Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1997. Nov. 19. MA A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN Százszorszép Színház - Mazsola bérlettel. Földrészek zenéje - világkörüli utazás zenében 9.30 órától 10.45 óráig; 10 órától Baba-mama klub - egy év feletti babáknak; 15 órától kézműves foglalkozás - gyöngyfűzés. SARKIG TART AJTÓK Dorozsmán a művelődési házban. 15 órakor kézművesfoglalkozás; 15.30 órakor bábfoglalkozás; 17 órakor önvédelmi sportbemutató. A DÉL-ALFÖLDI BIBLIOTÉKA Könyvtárban (Kálvária sgt. 14.) 15 órakor Mezei András íróval beszélget Kovács Miklósné tanár. INGYENES OVISTORNA 16.30 órától 17 óráig a Dugonics András Általános Iskolában (Osztrovszky u. 1/B). BESZÉLGETÉSEK A „MÁSSÁG"-ról előadás második témája: A fiatalok kapcsolata a különböző vallási csoportokkal és szektákkal címmel 18.30 órakor kezdődik a JATE Petőfi sgt. 30-34. III. em. 11-es termében. Beszélgetőtársak: dr. Szenes Márta pszichológus és dr. Máté-Tóth András teológus. AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN (Dózsa Gyu. u. 5.) 16.30 órától 17.30 óráig Mobilitás (speciális külföldi csereprogramok). A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN 18 órakor Szeged zöldfelületei - jelen és jövő címmel fórumot rendeznek. Vendégek: Kovács János, Szegedi Környzetgazdálkodási KHT. és Fekete Zoltán kertépítő mérnök. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma, 15 órakor hímzés, 15.30 órakor fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órakor csuhéfonás, kosárfonás; holnap, 15.30 órakor fazekas szakkör felnőtteknek. Mellrák - túlélési esélyekkel Két hónapos előjegyzés mammográfiára. (Fotó: Miskolczi Róbert) A nők körében előforduló rákos megbetegedések között az első helyen az emlőrák áll. Szervezett, a felnőtt női lakosság egészét érintő mellrákszúrésröl Magyarországon nem beszélhetünk, jóllehet minél korábban fedeznék fel a daganatot, annál hoszszabb lenne az orvosi beavatkozást követő túlélési idő és annál nagyobb a gyógyulás esélye. Szegeden két emlőröntgen, úgynevezett mammográf múködik, mindkettőt a már mellpanaszokkal beutalt nők emlódiagnosztikájára használják. A városi kórház radiológiai osztálya 1 millió forintot nyert pályázaton ebben az évben arra, hogy 1000 veszélyeztetett korú nő mellrákszűrését elvégezzék itt. Az emlőröntgennel, az úgynevezett mammográffal megvizsgált páciensek 30 százalékánál volt pozitív az „eredmény", azaz ennyinél találtak jó vagy rosszindulatú daganatot a mellben - tudtuk meg dr. Bartkó Juliannától, a kórház röntgen főorvosától. Ez az arány is mutatja, hogy mennyire szükség lenne teljes körű és rendszeres mellrákszűrésre. Ezzel a vággyal ellentétben a valóság az, hogy a kórház radiológiáján naponta mindössze 7-8, már mellpanaszok megléte miatt ideutalt nő mammográfiás vizsgálatára van csak lehetőség. A főorvosnő elismeri, hogy a sürgős eseteket kivéve - a kapacitás hiánya miatt - a mammográfiára a várakozási idő hosszú, 4-6.bét. A SZOTE Radiológiai Klinikája nőgyógyászati részlegén naponta 20 beteget tudnak az emlőröntgennel, és szükség esetén az ultrahanggal megvizsgálni. - Ide már akkor kerülnek a nők, amikor valamilyen mellpanaszuk jelentkezik, amit általában maguk észlelnek, következésképpen nem a lakossági szűrést végezzük, erre nincs anyagi fedezet mondja dr. Ormándi Katalin adjunktus, a részleg vezetője. A klinikán is hosszú a várakozási idő, 2 hónapos előjegyzés után tudjuk fogadni a pácienseket, de a sürgős eseteket azonnal megvizsgáljuk. A nálunk évente megfordulók átlag 10 százalékánál diagnosztizálunk rosszindulatú daganatot, s ez igen sok. - Magyarországon, nincs szervezett emlőrákszűrés, ugyanakkor hazánkban a mellrák a vezető helyre ugrott fel a nőknél a halálokok listáján - mondja dr. Baradnay Gyula sebészprofesszor. A szervezett emlőszűrés azt jelenti illetve jelentené, hogy a teljes női lakosságot rendszeresen átvizsgálnák, a veszélyeztetetteket pedig évenként. A szűrés hiánya gátolja a melldaganatok korai diagnosztikáját, pedig minél előbb ismerik fel az emlőrákot, annál hosszabb a szükséges orvosi beavatkozást követően - a túlélési idő, mi több, nagyobb a gyógyulás esélye. Azokban az országokban, ahol jól szervezett emlőrákszűrés működik és ennek köszönhetően nagyon korán megtörténik a kór felismerése, 5-10 éves túlélés tapasztalható az emlőműtét után. Abban valamennyi szakember egyetért, hogy a betegség megelőzése lényegesen olcsóbb (lenne), mint a kezelése, gyógyítása. A műtét, az operáció utáni ellátás nagyságrendekkel több pénzét emészti fel az egészségbiztosítónak, mintha megteremtené azokat a feltételeket, amelyekkel a melldaganatok szűrővizsgálatát az egész női lakosságra kiterjedően biztosítani lehetne. Reménykeltő a szegedi rendelőintézet igazgatójának, dr. Gál Istvánnak előrejelzése, miszerint már úton van Szeged felé az 30 millió forint értékű, a világon pillanatnyilag a legkorszerűbbnek számító mammográf, amit a 2-es rendelőintézetben helyeznek el. A műszer alapeszköze lesz annak a szervezett emlőszűrő programnak, amit a rendelőintézet igazgatója régóta tervez, s amelynek során a város női lakosságát - többlépcsős vizsgálati módszerrel - szűrnék meg a melldaganat idejekorán történő felismerése érdekében. Kalocsai Katalin miről írt a DM? • 75 éve Zárt tanácsülés Szombaton a számlabemutató tanácsülés után, amikor a tanács tagjai már mind visszatértek a hivatalukba, Somogyi Szilveszter doktor polgármester ismét összehívta a tanácsot és a polgármesteri szobában zárt ajtók mögött, mintegy óráig tartott titkos tanácsülést. Az utóbbi időben a tanács feltűnően sokszor tanácskozik fgy, amiből sokan azt következtetik, hogy a fontosabb kérdések eldöntésénél hiányzik a határozottság. Természetesen a város kilátástalan pénzügyi helyzete volt a titkos ülés tárgya. (1922) • 50 éve A Szabadtéri Játékok Dénes Leó polgármester Budapesten tárgyalt a szegedi szabadtéri játékok megrendezéséről. Olvasván a szabadtéri játékok történetét, megnyugvással láthatjuk, hogy annakidején sem ment simán, minden kezdeti nehézség nélkül ezeknek az igazán művészi szinten álló előadásoknak a megrendezése. Mégis akadtak bátor férfiak, mint Hont Ferenc, akik saját ügyükként kezelték a játékok megrendezését. (1947) • 25 éve Reform az ingatlankezelőnél Legendája van már a bérlők panaszainak és meddő vitáinak. Jó néhány cikornyás üggyel ismerkedhettünk meg az elmúlt esztendőkben e hasábokon is. Sajnos a magánember legtöbbször vesztesként került ki ezekből a csatákból. A Szegedei Ingatkezelő vállalatnál először az országban tudományos alapossággal teljesen új alapokra helyezték a gazdálkodást, a munkamódszereket. Egyszóval próbáltak jobb, alkalmasabb megoldásokat találni a tengernyi gondra. (1972) napló MA MÉSZÁROS ATTILA, a 25. választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 12.30 órától 17.30 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u.). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobájában. TÓTH CSABA, a 9. választókerület (Szőreg) képviselője fogadóórát tart 17 órától a szőregi ügyfélszolgálaton. GILA FERENC, a 24. választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától Petőfitelepen a Művelődési Házban. A POLGÁRI SZEGEDÉRT EGYESÜLET Szociális Válaszirodát működtet 17-18 óra között, a Dózsa Gy. u. 2. szám alatti irodában. PASKUJ MÁTYÁS, a 19. választókerület (Felsőváros, Fodor-kert) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig, a Deák Ferenc Gimnáziumban. Dlusztus Imre Barcs Sándor Barcs itt intett, meg kell inni egy fröccsöt. Sanyi bácsi magával ragadó lendülettel beszélt, s ügy sorolta az adatokat, mintha épp most írt volna a témában egy értekezést. Azt azért hozzá kell tennem, az íróasztalon ezen a napon föltűnően sok régi jegyzetet, kéziratot, újságkivágást láttam. Készült. - Mit szólt mindehhez a szövetség? - A szövetség elnöksége 1956. szeptember 13-án tűzte napirendre az OTSB-javaslat tárgyalását. A jegyzőkönyvből csak az elnöki összefoglaló egy részét idézem, mert az jellemző az egész tárgyalás légkörére: „Arra készültem, hogy ismertetem az anyaggal kapcsolatos, 36 pontban részletezett észrevételemet. Erre már nincs szükség, mert valamennyi elhangzott már más felszólaló szájából." Egyetértettünk abban, hogy a Javaslat förmedvény, amely aljasul rágalmazza a társadalmi munkát. Első részének az a célja, hogy szidalmak halmazát szórja a szövetségre, a másodikban pedig az, hogy mindezt szemenszedett hazugságokkal támassza alá. Meg kellett állapítanunk, hogy nincs apparátusunk, illetve az OTSB-ben dolgozók valójában az ellenségeink. Kutas az orránál fogva vezeti az egész OTSB-t. Mindezek alapján kérjük a javaslat visszavonását. Az elnökség úgy döntött, hogy válaszát és álláspontját elküldi Hegyi Gyulának, az OTSB elnökének, valamint Egri Gyulának, aki a pártban legfelsőbb szinten foglalkozik a sporttal. Aztán 1956 októberében megalakult a forradalmi MLSZ. - Azt hiszem, a forradalom kutatásának egyik izgalmas témája lehet a társadalmi szervezetek élete a zűrös napokban és a kádári konszolidáció kapkodása alatt. - A mi történetünk is csemege lehetne a történészek számára. Egy ideig ugyanis két szövetség működött, majd a forradalmi MLSZszel rövid tárgyalás után megegyeztünk a fúzióban. Az így létrehozott új MLSZ alelnöke Nagy Marcell lett, s az is maradt mindaddig, amtg Ausztráliában élő lányához ki nem vándorolt. Természetesen kimondtuk az MLSZ önállóságát. Főkönyvelőt vettünk fel és nagy sikerrel gazdálkodtunk (abban az időben a válogatott csapat edzőmérkőzésein is belépődíjat kellett fizetni). Elszakadtunk a Hold utcai székháztól, szerény létszámú apparátust alkalmaztunk, új szövetségi jelvényt terveztünk (Kossuth címerrel, csillag helyett labdával), amely ma is a Szövetség jelvénye. Hetenként elnökségi ülést tartva nagy lendülettel kezdtünk bele régi, elutasított, vagy semmibe vett javaslataink megvalósításába. Az önállósodás új szabályait egymás után vezettük be, teljesen szakítva azzal a gyakorlattal, hogy valamennyi szövetség egyazon szabályzatok és rendelkezések alapján működik. A Vadász utcából történő 1949-es kilakoltatásunk alkalmából „máglyára ítélt" nyilvántartási kartonrendszert 1958 közepére tudtuk csak maradéktalanul helyreállítani. Ezért az MLSZ tanácsa a minősftő bizottság elnökének elismerését fejezte ki. - A kutató, persze, egyúttal azt is elemezné, hogyan erősödik és szerzi vissza pozícióit az állami sporthivatal. - Az állami sportvezetés talpra állítása és erősödése (XIII.) kezdetben még nem okozott gondot. Örömmel vette tudomásul az MLSZ tanácsa, hogy az ifjúsági bizottság eredményesen fejezte be a tárgyalást az Oktatási Minisztériummal az országos középiskolai bajnokság megindítása ügyében. Ezután ismét a SZOT főtitkárához fordultunk az iskolai labdarúgás támogatása érdekében. Ugyanakkor érezhető volt, hogy a Sporthivatal erősödésével egyenes arányban apró lépéseket tesz régi, centralizáló hatalma visszaszerzése érdekében. - 1956 egyik nagy vesztesége az a közel kétezer aktív labdarúgó, aki a nagyvilágban azután még évekig magas szinten űzte ezt a játékot. - Ezt a veszteséget egyetlen ország labdarúgása sem élte volna túl súlyos, maradandó sérülés nélkül. Ráadásul az iskolai és általában a gyerekfutball alapvető problémájának állandó napirenden tartása és ugyanakkor a szervezéshez nélkülözhetetlen segítség következetes megtagadása mellett az ötvenes évek vége felé egy új „gyógyíthatatlan" betegség ütötte fel a fejét: a pályák megszűnése. Ebben az ügyben - kivételesen - már a sporthivatal is mellénk állt. Napvilágot látott egy olyan kormányrendelet, amely előírta, hogy sportpályát csakis abban az esetben szabad megszüntetni, ha helyette más területen egy újat hoznak létre. Ezt a rendeletet azonban nem tartották be, különösen vidéken volt vigasztalan a helyzet. Az új pályákkal pedig az volt a baj, hogy túlságosan messze estek a régitől, és a gyerekeknek sok időbe telt a közlekedés. A BLASZ korabeli jelentése szerint a megszűnt 35-tel szemben 13 új pálya épült. Ezután már csak romlott ez az arány. - Mondod, hogy időről időre elővettétek a gyerekfoci ügyét. Milyen minták alapján? - Ideális példát adott az angol iskolai futball, amelynek önálló szövetsége van, nemzetközi kapcsolatokkal, évente 8-10, országok közötti válogatott mérkőzéssel. Ennek működtetése, valamint a gyerekekkel végzett szakmai munka nélkülözhetetlen forrás számunkra. Felvettük a kapcsolatot Mr. A. D. Wright tanár úrral, egy számunkra kiváló példát mutató londoni iskolai klub elnökével, aki nemcsak szervezési és anyagi témakörben, hanem szakmailag is feladatának mestere. Szerettük volna, hogy hozzánk látogasson, s itt mintegy hat héten keresztül előadásokat és korosztályos edzéseket tartson szerte az országban. És nem utolsósorban ismertesse az angol iskolai klubok társadalmi bázisát. Levelében leírta elképzeléseit, mivel kértem, hogy ennek megfogalmazásában említse meg, hogy ő tanulni is jönne Magyarországra, s ő ezt meg is tette. Látogatását a sporthivatal nem engedélyezte. - Különben is gyanúsan nyugatimádó voltál. - Az országos szövetségi elnökök és főtitkárok összértekezletén az MTST párttitkára erre az ügyre célozva engem angolmániákusnak nevezett. Ennyi lett az elképzelésből. - Sanyi bácsi, hogy van az, hogy amit mondasz, az teljesen jó, ami lesz belőle, az meg alig ér valamit? - Ezt ne tőlem kérdezd, hanem azoktól, akik sorra visszadobták a javaslatainkat. Meglepő volt az a válasz is, amely közvetve bár, de a labdarúgás fejlesztésére tett tanulmányunkra érkezett. A válasz ugyanis tartalmában és lényegében nem volt más, mint a hatalom visszavételének szimbóluma, tudományos köntösbe öltöztetve. Mintegy varázsütésre megszólalt emellett a sportsajtó kórusa is, a karmesteri szerepet pedig egy főosztályvezető töltötte be. A jelszó az egész magyar sport átfogó, egységes versenyrendszere volt. De itt nem érdemes hosszabban elidőzni, mivel az elképzelés azt a tarthatatlan álláspontot képviselte, hogy egy évben elegendő a hat hónapos versenyciklus. Közben körülöttünk Európában és a nagyvilágban egyre nagyobb lendülettel pörgött a nemzetközi futball a különböző kupamérkőzésekkel, nyári-téli túrákkal, hírverő meccsekkel. (Folytatjuk.) A könyv kapható a Délhlr hírlapárusainál.)