetnek arra, hogy korábban jó­val nagyobb összegű becslé­sek is napvilágot láttak a bővítés költségeire, mint pél­dául a kiadásokat 28-35 milli­árd dollárra tevő amerikai számítás. Csütörtöktől az em­lített NATO-tanulmány fo­gadható el hivatalos szövetsé­gi becslésnek. • Együttműködési megál­lapodást írt alá csütörtökön Magyarország és a NATO el­látási és karbantartási ügynök­sége, a NAMSA. Ez az első NATO-ügynökség, amellyel az ország effajta egyezményt kötött, de máris előkészítés alatt áll egy ugyanilyen meg­állapodás a kommunikációs összehangolást végző fórum­mal. A három meghívott ál­lam közül Magyarország a második, amely a NAMSA­val szerződik: elsőként Cseh­ország kötött ilyen megáll­apodást, még tavaly. Magyar részről Simonyi András NATO-nagykövet, a NAMSA részéről R. W. A. Zweerts főigazgató írta alá az egyezményt. Az eseményen jelen volt Janza Károly, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Netanjahv javaslata • Jeruzsálem/ Washington (MTI) Az izraeli kormány szer­dai, hatórás viharos ülése után, amelyen az újabb izraeli területeknek a palesztinok ré­szére történő átadásával kap­csolatos javaslatot vitatták meg, Benjámin Netanjahu mi­niszterelnök a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: újabb területek átadá­sát javasolják a palesztin ön­kormányzat számára. Ennek feltétele, hogy a palesztin fél egyezzen bele a területek vég­leges státuszáról folyó béke­tárgyalások gyorsításába és tegyen eleget az izraeli kor­mány azon kérésének, hogy rendszeresen lépjen fel a mu­zulmán szélsőségesekkel szemben. Spanyolok Gibraltárról • Madrid (MTI) Az ABC című, konzervatív spanyol napilap csütörtöki számában ismertette annak a spanyol javaslatnak a szöve­gét, amely Gibraltár közös ka­tonai használatát indítványoz­za Nagy-Britanniának. Abel Matutes spanyol külügymi­niszter a múlt heti luxemburgi EU-csúcson adta át angol kol­légájának javaslatát Gibraltár ügyében. Matutes most a NA­TO-tagországok képviselőihez is eljuttatta a szöveget. A Gib­raltárral kapcsolatos spanyol­angol ellentét - a török-görög konfliktus mellett - megoldás­ra vár, még a decemberi NA­TO-csúcs előtt, hiszen a szer­vezet szerkezeti átalakítása és Spanyolország teljes értékű felvétele akkor esedékes. Az ABC által elemzett szöveg egyértelművé teszi, hogy Spa­nyolország ragaszkodik a gib­raltári NATO-repülőtéren a spanyol katonai jelenléthez és a közös használathoz. Bosnyák bónök • Zágráb (MTI) A szerb ostromgyűrűbe vont Szarajevóban a bosnyá­kok legalább 2-3 ezer szerb civilt gyilkoltak le - állítja Mirko Pejanovics, Bosznia­Hercegovina háborús elnöksé­gének volt tagja. Pejanovics a Dani című szarajevói lap leg­frissebb számában ismerte el, hogy a gyilkosságokról tudott az akkori bosnyák elnökség, ám csak 1993 októberében tudtak véget vetni az akkor már több mint egy éve tartó gyilkosságsorozatnak. Az ország teljes területén gazdálkodó mezőgazdasági integrátor a bábolnai székhelyű IKR Részvénytársaság felvételre keres jó üzleti érzékkel, mezőgazdasági gépészmérnöki, illetve agrármérnöki diplomával rendelkező fiatal, agilis, magas szintű szakmai ismeretekkel, angol-, illetve németnyelv-tudással rendelkező munkatársakat, akik egy dinamikusan fejlődő nagyvállalat sikerének részesei akarnak lenni. Cégünk, az eredményesen pályázóknak kiemelt, teljesítményarányos jövedelmet biztosít. A pályázatokat - szakmai önéletrajzzal ­az IKR Rt. Bábolna humánpolitikai osztály % részére kell benyújtani. A jelentkezőket írásban értesítjük » a pályázat elbírálásáról. 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése INGYEN meg egyszer megjelenik! Érdeklődjön hirdetésfelvételi irodáinkban! cjID BANK GENERÁCIÓ X Befektetés Életbiztosítás Adókedvezmény KERESSE AZ OTP BANK FIÓKJAIBAN!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom