Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1997. Nov. 26. A gyűjtőszenvedély éltes korban sem hagy alább. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Juhász Gyula Művelődési Központ 25 éve alapította meg a Kossuth Lajos sugárúti idősek klubját, melynek 130 állandó tagja van. Akik tehetik, szívesen gyűlnek össze egy kis beszélgetésre, irodalmi előadásokra vagy estébe nyúló kártya- és sakkpartikra. A Dugonics mozi épületében szakkörök, kiállítások és rendezvények várják az idősebb korosztályt. A hétköznapokon nyitva tartó klubot előszeretettel keresik fel a társaságot kedvelő és alkotni vágyó nyugdíjasok - tudtuk meg dr. Juhász Mária klubvezetőtől. Évente 2-3 alkalommal rendeznek különféle kiállításokat a tagok munkáiból. A tárlók festményekkel, dísztárgyakkal és fából készített eszközökkel telnek meg. A minap az idősek által gyűjtött tárgyakból és eszközökből álló kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A „hobbi-tárlaton" megtalálható volt az utazási prospektusoktól és a telefonkártyáktól kezdve az első világháborús lövedékekből készített dísztárgyakig és a csigákig szinte minden. A klubban kézimunka szakkör is működik, ami 1995-ben, a harmincéves évfordulón felvette alapítójának, Kiss Ferencnének nevét. Az alkotó munkák mellett a hölgyeknek jógatanfolyamokat indítanak, a férfiaknak pedig esténként kártya- és sakkpartikat rendeznek. A klubtagok havonta egyszer felkeresik a környék gyógyfürdőit, s az ország fontosabb történelmi emlékhelyeit és tájvédelmi körzeteit. A magányosokat hét éve várja a „Legyél a barátom!" társkeréső-klub, ahol kéthetenként pénteken zenés műsorral próbálják feledtetni az egyedüllétet. A Tiszavirág népdalkör már több megyei rendezvényen is részt vett, s tavaly egy országos megmérettetésen ötödik helyezést ért el. Szavalóversenyeket szerveznek, ahol a neves költők művei mellett az idősek saját verseiket is előadják. Az amatőr színtársulatuk a fontosabb ünnepeken műsorral kedveskedik a tagoknak. Csütörtökönként pedig magyar filmeket vetítenek. A klub ad helyet az országos klubszövetség Csongrád megyei rendezvényeinek és fórumainak. Határon túli kapcsolataik is vannak, így rendszeresen találkoznak az erdélyi magyarrégeni és a vajdasági omoravicai barátaikkal is. K. T. • Munkatársunktól Csongrád megye közgyűlése csütörtökön délelőtt 9 órától tartja soron következő - közmeghallgatással egybekötött — ülését Szegeden, a Rákóczi téri székház Megyei közgyűlés Csongrád termében. A személyi kérdések és a szakosított szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása után a szegvári műemlékingatlan használatáról, a csongrádi szociális otthon átvételéről, illetve a makói kórház tulajdonjogáról lesz szó. Közmeghallgatás keretében vitatja meg a testület a megyei önkormányzat 1998. évi költségvetési koncepcióját. • 75 éve Eredménytelen magyar-cseh tárgyalás A magyar-cseh tárgyalások politikai és jogi részét csütörtökön eredménytelenül fejezték be. A múlt évben folytatott gazdasági tárgyalásoknak pozitív eredménye csupán egy adminisztratív egyezmény volt, amely a fennálló behozatali és kiviteli korlátozások szem előtt tartásával szabályozta a cseh koksznak magyar liszt ellenében való kivitelét. A kereskedelem és politikai kérdések szabályozására