Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

r — 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1997. Nov. 19. kommentár Mellébeszélés X jé hány nappal ezelőtt úgy nézett ki, hogy kirob­iY ban a Közel-Keleten a harmadik Öböl-háború. Pattanásig feszültek az idegek, görcsbe rándultak a gyomrok, riadót fújtak mindkét oldalon. A hadsere­gek harckészültségben vártak és várnak még ma is a parancsra, ugyanis a feszültség azóta sem csökkent. Csak a hangnem változott meg kissé: az ideges üzen­getést felváltotta az elbizonytalanító mellébeszélés. És ebben Szaddam Húszéin iraki elnök vérprofi. Olyan, mint a diplomatái. Persze milyenek is lehetnének a véres kezd diktátor környezetében tevékenykedő szol­galelkü politikusok? A második Öböl-háború idején történt, hogy a világ egyik legbefolyásosabb htrtelevl­ziója, a CNN stúdióbeszélgetésre invitálta az iraki külügyminisztert. Az élő adásban Kuvait elfoglalásá­nak okairól, illetve arról faggatták volna a külügyért, hogy Irak miért nem ürítette ki a megszállt területe­ket, amikor arra többször is felszólította az Egyesült Nemzetek Szövetsége. A riporter kőkemény volt. Ami­kor az iraki diplomata hadoválni kezdett, hogy így meg úgy, a nemzetközi egyezmények, a jogi gyakor­lat, a diplomáciai útkeresés és a többi, az újságíró félbeszakította, mondván, az adást több száz millióan nézik, s az emberek nem erre kíváncsiak. A ztán újból feltette kérdését, nyíltan, tömören, lényegretörően, s válaszra várt. Erre az iraki megint lényegtelen dolgokról kezdett el mesélni Ek­kor olyan dolog történt, amilyet még sohasem láttam a televízióban. A riporter megköszönte a külügymi­niszternek, hogy befáradt a stúdióba, majd belenézett a kamerába, és közölte a nézőkkel: mindent megpró­bált, hogy információt nyerjen, ám az iraki diploma­ta nem hajlandó válaszolni a feltett kérdésekre. Az adás hátralévő részében egy grönlandi természetfil­met sugároztak. Felmerül bennem a kérdés: tárgyalni is így kell az irakiakkal? Menekülök a folyóban Bush szavai • London/Párizs (MTI) George Bush volt ameri­kai elnök hétfőn kifejtette, hogy azért utasította el Szad­dám Húszéin iraki elnök uralmának megdöntését, mert attól tartott, hogy széte­sett volna a nemzetközi koa­líció. A BBC televízió műsorá­ban Douglas Hurd volt brit külügyminiszternek Bush el­mondta, hogy szétesett volna a koaltció, ha folytatják az előrenyomulást Bagdad felé. Felfedte továbbá azt is, hogy attól tartott: az amerikai csa­patok nem lettek volna képe­sek megdönteni az iraki ve­zetőt. „Tudom, hogy a fran­ciák abban a percben ott­hagytak volna bennünket, s az egyiptomiak és a törökök is kiszálltak volna". Bush el­mondta, hogy az Egyesült Államok nem akart megszál­ló hatalom lenni egy arab or­szágban. Hubert Védrine francia külügyminiszter az AFP je­lentése szerint az Europe 1. francia rádióban kijelentette: Szaddám Húszéin azért van ma is hatalomon, mert George Bush amerikai elnök az Öböl-háború végén úgy dön­tött, hogy Kuvait felszabadí­tásával eleget tettek az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak. Az ország felszabadítása után nem volt miért folytatni e háborút, mert a határozatok csak Ku­vait felszabadítását írták elő, s mert a folytatás kezelhetet­len helyzetet teremtett volna. Az AFP szerint Védrine ez­zel visszautasította Bushnak a franciákra vonatkozó lon­doni okfejtését. Kit képvisel Li? • Peking (MTI) A tajvani elnök valójában nem támogatja a szigetor­szág és Kína újraegyesítését. Erre utal Li Teng-hujnak az a közelmúltban tett kijelen­tése, amely szerint Tajvan független és szuverén ország - vélekedett keddi számában a China Daily című hivata­los kínai napilap. „Az évek A szomáliai Bardera városán áthaladó Juba folyó áradása miatt kellett menekülésre fogni a városlakóknak. Az árvíz halálos áldozatainak száma - hivatalos adatok szerint - tegnapig 1265 volt. (MTI Telefotó) 9 USA-lrak: diplomáciai offenzíva Amerikai hangsúlyváltás • Washington (MTI) A katonai beavatko­zás kiszámíthatatlan és kétséges következmé­nyeitől tartó európai és arab szövetségeinek vo­nakodása láttán az amerikai kormányzat érzékelhetően hangsúlyt váltott az Irakkal szem­beni fellépésben, és ­legalábbis ez idő szerint - több szálon futó diplo­máciai offenzíván mun­kálkodik a konfliktus el­simítására. Washington egyrészt a magas szintű, szoros iraki kacsolatokkal rendelkező Moszkvához és Párizshoz fordult, hogy rávegyék Szaddám Huszeint a meg­hátrálásra, akár - jóllehet hi­vatalosan tagadják - bizo­nyos, ösztönzőleg ható „ajánlatok" árán is. Más­részt hasonló közvetítésre bátorította az arab szövetsé­geseket is. Elemzők szerint az ame­rikai törekvések többrétűek. A leggyakrabban emlegetett, elsődleges cél az iraki tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNS­COM) tevékenységének mi­hamarabbi felújítása. Tágabb értelemben azon­ban Washington egyszers­mind szeretne új életet le­helni az Irak-ellenes nyuga­ti-arab koalícióba, megszi­lárdítani az alaposan meg­roggyant, amerikai vezérletű közel-keleti biztonsági rend­szert, és mozgásba hozni a vészesen megrekedt izraeli­palesztin békefolyamatot is. A célok elérése érdekében az amerikai taktika négy elemet igyekszik latba vetni: - folytatni a kardcsörtetést, méghozzá elég hangosan ah­hoz, hogy Szaddám Húszéin komolyan vegye az amerikai katonai felfejlesztés és csa­pásmérés veszélyét - de mégsem annyira fenye­getően, hogy halálra ré­missze a szomszédos mérsé­kelt arab országokat; - Bagdad visszakozása esetén elegendő - megnö­velt - mennyiségű segélyt nyújtani az iraki lakosság­nak ahhoz, hogy kielégítse Franciaország, Oroszország és az arab államok kifogása­it a szankciók nyomasztó hatásaival szemben - de mégsem annyit, hogy úgy tűnjön, mintha Washington a gyengébb fél pozíciójából kényszerült volna enged­ményre; - A diplomáciai erőfeszí­tésekre támaszkodni min­daddig, ameddig csak lehet, úgy állítva be az esetleges katonai csapásmérést, mint amely végleg elkerülhetet­lenné vált; egyidejűleg vi­gyázni arra, hogy a diplomá­ciai kiútkeresés elhúzódása ne kínáljon lehetőséget Bag­dadnak biológiai és vegyi­fegyver-programjainak új­bóli beindítására; - nyomást gyakorolni Iz­raelre a palesztinokkal foly­tatott tárgyalások előmozdí­tása érdekében, bizonyítan­dó az arab országok számára az Egyesült Államok „pár­tatlanságát és igazságossá­gát" a közel-keleti rendezési folyamatban - de nem olyan erősen és olyan mértékben, hogy az kiváltsa a befolyá­sos amerikai zsidóság harag­ját és esetleg túl sok tör­vényhozó ellenkezését. óta tartó titkolózás és tétová­zás után Li végül leleplezte valós szándékait" - írta a lap. A Washington Post és londoni Times november 8­án ismertette a tajvani elnök nyilatkozatát, amelyben Li kijelentette, hogy a sziget Franciaországhoz és Nagy­Britanniához