Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22 / 273. szám

ff Forrásban" a játék Lékó Péter. (DM-fotó) A Portál SE által megrendezett Maróczy Géza nagymesterverseny a Forrás szállóban zajlik. A helyszín teljesen megfelelő egy ilyen esemény lebonyolítására, hiszen a játékterem mellett egyből megtalálható az elemzöterem, míg a demonstrációs táblákat az előtérben lehet figyelemmel kísérni. Egyértelmű, hogy Koszta Mihály és a Forrás Szálló közösen megteremtették az ideális feltételeket a versenyzők részére! Ennek ellenére a verseny első felében elég sok gyors döntetlen született, de azért mindig történt valami érdekes. Remélem, hogy a verseny hajrájában felélénkül a harci kedv és így a lelkes sakkbarátok is elégedetten gondolhatnak majd vissza erre a rangos tornára. Most pedig nézzük meg az eddigi legnagyobb küzdelmet: Oll-Sax, Szeged, Maróczy Géza nagymesterverseny, 1997. 1. e4 c5 2. Hf3 e6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 Hf6 5. Hc3 d6 6. f4 Hc6 7. Fe2 Fd7 8. Hb3 (Ez a pontos, mert a 8. 0-0-ra Hxd4 9. Vxd4 Fc6 jön.) 8 - a6 9. a4 Fe7 10. Fe3 0-0 11. 0-0 Ha5 12. e5! (Az első új lépés, ami azonnal kérdőre vonja feketét.) 12.- He8 13. Hxa5 Vxa5 14. He4 Vc7 15. a5 Fc6 16. Fb6 Vb8 17. Vd4! (A megnyitási párcharc világos előnyével zárult.) 17.- d5 18. Hc5 g6 19. g4 Hg7 20. Fd3 f6 21. Hb3 (Az észt nagymester finom tervet eszelt ki.) 21.Ve8 22. Fc5 (A sötét mezejű futók cseréje után sötét ellenjáték nélkül marad.) 22.Bc8 23. Bael f5 24. g5 Bf7 25. Fxe7 Vxe7 26. Vc5 He8 27. Vxe7 Bxe7 28. Hd4 Hc7 29. Bal Hb5 30. Fxb5 Fxb5 31. BO Bc4 32. c3 (Tanulságos példa ez a jó huszár, rossz futó esetére.) 32 - Fd7 33. Kf2 Fc8 34. h4 Fd7 35. Ba3 Bc5 36. Bh3 (Világos mindkét oldalról fenyeget támadni, ezért nincs más, mint...) 36.- Fe8 37. Bhl h5 (... lezárni az egyik szárnyat.) 38. Bhal Kf7 39. Bb3 Fb5 40. Bb4 Bec7 41. Ke3 Ke7 42. Ba3 Kd7 43. Kd2 Ke7 44. Bab3 Fc4 Állás sötét 44. lépése után A # B H 45. Bb6! (Világos csak áldozat útján tud betörni sötét állásába. Köszönet a d4 huszárnak, itt már nem az anyag a döntő, hanem az aktivitás!) 45.- Fxb3 46. Bxe6t Kd7 47. Bxg6! (Pontosan! Ez a gyalog többet ért, mint a futó.) 47 - Bc4!? (Sötét is inkább vissza-áldoz, hogy játékhoz jusson.) 48. Hxb3 B^f4 49. Hd4 Be4 50. Bg7f Kc8 51. Bg8f Kd7 52. g6 Bg4 53. Bg7f Kc8 54. Bxc7f Kxc7 55. He6f Kd7 56. Hg5 Bc4 57. g7 Bc8 58. Hh7 Ke6 59. Hf6 Kxe5 60. g8 V Bxg8 61. Hxg8 f4 62. Ke2 és sötét feladta. Ilyen játszma kell a közönségnek! LAkő Péter „Importált" papok és apácák • Havanna (MTI) A kubai hatóságok engedélyezték, hogy külföldi papok és apácák újabb 57 fős csoportja segítse a helyi egyház munkáját „az egyház és a kubai állam közötti kapcsolatok normalizálása keretében" - közölte csütörtökön Alejandro González, a kubai külügyminisztérium szóvivője. „Párbeszédet folytatunk az egyházzal. Az egyháznak nyilván megvannak a maga érdekei, azokat megvitatja velünk, mi pedig válaszolunk az igényeire, teljes harmóniában, a két fél érdekeinek megfelelően - idézi az AFP a szóvivőt. - Kuba és a Vatikán kapcsolatának fontos szakaszában vagyunk, amelyét II. János Pál pápa látogatása fog megkoronázni." Tájékoztatása szerint a szentatya január 21-től 25-ig tartózkodik majd a szigetországban. Pontosan egy évvel a pápa és Fidel Castro tavaly novemberi római találkozója után most 28 külföldi pap és 29 apáca kapott engedélyt, hogy Kubában folytassa tevékenységét - közölte egy forrás a Vatikán havannai képviseletén. Tavaly novemberben, röviddel a római találkozó után 15 pap és 24 apáca alkotta az első csoportot, amely Kubába utazhatott, és a néhány száz pappal, szerzetessel, apácával és papnövendékkel működő kubai egyház mostanáig hiába kérte újabbak beengedését. • Muzeális operafelvételeket őriz a Dankó házaspár „A muzsika hozott össze bennünket" Junker Klára és Dankó József számára egy régi kotta is közös emlékeket idéz. (Fotó: Schmidt Andrea) Junker Klárára és Dankó Józsefre Karikó Teréz hívta fel a figyelmemet, amikor arról beszélgettünk, milyen kár, hogy a szegedi operatársulat régi hangfelvételei szinte mind elvesztek. Amikor bekopogtattam az idős zenerajongó házaspárhoz, hogy régi operafelvételeikröl érdeklődjek, különleges ritkaságok kerültek gyűjteményükből elő: egy szegedi Carmen-előadás magnószalagon Simándyval, Komlóssy Erzsébettel, a Tannhauser, a Tosca, az Otelló és a Traviata felvételei Karikó Terézzel, Vadas Kiss Lászlóval, Littay Gyulával. Amikor egyik-másikba belehallgattunk, kiderült, a több mint harminc éves hanganyagok meglepően jók, talán valamelyik helyi rádiónak vagy a színháznak érdemes lenne felújítani, modernebb hanghordozóra átmenteni őket. A zenehallgatást követő beszélgetések során két szimpatikus embert is megismerhettem. Klára 1907-ben született Szegeden, zenei tehetsége korán megmutatkozott, kilencéves korában már a szegedi színház operaénekeseivel együtt lépett fel az első világháborús sebesültek számára rendezett jótékonysági hangversenyen. KirályKönig Péter tanítványa volt a szegedi zeneiskolában, akinek sokat köszönhetett. Ő járta ki, hogy ösztöndíjat kapjon, és beiratkozhasson a Zeneakadémiára, ahol a magánének főtanszakon Szabady Béla tanítványa volt. - Bár tehetségesnek tartottak, és például Juhász Gyula is rajongott az éneklésemért, abban az időben más világ volt - meséli mosolyogva Klára. - A diploma előtt néhány hónappal férjhez mentem, ezért otthagytam a Zeneakadémiát. Édesanyám örökölt, és úgy gondolta, akkor tudja biztosítani a jövőmet, ha féijhez ad egy egyetemet végzett valakihez, így házasodtam össze 1929ben az első férjemmel, aki gyógyszerész volt, és saját patikát vitt Algyőn. Három gyermekünk született, de az éneklést nem hagytam abba, 1944 előtt sokat szerepeltem a rádióban. Koloratúrszoprán voltam, bár drámaibb szerepeket, például a Toscát is elénekeltem. A rádióban elsősorban műdalokat kértek tőlem, egyik sikerszámom Hubay Cremonai hegedűsének Madárdala volt. - Én pedig 1912-ben születtem Budapesten, egy nagyon szegény családban, így nem volt rá módom, hogy tanuljak - veszi át a szót Dankó József. - Mindig muzsikus szerettem volna lenni, mert imádtam a zenét. Végül autodidakta módon, hangszerrel, könyvekből, kottából tanultam meg muzsikálni. Olyan szintre jutottam, hogy 1946-ban a 80 tagú szegedi szimfonikus együttest dirigálhattam Kiskundorozsmán. Ott ült az első sorban Vaszy Viktor is. Később, amikor jó barátságba kerültünk, azt mondta, egészen jól csináltam. • Hogyan került Szegedre? - 1944 áprilisában kibombáztak bennünket Pesterzsébetről, ezért forráskúti ismerőseinkhez menekültünk. Néhány évvel később kerültem Szegedre. Az akkor újjászerveződő államrendőrséghez hívtak, tisztiiskolába küldtek, majd hadnagyi rangban nyomozó lettem. Éz azonban nem feküdt nekem, mert jött Rákosi és a kommunista világ, és a jó elvtársakat nem volt szabad bántani, szabadon lophattak, csalhattak. 1948-ban nehezen, de sikerült leszerelnem. Egy ideig a szegedi zenész szakszervezet titkára is voltam még Vaszyt is én iktattam be a színházban -, de a háború után a muzsikálásból már nem tudtam volna megélni. Jó amatőr fényképész voltam, ezért úgy döntöttem, azzal keresem a kenyeremet. Mestervizsgát tettem, iparengedélyt váltottam, nyugdíjas koromig utazó fényképész voltam. Három megyében dolgoztam, az iskolatablók készítése volt a fő profilom, de sok képet csináltam a színházban is. • Hogyan ismerkedett meg Klárikával? - Természetesen a zenén keresztül! Egy kis zenekarban játszottam, és néhány előadóművésszel haknizni jártunk. Időnként Klári is fellépett velünk. Egyik alkalommal lekéstük a vonatot, és hajnalig beszélgettünk. Kiderült, hogy egy cipő szorít bennünket. Nagyon fiatalon nősültem, de már az első évben rájöttünk a feleségemmel, hogy valami nem stimmel közöttünk. Amikor beleszerettem Klárába, hazamentem, és becsületesen elmondtam a nejemnek, hogy Klárát feleségül szeretném venni. Nem volt kifogása ellene, kulturáltan elváltunk, én neveltem fel a gyermekünket. Klárimmal 1955-ben kötöttünk házasságot, mellesleg azóta fizetjük elő a Délmagyarországot is. - A legnagyobb lányom már öt éve asszony volt, az ikreim is betöltötték már a tizennyolcat - folytatja Klára. - Az első féijemtől mindenképp elváltam volna, mert hamar rájöttem, hogy sem a zenében, sem egyebekben nem tudtunk összehangolódni, csak arra vártam, hogy felcseperedjenek a gyermekeink. Amióta Józsival összeházasodtunk, Szegeden élünk. Évtizedeken át színház- és koncertbérletünk volt, szinte minden előadást láttunk. Sok művésszel jó barátságba kerültünk. Például Karikó Tere zre rögtön felfigyeltünk, mert csodálatosan énekelt. Hamar összebarátkoztunk vele, és szinte mindennapos vendég volt nálunk, sok szerepet a cserépkályhánk mellett tanult meg. Emlékszem, a Nabuccónak például olyan sikere volt, hogy a budapesti Operaházból sorra jöttek le megnézni a rendezők és az énekesek. • Józsi bácsi, hogyan jutott eszébe, hogy teljes szegedi operaelőadásokat magnóra vegyen? - Mindig arra vágytam, hogy mindent rögzítsek, dokumentáljak. A feleségem énekét és az én játékomat is. Egyszer csak hallottam, hogy Szegeden megjelent az első magnó. Vörös Szikrának hívták, 30 kilogramm volt, a motoija elindított volna egy autót is. Borzasztó drága volt, annyi pénzért ma már egy csúcsminőségű hifitornyot lehetne kapni, de azonnal megvásároltam. Szereztem hozzá egy kiváló Western-mikrofont, és égy szakemberrel elmagyaráztattam, hogyan kell a színházban felvételeket készíteni. Egy-egy bemutató után szinte az egész operatársulat itt ült nálunk, és Vaszyval együtt hallgatták a felvételt. A következő magnóm már sztereó volt, Vaszy csak csodálkozott, miért jobbak a felvételeim, mint a profi rádiósoké. A válasz egyszerű volt: ők mindent bemikrofonoztak, s aztán beültek a vágókocsiba kártyázni. Ezzel szemben nekem csak két mikrofonom volt, de követtem az énekeseket, és jól irányítottam a felvételt. Vaszy ösztönzésére rengeteg élő felvételt készítettem, nemcsak operaelőadásokon és koncerteken, hanem itthon is. Az unokám zongorajátékát például az első egykezes gyakorlataitól kezdve a diplomakoncertjéig rögzítettem. Úgy tartom, nincs komolyés könnyűzene, hanem csak jó és rossz muzsika van. Öreg zenészként azt mondom: a mai fiatalok megcsúfolják a muzsikát, amire manapság csápolnak, az minden, csak nem zene. Hollési Zsolt horoszkóp 'y KOS: Elsimulni látszik egy régi konfliktus, s ez örömmel tölti el. Meghatározó érzés lesz a hétvégéjén ez a kellemes, felszabadult hangulat. BIKA: Minden 'eszközt felhasznál, hogy elhárítsa az útjába kerülő akadályokat. Ezen a téren nem ismeri a tréfát, lehetne egy kicsit diplomatikusabb. JJ" IKREK: Családja, 'barátai kivétel nélkül szeretik önt. Csak felszínes a kapcsolata velük, tehát könnyű helyzetben vannak, hiszen a jó oldalát ismerik. RAK: Ha nem lazít egy kicsit, nem fogja bírni a tempót. Tegye a dolgát, felejtse el gondjait, úgysem tudja egyszerre megoldani őket. Sl OROSZLÁN: Estére társaságba hivatalos, s egész napja a készülődés jegyében telik el. Elbűvölőnek találja szerelmét, ennek ellenére az estét mással tölti. SZŰZ: Egy kissé szétszórt, ez np azonban nem okoz nagyobb gondot, hiszen a hétvége erre való. Lazítson kedvére, ne vegyen tudomást az időről. MERLEG: Remek ötleteket kap barátaitól, s meg is valósítja őket. Kedvese egy kicsit szeszélyes ma, de ön így is nagyon szereti őt. Tudja kezelni. nu SKORPIÓ: Álmaiban ráébred egy kellemetlen igazságra, amiről nem akart eddig tudomást venni. Nem rontja el kedvét ez a felfedezés, sőt, megkönnyebbül. NYILAS: Derűsen ——ébred, jó kedvvel kezdi a napot. Az elmúlt napokban eléggé elhanyagolta magánéletét, most kicsit pótolhat az elmaradottakból. BAK: Igyekezzék, hogy a családban keletkezett feszültségeket minél hamarabb megoldja. Egyébként lustálkodni szeretne, töltse kedvére az időt. VÍZÖNTŐ: Az elmúlt hetekben nem volt ideje kedvenc foglalatosságaira. Most arra az elhatározásra jut, hogy félretol minden mást és csak szórakozik. X HALAK: Szinte vibrál a levegő ön körül. A legártatlanabb megjegyzésekre is nagyon hevesen, és nem túl finoman reagál, pedig senki sem akarja bántani. KERESSÜK a DELMAGYARORSZAG 1910 és 1945 közötti számait archívumunk részére; megvásárlás, illetve másolás céljából. Délmagyarország Kft., BODO GABRIELLA _ 481-281/355,