vonatkozó tárgyalások a múlt évben nem jutottak túl a kezdeti időszaknál, de az előmunkálatok hozzájárultak a most elért eredményekhez. (1922) • 50 éve Gárdonyi bemutató Huszonöt éve, hogy Gárdonyi Géza meghalt. A Szegedi Nemzeti Színház ez alkalommal az „Annuska" című életképét mutatja be, ami ismételten csak azt bizonyltja, hogy a Nemzeti Színház műsorpolitákája nem jó, pedig Szirmai Rezső rövid és pontos útbaigazítást ad ez ügyben: Bármely irodalmi mű célja és lényege csak az lehet, hogy gyönyörködtetve jobbá igazítsa az emberi lelket s szellemet. Ha ezeket a szempontokat tartja szem előtt a színház, úgy nem kerül közönség elé az „Annuska". (1947) • 25 éve Érkezik az olaj Tegnap megérkezett Százhalombattára a Barátság II. vezetékben a kőolaj. A vezeték hazai szakasza - Fényeslitkénél lépi át a magyar határt kétszáznyolcvanhét kilométer hosszú. A Szovjetunióból érkező kőolaj ezen a vezetékrendszeren, valóságos olajfolyón érkezik Százhalombattára. A Barátság II. vezetéken érkező kőolajat feldolgozó, évi hárommillió tonna kapacitású üzem Százhalombattán november l-t tiszteletére elkészült. (1972) Lomtalanítás Újszegeden • Munkatársunktól A Városgondnokság lomtalanítási akciót szervez Újszegeden november 28-a és 30-a között. Az alábbi helyekre kirakott konténerekbe tehetik a háztartási hulladékot és a feleslegessé vált tárgyakat: Alsókikötő sor 10., Alsó kikötő sor-Akácfa bekötő út, Lövölde utca 169., Lövölde utca vége-Új Szőregi út kereszteződése, Vadrózsa sor-Kertész utca, Kertész utca-Füvészkerti utca, Kendergyári utca 27., Homorodi utca sarok, Töltés utca-Műhely utca, Töltés utca-Vas utca, Derkovits fasor 47. és Töltés utca-Páncél köz sarka. A hulladék elszállításáról a Környezetgazdálkodási Kht. gondoskodik. Véradás a Tabánban • DM-információ A Tabán Családsegítő Közösségi Házban - Kereszttöltés utca 13. - véradó nap lesz holnap, 10 és 15 óra között. A véradóknak vaskoleszterin-vércukorszint mérettetésére is lehetőségük lesz. • Kiállítás az idősek klubjában A második otthon A NYUGDÍJASOK PÁRTJA 17-től 18 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Teleki utca 3. szám alatt. Ügyvéd: dr. Sebő János. DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12es választókerület (Móraváros, Béketelep) képviselője a polgármesteri hivatal főépítészének közreműködésével 18 órától, a Déri Miksa szakközépiskolában (Kálvária tér) lakossági fórumot tart. Téma: a ruhagyári tömb részletes rendezési tervének módosítása. HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. KATONA GYULA, a 13as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-től 18 óráig a Móravárosi Római Katolikus Közösségi Ház könyvtárában (Kálvária tér). DOBÓ JÁNOS, a 21-es választókerület (Északi városrész) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Petőfitelep, Baktó) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Lidicei Téri Általános Iskolában. A POLGÁRI SZEGEDÉRT EGYESÜLET szociális választóirodái működtet 17 és 18 óra között a Dózsa György utca 2. szám alatt. Telefon: 310-490, 486-356. Dlusztus Imre Barcs Sándor 1989. július 25. Magda asszony fogadott, váltottunk néhány szót a nyaralásról. Barcs Sándor elegáns nyári ruhában söprögetett a szobájában. Megnyugtató látvány volt. *- Sanyi bácsi, én már lassacskán hozzád öregszem, hiszen ahogy (rom meg kutatom, átélem veled az életedet. Sokat is tudok. Megértem, hogy valaki vezető újságíróként miért lesz politikus, azt is, hogyan kerül a foci vonzásába. De hogyan csöppentél a Balneológiai Társaságba? - 1957-ben megjelent nálam egy küldöttség. Dr. Dongó Pál, pénzügyminisztériumi tisztviselő a HNF I. kerületi bizottságának legaktívabb tagja, dr. Papp Ferenc műegyetemi geológus professzor, dr. Schulhof Ödön híres reumatológus, dr. Frank Miklós, aki a Horthyrendszerben a Magyar Balneológiai Szövetség főtitkára volt, dr. Székely Miklós balneoiógus és reumatológus és még valaki, akire nem emlékszem. A képviselői fogadóórámra jöttek el. Elpanaszolták, hogy Magyarország aranya, a gyógyvíz, vészhelyzetben van. - Gondolom, ezt te az újszülött tájékozatlanságával hallgattad? - Úgy. Én azt hittem, gyógyvizeinkkel minden rendben van, a keserűvizeinket Japánban is isszák. Tévedtem. A küldöttség tagjai elmesélték, hogy a Horthy-rendszerben úgy védték például a világhírű keserűvíz forrásait, hogy három eszmei gyűrűt jelöltek ki a kutak körül, s a harmadikba már csak meghatározott számú és öltözetű ember tehette be a lábát. Tehát adva van egy értékes kút, ezt védik, és a közelébe csak fertőtlenített ruhába öltözött egyén mehet. Ehhez képest akkor, 1957 februárjáról van szó, a források közelében a termelőszövetkezetek trágyadombja díszlik. - A Horthy-rendszerben a napilapokban meg a mozikban hirdették a Ferenc József- vagy a Hunyadi János-keserűvíz gyógyhatását. Százezrek itták az egész világon. - De hallgass tovább! Rábasömjénben, ahol olajat kutattak, de forró gyógyvizet találtak, egyszerűen elfolyik a víz a semmibe. Nemzetközi összehasonlítás adatai alapján megállapították, hogy Európában ásványi sóban ehhez foghatóan gazdag gyógyvíz nem fordul elő. A gyógyvíz olyan, mint a szén. Ha kibányásszák, elfogy, bezárják a bányát. Ember elleni vétek elfolyatni ezt az értéket! Sőt Isten elleni vétek. - A küldöttséget meghallgattad. Mit tettél ezután? - Fölhívtam Erdei Ferencet, aki akkor a HNF főtitkáraként dolgozott. Feri ilyen ügyekben mindig nagyszerű partner volt. A természetünk különbözött, meg kell mondanom, hogy sohasem szimpatizáltam vele, de elismerésre méltóan kiállt ügyek mellett. Elmondtam neki, hogy mi a gond. Fogadott, és már sorolta is a teendőket: alapítsatok balneológiai bizottságot, én is elmegyek az alakuló ülésre, a népfront segít, határozatot hozunk, fölhívjuk a kormány figyelmét! így is történt, minden hónapban összeültünk, leírtuk a magunkét, és elküldtük az állásfoglalásainkat a két ipari minisztériumba meg az egészségügyi tárcához. Nem történt semmi. Pedig Erdei is fölemelte a telefont, s neki elég nagy tekintélye volt. - Te is telefonoztál? - Fűhöz-fához. És szájtátva tapasztaltam, hogy (XVIII.) minden ilyen jellegű telefonomat a legnagyobb ellenszenvvel fogadták. Molnár Margit készített velem erről egy hosszú interjút valemelyik gyógyfürdőben. Nem adta le a tévé. - A többiek is harcoltak? - Persze, mindenki a maga területén. De a legtöbbet én tehettem volna, hiszen én voltam a képviselő. Egy kutató vagy egy orvos semmiféle hatalommal nem rendelkezik. Ezért is kerestek föl engem. - Véleményed szerint miért fogadták ilyen ellenségesen a javaslatokat, a telefonjaidat? - Volt akkor egy sokat, sokfelé elmondott hipotézisem. Magyarországon mindent nagyon nehéz elintézni, ami nincs a párt vagy a kormány programjában. Egyáltalán, a legnehezebb dolga annak van, aki jót akar tenni ennek az országnak. Nos, a gyógyvíz egyszerűen nem szerepelt semmiféle napirenden. Ilyen helyzetben mindenki csak nyűgnek tekintette. - Mi volt hát a teendő? - Miniszterelnökkel, miniszterekkel folytatott hosszú tárgyalások következtek. Kiléptünk a HNFből és létrehoztunk egy tárcaközi bizottságot. - Kinek-minek a felügyeletével? - Az Egészségügyi Minisztériuméval. Ott aztán ezzel együtt fölállítottak egy gyógyhelyi és üdülésügyi főosztályt is. - Ez ma is megvan? - Igen, de úgy tudom, külön intézet lett belőle. - Szóval, beindult a főosztály és a tárcaközi bizottság. - Mindig igyekeztünk a legidőszerűbb és a legsürgetőbb témákat tárgyalni. Ezek aztán kapcsolódtak a Minisztertanács ügymenetéhez. Dongó Palit, aki az ügy megszállottja volt, áthozatták a pénzügyből ide, az egészségügyhöz. Fantasztikus munkát végzett! A nyakába vette az országot, járta a gyógyforrásokat, a tanácsokat, a kórházakat, beszélt minden érintettel, orvosokkal, tanácselnökökkel, hintette az igét. - Mi lett a rábasömjéni vízzel? - Ez az a ma már nevezetes sárvári víz. Először is eldugaszoltuk a forrást. Az volt ugyanis a határozott elképzelésünk, hogy az elfolyó vizeket mindenekelőtt megmentjük, tehát nem engedjük elfolyni. Fel is térképeztük őket. A második lépésben parnereket kerestünk a hasznosításra. Ehhez persze felvilágosító munkát kellett folytatni. Zalakaroson, Bükyfürdőn, Gyulán és másutt ennek hatására bővítették ki a gyógyvíz hasznosítására az üdülőhelyet. Én meg a nemzetközi kapcsolataimat fölhasználva külföldön igyekeztem eladni a gyógyvizeinket. Óriási sikerrel. Jött a finn szakszervezeti szövetség, a TUL. Nyolcszáz ágyas szanatóriumot terveztek, de amikor meglátták a rábasömjéni pusztát, akkor elálltak a tervtől. Ugyanígy jártam a keresztes Bayer céggel és a kanadaiakkal. - A Bayerrel hogyan jöttél össze? - Egy parlamenti képviselőtársamon keresztül, akit az IPU-ban ismertem meg. Elmondtam neki, hogy ez a gyógyvíz mire jó. A női betegségeknél valóságos csodaszer, különösen a petefészek-gyulladásra hat kitűnően. Kisütöttük, hogy akkor olyan nagyvállalatot kell keresnünk, amelynek van pénze, és sok nőt alkalmaz. A Bayer ilyen, munkavállalói 80 százaléka nő. Fölvettük a kapcsolatot, küldtem ki vízmintát, a németek már szanatóriumban, üdülőcentrumban gondolkoztak, de csak a puszta semmi fogadta őket. - Eléggé tipikus keleti képlet. Aki szegény és még lusta is, az elpusztul. - És az is a képlethez tartozik, hogy ugyanakkor van néhány megszállott, aki belerokkan a hadakozába. A sárvári kórházban Hargitai Katalin doktornő, országgyűlési képviselő, 12 ágyat azért tartott fönn, hogy a rábasömjéni víz hatását mérje. Női betegségeknél, légzőszervi betegségek esetén nagy hatással lehetett használni a gyógyvizet. Erről és a lehetőségekről a parlamentben is beszámolt a doktornő. - Mi lett a következménye? - Hargitai Katinak lejárt a mandátuma és a jelölését nem újították meg. Biztos vagyok abban, hogy azért, mert, ma úgy mondanánk, „zöld" volt. (Folytatjuk.) (A kötet a Délhír hírlapárusainál kapható.)