hasonlóan min­dig is szabad ország volt. Reldámcikkek közzétételénél egész évben engedményt KERESSÉK HIRDETÉSI KÉPVISELŐINKET! AZ ÉÖELEKTROHÁZ HETI AJÁNLATA: - - Teljesítmény: 800 W •IdStCir (mikrohullám)/1000 W (grill) - 5 fokozatú teljesítményszint - Dupla sebesség (0-10 perc/10-60 perc) ^ ÉÖELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Földszint: szórakozíatóeleltlronilcai osztály, emelet: háztartási gépek osztálya Ingyenes parkoló az alagsorban Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óráig, szombaton: 9-13 óráig ELEKTRO MARKT További üzletünk Csongrádmegyében: Hódmezővásárhely, Andrássy út 10-12., a volt Hód Áruház emeletén. TORGYAN ÜLLÉSEN! Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke 1997. november 21-én, pénteken, 15 órakor az üllési római katolikus templomban tartandó zászlószenteló' ünnepségen vesz részt, majd a Déryné Művelődési Házban 17 órától kezdődő nagygyűlésen mond beszédet. Mindenkit szereieltel várunk! POLITIKAI HIRDETÉS hírek Bizalom • Bukarest (MTI) A bukaresti törvényhozás képviselőháza kedden dé­lelőtt több órás heves vita után 183:97 arányban elutasí­totta a Ciorbea-kormány el­len a Román Nemzeti Egy­ségpárt által kezdeményezett, s az ellenzéki pártok részéről támogatott bizalmatlansági indítványt, amelyet a Hargita és Kovászna megyei román­ság állítólagos üldözése miatt nyújtottak be. Emlékmű • Nanking (MTI) Monumentális szoboregy­üttest állítottak fel a kelet-kí­nai Nankingban az 1937-ben elkövetett japán mészárlás emlékére. A város múzeuma előtt felállított két két- illetve hétméteres bronzszobor em­beri karokból és fejekből képzett halmokat ábrázol. Kí­nában december 13-án emlé­keznek meg a nankingi mé­szárlás hatvanadik évforduló­járól. Az 1937 és 1945 közöt­ti japán-kínai háború e véres fejezete során a japán csapa­tok lerohanták a várost és hat hét alatt 300 ezer nankingi lakost mészároltak le. Az emlék máig megterheli a két ország viszonyát. FBI-elöodás • Moszkva (MTI) Moszkvába érkezett ked­den négynapos látogatásra Louis Freeh, az amerikai FBI igazgatója, aki Nyikolaj Ko­valjovval, a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) ve­zetőjével folytat megbeszélé­seket a két szolgálat együttműködésének bővíté­séről a szervezett bűnözés és a terrorismus elleni harcban. Az FBI vezetője találkozik Anatolij Kulikov belügymi­niszterrel és az orosz jogvédő szervek más vezetőivel, to­vábbá előadást is tart az orosz belügyi akadémián. Korlátok • Groznij (MTI) A csecsen törvényhozás véget vetett a szabad fegy­verviselés eddigi gyakorlatá­nak a köztársaság területén. A Groznijban elfogadott tör­vény ezentúl a köztársasági belügyminisztérium enged­élyéhez köti a fegyvervise­lést, s kivételt csak a jogvédő szervek alkalmazottainak szolgálati fegyverei képez­nek. A csecseneknek azon­ban nem kell megválniuk a háború éveiben felhalmozott fegyverektől, hiszen a tör­vény lehetőséget ad azok ott­honi tartására. Feltétel vi­szont az orvosi alkalmassági vizsgálat, illetve a belügyi szervek engedélye. Ez utób­bit csak környezettanulmány után adják ki. Csecsenföldön az óvatos becslések szerint is legalább százezer fegyver van kint a lakosságnál. EXTRA T^RANCIÁ Z - m "ág FORD EXTRA 1 GARANCIA UJ SZOLGALTATAS A FORDNÁL MINDEN, OKTÓBERBEN MEGRENDELT FORD MODELL EXTRA GARANCIÁVAL JÁR. Ford nérkákenekeddk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom