Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-18 / 269. szám

KEDD, 1997. Nov. 18. UNIVERSITAS 7 • Három százalék jár alanyi jogon Húszmilliós ,optikusok f# • Létszámnövekedés és profilbővítés után Az egészségügyi főiskolai képzésről A SZOTE főiskolai karán nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre. (Fotó: Miskolczi Róbert) A JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke húsz millió forintot nyert egy pályázaton, amelyből nagy teljesítményű lézerrendszert szeretnének kiépíteni. A tanszék vezetője és egyben alapítója dr. Bor Zsolt akadémikus, aki amellett, hogy kutatócsoportjával világszerte elismert, az egyetem egyik legsikeresebb pályázója is. A professzorral a kutatás anyagi feltételeiről beszélgettünk. • Azt mondják, professzor úr és tanszéke az egyik legsikeresebb pályázók az egyetemen. Mennyi pénzt nyer évente? - Harminc-negyven milliót. de előfordult, hogy még ennél is többet. Legutóbb a művelődési minisztérium „K plusz F' kutatásfejlesztési pályázatán nyertem húsz millió forintot. 0 Mire fogják fordítani ezt a pénzt? - Egy rendkívül nagy teljesítményű lézerrendszer építését szeretnénk megvalósítani. A nagy teljesítményű lézerimpulzusokat úgy kell elképzelni, hogy a csúcsteljesítmény egy rövid időre nagyobb, mint a világon lévő összes elektromos erőmű teljesítménye. Ezt az óriási teljesítményt össze lehet fókuszálni egy 5-10 mikronos területre, amely a hajszál keresztmetszetének csupán tört része. Ilyen teljesítménysűrűségek esetén az anyagok új, és merőben szokatlan tulajdonságokat mutatnak. Ezeket kívánjuk vizsgálni. • Mit gondol, az elnyert összeg fedezni tudja a kutatás költségeit? - Van egy általános természeti törvény, ami úgy mondható ki, hogy a kutatásra elnyert pénz sohasem elegendő. Az ember mindig többet, szebbet és jobbat szeretne. Ha konkrétan erre a lézerrendszerre gondolok, a húsz millió forint nagyon szűken elég, de szerencsére a pénz birtokában további pályázatokat is benyújthattunk. Olyan lesz ez, mint a házépítés, hiszen a házat is pontosan akkorára építik, amennyi pénze van az embernek. 0 Mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni? - Ahhoz, hogy nemzetközi szinthez illeszkedő kutatásokat végezzünk, körülbelül évi egy millió forintra van szükség személyenként. 0 Hányan foglalkoznak optikával és lézerfizikával a tanszéken? - Közel harmincan, ami azt jelenti, hogy legalább harminc millió forintot kell előteremteni, a kutatásokra. Ezt közel sem lehet költségesnek nevezni, sót azt mondanám, hogy a fizika más területeihez képest ez egyáltalán nem nagy összeg, akár egyetembarát kutatási területnek is nevezhetnénk. Az is előnyt jelent, hogy már néhány éves munkával is értékes eredményeket lehet elérni és általában mindössze néhány ember együttműködését igényli. • Az egyetem költségvetése mekkora összeget tud évente ezekre a kutatásokra fordítani? - A harminc millió forintnak legfeljebb három százaléka az, ami többé-kevésbé alanyi jogon jár. A fennmaradó 97 százalékot kompetitív alapon próbáljuk megszerezni. • Mi lenne, ha csökkentenék a pályázati pénzek összegét? - A kutatás színvonala biztosan jelentősen csökkenne, eredményességünk romlana, és ez a hallgatók képzésére is visszahatna. Jelenleg az várható, hogy az elkövetkező 5-10 évben csak a nemzetközi együttműködésekben végzett kutatásokra jut pénz. • Léteznek nemzetközi pályázatok is? - Az Európai Unió támogat kutatásokat, ahol többnyire gyakorlati felhasználással lehet hozzájutni meghatározott összegekhez, ezen a területen elég sikeresek vagyunk. Nagyon fontos a NATO „Science for Peace" elnevezésű pályázata is. A NATO nemcsak katonai jellegű kutatásokat támogat, mert az az alapelve, hogy a békét az életszínvonal növelésével és a technológia fejlesztésével lehet megőrizni. Ez pedig a lehető legjobb körülmények biztosításával érhető el. A politikai helyzet megváltozásával Magyarország számára is lehetőség nyílik arra, hogy részt vegyen a NATO-pályázatokon. • Milyennek találja a magyar kutatás helyzetét? - Az Európai Unióban a GDP 2,5-3 százalékát költik kutatásfejlesztésre. Ez az arányszám nálunk pillanatnyilag 0,6 százalék körül van. Az uniós csatlakozásunkat ez mindenképpen meg fogja nehezíteni. Ugyanis az Unió nem kisdedóvó vagy gyógyszanatórium, hanem a globális világgazdaság egyik arénája, ahol a nemzeti érdekek kőkemény harca határozza meg a népek közötti rangsort és munkamegosztást. Gyenge kutatásfejlesztési háttárrel rendelkező nemzetnek csak a bérmunka jut. Polgárai kiszolgáltatottak lesznek, nemzetgazdasága védtelen. Stabil és jövedelmező munkahelyet csak a technológiailag igényes ágazatok biztosítanak. Békefi Anett Ma kétszer annyi hallgató jár a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karára, mint a rendszerváltás elótt. Amíg az 1989-90-es tanévben nappali tagozatra közel háromszáz diák járt, addig az 1 997-98-as tanévben több mint hatszáz hallgató tanul a főiskolai kar nappali tagozatán. Ha a levelező tagozatos diákokat is figyelembe vesszük, az idei hallgatói létszám meghaladja a kilencszázat. A kar Temesvári körút 31. szám alatti épületeiben 1975 és 1989 között csak a hároméves főiskolai szintű védőnőképzés folyt. 1989ben jelentős változás állt be a főiskolai kar életében. Történt, hogy az intézmény a József Attila Tudományegyetemmel karöltve központi támogatást nyert a négyéves szociális munkás képzés beindítására. Az új szakot a Bal fasor 39-45. alatti újszegedi volt pártiskola épületében helyezték el. Ugyanebben az évben indult el nappali tagozaton a hároméves gyógytornász képzés. A rendszerváltás után nem sokkal tovább bővítették a főiskolai kar oktatási profilját: beindították levelező tagozaton a hároméves diplomás ápoló képzést. Szükségletek és igények Újabb változást jelentett, hogy 1993-ban a védőnő és a gyógytornász szak képzési idejét egy esztendővel meghosszabbították, rá egy évre pedig már diplomás ápolókat is képeztek nappali tagozaton, amelynek idejét négy esztendőben határozták meg. Ebben az időszakban nagy teher nehezedett a főiskolai karra - mondta dr. Perjésiné Bakos Zsuzsanna hivatalvezető. Hiszen minden tekintetben ki kellett szolgálnunk az egyre gyarapodó hallgatóságot, úgy, hogy az oktatási célra használt terület nem lett több, és a képzésre fordítható pénzeszköz sem növekedett lényegesen a hallgatói létszám arányában. A Temesvári körúti épületben a különböző pályázatokon nyert pénzekből alakítottunk ki új oktatási helyiségeket. A konyha és a kollégium helyén például ma már különböző előadótermek, illetve szemináriumi helyiségek vannak. A kar főépületében, valamint a Bal fasori épületben október végén adtunk át tizenkettő új tantermet, illetve oktatói szobát - kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Boda Márta főigazgató. Ezek felújítására és berendezéseire az orvostudományi egyetem biztosított hétmillió forintot. A főiskolai kar vezetői szerint az új infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően tervezhetőbbé válik az órabeosztás, s talán már nem kell kora reggeli és késő esti órákban oktatni. A Bal fasori térnyeréssel a szociális munkás szakra járók is fellélegezhettek, hiszen előtte különböző külső helyszíneken tanultak. A főiskolai kar gazdálkodásáról, illetve finanszírozásáról szólva dr. Perjésiné Bakos Zsuzsanna úgy foglalta össze mondanivalóját, hogy bár szükségleteik az infrastrukturális beruházásokkal kielégítődtek, az oktatás színvonalát növelő igényeik továbbra is megvannak. Éppen ezért támogatják az orvostudományi egyetem vezetésének forrásarányos költségvetésre vonatkozó elképzelését. A tervek szerint a karonkénti finanszírozás jövő év legelején indulna. Sorsok és kérdések A SZOTE főiskolai kara által kínált szakokból a gyógytornász és a szociális munkás a legkeresettebb mondta dr. Boda Márta főigazgató. Amíg az idén a gyógytornászoknál háromszoros, a szociális munkás szakon két és félszeres, addig a védőnő, illetve diplomás ápoló szakon másfélkétszeres volt a túljelentkezés. Úgy látszik, hogy az egészségügyben dolgozók munkanélküliségéről (kórházbezárások, ágyszámleépítések) és az alacsony közalkalmazotti fizetésekről szóló híradások nem riasztják el a jelentkezőket.' Bár a főiskola vezetésének nincs konkrét adata arra vonatkozóan, hogy azok, akik az elmúlt években kaptak diplomát, hol (vagy hol nem) tudtak elhelyezkedni, állítják: van munkaerőpiaci elismertsége az általuk oktatott szakmáknak. Dr. Pogány Magdolna főigazgató-helyettes hangsúlyozta: tervezik a monitorozást - amikor is a végzettektől kérnek majd információt sorsuk alakulásáról és a regisztrációs rendszer felállítását. Utóbbival prognosztizálni szeretnék a munkaerőpiac szakember igényét. Az előremenekülést szolgálja majd az egészségügyi főiskolákkal történő kooperálás, a közös adatbázis létrehozása is. Mert azzal mindannyian tisztában vannak, hogy élesedik a harc az oktatási piacon, s minden intézmény egyre több diákot szeretne megszerezni magának. Amióta az állami felsőoktatásban is a hallgatók létszáma alapján kapják a normatív támogatást, a harc szinte élethalálharccá vált. Kész, tüz, rajt! Dr. Pogány Magdolna elmondta: az ötvenöt főállású oktató mellett több száz szerződéses tanár és gyakorlatvezető tanít a főiskolán, akik szakmai tárgyakat és társadalomtudományi ismereteket oktatnak. A külsősök - akik a helyi és a fővárosi egyetemekről és főiskolákról érkeznek - gyors reagálású hadtestként működnek a karon, s a rugalmasságot képviselik az állami felsőoktatás megcsontosodott struktúrájában. A főigazgató-helyettes úgy véli, hogy a későbbiekben azok tudják majd magukat helyzetbe hozni, akik a diploma mellett egyéb kvalitásokat nyelvtudás, számítástechnika, gazdasági és jogi ismeretek stb. - is fel tudnak mutatni. A továbbképzések rendszerét éppen most készítik elő az egészségügyben. Dr. Pogány Magdolna hangsúlyozta: az egészségügy struktúrájának változása egyértelműen a magasabban kvalifikált szakembert kívánja. A SZOTE főiskolai karának erre kell felkészülnie a jövőben. A startpisztoly már eldördült... Szabó C. Szilárd Egyetemisták és vállalatok • DM-információ Franciául tudó egyetemistáknak szerveznek találkozót francia érdekeltségű vállalatokkal FrancoForum címmel november 18-án a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A tavalyit követően második alkalommal létrehozott találkozót a Közgazdaságtudományi és a Műszaki Egyetem Francia Tagozata, valamint a Külkereskedelmi Főiskola szervezte. A fórumot fél kilenckor nyitják meg, majd negyed tízkor „A francia nyelv, mint előny az álláskeresésben Magyarországon" címmel konferencia kezdődik. Délután standokon mutatkoznak be a vállalatok, ezen kívül kerekasztal beszélgetéseket tartanak. Ezeken egyebek mellett a hatékony álláskeresésről, az áruházláncokról, a közszolgáltató vállalatok tevékenységéről lesz szó. Díszdoktorokat avatnak • DM-infomáció Három díszdoktort .^v^t a József Attila Tudományegyetem Tanácsa november 21-én 11 órakor az egyetem Aulájában. Közülük dr. Szilbereki Jenő a JATE Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének nyugalmazott professzora és a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának nyugalmazott elnöke. A másik két professzor dr. Hans F. Zacher, a Max-Planck-Társaság nyugalmazott elnöke, illetve dr. Roger Blanpain, a Leuven-i Egyetem Összehasonlító Munkajogi és Munkaügyi Kapcsolatok Tanszékének vezetője. Kiállítás Immár hagyományos jelleggel az idén is sor kerül a Felsőoktatási Tankönyvtagozat által megrendezett Felsőoktatási tankönyvkiállftásra és vásárra, és az azzal egybekötött konferenciára, melyet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyit meg. A kiállítás helye a Budapesti Műszaki Egyetem aulája (Műegyetem rakpart 3.), ideje november 18-a, 10 óra. Magyar Felsőoktatás • Munkatársunktól Megjelent a Magyar Felsőoktatás idei kilencedik száma. Ebben a felsőoktatás finanszírozásának szintjeiről és módjairól, az intézményi irányítás kérdéseiről, a felnőttképzésről, a távoktatás teijedéséről, a Phare projekt keretében működő oktatók képzése programról, valamint a kutatás és fejlesztés helyzetéről Németországban és Európában. Kárpótlási jegyért ELMŰ részvényt! Jegyzés: 1997. november 20-tól december 4-i Minden 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegyért 1 db 10 ezer Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény jegyezhető. g (Túljegyzés esetén előbb lezárható) ^ JB "WÁLLAMI / Mm J PRIVATIZÁCIÓS ÉS MM m VAGYONKEZELŐ RT